Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Ifjúsági da Lpályázat A K.ISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából s az ifjúsági dalku- túra gazdagítása céljából közös, éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusműpályázatot hirdet Pályázni lehet új, egyszólamú — kíséret vagy kíséret nélküli — dalokkal, többszólamú a ca- pella és bármiliyen hangszer vagy zenekari kíséretei, kórusművekkel. A felhívás olyan zeneművek írására terjed ki: amelyek a műfaj legértékesebb hagyományához méltó zenei produktumok és amelyek eszmeiségükben a dolgozó s tanuló fiatalok hazai vagy nemzetközi harcát, alkotási vágyát hirdetik « . A pályázaton résztvevő művek (zene és szöveg együtt) között az alábbi dijak kerülnek kiosztásra: I. díj 15 ezer forint II. díj 10 ezer forint, III. díj 8 ezer forint. A fentieken kívül a zsűri további különdíjak adományozására tehet javaslatot. A díjazott és külön jutalomban részesített műveket a kiadáson, a tömeges terjesztésen és hanglemezfelvételen kívül hangversenyen is bemutatják. A jeligével ellátott pályaművek szerzői nevüket és címüket lezárt borítékban mellékeljék. A pályázatok beküldési határideje 1971. április 15. Cím: Művelődésügyi Minisztérium Zene. és Táncművészeti Főosztálya, Budapest, V. Szalay u. 10/14. Megjöttek a fink Mikor megláttam a Csaba-1 szálló sarkánál, önkéntelenül eszembe jutott, ahogy egy évvel ezelőtt a városi bíróság folyosóján kezét tördelve magyarázta az ülnököknek: higgyék el, nem rosszak ezek a gyerekeik. Hogy János kezében kés volt? Ugyan. szemenszedett hazugság. Hogy a tanúk is ezt bizonyítják? És a kés ott van a bírónő asztalán? Persze, akkor csakugyan lehet valami a dologban. De kérem, nem szúrt meg senkit, csak éppen hadonászott vele. Csak tartotta a kezében. Csak... Szeme könnyes lett Nagy buzgalmában összezavarta az érveket. Hej, ha ügyvéd lehetne, micsoda védőbeszédet mondhatna. Rendbe szedné gondolatait s anyai szívének szent indulatával érvelne ártatlanságuk mellett. A két fiú közömbösen fogadta az ítéletet. De ő! Mintha nem hitt volna a fülének. Tág- j ra nyílt szemmel nézett a bíró- I nőre, aztán kitört belőle a sí- j rás. Kissé foszladozó kabátjá-1 ban, gömyedten lépkedett le a í lépcsőkön. Arcán leírhatatlan rémület ült. Mintha őt ítélték volna el. Nem vett észre, pedig mellettem ment el. Bezzeg most! Már messziről kiáltja, fittyet hányva a szombati nap nagy sürgés-forgására. Hadd tudja! meg a világ! — Meggyőztek a fiúk! Hirtelenében nem tudtam ml- , röl van szó. • | — A fiúk, a két fiam! Tét- j szik emlékezni rájuk: János és j Károly. Négy hónappal hama-1 rabb szabadultak. Ugye mond-! cam, hogy rendes gyerekek, j Mert csakis erről van szó. Kü- j lönben nem engedték volna; őket haza. Tessék nézni, most i jönnek a rendőrségtől. összefonja a kezét s le sem j veszi róluk addig a tekintetét, míg át nem érnek áz úttesten. Van a két fiúban valami fölényes nyugalom, ahogy megállnak anyjuk előtt. János szólal meg elsőnék és csak annyit mond: — Ezt is elvégeztük. — Milyen volt? — fordulok a két fiúhoz. — A börtön ? — Az! — Nagy a fegyelem. Külön4 búb menüéi 1971, FEBRUÁR 26. ben én nem panaszkodhatom. Dolgoztam — feleli János s kérdően testvérére néz. Együtt voltunk — szögezi le lakonikusan a másik. — És ezután? Mihez kezdenek? — Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. — Nem lesz probléma a beilleszkedéssel? A fiatalabbik mosolyogva legyint. — Apámnál dolgoztunk, ka- panyeleket, téknőket csináltunk. Mikor mi jött. Különben mi csak verekedtünk. Tudja, ez más. — Miért más? — Mert más! — von vállat János. — A lopás is más! Az ilyen fajta bűntettet mindenki elítéli. — És a verekedést? — Most már én .«sem gondolkodom úgy, mint akkor. Nekünk cigányoknak az a bajunk, hogy kissé forrófejűék va- gvunk. Néha valóban csekélységen kezdődik a perpatvar. Azután nyomban előkerül a bicska is. Higgadtabban kell elintéznünk egymás között a vi- : táinkat. Én azonban ezekre a : históriákra már akkor végérvé- : nyesem pontot tettem, amikor I elítélték. A beilleszkedéssel nem ; lesz probléma. Egy dolog azon- : ban elkeserít. : Édesanyja csak legyint. ■ — A felesége, Annuska : — Mi van vele? ■ — Többször meglátogatott, ■ úgy, hogy erre nem is számi- ■ tottam. Azt mondta, hogy meg- I vár. • — 'És? — És elment! A gyereket is • magával vitte. A börtönben ma- • gányos az ember. Különösen az • éjszakák hosszúak. Nekem min- ■ dig az asszony járt az eszem- » be és a gyerek. ; — Egy reggelen összepakolt : és elment — teszi hozzá majd- : nem közömbös hangon az édes- j anya. : János arca megrándult. Ez a • színtelen hang mintha szíven * szúrta volna. — Majd visszahozom! — ha- : tározott és kemény a tekintete. ! Egy biccentéssel köszön el és már el is tűnik bátyjával együtt az j utca forgatagában. — Az a fontos, hogy itthon ; vannak — fogja csendesre a : hangját az édesanyjuk. Ügy; mondja ezt, mint aki valami : nagy titkot árul el, s még cin- : kosán kacsint is hozzá. : Serédi János ■ 0 dolgozók véleménye, javaslata is érvényesüljön a vállalati középtávú tervek és a kollektív szerződések elkészítésénél Az MSZMP Békés megyei Bizottsága, a megyei tanács vb és az SZMT Elnöksége £ napokban értekezletet tartott a vállalatok párt- és szb-titkárai, valamint igazgatói részére. Ezen a vállalati középtávú tervek kidolgozásáról, az érvényben levő kollek. tív szerződések felülvizsgálaté, ról, az új kollektív szerződések elkészítéséről, valamint a jöve- delem_ és bérszabályozás új rendszeréről tárgyaltak. E kérdésekkel kapcsolatban milyen feladatok hárulnak jelenleg a vállalatokra, szak- szervezeti bizottságokra és hogyan hajtják azokat végre? Mi az egész munka folyamata, milyen összefüggés van a vállalati középtávú tervek és a kollektív szerződések kidolgozása között? Az értekezlet után beszélgettünk Bánki Bélával, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Fel. dolgozó Vállalat igazgatójával, valamint Faragó István szb-tit- kárral, akik elmondták, hogy a vállalat most készíti az 1971. évi intézkedési tervét, amelyben meghatározza a termeléssel ősz. szefüggő feladatokat. Az őrlésnél lényegében számításba vették a lakosság várható igényét, a takarmánytáp gyártásánál az állami, a közös és a háztáji gazdaságok szükségletét. Megelőzte az intézkedési terv kidolgozását, a műszaki konferencia és az egységeknél megtartott termelési tanácskozás. Ezeken a dolgozók véleményt nyilvánítottak, javaslatokat tettek, melyek közül több igen jól hasznosítható mind az 1971. évi, mind a közép, távú terv készítésénél. A középtávú feladatok alapjában véve a mezőgazdaság terve, zett fejlesztéséhez igazodnak. Orosházán még az idén elkészül a 2 ezer vagonos tárház. Jövőre átadják a békéscsabai 2 ezer va_ gonos gabonasilót, ugyanakkor Szeghalmon megkezdik egy hasonló gabonasiló építését. Az ál. latállomány jelentős növekedése szükségessé teszi, hogy Békéscsabán napi 24 vagonos takarmánykeverő üzemet létesítsen a vállalat. A tervezés ideje 1972, az építésre 1973-ban kerül sor. Az ötéves tervidőszakban Tótkomlóson is épül egy napi 18 vagonos takarmá nykeverő üzem. Jelentős összeget fordít a vál. lalat "főként a nehéz fizikai mun. ka megszüntetését elősegítő rakodás gépesítésére. Így megszűnik a munkaerőhiány és növekedik a termelékenység, ami a gazdasági eredményben mutatkozik majd meg. A kollektív szerződés előkészí. tésénél természetesen mindezt figyelembe kell venni, hogy ne gátolja, hanem segítse elő a célkitűzések megvalósítását. A munkát azonban megelőzi az 1969—70, évre megkötött kollektív szerződés végrehajtásának az értékelése. A dolgozóknak módjuk lesz arra, hogy ismét áttanulmányozzák, levonják belőle a következtetéseket és annak alap ján tegyenek javaslatot az új, 5 évre szóló kollektív szerződés elkészítéséhez. Hogyan megy végbe ez a folyamat? A vállalat a szakszervezettel együtt kidolgozza az irányelveket, amit ismertet a dolgozókkal. Ennek alapján módjuk lesz arra, hogy a kollektív szerződés- tervezet elkészítésére vonatkozó javaslatokat tegyenek. Bánki Béla véleménye szerint a dolgozók körében igen nagy érdeklődés mutatkozik a vállalati terv és a kollektív szerződés előkészítése iránt. Ma már mindenki jól tudja, hogy egyéni sorsának, anyagi helyzetének alakulása