Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
A megyei tanács vb üléséről jelentjük: (Folytatás az 1. oldalról) téglagyárban. Jelenleg hasonló munkálatok a füzesgyarmati tég. lagyárban folynak. A vállalat Békéscsabán az 1-es téglagyárban üzemorvosi rendelőt tart fenn. A korábbi években az | üzemorvos teendői csak a békés- csabai üzemekre korlátozódtak. { 1968-tól a vidéki gyáregységek dolgozóinak felülvizsgálatát is elvégzik. Tekintettel a nődolgo. zók nagy létszámára, nőgyógyászati szakrendelést is tartanak hetenként a két békéscsabai üzemben. A vállalat valameny- nyi gyártelepén biztosítják az étkezőhelyiséget és az étkeztetést. Sajnos, a dolgozók nincsenek megelégedve az ételek változatosságával és az ízesítéssel. A végrehajtó bizottság ígéretet tett, hogy hatóságilag felülvizs- j gálja az alföldi étkeztető válla- ! lat ilyen irányú tevékenységét. A végrehajtó bizottság dicséretesnek tartotta,a vállalat lakásépítési törekvéseit is: három év alatt huszonegy új lakást építettek saját erőforrásból, ebből tizenkettőt Békéscsabán. A vállalat további törekvéseiről szólva; megvalósításra vár többek között a mezőberényi 1-2- es, valamint a békési és gyulai, téglagyárak gázfűtésre való átalakítása. 1971-ben gázfogadóállomásokat készítenek, hogy 1972-től földgázzal égessék termékeiket. A gyártmányfejlesztés elképzelései között szerepel egy FÉRT gyártmányú gerenda, üzem létesítése is. 1970-ben jóváhagyásra került egy új cse- répgyár létesítése, amely csaknem 300 milliós beruházási költséggel előreláthatóan 1973-ra felépül. A IV. ötéves terv időszakára tervezett műszaki fejlesztés következtében a tervidőszakvégére égetett téglatermelésük 250 millióra, égetett cseréptermelésük mintegy 100 millióra i'og növekedni. A termelékenység ez időszakban 25 százalékkal haladja meg a jelenlegi színvonalat. Gondjai is vannak a vállalatnak, melyek megszüntetéséhez a tanács segítségét kérte a vezetés. így többek között szükség van a gyermekintézmény és üze. mi orvosi rendelő bővítésére, az üzemétkeztetés minőségének hatósági ellenőrzésére, a közép- blokkgyártó üzem területének, valamint a bányaterületnek a Nagybánhcgyes környékén összegyűli belvizet csak átemeléssel tudják levezetni a Szárazérbe. Képünkön Pálinkás István és Szabó Zsigmond MTZ-traktorral hajtatja meg az átemelő szivattyút. (Fotó: Demény Gyula) bővítésére, a gyomai és mezőberényi téglagyárakhoz vezető közutak 3d javítására és Elek községbe való gázbevezetésre. A végrehajtó bizottság kinyilvánította segítő szándékát és meg- ,teszi a szükséges intézkedéseket. Végezetül pedig az összmunkát alapul véve a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését a vállalat vezetőinek és dolgozóinak az elén jó eredményekért. A következő napirendben dx. Takács János osztályvezető tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az ár- és belvíz okozta károk helyreállításáról. Arról már korábban beszámoltunk, hogy az 1970-es ár- és belvíz következtében 2423 lakóház ment tönkre megyénkben, illetve rongálódott meg. Ebből 1576 épületet kell újjáépíteni, 847-et pedig helyreállítani. Ennek elvégzését kettő ütemben tervezték. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az elmúlt évben a rendelkezésre álló rövid időt és a lehetőségeket figyelembe véve, az első ütem feladatait eredményesen megoldották: 170 lakással több építkezéshez fogtak hozzá, mint ahogy ezt az első ütemOrszágos tanácskozás a vezetők és szakemberek továbbképzéséről egység, noha' ez a folyamat is meggyorsult az utóbbi hónapokban. A KB februári ülése előtt tartották meg a Nemzeti Front országos értekezletét, s Husák, a CSKP KB első titkára nagy beszédében vázolta a Front feladatait, szerepét a csehszlovák társadalomban. Erre a tisztázásra azért volt nagy szükség, mert 1968 nyarán és azt követően is egy ideig téves elképzelések voltak a Front szerepéről, a párthoz való „partneri” viszonyáról. Az értekezleten bejelentett személyi változás — Erban helyébe Husák került —, ugyancsak a pártvezetés megszilárdítását kívánta hangsúlyozni. Az értekezlet anyagát a Prágában tartózkodó nyugati tudósítók is élénk figyelemmel tanulmányozták; éppúgy a nem sokkal azután megtartott KB- ülés beszédeit, tudósításaikban is aláhúzták azt a tényt, hogy a párt számít a pártonkívüliek, az értelmiségiek, a vallásos tömegek együttműködésére is, velük együtt akarja megoldani az utóbbi években felgyülemlett problémákat. Nem vált be tehát az a célzatosan terjesztett jóslat, hogy a CSKP visszatér a No- votny-korszak módszereihez és eltaszítja magától az értelmiséget. Igaz, a tagkönyvcsere során as értelmiségiek közül aránylag többen rekedtek kívül a párton. A közzétett dokumentumok, beszámolók szerint a párttagság létszáma 20—25 százalékkal csökkent, ezen belül az értelmiségiek aránya eléggé nagy. Néhány üzemben tett látogatásom viszont arról győzött meg, például a prágai Staropramen sörgyárban, s részben a Libereci Autóművek jabloneci központjában is, hogy a műszakiak: mérnökök, technikusok közül aránylag keveset töröltek s még kevesebbet zártak ki (ez utóbbi súlyosabb fokozat) a párt soraiból. S hozzá is tették a magyarázatot: „mérnökeink és technikusaink többsége a válságos időszakban a munka folytatása, termelési, szállítási kötelezettségeink teljesítése mellett foglalt állást”. A jabloneci motorgyárat Miroslav Bohdal mérnök, a műszaki fejlesztési főosztály egyik vezetője kíséretében jártam végig, a gyár külföldi kapcsolatairól Jaromir Provaznik tájékoztatott, az üzem történetével Mirko Chramosta technikus ismer- 5 tetett meg. Mindhárman megerősítették, hogy munkájuk során nagy segítséget és támogatást jelent számukra az üzemi pártbizottsággal való kitűnő együttműködés. Bertalan Lajos (Következik: Látogatás Sko- dáéknál). ben meghatároztak. Most az idei év az építkezések és helyreállítások folytatásának és a befejezésének éve. A második ütemben 826 épületet építenék újjá és 135-öt helyreállítanak. Ennek érdekében a végrehajtó bizottság utasította az építési, közlekedési és vízügyi osztályát — a második ütem elkészítése alapján — gondoskodjon azok végrehajtásáról ügy, hogy az újjáépítési és helyreállítási munkálatok ez év november 7-re befejeződjenek. Az anyagellátást elsősorban a tégla- és cserépmennyiséget a helyi üzemtől várják. Ugyanis a tégla- és cserépipari vállalat elsősorban a Békés megyei piac ellátását tűzte maga elé célul — amennyiben ezt nem gátolják még jobban a központi felügyeleti szerveik. — Néhány adat csupán; az elmúlt évben 97 millió téglát adtak a lakosság részére a 78 millió kontingenssel szemben. Ezen belül 20 millió téglával enyhítették az ár. és belvízkárok ellátásának an jéghiányát. 1971-re a keretszerződés 93 millió köbméteregység, melyet ismételten túl szeretnének teljesíteni, hogy megközelítsék a 100 millió téglát. Reméljük, ebből az igényeiknek megfelelően jut megyénknek is. Kimondotta a végrehajtó bizottság azt is, hogy szükséges meggyorsítani a kavicsellátást. A társadalmi ösz- szefogás is sokat segíthet —sajnos ebben a munkában megyénk lakossága meg sem közelíti a Szabolcs-Szatmáriákat. Az építkezéseken túl intézkedések történtek a még belvíz által elöntött földterületek mentesítésére, a víz elvezetésére, átemelésére. A február elejei állapotnak megfelelően csaknem 18 ezer katasztrális hold föld áll víz alatt, s mintegy 60 szivaty- tyú működik éjjel-nappal. »*» Ezt követően a végrehajtó bizottság elfogadta a megyei szanálási bizottságnak az 1970. évi ár- és belvízkárok miatt veszteséges termelőszövetkezetek anyagi rendezéséről szóló jelentését. Majd jóváhagyta a tótkomlós! tanács vb kérését, miszerint 1971. március 1-i hatály- lyal megszünteti a Tótkomlós- Pusztaszőlős anyakönyvi kerületét. Az ülést bejelentéssel zárták. Rocskár János BÉKÉS MM! ^ 3 1971. FEBRUAR 24. A téma időszerűségét bizonyítja, hogy nemrég a Mezőgazda-* sági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendezett országos továbbképzési tanácskozáson több, mint 200 érdekelt élelmiszer- és fagazdasági szakember vett részt. A tárca területéhez tartozó oktató- és továbbképző munkában dolgozók, társadalmi szervek és az ugyancsak nagyon érdekelt állami vállalatok, termelőszövetkezetek szakemberei adtak itt találkozót egymásnak, cseréltek gondolatot a szakmai műveltség fokozásának különféle kérdéseiben. A továbbképzés korszerűsítését a minisztérium nem véletlenül tűzte napirendre — mon- j dotta bevezető előadásában dr. j Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Ellenkezőleg — számot vetettünk azokkal az élelmiszer- és fagazdasági fejlesztési feladatokkal — folytatta —, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozataiból, valamint a negyedik ötéves tervből fakadóan e fontos ágazatra hárulnak. S a tennivalók meglehetősen nagyok, hiszen a jövőben az eddiginél magasabb szinten kell feladatainkat megoldani. A gazdaságirányítás reformjának elmúlt három évi tapasztalata bebizonyította, hogy a népgazdaság, ezen belül az élelmiszer és fagazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazda- sági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, ugyanakkor sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat a korábbi tervlebontásos módszereken alapuló gazdaság- vezetésnél. Az ehhez igazodó vállalatvezetési módszerek azonban még nem váltak általánossá, nem minden üzem alkalmazkodott megfelelően az új viszonyokhoz. Helytelen lenne az új vállalatvezetési módszereket uniformizálni. Nem volna célravezető, ha a minisztérium valamilyen egységes vállalatszervezési séma elrendelésével vagy általában központi szervezés- technikai utasításokkal akarná korszerűsíteni a vezetést. Ezek helyett az a járható út, ha az új, modern vezetési módszereket megismertetjük a vezetőkkel és ezek bevezetését, elterjesztését igyekszünk megkönnyíteni. A vezetők, a szakemberek követelmények szerinti képzése, szakmai műveltségük fokozása, elméleti tudásuk minél teljesebb megalapozása a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontos feltétele. Ebben nem kis gondot okoz az a tény, hogy éppen a tudományos és technikai ismeretek rendkívül dinamikus fejlődése következtében az alapképzés egy-két lépéssel a tudomány és az élenjáró gyakorlat mögött áll. Egyáltalán hogyan is lehet leggyorsabban, leghatékonyabban elsajátítani az ismeretanyagot? Aligha lehet vitás, hogy az egyéni úton való továbbképzés, a szakkönyvek, szakfolyóiratok naprakész figyelemmel kísérése és tanulmányozása a szakmai kulturáltság fokozásának nagyon fontos feltétele, első lépcsőfoka. Az is tény viszont, hogy a tudomány és az élenjáró gyakorlat legújabb eredményeit, a konkrét munkaköri feladatkörhöz szükséges speciális ismereteit, valamint a vezetés tökéletesítésére vonatkozó ismeretanyagot és módszereket vezetőink elsősorban a szervezett továbbképzés során sajátíthatják el legjobban. Alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a szakemberek és vezetők teljes köre éljen a szervezett tanfolyamos továbbképzés kínálta lehetőségekkel. A továbbképzés nemcsak társadalmi, hanem legalább annyira vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek is. A megszerzett új ismeret- anyag birtokában kifejtett eredményesebb munka az egyén, a kisebb kollektíva és az egész társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Vezetőink és szakembereink túlnyomó többsége eddig is felismerte a legújabb tudnivalók elsajátításának fontosságát és törekedett ismereteinek rendszeres kiegészítésére. Nyomatékosan javasoljuk vállalatainknak, szövetkezeteinknek és intézményeinknek — mondotta dr. Gergely István — követeljék meg vezetőik és szakembereik rendszeres továbbképzését. Különösen azokban az üzemekben fontos a szakgárda új ismeretanyaggal való felvértezése, ahol a termelés műszaki fejlesztése terén jelentős változásokat terveznek, vezetnek be. Nagyon elgondolkoztató az a megállapítás is, mely szerint a mérleghiányos vállalatoknál, elsősorban a termelőszövetkezetekben a nem kielégítő színvonalon folyó gazdálkodásnak — a kétségtelenül fennálló objektív okok mellett — éppen a vezetők és a szakemberek elégtelen felkészültsége a fő okozója. Ezért helyénvalónak tartjuk — folytatta idézett bevezető előadásában a miniszterhelyettes — a szanálási bizottságok által olyan követelmény támasztását, amely hozzáértő, felkészült vezető és szakemberek alkalmazásához, illetve azok szervezett továbbképzéséhez is köti az állami támogatást. A szóbanforgó országos továbbképzési tanácskozás vitáját, a hozzászólásokat dr. Szűcs Kálmán, MÉM főosztályvezető „A szakoktatás és a továbbképzés helyzete és feladatai az élelmiszer- és fagazdaságban”, továbbá dr. Nagy Gyula, a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet igazgatójának „A szakember- és vezető-továbbképzés néhány módszertani kérdése” című előadása vezette be. Dr. Fehér Károly Olajkályha üzemeltetők figyelmébe ajánljuk: Ne kézzel, UNTIXOXSZ-szal koromtalanítsa kályháját! Egy tasák tartalmát a tűztérbe szórjuk* az olajkályhát begyújtjuk. Égés közben fejti ki salaktalanító és koromtalanító hatását az „ANTIKOKSZ” Egy csomag fogyasztói ára: 11,20 Ft. KAPHATÓ: háztartási boltokban, ABC-áruházakhan, háztartási és vegyi cikkeket árusító boltokban.
