Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-24 / 46. szám

Beszélgetés Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredessel Békés megye tűzrendészetének helyzetéről Az önkéntes tűzoltók dicsérete — A gyulai járás „vezet" A statisztikáik készítésének időszakit éljük. A számok min­den különösebb érzelmesség és .részrehajlás nélkül ismertetik a tűzoltók munkáját is. A tűz elleni védekezés egy­idős a „tűkkészítéssel” és ez a küzdelem a tudomány és tech­nika rohamos fejlődésével nem csökkent. Az örökös harc az ember és a természet erői kö­zött talán még évszázadokig el­tarthat és ha ez neim is mindig az ember győzelmével ér veget, a társadalmi összefo­gás itt is ugyanúgy, mint azéleí bármely területén, jelentősen hozzájárul a tűz okozta károk csökkenéséhez. — Ez természetes is, hiszen ha nem lennének olyan fárad­ságot nem ismerő önkéntes tűz­oltók, mint amilyen többek kö­zött R. Tóth Antal Bucsán, aki 40 éve megszakítás nélkül vi­gyázza a falut, a községet, a ..vörös kakas” pusztítása' ellen — de hozzá hasonlókat sokat lehetne sorolni — akkor a mi munkánk is jóval nehezebb len­ne — mondja Várhegyi Ferenc alezredes. — Mert az igaz, hogy évről évre csökken megyénk­ben is a tűzesetek száma, de még bőven van tennivalónk. Sajnos, nemcsak jelentős károk tkeletkeznek így, de sok eset­ben emberéletet is követel a láng. Tavaly két felnőtt, az idén 4 gyermek halálát okozta * tűz. — Ha már a statisztikánál tartunk, kérem, mondja él, hogy tűzrendészein szempontból ho­gyan zárult az elmúlt év? — Ezerkilencszázhetvenlbem 208-szór pusztított tűz me­gyénkben, több mint 1 millió forintos ltárt okozvg. A keletke­zési okokat vizsgálva megálla­pítható, hogy legtöbb tűz, szám szerint 30 építési hibából eredt. A legnagyobb kárértéket tekint­ve első helyen a villámcsapásos tűz áSH és ilyeii módon 385 ezer fo­rint kár keletkezett. Tekintélyes a száma azoknak a tüzéknek is, amelyeket a gyermekek okoz­tak. Járások szerint az első hely a gyulaiaké, ahol az elmúlt év­ben 42 alkalommal pusztított tűz. Ezt követi Békéscsaba és Szarvas 37—37 esettel. A legke­vesebb — hat — a békési já­rásban történt — Ezek a számok az 1969-es évhez viszonyítva számottevő csökkenést mutatnak. Hogyan sikerült ezt elérni? — Nagyra értékeljük azt az iskolákban folyó felvilágosító tevékenységet, amellyel a peda­gógusok a mi munkánkat is megkönnyíti. Példaként elmon­dom, hogy amíg 1969-ben gyer­mekjátékból 60 tűz volt, az el­múlt évben ez 27-re csökkent Tapasztalataink szerint a szülők is jobban vigyáznak gyermeke­ikre és a gyufára egyaránt — Hogyan értékeli a me­gyénkben működő önkéntes tűz­oltók munkáját? — Az elmúlt esztendőben ke­letkezett 208 tűzesetben 87-nél ott voltak a községi önkéntes tűzoltók, nyolcnál az üzemiek. Mi nagyra értékeljük seg.tségüket és ez abban is megmutatkozik, hogy 1970-ben az önkéntes szol­gálati érmet 634-en kaptak, olyanok, akik 5, 10, 15 és 20 éve dolgoznak a testületben. A tűz­rendészet! érem különböző fo­kozatait 13 községi és l7 léte­sítményi önkéntes tűzoltó kap­ta meg. Pénzjutalmat 35 közsé­gi és 4 létesítményi tűzoltónak adtunk, ezeken kívül sókan kap­tak még a megyei, járási, köz­ségi tanácsok vezetődtől is. Ér­dekes az ellentét, de arról is beszélnünk kell, hogy ezek az emberek derekasan kivették ré­szüket a megyénket ért ár- és belvízveszély idején is a mun­kából, becsülettel helytálltak a gátak megvédésében.