Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
A. /HEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M E Gy E f TANÁCS LAPJA 1911. FEBRUAR 18.. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Megfelelő alap a fejlődéshez Komócsin Zoltán Békéscsabán Tegnap, február 17-én Békéscsabára látogatott Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Ez alkalomból találkozott a párt és a tanács megyei vezetőivel és időszerű kérdésekről folytatott velük megbeszélést. Ugyancsak ez alkalomból megtekintette a békéscsabai Kner Nyomdát és a hűtőházat. MA: Tanácsok feladata a lakásügyben (4. oldal) Szerkesszen velünk (5. oldal) „Sokat tűrtünk"’ (3. oldal) «! • • Ötezer forintos főnyeremény (4. oldal) Százhúszezer munkahelyi vezető továbbképzéséért A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter irányelvei Igen, tömören így lehetne jellemezni azt a haladást, amelyet megyénk ipara és mezőgazdasága a harmadik ötéves tervben elért Ezzel megfelelő alapot teremtett az új tervidőszakhoz. Amint a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentéséből kitűnik, az elmúlt öt esztendőben megyénk szocialista ipara az országos átlagánál jóval nagyobb arányban, azaz 71 százalékkal növelte termelését;. Nem kétséges, hogy a termelés ennél még kedvezőbben is alakulhatott volna, ha tavaly történetesen ár- és belvíz, valamint ennek következményeként élelmiszeripari nyersanyag- terméscsökíkenés nem sújtja megyénket. A természeti csapás az építőiparra is kihatott, hiszen az emberek és gépek egy részének nemcsak a védekezésben kellett részt venni, hanem- a megyén kívüli újjáépítésben is. Ennek ellenére a szocialista építőipar az elmúlt tervidőszakban 50 százalékkal növelte termelését. A statisztikai jelentés jóné- hány tapasztalatot tartalmaz, s egyúttal különböző következtetésekhez nyújt alapot. A negyedik ötéves terv-törvény egyik alapvető előírása a munka hatékonyságának a növelése. Ez az igény természetesen eddig is fontos volt. Ám a jövőbeni fejlődéshez nélkülözhetetlen, mivel lassan-lassan megyénkben is kimerülnek a létszám növelésének forrásai. Ezért mind több gondot és figyelmet szükséges fordítani a termelékenység eme. lésére, s az ezt megalapozó műszaki fejlesztés és munkaszervezés tökéletesítésére. Bőven van mit tenni és pótolni. Az elmúlt ötéves ten'’ idején a szocialista iparban a termelés növekedésének ugyanis csak 37 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Jószerint így a fe_ lót sem érte el az országos követelménynek, amely ezt az arányt 70—80 százalékban határozta meg. Az összehasonlításból nyilvánvaló, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelésében milyen kötelezettség hárul a mostani ötéves terv idején megyénk szocialista iparára, Íme, itt van az a fő forrás, amelyből lehet és kell is minél többet profitálni. Itt-ott már eddig több figyelemre méltó törekvés és eredmény volt tapasztalható. Ez azonban még kevés. Arra van szükség, hogy az egyedi fej. lődést mindinkább általános váltsa fel. 1966 és 1970 között a szocialista építőiparban a termelékenység 21 százalékkal emelkedett, ami a termelésnövekedésnek 53 százalékát adta. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál ugyanakkor az utóbbi arány kedvezőbb, 70 százalék volt A beruházási piacon lépten- nyomom észlelhető feszültség joggal igényli azt hogy ezekben az esztendőkben a szocialista építőipar egészében jóval termelékenyebb legyen a munka, mint eddig Ezen áll vagy bukik ugyanis, hogy időre felépülnek-e az elhatározott ipari és mező- gazdasági beruházások, egészségügyi, oktatási és kulturális objektumok, a lakások és a kommunális létesítmények. Nem kevesebbről van szó, mint öt év alatt 11 milliárd forint építési igényről. Az új tervidőszak megyénk mezőgazdaságától is több terményt húst, tejet és különböző terméket vár a korábbinál. Az igények itt is növekednek, mert évről évre színvonalasabb és választékosabb áruellátást várunk. De ugyanezt az igényt támasztják exportkötelezettségeink is a mezőgazdaság iránt. S bár az utóbbi évtizedben megyénk ipara sokat fejlődött, sőt új iparágak is meghonosodtak, azért Békés ezután is az ország első számú éléstára marad. Tehát ennek megfelelően kell ezután is dolgoznunk. Mezőgazdaságunk a harmadik ötéves terv idején 13—15 százalékkal növelte termelését. Ebben az időszakban két jelenséget lehetett megfigyelni. 