Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

Beszélgetés Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredessel Békés megye tűzrendészetének helyzetéről Több hiányzás — több bukás A saulák is felelősek Az önkéntes tűzoltók dicsérete — A gyulai járás «vezet* A statisztikák készítésének időszakát éljük. A számok min­den különösebb érzelmessé^ és részrehajlás nélkül ismertetek a tűzoltók munkáját is. A tűz elleni védekezés egy­idős a „tűzkészítéssel” és ez a küzdelem a tudomány és tech­nika rohamos fejlődésével nem csökkent. Az örökös harc az ember és a természet erői kö­zött talán még évszázadokig el­tarthat és ha ez nem is mindi g az ember győzelmével ér véget, a társadalmi összefo­gás itt is ugyanúgy, mint az élet bármely területén, jelentősen hozzájárul a tűz okozta károk csökkenéséhez. — Ez természetes is, hiszen J ha nem lennének olyan fárad- | ságot nem ismerő önkéntes tűz­oltók. mint amilyen többek kö­zött R. Tóth Antal Bucsán, aki 40 éve megszakítás nélkül vi- | gyázza a falut, a községet, a | „vörös kakas” pusztítása ellen j — de hozzá hasonlókat sokat lehetne sorolni — akkor a mi munkánk is jóval nehezebb len. ne — mondja Várhegyi Ferenc alezredes. — Mert az igaz, hogy évről évre csökken megyénk­ben is a tűzesetek száma, de még bőven van tennivalónk. Sajnos, nemcsak jelentős károk keletkeznek így, de sok eset­ben emberéletet is követel a láng. Tavaly két felnőtt, az idén 4 gyermek halálát okozta m tűz. — Ha már a statisztikánál tartunk, kérem, mondja el, hogy tűzrendészete szempontból ho­gyan zárult az elmúlt év? — Ezerkilencszázihetvenben '208-szor pusztított tűz me­gyénkben, több mint 1 millió forintos kárt okozva. A keletke. aésá okokat Vizsgálva megálla­pítható, hogy legtöbb tűz, szám szerint 30 építési hibából eredt. A legnagyobb kárértéket tekint­ve első helyen 9 villámesapásos tűz áll és ilyen módon 385 ezer to- [ rmt kár keletkezett. Tekintélyes j * száma azoknak a tüzeknek is, •%SBssca»cBC*ssseses9seeKSssi2eBiasaas«caciiB! Ss, amelyek készen állták az előszobában. De amikor a pa­rancsnokságon kinyitották őket, csak pénzt találtak bennük, ab­ból viszont nagyon sokat, köz­tük japán bankjegykötegeket is. Ez a véletlen hozta, hogy Kühnék nem tudtak elmenekül­ni. Ugyanis három japán ten­geralattjárónak sikerült áthatol­nia a kikötő védelmi berendezé­sein, s közülük az egyik éppen azért jött, hogy felvegye Okoiro Okúdat, valamint Yamamotót és Kühn éket. Hogyan kerültek ide Kühnék, hogy a japánoknak kémkedje­nek? Korábban már szó volt a honolului Kühn-féle szalonról, amelyet Ruth Kühn vezetett. Bernard Julius Otto Kühn ti­zennyolc éves korában belépett a Német Császári Tengerészei­hez, és egy cirkálón teljesített szolgálatot. 1915-ben az angolok elsüllyesztették hajóját, őt fel­vették és hadifogolyként Angli­ába szállították. Hogy elüsse az unalmas órákat, amelyeket “a hadifogság' biztosított számára, elkezdett angolul tanulni és eb­ben kiváló eredményeket ért el. A fegyvei-szünet után visszatért Németországba, s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, 'hogy orvostanhallgató lesz. Mint annyi más német fiatal a húszas években,, ő sem tudta folytatni foglalkozását, egyre nehezebb lett számára a meg­élhetés s ez elkeserítette. Ami­kor a nácik elözönlötték a né­met városokat, megígérték, hogy a weimari Németország szörnyű életkörülményeit a nemzetiszo- Kúküsíak megváltoztatják dr. amelyeket a gyermekeik okoz­tak. Járások szerint az első hely a gyulaiaké, ahol az elmúlt év­ben 42 alkalommal pusztított tűz. Ezt követi Békéscsaba & Szarvas 37—37 esettel. A legke­vesebb — hat — « békési já­rásban történt. — Ezek a számok az 1969-es évhez viszonyítva számottevő csökkenést mutatnak. Hogyan sikerült ezt elérni? — Nagyra értékeljük azt az iskolákban folyó felvilágosító tevékenységet, amellyel a peda­gógusok a mi munkánkat is megkönnyíti. Példaként elmon­dom, hogy amíg 1969-ben gyer­mekjátékból 60 tűz volt, az el­múlt évben ez 27-re csőiéként. Tapasztalataink szerint a szülők is jobban vigyáznak gyerméke- •ikre és a gyufára egyaránt. — Hogyan értékeli a me­gyénkben működő önkéntes tűz­oltók munkáját? — Az elmúlt esztendőben ke­letkezett 208 tűzesetben 87-nél ott voltak a községi önkéntes tűzoltók, nyolcnál az üzemiek. Mi nagyra értékeljük segtségüket és ez abban is megmutatkozik, hogy i970-ben az önkéntes szol­gálati érmet 634-en kaptak, olyanok, akik 5, 10, 15 és 20 éve dolgoznak a testületben, A tűz­rendészete érem különböző fo­kozatait 13 községi és l7 léte­sítményi önkéntes tűzoltó kap­ta meg Pénzjutalmat 35 közsé­gi és 4 létesítményi tűzoltónak adtunk, ezeken kívül sokan kap­tak még a megyed, járási, köz­ségi tanácsok vezetődtől is. Ér­dekes az ellentét, de arról is beszélnünk kell, hogy ezek az emberek derekasan kivették ré­szüket a megyénket ért ár- és 1 belvízveszély idején is a mun­Kühn szívesen hallgatta szavai­kat, s később lelkesen követte a nácikat. Megismerkedett és személyes barátságot kötött Heinrich Him- lerrel, a későbbi hóhérral, aki állást szerzett neki a Gestapó- nál. Nem valami fényes, még csak nem is jövedelmező állás volt ez, de értés’ére adták, hogy csupán ugródeszka számára a kiszemelt pozíció felé: az egyik német város rendőrfőnöke lesz. Himmleriől közismert volt, hogy barátainak tett korábbi ígéreteit megtartotta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15-én di-. Kühn feleségével és két gyer­mekével, a 18 éves Ruthtal és a hatéves Harissal, partra lépett a Hawaii-szigeteken. Ennek a különös, távoli költözködésnek az oka tulajdonképpen Ruth volt. Kühnéknek volt még egy fiúk, Leopold, aki dr. Joseph Goeb­bels, náci propaganda- és tájé­koztatásügyi miniszter magán­titkáraként tevékenykedett. 1935 elején történt, hogy Leopold fő­nöke, a kis tuskólábú doktor, es. télyt rendezett a minisztérium személyzete szánjára. Mivel Le­opold Kühnnek nem volt meny­asszonya, de még barátnője sem, partneréül húgát, Ruthot vitte magával. Ruth rendkívül szép lány volt, látszott rajta a bim­bózó érettség frissesége, romlat- lansága. Dr. Kühn szigorú er­kölcsi törvények szerint nevelte fiát és lányát. Egészen a mi­nisztériumi estélyig Ruthnak határozott szándéka volt, hogy érintetlenül megy férjhez.. (Folytatjuk) lkából, becsülettel helytálltak a gátak megvédésében,.? Végezetül szólnunk kell ar­ról is — éppen munkánk to­vábbi javítása érdekében —, hogy néhány mezőgazdasági üzemben a vezetők mellékes feladatnak tekintik a dolgozók tűzrendészete oktatását és nem fordítanak kellő gondot a tűz­rendészete előírások betartásá­ra sem. Elterjedt mostanában — különösen a termelőszövet­kezetekben — a házilag gyár­tott <űaj- és gáztűzhelyek en­gedély és az alapvető bizton­sági előírások betartása nélküli használata. Ez durva megsérté­se a tűzrendészete előírásoknak és nem egy esetben éppen emi­att fordul élő komoly baj. B. O. Legutóbbi ülésén az általános iskolai tanulók tudásának el­lenőrzéséről, értékeléséről szóló előterjesztést tárgyalta meg a Gyulai Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Előttem az írásos anyag s a számokkal teleírt mel'lékletol- dal, az 1970—71-es tanév első fél évének eredményeivel. Ti­zennyolc általános iskola hat és fél ezer tanulójáról. Néhány szép és nem kevesebb riasztó adat. A gerlai iskolában osztályon­ként egy tanuló bukott meg fél­évkor, a lökösházi, a mezőgyá- nii, a gyulavári és a kétegyhá- zi magyar tanítási nyelvű isko­lában minden huszadik diák. Nem túlzottan örömteli tény, hogy minden huszadik tanuló a legalacsonyabb szinten sem volt képes elsajátítani egy vagy több tárgy anyagát — de! ez még mindig sokkal jobb ered­mény, mint amilyenről az eleki Szállításra készen Az ország ciroktermésének 95 százalékát a mezőkovácsházi já­rásban termesztik. Hagyományos tájlermő körzete ez a világ­nak, hiszen innen indul el Eur pa csaknem minden országába a cirokszakáll. A Ciroktermesztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása (CITÉV) egyre tibb külföldi kereskedővel veszi fel a kapcsolatot. A kiváló min iségű cirokszakállt a CITÉV te­lepén bálázzák, készítik elő exportra. (Fotó: Demény Gyula) rf-v ■ **-■ Az Orosházi Üveggyár GÉPKEZELŐI MUNKAKÖRBE 18 éven felüli férfi dolgozókat keres felvéielre Kezdő havi kereseti lehe’őség 1800—2400 Ft. Keres továbbá 18 éven felüli női dolgozókat is UVEGOSZTÁLYÓZÓ munkakörbe. Étkezés és szállás biztosítva van. Házaspárok részére havonta és személyenként 200 Fi albérlete hozzájárulást fizet a gyár. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán személye­sen vagy levélben. Címünk: ÜM Orosházi Üveggyár, Orosháza 216784 román tannyelvű, a sarkad! 2. számú vagy a noiegyanti ia».u,ak acuiattaiK szamot, mentin egy vagy tonb tárgyból e*égte.un oszvaiy^giöt kapott a tanúiéit 20 százaléka — minden öuödik gye­rek! — Kötegyanoan peuig mai­dén tizeciiik, a nagyooo leiszá­mú sarkadi iskoiuoan minden nyolcadik diák. — Pedig — mint az előterjesz­tés megaiiapnja — sehol san fordult eiő az osztáiyzasoan túl­zott szigorúság. Nem vol­tak teljesittieteuen követelmé­nyek, „a tanulok tudásának ér­tékelése, ellenőrzése heryesen történik a járás általános isko­láiban”. Mi hát a bukási százalék nagy ingadozásának oka? egyet­lenegyre nem lehet visszavezet­ni, hiszen a tanulok luuasanak bővítésében, meuyítiesében na­gyon sok tényező — egyéni ké­pességek, otuioni környezet, a pedagógus feikeszüitsége, az is­kola fölszerel Lsege, es hosszan lehetne sorolni továob — ját­szik szerepet. Ezek közül egyet, az egyik reglomosaöoat mulat­ja igen érzékletesen az emlí­tett táblázat. A járás 224 tanu­lócsoportjában lu,4 óra volit az egy gyerekre jutó féievi hiány­zás. De míg a legalacsonyaob hianyzási átiagú Gerlan csak nyotc órát, Gyula varr Dan es a kétegyházi magyar tannyervu áltaranos iskomoan 6 órát hi­ányoztak szeptemoeriól a félév befejezéséig a tanulók, auuig az eleki roman tanny&ivu iskolá­ban harmincötöt.' a sarkadi 2. számúoan csaknem tizenkettőt, a kotegyánioan több mint ti­zenegyet. S a hiányzások leg- nagyoob része nem a jenes, jo vagy közepe^ renuu ankvok ne­véhez fűződik, hanem az elég­ségesekéhez és eiegtelenekenez. A sok hiányzás és a bukások valószínűsége között szinte ki­vétel nélkül egyenes arany all fenn. Ritka az oiyan gyerek, aki nagyon sokat mulaszt és mégis jól el tudja sajátítani a tananyagot. S nagyon kevés azoknaK a bukottaknak a szá­ma, akik egeßz esztendőben rendszeresen látogatják az is­kolát. Mit lehet tenni azért, hogy gyerekeik többet tudjanak, hogy minél többen sajátítsák el leg­alább a minimális ismére ranya- got? Sok-sok egyéb tényező mellett: csökkenteni a mulasz­tott órák számát S ezen a té­ren roppant, nagy — tárán a leges.egnagyobb — a szűrők fe­lelőssége. Tenni is ők, az édes­anyák, édesapák tehetik a leg­többet. Elsősorban miattuk írom le újból a már idézett adato­kat: 11 mulasztott óra — 10 százalékos bukási arany; 12 órás hiányzás— 12% elégtelen jegy; 35 órát mulaszt egy-egy gy-rek — közülük minden ötö óik megbukik. A gyulai járás adatai vannak előttem. De ugyanilyen számo­kat lehetne találni az ország valamennyi járásának statiszti­káiban. A szülők felelőssége sem csak Sarkadra, Kö. egy árira, Eiekrc korlátozódik. Hiszen buknak meg sokat hiányzó gyerekek Gerián meg Gyulaváriban is. Minden édesanyának, édesapá­nak jobban keil tehát törődnie azzal, rendszeresen elmegy-e a gyerek az iskolába. Mert igaz ugyan, hogy ka­pott már Nobei-díjat olyan tu­dós, akit gyerekkorában csalt harmad-, negyednaponként lát­tak az órákon tanítói, igaz, hogy fizikából többszörösen megbukott diákból lett már vi­lághírű előadóművész — de ezek az esetek csak kivételek. Az életben való boldogulás, becsületes helytállás mögött az esetek legeslegnagyobb részében sok és lelki smeretes munka van. S ezt a munkát nem a mulasztott tanítási órákon vég­zik el a gyerekek. 9. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents