Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
Pinceklub Művészeti melléklet VERS: Gyomorfekély — sekély e kéj. PRÓZA: Megcsalták. Banata volt. Bánatában italba fojtotta feleségét. DRÁMA: — Pali vagyok. —< Piri vagyok. — Szeretsz? — Szeretlek. — Még mindig? —* Már nem. KRITIKA: Megszólalásig hűen alakította szerepét. Utána már kevésbé tetszett. SZEMLE: A kiállítást megnyitották. A művészt bezárták. Plágium miatt. D—ő flr«#KMKaB19«»aR»««SCt«gE3»939ZB«*BSSa*B9*Ha Akusztika, mini- és maxiszoknya A kaliforniai hangversenytermek tulajdonosait rendkívül nyugtalanította, hogy megnövekedett a termek akusztikájára vonatkozó panaszok száma. A meghívott akusztikai szakemberek kiderítettek e jelenség okát. Számos kísérlet után megállapították, hogy az akusztika romlását a miniszoknyák okozzák. Ezek csak 50 százalékban nyelik el a hanghullámokat a hosszú (maxi) szoknyákhoz képest. Lám, lám. A divat még a technikai eredményeket is befolyásolja. Szomorú és megdöbbentő események fűződnek a sarkadi „öreg” gimnázium pincéjéhez. A csendőr-világiban itt kínozták, ütötték, verték azokat, akik ki merték nyitni a szájukat, és 1944-ben a csendőrök itt „puhították véresre” a Méhkerékről idehurcolt ,kommunista gyanús elemeket.” — A vaskarikák, láncok és a vér még ott volt a falon, amikor annak idején hozzákezdtiink a pince átalakításához — mesélte Csausz Vilmos igazgató a pince történetét. Jóval később már vidámabb színnel írták a pince és az itt kialakult klub krónikáját. Ez az idő 1968-ban kezdődött, amikor az akkori negyedikesek kiötlöt- ték a pinceklub létrehozásának gondolatát. Persze, ez csak első hallásra ilyen egyszerű. A földes, málladozó vakolatű helyiségek rendbehozása — társadalmi munkában — bizony sok időbe és fáradságba került De megérte. Most vígan duruzsol a csempekályha a sarokban, szól a magnó, a bárpultnál lányok, fiúk kortyolgatják a málnaszörpöt, beljebb rexeznek, sakkoznak. A maguk fabrikálta asztal körül ülünk Kereki Gizellával, a pinceklub szervező titkárával, Dúló Magdival, Bánfi Barnával és Fazekas Ibolyával. A beszélgetést időnként elnyomja a bassz-gitár hangja, de azért elboldogulunk. — Minden szombaton táncos iniiiiiiMiiiHiiifiiiiiiniHHiiiiiimunni Január első napjaiban a gyulai NES—IM—EL ifjúsági klub tagjai kirándulást tették Nagyszalontára, Romániába. Ismerkedtek Nagyszalonta nevezetességeivel. Sajnos, az idő rövidsége miatt az ottani eszperantis- tákat már nem tudták felkeresni, de a következő látogatásukkor — valószínűleg tavasszal — nem fogják ezt elmulasztani. Az Erkel Ferenc eszperantó csoportban január 29-én Európa madárvilágáról szóló vetített- képes-előadást hallgattak meg a csoport tagjai. A békéscsabai középiskolás eszperantistákat január 30-án a Pedagógus Szakcsoport fiataljai látták vendégül egy klubest keretében. A műsor címe: Bábeli zűrzavar A műsorszámok egy részét maguk a fiatalok fordították. * Megjelent a Paco 6. száma. A Világbéke Eszperantó Mozgalom magyar számában Berceli Béla titkár emlékezik meg az elmúlt 25 év sikereiről. Változatlanul bő a lap lírai anyaga. „Gyászolunk” címmel szerkesztőségi cikket közöl Anton Balagué váratlan halála alkalmából. A neves osztrák békeharcos alapította a Békeaktíva című lapot. Gandhi és az eszperantó címmel Balkányi Pál tollából olvashatunk eddig nem ismert adatokat a nagy hindu békeharcos és a nemzetközi nyelv kapcsolatáról. * Megérkezett az Internacia Pe- dagoga Revuo, az eszperantó tanárok módszertani, didaktikai lapja is. örömmel olvashattuk, hogy a maribari eszperantómódszertani konferencia minden országnak Szerdahelyi dr. által írt, a hazánkban használt nyelvkönyveit ajánlja. A lapot Nürn- bergben nyomják, s nem csodálkozhatunk azon, hogy L. Pickel Könyvszolgálata versenyt hirdet Albrecht Dürer és az eszperantó címmel. Találkozásom A. Dürerrel a címe a dolgozatoknak, melyek beküldői között értékes jutalmakat oszt ki a bizottság. Gy. Zs. klubestet rendezünk, de emellett természetesen nem hanyagoljuk el a komolyabb dolgokat sem. Volt itt már író—olvasó-találkozó, a gimnázium hat KlSZ-alapszervezeue itt tartja rendszeresen foglalkozását, otthont adunk az ifivezetőkneik és itt oktatják az úttörő őrsvezetőket, mokamastereket, nótafákat, krónikásokat és a kisdobosokat. Amikor az életükről, elképzeléseikről, terveikről faggatom, felborul az addig parlamentáLis sorrend és egymás szavába vágva lelkesedéssel és nem titkod* örömmel sorolják: — A jövő hónap 13-án a gyulai Ifjúsági Ház vezetői és tagjai látogatnak meg bennünket és adnak műsort... — Aztán majd mi megyünk 24-én Gyulára és részt veszünk Csoór István író-olvasó estjén_ — Irtó klassz lesz a berendezésünk — nékem így is tetszett különös hangulatával — 30 ezer forintunk van, amiből megrendeltük a berendezést... — Jó lenne, ha sikerülne a zenekart kiegészíteni... — Rendezünk majd találkozót orvosokkal, itt lesz a csillagászati szakkör foglalkozása és a természettudományi előadás.» Szinte nem győzöm jegyezni, úgy mondják. Közben leül közénk az örökifjú, a minden újért lelkesedő és a fiatalokért mindenre képes igazgató, Csausz Vilmos és felesége. A tanítványokhoz hasonló lelkesedéssel sorolja: — Tovább bővítjük majd a pincét, itt veszünk ki egy köz- falat, ott végig burkoljuk farostlemezzel, itt lesz majd a fotólabor. Nem azért mondom, de ezek a srácok igazán mindenre képesek, ha látják, hogy van értelme. És miért ne lenne, hiszen nekik készült minden. Nekem is jólesik időnként leülni a pincében és nézni őket, hogyan szórakoznak. Együtt dolgozunk és együtt élvezzük a jói végzett munka verejtékével szerzett örömöket. Szeretnénk még egy tornatermet is, most kilincselgeték az illetékeseknél, de tudja, a pénzügyi keret... Amíg ezt nem sikerül felépíteni, addig az általános iskola tornatermében edzenek a fiatalok. Ha kitavaszodik, megkezdjük a sportudvar építését, természetesen társadalmi munkával. Visszatérve a klubéletre, szeretnénk még tartalmasabbá, még rendszeresebbé tenni az itteni foglalkozásokat. A mi tapasztalatainkat felhasználva segítséget nyújtunk a KISZ községi bizottságának ahhoz, hogy ők is mihamarabb megvalósítsák a pinceklubjukat. Aztán még sokáig beszélgettünk. A fiatalok közben táncoltak, beszélgettek az asztalok körül. Az alapító tagok — az érettségire készült tablón, amely ott függ a falon — elégedetten mosolyognak le az utódokra. Béla Ottó Felnőttek lesznek... „Édesapám szereti a szakmáját...” „Jó otthon, de unatkozom”. „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg..." Tizenkét éves gyerekek nyilatkozataiból idéztem. Negyvenöt véleményt őrzök, ígéretem szerinti titoktartással. Nem árulhatom el nevüket, iskolájukat, városukat. így vallottak csak azzal az őszinteséggel, amelynek ígéretével ez a cikk is íródik. Szavaik belülről jönnek, gyermeki félelmektől szűrve, és reménykedve. Értő szemmel nézik maguk körül a családot, az őket körülvevő szűk világot. Nehéz feladatot kaptak: szüléikről, otthonukról kérdezgettem őket, azokról, akik legközelebb állnak hozzájuk és felettük. ❖ Példaképem-e édesapám? „Igen. Szeretnék olyan jól számolni, mint ő”. „Igen. Csak rossz, hogy sokat dolgozik, elfárad, és nagyon mérges, amikor hazajön...” „Édesapám jó. Amit anyu rábíz, mindent megcsinál. Kedves és becsületes. Bíznak benne az emberek”. „Én annak örülök, hogy nem iszik, mint öt évvel ezelőtt...” „Mindig időben jön haza, szereti a szakmáját, és minket is...” Végül egy egészen kedves válasz: „Mindenben szeretnék rá hasonlítani, mert jókedvű, és szokott velem játszani...® Miért nem? i,Cigarettázik.. .* „Hamar üt...” „Nem szereti, ha egyest viszek haza...” „Sajnos, egy tócsát hirtelen haragú, és nem tudja elfelejteni, ha rosszat csinálunk”. A gyerek fogalmaz így: saj. nos. „Kicsit lusta”. „Néha elmaradozik esténként, ilyenkor anyukám sokat sír. Ezt nem szeretném átvenni tőle...” „Édesapám nagyon ideges..„Hirtelen haragvó, nehéz természetű..." Miért szeretem édesa nyáma t ? „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg”. „A munkahelyén megállja a helyét, szeretik...” „Csak jóra tanít. Nem engedd meg, hogy olyannal játsszam, amiből bajom lehet..„A legnagyobb erőssége a tisztaság”. „Édesanyámat az emberek szeretik, mert ahol tud, segít...” „Édesanyámtól azt szeretném örökölni, hogy nagyon szeret dolgozni ...” „Anyukámnak a legszebb tulajdonsága az, hogy nem szeret másokról illetlenül beszélni...” Igen, anyukák. A legutolsó mondat szerint, nem szívesen hallgatják a 12 évesek, amikor otthon valakiről „illetlenül” beszélnek. De ennél sokkal többet mond az a vélemény, hogy a gyerekek észreveszik, mennyit dolgozik az édesanyjuk. Ha anyn haragszik.. • Egyetlen gyerek se mondta: nem szeretem édesanyámat. De azt nagyon sokan fájlalták, hogy: „Anyu ideges”. „Hamar adja a fülest, ha nem jó a lecke”. „Édesanyám veszekedős”. „Hamar kiabál..„Apunál is gyorsabban mérges”. „Ha ideges, magába fojtja a sírást..” Ebben nem szeretnék rá hason6 sMmsm 1971. FEBRUÁR 6. Utam!.:„Szeret egy kicsit ha. ragba lenni édesapámmal...” Az otthon Az első kérdésem: máért szeretnek otthon lenni? A felelet a 12 éveseké: „Van televízió”. „Ha a szüleim hazajönnek, mindig hoznak valamit. Nem nagyot, de hoznak ...” „Ehetünk mindig, amit akarunk..” „Mert barkácsolhatok...” „Akkor szeretek ott* hon lenni, amikor anyu nincs otthon, mert nem enged játszani a kutyával”. „Egyedül vagyok gyerek a pusztán, mégis nagyon jól érzem magam, mindig találok játékot, vagy segítek édesanyámnak ..„Nagyon jó a szüleim és testvéreim társaságában ...” ..Szeretek otthon lenni, mert a szüleim megértik egymást...® Unatkozom „Csak akkor szeretek otthon lenni, amikor nem veszekednek a szüleim...” „Édesanyám sokat dolgozik, és otthon már csendre vágy..„Bizony, anyu. kám már otthon fáradt és ha valami nincs rendben, néha kikapunk ...„Anyukám ideges, mert az egész sgpi zaj után jólesne neki a csend...” A legtöbben megértik a szülők fáradtságát, érződik a válaszokból, hogy sokat hallották; ne idegesítsd édesanyádat, fáradt „Van sok játékom, de egyedül nem jó játszani”. „Nem szeretek otthon lenni, mert unatkozom...” „Nem tudok semmit csinálni, mert nem jönnek barátok...” „Jő otthon, de unatkozom.. .** „Nincs testvérem, és otthon mindig unatkozom..„Ha egyedül vagyok, szeretnék hirtelen elrepülni a nagymamához, de úgy, hogy mire apuék hazajönnek, otthon legyek...” — Sziruezgeti a valóságot a gyerek, fantázia. Vasárnap „Vasárnap, amikor együtt van a család, örülök..„Ügy szeretem a vasárnapot. Jó meleg van..„Vasárnap kapok cukrot és csokit...” „Vasárnap édesapám kikérdezi a leckét, aztán szoktunk sakkozni .. „Mi vasárnap hármasban játszunk a szüleimmel. Én nagyon szeretem a szüléimét.. Ismétlődnek a válaszok. Szeretik a szüleiket, felnőtteknek már-már érthetetlen gyengédséggel, mentik magukban őket, ha bírálják is. Őszinték, mert tudják, ezért nem jár fenyítés. Vágyódnak a megértésre. Hihetetlenül fontos nekik az otthon, a nyugodt légkör... Sablonos szavak? Sematikus mondatok? Gyermekszájból, az. zal a tudattal, hogy milyen sokat számít a véleményük, hatal_ más erőt adnak. Ők a holnap felnőtted. Moldován Ibolya