1967-ben és 1968-ban az országosnál gyorsabb volt a fejlődés folyamata, a többi esztendőben viszont lassúbb. A természeti tényezők az egyik évben javítottak, a másikban rontottak a mezőgazda- sági termelésen és termésátlagokon. Semmiképpen sem szükségszerű azonban belenyugvóan az időjárásra való hagyatkozás. |Azért sem, mert például a zöldség. és cukorrépa-termelés visz- szaeséséért nemcsak a klimati- kai viszonyok okolhatók. Egyikmásik esetben közrejátszottak ebben az árak, a munkaigényes műveletek, a gépesítés elégtelensége, aminek következménye, ként csökkent a feldolgozóipar nyersanyaga. Márpedig a lakosság jó és biztonságos ellátásához, valamint az exportigények kielégítéséhez egyáltalán nem lehet közömbös, hogyan alakul a helyzet. A fejlődéshez a harmadik ötéves terv idején, az iparban is, a mezőgazdaságban is, megfelelő alapot teremtettünk. Erre nyugodtan lehet építeni. Ehhez azonban kevés a puszta elhatározás és jószándék. Hatékony munka szükséges hozzá, mert csak ez alapozhatja meg biztonságosan a további jövőt. P. P. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes irányelveket bocsátott ki a közvetlen munkahelyi vezetők (művezetők, mezőgazdasági brigádvezetők, boltvezetők, stb.) továbbképzéséről. Mint a Munkaügyi Minisztériumban elmondták, a felső- és középszintű vezetők továbbképzésének irányait már korábban megszabták, most dolgozták ki első ízben a közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzésének elveit. E szakemberek továbbképzése eddig meglehetősen szűkkörű volt, nagy számuk miatt ugyanis igen nehéz megteremteni szervezett oktatásuk feltételeit. Mintegy 120 000 közvetlen munkahelyi vezető továbbképzéséről van szó, s ehhez mindaddig nem kezdhettek hozzá szervezetten, amíg megfelelő oktatógárda nem állt rendelkezésre. A vállalatok körülbelül most kerültek abba a helyzetbe, hogy alsószintű vezetői továbbképzésről gondoskodhassanak. A kisebb vállalatok most is csak úgy tudják e feladatot megoldani, ha egymással összefogva gondoskodnak oktatókról, s a továbbképzés egyéb feltételeiről. Arra nincs mód, hogy már az első évben valamennyi alsószintű vezetőt bevonjanak a továbbképzésbe, törekedni kell azonban, hogy a negyedik ötéves terv végére mindernd legalább egyszer részt vegyen az oktatásban. Mindenekelőtt a művezetők, főművezetőik bevonása szükséges, majd ezt fokozatosan ki kell terjeszteni a mezőgazdasági bri- gádvezetőkre, telepvezetőkre, műhelyvezetőkre, a kereskedelemre, az ABC-áruházak, a nagy- és közepes forgalmú üzletek, áruházi osztályok, vendéglátó és idegenforgalmi egységek, nagykereskedelmi raktárak, fiókok és telepek, stb. vezetőire. Célszerű, ha a vállalatok a káderfejlesztési tervek alapján iskolázási tervet készítenek. A részvevők kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy egy-egy csoportba lehetőleg azonos elő- képzettségűek és nagyjából azonos korúak kerüljenek, s egy- egy csoportba húsz embernél többet ne soroljanak. ötven éven felüli munkahelyi vezetőt csak saját kérésére indokolt bevonni a továbbképzésbe. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a komplex-gépesítés és automatizálás, a műszaki fejlődés, a modern kereskedelmi szolgáltatási formák térhódítása, a kulturált közlekedés és szállítás, a termelők és a fogyasztók érdekeltségének megteremtése a vezetés minden szintjén, tehát a közvetlen munkahelyi vezetők iránt is nagymértékben megnövelte a követelményeket. Elkerülhetetlen tehát, hogy valamennyi vezető továbbképezze magát, s szervezett formában is elsajátítsa a korszerű vezetés, munkaszervezés, gazdálkodás elméleti tudnivalóit. Egy gombnyomás ofssetgépen A békéscsabai Kner Nyomda új gépeinek egyike ez az NDK gyá rtmányu ofszetgép, amely o'1 színben óránként 5 ezer ív csomagolóanyagot nyom. (Fotó: Demony)