Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

A. /HEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M E Gy E f TANÁCS LAPJA 1911. FEBRUAR 18.. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Megfelelő alap a fejlődéshez Komócsin Zoltán Békéscsabán Tegnap, február 17-én Békéscsabára látogatott Komócsin Zol­tán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Ez alkalomból találkozott a párt és a tanács megyei vezetőivel és időszerű kérdésekről folytatott velük megbeszé­lést. Ugyancsak ez alkalomból megtekintette a békéscsabai Kner Nyomdát és a hűtőházat. MA: Tanácsok feladata a lakásügyben (4. oldal) Szerkesszen velünk (5. oldal) „Sokat tűrtünk"’ (3. oldal) «! • • Ötezer forintos főnyeremény (4. oldal) Százhúszezer munkahelyi vezető továbbképzéséért A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter irányelvei Igen, tömören így lehetne jel­lemezni azt a haladást, amelyet megyénk ipara és mezőgazdasá­ga a harmadik ötéves tervben elért Ezzel megfelelő alapot teremtett az új tervidőszakhoz. Amint a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgató­ságának jelentéséből kitűnik, az elmúlt öt esztendőben megyénk szocialista ipara az országos át­lagánál jóval nagyobb arányban, azaz 71 százalékkal növelte ter­melését;. Nem kétséges, hogy a termelés ennél még kedvezőb­ben is alakulhatott volna, ha ta­valy történetesen ár- és belvíz, valamint ennek következménye­ként élelmiszeripari nyersanyag- terméscsökíkenés nem sújtja megyénket. A természeti csapás az építőiparra is kihatott, hi­szen az emberek és gépek egy részének nemcsak a védekezés­ben kellett részt venni, hanem- a megyén kívüli újjáépítésben is. Ennek ellenére a szocialista épí­tőipar az elmúlt tervidőszakban 50 százalékkal növelte termelé­sét. A statisztikai jelentés jóné- hány tapasztalatot tartalmaz, s egyúttal különböző következte­tésekhez nyújt alapot. A negye­dik ötéves terv-törvény egyik alapvető előírása a munka haté­konyságának a növelése. Ez az igény természetesen eddig is fontos volt. Ám a jövőbeni fej­lődéshez nélkülözhetetlen, mi­vel lassan-lassan megyénkben is kimerülnek a létszám növelésé­nek forrásai. Ezért mind több gondot és figyelmet szükséges fordítani a termelékenység eme. lésére, s az ezt megalapozó mű­szaki fejlesztés és munkaszerve­zés tökéletesítésére. Bőven van mit tenni és pótolni. Az elmúlt ötéves ten'’ idején a szocialista iparban a termelés növekedésé­nek ugyanis csak 37 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Jószerint így a fe_ lót sem érte el az országos kö­vetelménynek, amely ezt az arányt 70—80 százalékban hatá­rozta meg. Az összehasonlításból nyilván­való, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelésében milyen kötelezettség hárul a mostani ötéves terv idején me­gyénk szocialista iparára, Íme, itt van az a fő forrás, amelyből lehet és kell is minél többet profitálni. Itt-ott már eddig több figyelemre méltó törekvés és eredmény volt tapasztalható. Ez azonban még kevés. Arra van szükség, hogy az egyedi fej. lődést mindinkább általános váltsa fel. 1966 és 1970 között a szocialista építőiparban a terme­lékenység 21 százalékkal emel­kedett, ami a termelésnöveke­désnek 53 százalékát adta. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál ugyanakkor az utób­bi arány kedvezőbb, 70 százalék volt A beruházási piacon lépten- nyomom észlelhető feszültség joggal igényli azt hogy ezekben az esztendőkben a szocialista építőipar egészében jóval ter­melékenyebb legyen a munka, mint eddig Ezen áll vagy bukik ugyanis, hogy időre felépülnek-e az elhatározott ipari és mező- gazdasági beruházások, egész­ségügyi, oktatási és kulturális objektumok, a lakások és a kommunális létesítmények. Nem kevesebbről van szó, mint öt év alatt 11 milliárd forint építési igényről. Az új tervidőszak megyénk mezőgazdaságától is több ter­ményt húst, tejet és különböző terméket vár a korábbinál. Az igények itt is növekednek, mert évről évre színvonalasabb és választékosabb áruellátást vá­runk. De ugyanezt az igényt tá­masztják exportkötelezettsége­ink is a mezőgazdaság iránt. S bár az utóbbi évtizedben me­gyénk ipara sokat fejlődött, sőt új iparágak is meghonosodtak, azért Békés ezután is az ország első számú éléstára marad. Te­hát ennek megfelelően kell ezután is dolgoznunk. Mezőgazdaságunk a harmadik ötéves terv idején 13—15 száza­lékkal növelte termelését. Ebben az időszakban két jelenséget le­hetett megfigyelni. 1967-ben és 1968-ban az országosnál gyor­sabb volt a fejlődés folyamata, a többi esztendőben viszont las­súbb. A természeti tényezők az egyik évben javítottak, a má­sikban rontottak a mezőgazda- sági termelésen és termésátlago­kon. Semmiképpen sem szük­ségszerű azonban belenyugvóan az időjárásra való hagyatkozás. |Azért sem, mert például a zöld­ség. és cukorrépa-termelés visz- szaeséséért nemcsak a klimati- kai viszonyok okolhatók. Egyik­másik esetben közrejátszottak ebben az árak, a munkaigényes műveletek, a gépesítés elégte­lensége, aminek következménye, ként csökkent a feldolgozóipar nyersanyaga. Márpedig a lakos­ság jó és biztonságos ellátásá­hoz, valamint az exportigények kielégítéséhez egyáltalán nem lehet közömbös, hogyan alakul a helyzet. A fejlődéshez a harmadik öt­éves terv idején, az iparban is, a mezőgazdaságban is, meg­felelő alapot teremtettünk. Erre nyugodtan lehet építeni. Ehhez azonban kevés a puszta elhatá­rozás és jószándék. Hatékony munka szükséges hozzá, mert csak ez alapozhatja meg bizton­ságosan a további jövőt. P. P. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együt­tes irányelveket bocsátott ki a közvetlen munkahelyi vezetők (művezetők, mezőgazdasági bri­gádvezetők, boltvezetők, stb.) to­vábbképzéséről. Mint a Munkaügyi Miniszté­riumban elmondták, a felső- és középszintű vezetők továbbkép­zésének irányait már korábban megszabták, most dolgozták ki első ízben a közvetlen munka­helyi vezetők továbbképzésének elveit. E szakemberek tovább­képzése eddig meglehetősen szűkkörű volt, nagy számuk miatt ugyanis igen nehéz meg­teremteni szervezett oktatásuk feltételeit. Mintegy 120 000 köz­vetlen munkahelyi vezető to­vábbképzéséről van szó, s ehhez mindaddig nem kezdhettek hoz­zá szervezetten, amíg megfelelő oktatógárda nem állt rendelke­zésre. A vállalatok körülbelül most kerültek abba a helyzetbe, hogy alsószintű vezetői tovább­képzésről gondoskodhassanak. A kisebb vállalatok most is csak úgy tudják e feladatot megol­dani, ha egymással összefogva gondoskodnak oktatókról, s a továbbképzés egyéb feltételeiről. Arra nincs mód, hogy már az első évben valamennyi alsó­szintű vezetőt bevonjanak a to­vábbképzésbe, törekedni kell azonban, hogy a negyedik öt­éves terv végére mindernd leg­alább egyszer részt vegyen az oktatásban. Mindenekelőtt a mű­vezetők, főművezetőik bevonása szükséges, majd ezt fo­kozatosan ki kell ter­jeszteni a mezőgazdasági bri- gádvezetőkre, telepvezetőkre, műhelyvezetőkre, a kereskede­lemre, az ABC-áruházak, a nagy- és közepes forgalmú üz­letek, áruházi osztályok, vendég­látó és idegenforgalmi egységek, nagykereskedelmi raktárak, fió­kok és telepek, stb. vezetőire. Célszerű, ha a vállalatok a káderfejlesztési tervek alapján iskolázási tervet készítenek. A részvevők kiválasztásánál figye­lembe kell venni, hogy egy-egy csoportba lehetőleg azonos elő- képzettségűek és nagyjából azo­nos korúak kerüljenek, s egy- egy csoportba húsz embernél többet ne soroljanak. ötven éven felüli munkahelyi vezetőt csak saját kérésére indokolt be­vonni a továbbképzésbe. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a komplex-gépesítés és automatizálás, a műszaki fejlő­dés, a modern kereskedelmi szolgáltatási formák térhódítá­sa, a kulturált közlekedés és szállítás, a termelők és a fo­gyasztók érdekeltségének meg­teremtése a vezetés minden szintjén, tehát a közvetlen mun­kahelyi vezetők iránt is nagy­mértékben megnövelte a köve­telményeket. Elkerülhetetlen te­hát, hogy valamennyi vezető továbbképezze magát, s szerve­zett formában is elsajátítsa a korszerű vezetés, munkaszerve­zés, gazdálkodás elméleti tudni­valóit. Egy gombnyomás ofssetgépen A békéscsabai Kner Nyomda új gépeinek egyike ez az NDK gyá rtmányu ofszetgép, amely o'1 színben óránként 5 ezer ív csomagolóanyagot nyom. (Fotó: Demony)

Next

/
Thumbnails
Contents