Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Péter János befejezte dániai látogatását CT Közlemény Bokor Pái, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Pénteken délelőtt dániai lá­togatásának utolsó napján Péter János körutazást tett Sjaelland- szigeten. Helsingőrbe érkezése előtt a külügyminisztert magán­villájában fogadta A. C. Nor­mann, a halászat és Grönland ügyeinek minisztere. Rövid baráti beszélgetés után a külügyminiszter folytatta út­ját Kronborg-kastély felé. Ez a dupla várfalakkal körülvett hatalmas várkastély két év­századon keresztül volt a dán ki­rályi család lakóhelye. „Hamlet várának” is szokták nevezni, de a vármúzeum vezetői elmondot­ták, hogy a várnak tulajdon­képpen semmi köze a dán ki­rályfihoz, s csupán annak kö­szönheti ezt a hírnevét, hogy Shakespeare annakidején Hel- aingőr városát választotta ki­rálydrámájának színhelyéül. A vidéki utazás következő ál­lomása Roskilde, egykori dán főváros volt, ahol a magyar ven­dégek először a vikingek hajóit tekintették meg. Ezeket a hajó­kat a fontos kereskedőváros külföldi flották elleni védelme során süllyesztették el csaknem ezer évvel ezelőtt. A Sjaelland-szigetl kirándulás utolsó állomása a roskilde! szé- kesgyház volt, amelyben negy­ven dán király földi maradvá­nyait őrzik. Négynapos dániai hivatalos lá­togatásnak befejeztével, pénte­ken délután Péter János kül­ügyminiszter. a koppenhágai Angieterre-szállóban tartott saj­tóértekezletet, amelyen a dán, a magyar és a nemzetközi sajtó mintegy száz képviselője vett részt Bevezető nyilatkozatában a külügyminiszter látogatása lét­rejöttének körülményeiről be­szélt. Emlékeztetett arra, hogy az 1966 óta érvényben levő meg­hívás olyan időpontban realizá­lódott amikor egyrészt a kétol­dalú kapcsolatok minden eddi­ginél kedvezőbbek, új lehető­ségek nyíltak a politikai, kultu­rális és gazdasági szálak szoro­sabbra fűzésében, másrészt pe­dig a nemzetközi helyzetben sok új kérdés és probléma merült feL Különsöen vonatkozik ez az európai biztonság kérdéskomple­xumára. Külügyminiszterünk emlékez­tetett arra, hogy magyarországi látogatásra hívta meg Bauns- gaard dán kormányfőt és Hart- ling külügyminisztert A meg­hívást a dán államférfiak elfo­gadták. Látogatásuk Időpontjá­ról a későbbiekben döntenek. Péter János a továbbiakban beszámolt dániai látogatásának eseményeiről. Megemlítette, hogy a hivatalt® megbeszélése­ken kívül alkalma volt eszme­cserét folytatni a koppenhágai tőzsdén a dán gazadsági élet képviselőivel. • Péter János külügyminiszter négynapos dániai hivatalos lá­togatásának befejeztével pénte­ken este hazautazott Koppenhá- gábóL a kormány és a SZOT vsze'J'tó tanácskozásáról A kormány és a SZOT vezetői február 26-án, pénteken tartott ülésükön megállapították, hogy az év első két hónapjában to­vább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már a múlt évben is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősödött a tervszerűség, javult az áruk mi­nősége, nőtt az export és a mun­ka termelékenysége is kedve­zőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970-es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók, a munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igye­keztek pótolni az árvíz okozta károkat, növelni a nemzeti jö­vedelmet. * Ebben a munkában különösen jó* példát mutattak a szocialista brigádok. A tárgyalások során a szak- szervezetek képviselői szóvá tet­ték, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva, volt némi javulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális intézmé­nyek fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még min­őik nem fordítanak elég gon­dot a munkakörülmények, a szociális és a kulturális vi­szonyok javítására. A kormány vezetői az észre­vételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen ke­resik a célravezető megoldáso­kat A IV. ötéves tervvel össz­hangban a SZOT vezetői ismer­Do Cao Tri tábornok lezuhant helikopterének roncsainál Dél-vietnami katona annak' a helikopternek a roncsainál, ame­lyen lezuhant és életét vesztette Do Cao Tri tábornok, a Saigon, rezsim egyik vezető fő­tisztje. (Telefotő — AP—MTI—KS) Vállalataik 1971. szeptember l ével ipari tanulókat vesz lel az alábbi szakmákba: kőműves, ács, festő, fapadlóző, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos, üvegező, épületaszta­los, villanyszerelő, központifűtés-szerelő, vfs- és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, valamint műkőkészltA. A vidéki fiatalokat tanulőotthonban helyezzük el, teljes ellátásukról gondoskodunk. Jelentkezés: a ss. sz. állami építőipari vallalat szakoktatási csoportjánál, Budapest, XI., Dombóvári út 18. ismét vannak sérültjei a reggiői zavargásoknak Csütörtökön este tüntető, za­vart keltő fiatalok összetűztek a rendőrökkel Sbarre negyedé­ben. Két rendőr letartóztatott egy suhancot, aki köveket haji­gáit a carab nierik (csendőrök) egyik gépkocsijára. A tömeg kő. rülvette őket. mire a rendőrök a levegőbe lőttek. A csendőrök ugyanakkor könnyfakasztó grá­nátokat dobtak a tömegre. Töb. ben megsérültek, közöttük egy fotóriporter. (MTI) Kozmosz-398 Pénteken a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—398 jelzésű mestersé­ges holdat. A szputnyik folytatja a világűr kutatását az 1962. már. cius 16-án bejelentett program alapján. tették elképzeléseiket, javasla- I taikat az 1971-es évben végre­hajtandó életszínvonal-emelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljöve­delem 5—5,5 százalékkal növe­kedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a tervezettnek megfelelően alakuljon. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösztönzés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett mun­kához, a több és jobb munkát végző dolgozók jövedelme az át­lagnál jobban növekedjék. A kormány vezetői e törekvésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képvi­selői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmé­nyek teljes ismeretében emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriá­ban dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intéz­kedés az alsó és középfokú iskolákban tanító pedagógu­sok, egyes orvos-egészségügyi területen dolgozók, gyógysze­részek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy az életszínvonal /további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor lehet meg­valósítani, ha a fogyasztói árak ía a tervezettnek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzés seknek megfelelően. A szakszer­vezetek már nemegyszer kifejtet­ték véleményüket és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitat­ják az árak változtatásának szükségességét. Egyetértenek az­zal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltoztatások esetén vagy más árak csökken­tek, vagy a jövedelmek növe­kedtek. Az ilyen közgazdasági­lag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csök­kentették a dolgozók életszín­vonalát, és a termelés egészsé­gesebb szerkezetének kialakítá­sa, a termelés és fogyasztás jobb összhangjának biztosítása érde­kében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvi­tatása után egyetértettek. Más a helyzet egyes iparágak és üze­mek által elhatározott, szabad­áras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részé­ben indokolatlan — változtatá­sánál. Az ilyen áremeléseknek álta­lában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a vé­leményük, hogy a kormány és szervei határo­zottan lépjenek fel, hogy az utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket megakadályozzák. A vásárló, a fogyasztó megérti, ha jobb minőségű, szebb kivite­lű cikkeket kap, annak maga­sabb az ára. Nem érti meg azon­ban, hogy ugyanannak a cikk­nek változatlan minőségben mi­ért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dolgo­zók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazda- sági tényező befolyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocia­lista viszonyok között a fogyasz­tói ár az életszínvonal alakulá­sának egyik döntő eleme. Ennél­fogva az értékarányos árak ld- alakítását — amire törekszünk — csak hosszabb távon, a min­denkori pol.tikai és kereseti vi­szonyok figyelembevételével le­het és szabad eszközölni. A szakszervezetek a kormány­nak megfontolást« ajánlják, hogy a jövőben másként minősül­jön azon vállalati körben fel­használható nyereség, ahol a jobb és hatékonyabb munká­val értek 4 nagyobb ered­ményt és másként, ahol indo­kolatlan áremelkedéssel. Ahol nyilvánvaló, hogy üzérke­dő, spekulációs jelleggel történt áremelés. Az illetékes állami szerveik bátrabban éljenek a gazdasági bírság eszközével. A kormány vezetői szóvá tet­ték .hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést komoly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahelyváltoztatása. A kormánynak nem áll Szándé­kában a Munka Törvénykönyve előírásainak megváltoztatását javasolni, mert véleménye sze­rint a régi adminisztratív kö­töttségek visszaállítása csak át­meneti eredményeket hozna, egészében pedig ellentétes len­ne a demokratizmus szélesítésé­re a dolgozók növekvő öntudatá­ra épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel összhang­ban és a párt X. kongresszusá­nak szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is ered­ménnyel kell járniuk. A kor­mány képviselői kérték a szak- szervezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokré­tűen magyarázzák meg a dolgo­zóknak, és a maguk sajátos esz­közeivel is segítsék megszüntet­ni a nemkívánatos jelenségeket. A szakszervezetek az észrevétel­lel egyetértettekrés mint ahogy eddig, a jövőben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a kö­zös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatla­nul nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok az edd ginéi több gondot fordítsanak az elő­ször munkábalépő fiatalok foga­dására, munkahelyük megsze­rettetésére, valamint arra, hogy az újonnan felvett és munka­helyüket gyakran változtató dolgozókkal szemben az üze­mek jobban becsüljék meg hűséges dolgozóikat, és mind a fizetésben, mind az egyéb anyagi és erkölcsi elismerés­ben a törzsgárdának előnyöket biztosítsanak. A kormány és a SZOT vezet® egyetértettek abban, hogy a vál­lalatok nagy része késedelem nélkül és helyesen foglalkozott azoknak a párt- és kormányha­tározatoknak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javítására, valamint a vállalatok fokozott lakásépí­tési tevékenységére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és a jö­vőben elvégzendő fontos felada­toknak jelentős mértékben hoz­zá kell járulniuk a munkaerő­gazdálkodás terén fennálló prob, lémák megölő ísához. A megbeszélésen szóba került az egves iparágakban és munka­helyeken tapasztalható, helyen­ként már a dolgozók egészségét veszélyeztető, túlzott mértékű túlóráztatás. A kormány vezetői felhívják a vállalatok és üzemek veze­tőinek figyelmét • helyzet tarthatatlanságára és a szak­szervezetek Is kilátásba he­lyezték, hogy nem fogják en­gedélyezni a túlórák további növekedését sőt fellépnek fo­kozatos csökkentésük érdeké­ben. A kormány és a SZOT vezetői egyeztették nézeteiket a mun­kaidő további csökkentésének lehetőségeirőL Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szakszervezeti központokkal közösen ez év végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági kö­rülményeknek megfelelően a munkaidöcsöikkentés továbbá ütemtervére. A kormány és & SZOT vezetői következő ülésü­kön fogják e javaslatokat meg­tárgyalni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents