Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Tudomány — Technika Uj csillagászati távcső Tél végi harc a mezőgazdasági kártevők Az egyre szélesebb körű növényvédelem ellenére is még évente átlagosan 20—30 százalék termés veszteséget okoznak a különböző növénykártevők. A kártételt évről évre a hatékony szervezetek áttelelő alakjai indítják el. Ezek a gyümölcstermő növényeknél zömmel a kéregrepedésekben, a rügyekben, a vesszővégeken télen is fennmaradó, levelekből összeszőtt hernyófészkekben, múmiaszerűen zsugorodott gyümölcsmaradvá- nyokban és a talajra lehullott levelekben vészelik át a téli időszakot. Sokévtizedes megfigyelés szerint az így telelő kártevőkben a tél nem okoz különösebb pusztulást. A rendkívül zord telek csökkentik csak a számukat, és a melegebb éghajlatú területekről behurcolt kártevők elszaporodásának jelent gátat a téli hideg. Áttelelés után rohamos szaporodásnak indulnak a kártevők. Így egy-egy áttelelt levél- tétű-tojásból kikelő „ősanyának” nevezett levéltetű két-há- rom hét elteltével már 40—50 eleven utódot szül, amelyek két bét múlva ugyanilyen nagy számban tovább szaporodnak. alkalmasak, amelyek az ellenálló telelő kártevőiket is képesek elpusztítani. Ilyen régi szer a gyümölcsfaolaj, ami még a vastag pajzsuk védelmében élő pajzstetvek ellen is hatásos. A szer olajtartalma ugyanis bevonja a pajzsukat így nem jutnak alatta elegendő levegőhöz és ettől elpusztulnák. Az olaj természetesen a fák kérgeit is befedi, és ez gátolja a fák lélegzését Ezért olajos szerrel csak három-négy évenként szabad permetezni az alma-, körte- és szilvafákat A többi gyümölcsfa még hosszabb időközökben sem permetezhető vele, mert károsodhatnak. Amikor nem lehet olajos szerrel permetezni, egy még régebbi szer, a téli hígítású mészkénló használható. Ennek nagy előnye, hogy nemcsak a’pajzstetve- ket pusztítja, hanem a többi telelő állati kártevő, sőt a betegséget okozó növényi kórokozók számát is csökkenti. Ugyanis kipermetezés után a levegőn kéndioxid és kénhidrogén keletkezik a kéntartalmából, ami az élő szervezetekre rendkívül mérgező. Ezért hatékony az egyre nagyobb károkat okozó takácsabkák ellen 1st A fa kérgét drótkefével tisztítják meg. Éppen ezért rendkívül fontos a kártékony szervezetek telelő alakjainak nagyobb számban való elpusztítása. A hatékony pusztításuk módja a még rügy- fakadás előtt végzett, úgynevezett téli permetezés. A téli permetezéshez azonban csak azok a növényvédőszerek Használható helyette a Neopol nevű szilárd mészkénlé készítmény 5 százalékos töménységű oldata is. Ez egyszerűbben elkészíthető, mert nem kell főzni, csak fokozatosan feloldani vízben, de gyakran gyengébb hatású a jól elkészített és felhasznált mészkénlénél. AZ ERŐMŰ JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ VÁLLALAT ÖNTÖDÉJE felvételre keres: gyors- és gépírót Jelentkezés az öntödében, BÉKÉSCSABA, VI., Telep u. 15, mindennap 8—16 óráig. A nagyüzemi gyümölcsösök téli permetezéséhez ajánlják még a perzselő hatású sárgamérget tartalmazó Novenda vagy Krezonit E nevű növényvédőszereket is, az előbbit 2 százalékos, az utóbbit 0,7—0,9 százalékos töménységben. Ezeket használják talaj permetezésre is, hogy az ősszel lehullott levelekben telelő kártékony szervezeteket elpusztítsák. Azonban a megfigyelések szerint hatásosabb és ugyanakkor egyszerűbb is, ha a lehullott leveleket beássák vagy beszántják a talajba, mert így biztosan elpusztulnak a bennük telelő kártevők. A téli permetezés csak akkor lesz eredményes, ha lemosás- szerűen permetezik a fákat, bokrokat, hogy szinte csurogjon rajtuk a permetlé, mert így juthat be minden kéregrepedésbe és ágzugba. Az is fontos, hogy fagymentes időben, lehetőleg olyan időszakban permetezzenek, amikor nyolc Celsius foknál magasabb a hőmérséklet. Nagymértékben fokozza a per. metezés hatását az azt megelőző téli faápolás. Ugyanis a faápolás során kéregkefével, kaparóvassal elvégzett törzstisztogatás feltárja a kártevők búvóhelyeit. A hernyófészkek, gyümalcsmú- miák, tojáscsomókkal belepett vesszőrészek eltávolítása pedig közvetlenül csökkenti a károsítok számát. Ezenkívül az elpusztult, sérült ágrészek levágásával, a már korhadásnak indult sebek, odvak gondos kitisztításával és betapasztásával meggátolható a további pusztulásuk. Mindezek a munkák a kisebb gyümölcskertekben különösebb nehézség nélkül élvégezhetők, de az üzemi gyümölcsösökben sem hanyagolhatók eL Különösen az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja, hogy elmaradásukból komoly bajok származhatnak, amelyek a további leggondosabb permetezésekkel sem orvosolhatók, • K. U Az ember évezredeken kérész, tül csupán a jói látható égitestek, csillagképek megfigyelésével foglalkozott. C5sak a csillagászati távcsövek fejlődése után tekinthetett be mélyebben a világegyetem titkaiba. Amikor 1957. október 4-én megjelent az első mesterséges égitest az égbolton, a csillagászat kutatási köre is jelentősen kibővült. Ezután tehát nemcsak „álló”, de mozgó célpontok megfigyelésére is sor kerülhetett és előrevetette árnyékát az az idő, amikor az ember az űrhajókban elindulhat más bolygók felé. Útja folyamán részben a csillagok állása után kell tájékozódnia. A csillagászat tehát viszonylagos elméleti jellegét elvesztette és gyakorlati tudománnyá lépett elő. A esülagászafj őbszervatórfomok jelentős hányadát a nagyvárosoktól távol, tiszta, derült időjárási viszonyok uralta magaslati helyeken építik fel. A nagyméretű csillagászati távcsöveket csak olyan helyen érdemes felállítani, ahol a derült éjjelek átlagos száma évente legalább kettőszáz. Képünkön: a Bakutól 140 kilométerre létesített asztrofizikai obszervatórium nagy teljesítményű teleszkópja a csillagok vizuális megfigyelésére, fényképezésére és fényességük mérésére egyaránt alkalmas. 249150 Veszélyben a „Sympíionie” Az eredeti terv szerint az idén kellene a „Symphonie” nevű német—francia híradástechnikai műholdat fei- bocsátani. Az 1972-es olimpiai játékok különösen jó közvetítésével akarták bizonyítani az egész világ előtt, hogy behozták az amerikaiak előnyét a híradástechnikai műholdak terén. A tervet azonban kudarc fenyegeti. Sem a bonni, sem a párzsi szakminisztériumok, sem az érdekelt nagyipar nem képes megfelelni e feladatnak. Az állami tervezés irányítói nem rendelkeznek megfelelő szaktudással, tapasztalattal és hatáskörrel, az ipart pedig a fejlesztési szerződés módozatai nem ösztönözték a gyors és olcsó fejlesztésre. A gyártó cégek előnyben részesítik a műholdstabilizálás egy jóval drágább és lényegesen kevésbé megbízható módját. Ezt a technikát azonban Európában először még kj kell fejleszteni és miután elsősorban az energiaellátásban lépnek fel nagy nehézségek, a műhold elkészítése lénye- • gesen elhúzódik. Az el- í só Symphonie’-műhold Tudományos érdekességek — mélyet Franciaországban szerelnek ösz- sze — felbocsátási idejét most már 1973. júliusára tervezik. A második, Nyugatnémetor- szágban elkészítendő műhold pedig egy évvél később startolna. Űrkutatási gyorsuiásmérő Francia mérnökök a világon egyedülálló ultraérzékeny gyorsulásmé- rő-műszert fejlesztettek ki, a CACTUS-t, amely a földi nehézségi gyorsulási értéknek egymilliárdnyi egységét is érzékelni képes. A műszer a Vega-rakéta fedélzetén tehát repülés közben próbálták ki. Francia kutatók sze_ rint pontosság szempontjából egyedülálló jelenleg ez a műszer a világon, amelyet a világűrben és más égitesteken az űrhajókra ható különféle erők mérésére lehet felhasználni. A szatellitén elhelyezett műszer a földi atmoszféra felső rétegének sűrűségét is jelzi a keringés minden pillanatában. A CACTUS nagy magasságban, sőt a bolygóközi térben is tudja mérni a szoláris sugárzás nyomását. és regisztrálja az űrhajóba történő meteorit, becsapódásokat Szökős évek A washingtoni Amerikai Fizika Intézet legutóbbi ülésszakán — amelyen részt vettek a Tudományos és Műszaki Hivatal és a Kémiai Társaság képviselői is — sötét jövőt jósoltak az amerikai fizikai kutatásoknak. Az egyetemeken folyó fizikai kutatások kormánytámogatása az elkövetkezendő esztendőkben legjobb esetben is legfeljebb a jelenlegi szinten marad. A természettudósokban és mérnökökben mutatkozó felesleg az elkövetkezendő tíz évben a 10 százalékot is <a.l . ű fi 7Á\rrisnikhelyzete is előrelátható, lag csak 1985-től kezd majd javulni. A Tudományos és Műszaki Hivatal — mint azt egyik képviselője kijelentette — nem szándékozik támogatni a fizikusokat abban a törekvésükben, hogy az egyetemeken folyó fizikai kutatások továbbra is nagy központi támogatásban részesüljenek. R világ legmagasabb vízturbinája A leningrádí fém- megmunkáló gyárban, a szerkesztők a világ legnagyobb vízturbináján dolgoznak; nyolc ilyen turbinát szándékoznak üzembe állítani. Az új — eddig még sohasem látott — turbina egyes szerkezeti elemeit már kialakították, megállapítva optimális méreteiket. A futókerék átmérője eléri a 7 métert. A víz egy spirális — rozsdamentes acéllal bélelt, vasbeton keretbe öltöztetett — csőrendszerben halad majd a futókerékig. A méretöt tekintve hatalmas vízturbina az eddigieknél sokkal gazdaságosabbnak ígérkezik.