elválaszthatatlan a vállalat eredményétől. Ügy tűnik mintha egyre jobban érdekelnék az embereket a közgazdasági kérdések. Mindenről akarnak tudni, am\ körülöttük történik és abból levon, ják a maguk számára is a következtetéseket. Megelégedettséget vált Id, hogy a vállalat foMegjelent a Kossuth Könyvkiadónál a közérdekű kérdésekre válaszoló Fórum legújabb száma, amelyben éppúgy, mint az előző füzetben, hivatott szakemberek válaszolnak a többi között a következő kérdésekre: Miként alakult a munkás- és parasztszármazású fiatalok: kozottabban gépesít, mert a saját munkájuk könnyebbé válik, a termelékenység növekedése pe_ dig kihat a keresetükre. Természetesen helyeslik, hogy a vállalat (elsősorban a nők részére) az éjszakai műszakok fokozatos megszüntetését tervezi. Egyetértenek a törzsgárda nagyobb megbecsülésével és öröm. mel veszik tudomásul, hogy a vállalat az arra érdemes dolgozók lakásépítési törekvését kamatmentes kölcsönnél támogat, ja. Mindez jobb munkára sarkallja őket P. B. 90 millió forint a Duna Cipőgyár fejlesztésére Mintegy 90 millió forintot költ új gépekre, berendezésekre, műhelyek és szociális létesítmények korszerűsítésére 1975-ig a Duna Cipőgyár. A fejlesztést célzó intézkedések várhatóan hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a Duna Cipőgyárban jÖ minőségben készülhessen él az idénre tervezett több mint 4 millió pár cipő. Üj technológiákat vezetett be. Üj termékekkel jelentkezett s újdonsággal készül az idei tavaszra is a már népszerű „Fröcsd” gyermek- és a „Dunair” férficipő mellett tervek szerint kihozzák az idei BNV-re az ugyancsak fröccs- öntéses eljárással készülő női cipőt is. továbbtanulási aránya, Mennyiben tükröződik a szakképzettség elismerése a keresetekben, A nők egyenjogúsága és a mun. kakörök betöltése, illetve a. munkabérek, A kiskeresetűek, nagycsaládosok és a fiatalok lakásproblémája & a tervezett in. tézkedések. Megjelent a Fórum legújabb sióma kmö-SÓLYO^i Móló £L?vjzTof' 18. És lassan nemcsak a papa, a mama és Ruth tevékenykedett mint kém, hanem a tizedik óvébe lépő Hans is. A kisfiút ugyanis apja arra ösztönözte, hogy fejlessze természetes kíváncsiságát és érdeklődését a hajók, különösen az amerikai hadihajók iránt. Nem sok idő múlt el, s a barátságos amerikai tengerészek meghívták a kisfiút hajóik fedélzetére és megmutatták neki felszerelésük minden titkát. Ki is gondolt volna . arra. hogy a minden iránt érdeklődő, mindenről kérdezősködő kis Hans kitűnő megfigyelő, s még kitűnobb az emlékezőtehetsége. Szinte naponta feljárt a hajókra, ilyenkor folyton érdeklődött, nézelődött, majd hazament és pontosan beszámolt mindenről, amit látott, hallott. 1940-ben határoztak el Kiülnék, hogy Pearl Harbor fölött, a hegyek oldalában vesznek egy kis házacskát, majd kidolgoznak egy egyszerű rejtjel- és íenyjelrendszert, s ezzel továbbítják információikat egy japán ügynöknek. Így nem kellett személyes érintkezést tartaniuk, ami mindenképpen feltűnő lett volna... Múltak a hónapok s a japán hírszerző parancsnokságra Kühnéktől is Ömlőitek az adatok, csakúgy, mint sok máts csatornából. Az események gyorsan peregtek. Miközben az amerikai külügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Távol-Kelet „újrafelosztását” célozták, s ebben az amerikaiak a japánoknak nem kis szerepet ígértek; miközben Washingtonból arra ösztökélték őket, hogy a Szovjetunió felé „kacsingassanak” támadó szándékkal —, Tokióban keresztülhúzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjetunióval harcba keveredni — jól tudták, milyenek az erőviszonyok —, ellenben minden előkészületet megtettek ahhoz, hogy egy angol—amerikai háborúval kiszorítsák az angolokat és az amerikaiakat a Távol -Keletről. A Pearl Harbor-i támadás a japánok számára olyan jól sikerült, hogy azt maguk sem gondolták. Az USA Csendesóceáni flottájának nyolc csatahajója közül hét horgony zott Pearl Harborban, ezenkívül több száz egyéb hadihajó — cirkáló, romboló, aknarakó, aknaszedő és más hajók. Három- százötven repülőgép állomásozott éppen a Hawaii-szigetek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két akna-