^, Végezetül szólnunk kell ar­ról is -4 éppen munkánk to­vábbi javítása érdekében —, hogy néhány mezőgazdasági üzemben a vezetők mellékes feladatnak tekintik a dolgozók tűzrendészet! oktatását és nem fordítanak kellő gondot a tűz­rendészet! előírások betartásá­ra sem. Elterjedt mostanában — különösen a termelőszövet­kezetekben — a házilag gyár­tott olaj- és gáztűzhelyek en­gedély és az alapvető bizton­sági előírások betartása nélküli használata. Ez durva megsérté­se a tűzrendészeti előírásoknak és nem egy esetben éppen emi­att fordul elő komoly baj. B. O. is, amelyek készen álltak az előszobában. De amikor a pa­rancsnokságon kinyitották őket, csak pénzt találtak bennük, ab­ból viszont nagyon sokat, köz­tük japán bankjegy-kötegeket is. Ez a véletlen hozta, hogy Kühnék nem tudtak elmenekül­ni. Ugyanis három japán ten­geralattjárónak sikerült áthatol­nia a kikötő védelmi berendezé­sein, s közülük az egyik éppen azért jött, hogy felvegye Okoiro Okúdat, valamint Yamamotőt és Kühn éket. Hogyan kerültek ide Kühnék, hogy a japánoknak kémkedje­nek? Korábban már szó volt a honolului Kühn-féle szalonról, amelyet Ruth Kühn vezetett. Bemard Julius Otto Kühn ti­zennyolc éves korában belépett a Német Császári Tengerészei­hez, és egy cirkálón teljesített szolgálatot. 1915-ben az angolok elsüllyesztették hajóját, őt fel­vették és hadifogolyként Angli­ába szállították. Hogy elüsse az unalmas órákat, amelyeket a hadifogság biztosított számára, elkezdett angolul tanulni és eb­ben kiváló eredményeket ért el. A fegyverszünet után visszatért Németországba, s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, hogy orvostanhallgató lesz. Mint annyi más német fiatal a húszas években, ő sem tudta folytatni foglalkozását, ' egyre nehezebb lett számára a meg­élhetés s ez elkeserítette. Ami­kor a nácik elözönlötték a né­met városokat, megígérték, hogy a weimari Németország szörnyű életkörülményeit a nemzetiszo- «ial isták megváltoztatják dr. V Kühn szívesen hallgatta szavai­kat, s később lelkesen követte a nácikat. Megismerkedett és személyes barátságot kötött Heinrich Him- lerrel, a későbbi hóhérral, aki állást szerzett neki a Gestapó- nál. Nem valami fényes, még csak nem is jövedelmező állás volt ez, de értésére adták, hogy csupán ugródeszka számára a kiszemelt pozíció felé: az egyik német város rendőrfőnöke lesz. Himmlerről közismert volt. hogy barátainak tett korábbi ígéreteit megtartotta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15-én dr. Kühn feleségével és két gyer­mekével, a 18 éves Ruthtal és a hatéves Hanssal, partra lépett a Hawaii-szigeteken. Ennek a különös, távoli költözködésnek az oka tulajdonképpen Ruth volt. Kühnékrvek volt meg egy fiúk, Leopold, aki dr. Joseph Goeb­bels, náci propaganda- és tájé­koztatásügyi miniszter magán­titkáraként tevékenykedett. 1935 elején történt, hogy Leopold fő­nöke, a kis tuskólábú doktor, es. télyt rendezett a minisztérium személyzete számára. Mivel Le­opold Kühnnek n-án volt meny­asszonya, de még barátnője sem, partneréül húgát, Ruthot vitte magával. Ruth rendkívül szép lány volt, látszott rajta a bim­bózó érettség frissesége, romlat- lansága. Dr. Kühn szigorú er­kölcsi törvények szerint nevelte fiát és lányát. Egészen a mi­nisztériumi estélyig Ruthnak határozott szándéka volt, hogy érintetlenül megy férjhez.. (Folytatjuk) Több hiányzás — több bukás A szülők is felelősek Legutóbbi ülésén az általános iskolai tanulók tudásának El­lenőrzéséről, értékeléséről szóló előterjesztést tárgyalta meg a Gyulai Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Előttem az írásos anyag s a számokkal teleírt mellékletol­dal, az 1970—71-es tanév első fél évének eredményeivel. Ti­zennyolc általános iskola hat és fél ezer tanulójáról. Néhány szép és nem kevesebb riasztó adat. A gerlai iskolában osztályon­ként egy tanuló bukott meg fél­évkor, a lökösházi, a mezőgyá- ni, a gyulavári és a kétegyhá- zi magyar tanítási nyelvű isko­lában minden huszadik diák. Nem túlzottan örömteli tény, hogy minden huszadik tanuló a legalacsonyabb szinten sem volt képes elsajátítani egy vagy több tárgy anyagát — de! ez még mindig sokkal jobb ered­mény, mint amilyenről az eleki Szállításra készen Az ország ciroktermésének 95 százalékát a mezőkovácsházi já­rásban termesztik. Hagyományos tájiermö körzete ez a világ­nak, hiszen innen indul el Eur'.pa csaknem minden országába a cirokszakáll. A Ciroktermesztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása (CITÉV) egyre tibb külföldi kereskedővel veszi fel a kapcsolatot. A kiváló minőségű cirokszakállt a CITÉV te­lepén bálázzák, készítik elő exportra. (Fotó: Demény Gyula) A* Orosházi Üveggyár GÉPKEZELŐI MUNKAKÖRBE 18 éven felüli férfi dolgozókat keres felvételre Kezdő havi kereseti lehetőség 1800—2400 Ft. Keres továbbá 18 éven felüli női dolgozókat is ÜVEGOSZTÁLYOZŐ munkakörbe. Étkezés és szállás biztosítva van. Házaspárok részére havonta és személyenként 200 Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán személye­sen vagy levélben. Címünk: ÜM Orosházi íveggyár, Orosháza 216784 román tannyelvű, a sarkadii 2. szciiiiu va&y a AObc&.ycuii ísuvuacU-í acinauaiK szamot, ivieiom egy vagy toob taigyuol eieglen-n osz.aJy&atA>t kapod a tanuiox ZU százaléka — minden ötödik gye­rek! — Kötegyanoan peoig mai­dén tizedik, a nagyooo létszá­mú sarkadi iskoiaoan mmcLn nyolcadik diák. — Peoig — mint az előterjesz­tés megállapítja — senoi sein fordult elő az osztáiyzasoan tuj- zatt szigorúság. Ntan vol­tak telj esi tiietetion koveteLne- nyek, „a tanútok tudásának ér­tékelése, ellenőrzése heiyesen történik a járás általános isko­láiban”. Mi hát a bukási százalék nagy ingadozásénak outa? .Egyet­lenegyre nem lehet visszavezet­ni, nászún a tanulok, luaasanan bővítésében, mélyítésében na­gyon sok tenyezo — egyéni ke pességek, otinoni környezet, a pedagógus felkeszünsége, az is­kola fölszerel tsege, es nosszau | tehetne sorolni tóvá ob — ját- I szik szerepet, Ezek közül egyet, ! az egyik legfontosabbat .mutat­ja igen érzékletesen az enuí- i tett táblázat. A járás 224 tanu- í lócsoportjában lu,4 óra volt az j egy gyerekre jutó feievi hiány­zás. De míg a legalacsonyaDb hianyzási átiagú Gerlán csak nyoic órát, Gyulavariban és a kétegyháai magyar tannyelvű áltaianos iskoiaoan 6 órát hi­ányoztak szép icmoertöl a félév befejezéséig a tanulók, addig az eleki román tannyeivu iskolá­ban harmincötöt; a sankadi 2 számúban csaknem tizenkettőt, a kótegyánioan több mint ti­zenegyet. S a hiányzások leg­nagyobb része nem a jetes, jo vagy közepes renau awok ne­véhez fűződik, hanem az elég­ségesekéhez és elégtelenekenez. A sok hiányzás és a bukások valószínűsége között szinte ki • vétel nélkül egyenes arány all fenn. Ritka az olyan gyerek, aki nagyon sokat mulaszt és mégis jól el tudja sajátítani a tananyagot. S nagyon kevés azoknak a bukottaknak a szá­ma, akik egesz esztendőben rendszeresen látogatják az is­kolát. Mit lehet tenni azért, hogy gyerekeik többet tudjanak, hogy minél többen sajátítsák el leg­alább a minimális ismeretanya­got? Bok-sok egyéb tényező mellett: csökkenteni a mulasz­tott órák számát S ezen a té­ren roppant nagy — taian a leges.egnagyobb — a szülök fe­lelőssége. 'fenni is ők, az édes­anyák, édesapák tehetik a leg­többet. Elsősorban miattuk írom le újból a már idézett adato­kat: 11 mulasztott óra — 10 százalékos bukási arany; 12 ói-ás hiányzás — 12% elégtelen jegy; 35 órát mulaszt egy-egy gyerek — közülük minden ötö­dik megbukik. A gyulai járás adatai vannak előttem. De ugyanilyen számo­kat lehetne találni az ország valamennyi járásának statiszti­káiban. A szülők felelőssége s«m csak Sarkadra, Kö.egyánza, Eiekre korlátozódik. Hiszen buknak meg sokat hiányzó gyerekeik Gerián meg Gyulaváriban is. Minden édesanyának, édesapá­nak jobban keti tehát törődnie azzal, rendszeresen elmegy-e a gyerek az iskolába. Mert igaz ugyan, hogy ka­pott már Nobei-díjat olyan tu­dós, akit gyerekkorában csak harmad-, negyednaponként lát­tak az órákon tanítói, igaz, hogy fizikából többszörösen megbukott diákból lett már vi­lághírű előadóművész — de ezek az esetek csak kivételek. Az életben való boldogulás, becsületes helytállás mögött az esetek legeslegnagyobb részében sok és lelki smeretes munka van. S ezt a munkát nem a mulasztott tanítási órákon vég­zik el a gyerekek. V. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents