Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Megkezdődött a külügyminiszteri értekezlet Bukarestben Csütörtök délelőtt Bukarestben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása. A tanácskozáson részt vesz: Ivan Basev Bulgária, Jan Marko Csehszlovákia, Stefan Jed- rychowski Lengyelország, Péter János Magyarország, Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság, Comeliu Manescu Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének problémái szerepelnek. (MTI) Két szocialista ország testvéri együttműködésének emlékünnepsége Csorváson Huszonhárom év óta február | 18-a nevezetes évforduló népünk életében. Ekkor emlékezünk meg a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtást szerződés megkötésének napjáról. Most ebből az alkalomból a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei Elnöksége február 18-án magyar —szovjet barátsági napot rendezett Csorváson. Meghívásukra, az ünnepi aktusra megyénkbe érkezett a Szovjetunió budapesti nagykövetségének két első titkára: Ivan Ivanovics Bagyul és Oleg Georgevics Karaljov elv- társ. A kedves vendégeket Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei székházában elsőként dr. Csalók a bíróság előtt Az áldozattan a legfiatalabb bűnügyi tudomány. Régi tapasztalatokon alapuló megállapítása szerint a bűnöző mielőtt tettét elkövetné, kiszemeli áldozatát, kitapogatja gyenge oldalát. Emberét sok esetben egyszerű, átlátszó érvekkel „húzza csőbe”. I segítőkész felvásárié A békéscsabai bíróság tárgyalta Békési Lajos bűncselekményét. A vádlott Békéscsabán, a ruhagyárban dolgozott, odahaza pedig sertéstenyésztésre rendezkedett be. A kezdeti sikerek bizony szerények voltak. Békési viszont mindenáron nagy halat akart fogni. Elhatározta, hogy szétnéz a megyében. A múlt év- fa«! különösen Békés, Okány, Vésztő környékén okozott sok kárt a belvíz. A rossz terméskilátások arra késztették a kistermelőket, hogy még az ősz beállta előtt eladják sertéseiket. A vádlott segítségükre sietett. Először nagy körültekintéssel kötötte meg az üzletet, a sertések árát ki is fizette. Időközben azonban kitapogatta az eladók gyenge oldalát. A vésztői vásáron kijelentette, hogy 200 darab sertést akar vásárolni a Pest megyei Rendőrfőkapitányság részére. A trükk nagyszerűen sikerült. Az eladók közrefogták. Hajszálon múlott, hogy nem ütötte nyélbe az üzletet. Talán a bűntudat tartotta vissza. Okányban azonban elemében volt. Három testvértől 40 darab sertést vásárolt. Mennyiért? Ezer forint előleget adott és egy gyanús elismervényt. Ezt követően még 15 termelőtől vásárolt sertéseket hasonló módszerrel. A belvíz- és árvízkárosultak nem kételkedtek segítőkészségében, hiszen azokban a napokban az egész ország nagy áldozatokat vállalt a bajba jutottakért Békési hol a Békéscsabai Ruhagyár, hol pedig a kunágotai Bercsényi Tsz megbízottjának adta ki magát. „Emberbaráti cselekedeteire” a városi bíróság tett pontot. Halmazati büntetésként a 18 rendbeli csalás bűntette miatt 4 év szabadságvesztésre ítélte, s ugyancsak 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. I megbízható ember A békési járásbíróság mondott ítéletet Apáti Nagy Endre bűn--] ügyében. A vádlott 1969. áprilisában ke-, rült a kamuti Béke Termelőszövetkezetbe. Építőtechnikusként dolgozott, munkaköre kiterjedt •«építkezések műszaki ellenőrző sére is. A 26 éves fiatalembert a múlt év tavaszán az építőbrigád egyik részlegének vezetésével bízták meg. Ekkor vágott bele a nagy fába. Mivel szorgalmas volt és igyekvő, s ezenkívül pontosan tudta, kinek kell a termelőszövetkezetben nemet mondani, és kinek igent, a vezetőség teljes szívből megbízott benne. Apátinak pedig csupán erre volt szüksége, hogy munkáját zavartalanul folytathassa. Folytatta is! A Béke Termelő- szövetkezet nevében épület- tervrajzokat készített magánosok részére. Mi sem természetesebb, mint hogy a tervrajzokért járó pénzt elfelejtette befizetni a tsz kasszájába. Így 30 személytől összesen 16 ezer forintot vett fel. Vessünk egy pillantást Apáti keresetére. A kimutatáson ez áll: havi jövedelme 3500 forint, ezen felül betöltött egy mellékállást is, ahonnan havonta 400 Ft- ot kapott, s természetesen, mint termelőszövetkezeti tagnak kijárt az egy katasztrális hold háztáji is. Elgondolkoztató, hogy ilyen fizetség ellenében miért nem követelte meg a tsz vezetősége technikusától a meg felelő munka teljesítését? A fiatalember azzal védekezett, hogy ez már régi gyakorlat a tsz-ben. Más személyek is végeztek munkaidő alatt tervezési feladatokat magánosok részére, s a pénzt saját céljaikra fordították. A bíróság Apáti Nagy Endrét a társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító sikkasztásban és hűtlen kezelésben mondta ki bűnösnek, s 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte.A büntetést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Serédi János Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Boross Gergely, és VichnáJ Pál, az MSZBT megyei elnöke, illetve titkára, valamint a megyei tanács és a hazafias népfront képviselői fogadták. A baráti találkozón Vicánál Pál üdvözlő szaviaj után dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a vendé, geket megyénk jelenéről, jövőjéről, azokról a törekvésekről, melyeket pártunk X. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásáért tesz megyénk lakossága. A kölcsönös baráti eszmecsere után — program szerint — Vicánál Pál megyei titkár kíséretében Gsorvásra érkeztek. A nagyközség pártsizékházában megismerkedtek a helyi párt, tanács és népfront vezetőivel, majd a település ipari, mezőgazdasági üzemeit látogatták meg. A vendégek, a helyi lakossággal emlékesten találkoztak a pártszékház előadótermében. A magyar—szovjet barátsági okmány jelentőségét az ünnepi beszédében Káplár Károly, az orosházi járási tanács vb-elnö- ke méltatta. Hangsúlyozta: büszkék vagyunk arra, hogy a közös eszménk a marxizmus—leniniz. mius ilyen testvéri viszonyhoz tartós alapot adott. Az 1967-ben történt megújítás is jelzi, hogy ez az okmány teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. A vendégek részéről Ivan Ivanovics Bagyul nagykövetségi első titkár méltatta a két nép testvéri kapcsolatának harmonikus fejlődését. Végül filmvetítés zárta a sikeres barátsági napot. (r) Válasz lakásügyi kérdésekre Korábban felhívtuk olvasóink j figyelmét arra, hogy — szakér-, tők bevonásával — készséggel! válaszolunk közérdekű lakásügyi kérdésekre. Most az első leve- j lekből készült összeállítást kő- j zöljiik. Olvasóink kérdéseire dr. Zalai Lajos, a Békés megyei tanács igazgatási osztályának főelőadója az alábbiakban válaszolt. Filyó Jánosné (Orosháza, Csizmadia Sándor u. 21.) személyi tulajdonú bérlakásban lakik, s a háztulajdonos felhívta, hogy költözzön ki a lakásból. Kérdés: A háztulajdonos felmondhat-e a bérlőnek? Az új rendelet alapján felemelheti-e a lakbért? Válasz: A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971 (XI. 8). Korm, számú rendelet 76. §. (1) bekezdése szerint a személyi tulajdonban álló lakás tulajdonosa a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a lakásra maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban a városban levő, beköltözhető lakást ajánl fel. (Ezek szerint a háztulajdonos akkor jogosult felmondani, ha a lakást saját maga kívánja igénybe venni, s bérlője részére másik lakást ajánl fel. Cserelakás felajánlása nélkül a bérlő a felmondást nem köteles elfogadni.) A lakbérekről szóló 3/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet | 8. §. (2) bekezdésének rendeüke- . zései szerint a komfort nélküli i lakások, az ilyennek minősülő j társbérleti lakásrészek és szűk- ' séglakások lakbére nem emel- i hető. Minthogy — a levélíró tá- | jékoztatása szerint — egy szoba,j konyhás lakása komfortnélküli, Öt év távlatában: 100 millión túl Megtartotta küldöttgyűlését a Köröstarcsai ÁFÉSZ öt év alatt 113 millió forint forgalom! Nagy vállalatok milli. árdjai, százmilliói között szerényen húzódik meg ez a szám. De a Köröstarcsai ÁFÉSZ tag-; jai büszkén tekintettek egymásra, a küldöttgyűlésen, amikor ezt hallották az igazgatóság beszámolójában. Végre átlépték a bűvös 100 milliót! Igaz, hogy nem egy év, hanem az elmúlt 5 éves terv eredménye ez, de akkor is szép ! | Mert a nagy fogaskerekek is csikorognának, ha nem lennej köztük a jótevő olaj. Valami-i képpen ilyen szerepe van a nagy j kereskedelmi forgalomban — azj ellátás centrum — kohói között j szerényen meghúzódó kis Kö-j röstarcsai ÁFÉSZ-nek is. Jellemző, hogy legjobban mű Belső ellenőrzés szövetségi segítséggel Évek óta tartott a vita arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a termelőszövetkezetek belső ellenőrzését. Erre a tsz- törvény értelmében a szövetkezetenként működő ellenőrző bizottságok hivatottak elsősorban. Beigazolódott azonban, hogy az ellenőrző bizottságokban dolgozó szövetkezeti gazdák szakmai felkészültsége erre a célra nem elegendő. Érthető ez, hiszen a szakmai vezetés és a könyvelés ügyeiben az átlagos felkészültséggel rendelkező tsz- tag nem tud kellően eligazodni. Nagyrészt ebből a szemszög-1 bői hoztak határozatot arra vonatkozóan, hogy valamennyi termelőszövetkezetben a belső ellenőrzést hatékonyabbá kell tenni szövetségi segítséggiel. Ezért 1971-től a Békés megyei Tsz Szövetség területén megszervezik az ellenőrző iroda működését, amely kétévenként minden tsz működését köteles megvizsgálni, még akikor is, ha erre a munkára az érdekelti tsz vezetősége nem kérte fel. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe írják és közgyűlésen ismertetik a tsz tagságával. I ködő szakcsoportja éppen a méhész: 5 év alatt közel 500 mázsa mézet adtak a népgazdaságnak. Mintha jelkép lenne itt a méhek szorgalma, és zümmögő akarása. Ahogy arról hallunk miképpen kívánják tovább fejleszteni bolthálózatukat, a választékot hogyan akarják bővíteni, miként akarnak gazdálkod, ni a következő 5 évben, az ember akaratlanul is arra gondol, méhek hordják ilyen szorgalommal jövőjüket. Paezuk József igazgatósági elnök (akit a küldöttek egyébként újraválasztották) többször is hangsúlyozta a beszámolóban hogy a Köröstarcsai ÁFÉSZ-nek is az új 5 éves terv irányelvei szerint kell dolgoznia. Ennek jegyében javasolta a tagságnak, hogy fogadja el az igazgatóság tervét: következő 5 évben 40 százalékkal emeljék az árbevé telt. Mindezt — javasolta — a nagy szövetkezetekkel való kooperáció jegyében tegyék, mert csak az összefogás, a gazdasági együttműködés keretei adnak lehetőséget a továbbfejlődésre. Íme, egy ország gondja, gondjainak megoldási lehetősége csapódik le egy olyan kis szövetkezet életében, amelynek termelési értéke talán nem is mérhető a népgazdaság nagy mérlegén. De ahhoz tartozik, s azzal együtt mérik. Kiss Máténé dr BÉKÉS MCCM^ 1971, FLBKUAK 19. 3 továbbra is a korábbi bért köteles fizetni. Kovács Ferencnének (Orosháza, Lórántffy u. 58. sz.) a tulajdonát képező lakását bérlő használja, de most nagy szüksége lenne a lakásra, mivel idős kora miatt gondozókra lenne szüksége. A lakás bérlője nem akarja a lakást élhagyni. Kérdése; hogyan mondhat fel bérlőjének, van-e olyan rendelet, amely magánlakásokra is vonatkozik? Válasz: Az új lakásrendelet a személyi tulajdonú lakások felmondását is szabályozza. Az 1/1971. (II. 8) Kormány számú rendelet 76. §. (1) bekezdése szerint a tulajdonos felmondhat a bérlőjének, ha a lakásra saját magának, vagy közeli hozzátartozójának van szükséges, ha a bérlő részére megfelelő beköltözhető lakást ajánl fel. A lakbérekről szóló 3/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet a lakbéreket úgy szabályozza, hogy a komfortnélküli lakások bérét változatlanul hagyja. Minthogy a levélíró lakása komfortnélküli, az eddigi lakbér felemelésére sincs lehetőség. Pleskó András (Csorvás. István király u. 24.) a saját házában levő üzlethelyiséget korábban bérbeadta, azóta anyagi helyzete változott, kérdése, hogy az üzletbért felemelheti-e? Válasz: Az üzlethelyiségekkel kapcsolatos kérdésekre az új lakásügyi jogszabályok nem terjednek ki. A kérdésit, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 9/1971. (II. 10) Kormány számú rendelet s ennek végrehajtását szabályozó 8/1971, (II. 10.) ÉVM számú rendelet szabályozza. A szabályozás a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, helyiségcsoportokra stb. terjed ki, így a levélíró által bérbeadott üzlethelyiségre is. A rendelet mellékletében található a bér mértékét meghatározó csoportosítás. (Melyik községben vagy városban, milyen kategóriában, milyen bér fizetendő.) Ezek szerint a levélíró által közölt üzletbér megváltoztatható. Az összeget azonban csak akkor lehet pontosan megállapítani, ha a kategóriába sorolás is megtörténik. A levélíró a községi tanács vb. szakigazgatási szervénél a rendeletet megtekintheti. A bérlő tevékenysége alapján a szakigazgatási szerv közli levélíróval a kategóriába sorolást, s ezt követően a rendelet mellékletében közölt bérösszeg figyelembevételével 1971. június 30 napjáig kell az új bért megállapítani úgy, hogy a régi és az új bér közötti különbözet évenként fokozatosan (évenként 1/3-dal) növekedjék. Például ha a rendeletben közölt kategória szerinti bér a jelenleg fizetett bérnél havi 100 forinttal magasabb, akkor évenként a különbözet egyharmadával, tehát 33 forinttal növelhető a bér évenként, s így 3 év múlva éri él a rendeletben meghatározott összeget.) Medovarszki Pál (Békéscsaba, Jókai u. 19. szám) azt kérdezi, hogy a lakásfelmérések során az adatfelvételi lapon a bérlőnek választ kell-e adnia abban az esetben, ha a nyugdíjas családjában eltartott is és másik nyugdíjas is van. Válasz: Az adatokat közölni kell, mert az új lakbér és a jelenlegi lakbér közötti különbözet megállapításánál és viselésénél szükség van annak a megállapítására, hogy a lakásban lakók közül kinek, milyen címen van jövedelme.
