Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
M A Világ proletárját, egyesüljetek! XXVI. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM Ära 80 fillér 1971. FEBRUÁR 5., PÉNTEK A MBGY£r PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEi TANÁCS LAP Mi újság lakásügyben ? (3. oldal) Zárszámadás idején ^ A ’zárszámadások által tükrözött helyzet megyénként, járásonként más-más, mint ahogyan a tsz-ek múlt évi eredményei is vidékenként igen nagy eltérést mutatnak egymástól. Az ár- és belvíz sújtotta tájak nagyüzemi társas gazdaságaiban bizony sokféle gondról adnak számot a vezetőségi beszámolók. De tájékoztathatják a tagokat arról is, hogy az állam — lehetőségeihez mérten — különféle módszerek, kel segíti az önhibájukon kívül bajba jutott tsz-eket. Érthető, hogy a rendkívül viszontagságos 1970-es esztendő után a nehéz körülmények közé került termelőszövetkezetekről esik a legtöbb szó. Kevesebbet beszélünk, írunk arról, hogy minden probléma ellenére sem lett kisebb a tsz-ek tavalyi termelési értéke, mint amekkorát a közismerten jó 1969-es évben elértek. Igaz, hogy a növénytermelés, amely különösen megsínylette a kedvezőtlen időjárást és az elemi csapásokat, keveseb. bet adott, az állattenyésztés és a tsz-ék egyeb üzemágai azonban együttesen pótolták a veszteségeket. Ez a tény önmagában is újabb döntő bizonyíték a termelőszövetkezeti gazdálkodás ereje, életrevalósága mellett. Olyan igazság ez, amit egyetlen zárszámadó közgyűlésen sem lenne helyes elhallgatni. Még azokon sem, amelyeket vesztesé, gessé vált tsz-ekben tartanak. Azok a szövetkezetek egyébként, ahol szanálásra kerül sor, a kereken 2500 tsz mintegy 15—20 százalékát teszik ki. Ezt sem árt tudni, ha a valóságnak megfelelő képet akarunk kapni a termelőszövetkezeti gazdálkodás mai országos helyzetéről. Márpedig feltétlenül erre kell törekednünk, Ugyanúgy, mint az egyes tsz-ek esetében. Senkinek sem használna, csak kárt okozna, ha elferdítenék, szépítenék a tényeket. Aki nem néz szembe ezzel, ami ténylegesen van, az megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy a bajok okainak pontos megismerése és mérlegelése után megtalálja az orvoslás legjobb módszereit. S ez távolról sem a mostoha adottságú, az árvízkárt szenvedett, a veszteséges tsz-ekre vonatkozik csupán. Mindegyikre, a legkiválóbbra is. Olyan termelőszövetkezet ugyanis nincs, amelyikben ne volnának kijavítani való hibák, pótlásra váró mulasztások. Nem lehet mindent az időjárásra fogni. A vezetés, a munkaszervezés, a fegyelmezettség, a pénzgazdálkodás, a kü, lönféle vállalkozások: mindez módot ad arra, hogy gondos elemzés után hasznos tanulságokat vonjanak le vezetők és tagok egyaránt Receptet adni nem lehet arra, hogy milyen legyen a gazdasági beszámoló, a zárszámadási közgyűlés. Arra viszont sokéves és a már megtartott mostani közgyűléseken szerzett tapasztalatok is figyelmeztetnek, hogy nem sokat ér az a zárszámadás, amelyik csak az irodában készül el. Vitathatatlan ugyan, hogy ennek a munkának a legfelelő- ségteljesebb része a vezetőségre, a szakemberekre, a bizottságokra — főként az ellenőrző bizottságra hárul. Éppen a nagy felelősség kötelezi azonban őket — a törvény, az alapszabály mellett — arra, hogy az egész tagság segítségével állítsák össze a gazdasági beszámolót. Többféle, jól bevált módszere van annak, hogy a zárszámadás a tagok véleményét, javaslatait is tükrözze. Mindegyiknek alapkövetelménye azonban az, hogy az egész tagságot idejében és őszintén tájékoztassák a tsz ügyeiről, Enélkül ugyanis hiába várnak hozzászólásokat, észrevételeket. Feltétele az eredményes közgyűlésnek az is, hogy előtte üzemegységenként, brigádonként vitassanak meg minden lényeges kérdést az ott dolgozó tagokkal Az egyes kisebb közösségek így kialakított álláspontját valaki elmondja a közgyűlésen, hogy a többiek is meg_ ismerjék azoknak az elgondolásait, akikkel esetleg kevés kapcsolatuk van év közben. Főként azokban a tsz-ekben van ennek nagy jelentősége, amelyek több községet is magukban foglalnak, vagy csak egy községre terjednek ki, de a gazdaság méretei nagyok. Szorosan összefügg a zárszámadással a tervkészítés. A tanulságokat nem is lehet anélkül jól számbavenni, hogy a további teendők ne kerüljenek szóba. Éppen az 1970-es esztendő sok gondja indokolja, hogy a mosta, ni közgyűléseken igen körültekintően, megfontoltan tárgyaljanak az idei feladatokról is. Különösen arról, hogy mivel új beruházások megkezdésére alig van mód, mit lehet tenni a termelés, a gazdálkodás javításáért, ami nélkülözhetetlen feltétele a kedvezőbb anyagi körülmények megteremtésének. Elsősorban saját erejéből, adottságainak ésszerűbb hasznosításával juthat élőbbre minden tsz. Ha ez a felismerés hatja át a zárszámadó közgyűlést, akkor és csak akkor felel meg rendeltetésének, hozhatja felszínre, állíthatja a közösség szolgálatába azokat a jóhatású erőket is, amelyek eddig valamilyen okból nem bontakoztak ki eléggé. S ilyen erők minden termelőszövetkezetben vannak. Gulyás Fái fl IV. ötéves terv beruházásainak építési igénye: 11 milliárd forint Interjú Pesti Lászlóval (4. oldal) Egyeztető értekezlet a megyei tanácsnál — Tanácsadó testületet alakítanak A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya tegnap, csütörtökön délelőtt a IV. ötéves terv beruházásainak és az építési kapacitás egyeztetése céljából koordinációs megbeszélést rendezett. A tanácskozáson, amelyen részt vett Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára is, dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tájékoztatta a meghívott vállalati, szövetkezeti és intézményi vezetőket megyénk IV. ötéves tervének várható beruházásairól. Elmondotta többek közt, hogy a mostani tervidőszakban a beruházások megvalósítása 11 milliárd forint építési kapacitást igényel. Mégpedig 8,1 milliárd forint a magasépítési, 2,9 milliárd pedig a mélyépítési szükséglet. (A IV. ötéves terv idején a megyében 13 ezer 636 állami, OTP, vállalati és kislakást kell felépíteni. (Előzetes számításaik szerint 10 milliárd 400 millió forinthoz megvan az építési kapacitás. A fennmaradó 600 millió forint teljesítéséhez a vállalatok, az ipari és mezőgazda- sági szövetkezetek együttműködésének javításával, a műszaki haladás meggyorsításával, valamint a korszerű építési módok elterjesztésével lehet és szükséges is a feltételeket megteremteni. Éppen ezért javasolta — amit a jelenlevők elfogadtak és támogattak —, hogy a feladatok egyeztetésére tervező, építő- és építőanyagipari, valamint pénzügyi szakemberekből hozzanak létre egy tanácsadó testületet, amely a párt megyei bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai és a megyei tanács terv- gazdasági bizottságát segítené munkájában. A felszólalók több javaslatot tettek az építési igények kielégítésének fejlesztésére. A békéscsabai városi tanács például máris foglalkozik azzal a gondolattal, hogy hiteltámogatással járulna hozzá a téglapanel- gyártó üzem bővítéséhez. A kilátásba helyezett összeggel ugyanis, amit az üzem fejlesztésére szánnak, évente 200 lakás építéséhez elegendő tégla- panellel növekedhetne a termelés. S ez jelentősen meggyorsítaná a lakásprogram megvalósítását. Hatékonyabb munkával és szervezéssel — állapították meg a tanácskozás részvevői — minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a tervezett 11 milliárd forint építési igényt teljesítsék. A talált tárgyak osztályán (5. oldal) Vígjáték, amit nem szabad komolyan venni (5. oldal) Tovább erősíti nemzetközi kapcsolatait a Magyar Nők Országos Tanácsa Erdei Lászlóné nyilatkozata A Magyar Nők Országos Tanácsának ez évi feladatairól, | célkitűzéseiről nyilatkozott Er- j dei Lászlóné, az MNOT elnöke ! a sajtónak: — Ma elsőrendű feladatunk- j nak tekintjük, hogy napirenden • tartsuk, behatóan tanulmányoz- j zuk, elemezzük a nők alapvető j társadalmi kérdéseit; tapasztalataink alapján ajánlásokat, javaslatokat dolgozzunk ki, s ezeket eljuttassuk a kormányhoz és az illetékes társadalmi szervezetekhez. A nők alapvető társadalmi problémáinak körébe sorolom mindenekelőtt a nők politikai és kulturális színvonalának alakulását, közéleti aktivitását, számarányuknak megfelelő részvételét az állami és társadalmi vezetésben, élet- és munkakörülményeik fejlődését, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényre juttatását s a nők kétFEBRUÁR Deli verőlény én hoieuer tős hivatását könnyítő szolgáltató-hálózat fejlesztését. Az Országos Nőtanács feladatának tartja, hogy kifejtse véleményét a családokra, a-z anyaságra és a nővédelemre vonatkozó jogalkotásban, a gazdasági és szociálpolitikában, valamint a gyermek- és ifjúságneveléssel összefüggő pedagógiai kérdésekben. — Ezek szellemében felmérést végzünk a női egyenjogúság ég a gyermekvédelem hatályban levő törvényeinek gyakorlati alkalmazásáról. A kormány az idén napirendre tűzi az 1013-as rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Az MNOT a valóságos helyzet feltárásához adalékgyűj- téssel járul hozzá. Részt veszünk a távlati tervezési bizottság munkájában, hogy a 15 évre szóló távlati tervben — ismereteink alapján — megfelelő súlyt kapjon a női munkaerőhelyzet alakulása, az óvodai és bölcsődei hálózat kiépítése, a háztartások ellátottsága és a szolgáltatások fejlesztése. — A MNOT mind a múltban, mind a jövőben is fontos tevékenységet fejt lei a nemzetközi fórumokon. Igyekszik eleget tenni a nemzetközi demokratikus nőszövetség tagságával járó kötelezettségének, továbbfejleszti és szélesíti kapcsolatait mindazokkal, a haladó nőszervezetekkel, amelyek a nők egyenjogúságáért, a gyermekek jobb életéért küzdenek. Szolidaritásra mozgósítunk, gyűjtési akciókat szervezünk a hazájuk függetlenségéért és békéjéért küzdő elnyomott népek, a háborúban szenvedő anyák és gyermekek megsegítésére. Az idén is folytatjuk a korábbi években igen hasznosnak bizonyult találkozókat a szocialista országok nőmozgalmainák képviselőivel idehaza és külföldön, hogy kicseréljük taapsztalatain- kat. A közeljövőben például Pozsonyban kerül sor ilyen eszmecserére a csehszlovák nő- mozgalom vezetőivel. Ugyancsak a közeljövőben nőküldöttség utazik Vietnambek*
