Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

A kezdet biztató A Békés megyei Újítók Klubjának első fogadónapján A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa közgazdasági munkabizottságának és a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezetének kezdemé­nyezésére január 18-án Békés­csabán megalakították a Békés megyei Üjítók Klubját. Az ala­kuló ülésen elhatározták, hogy minden hónap első /hétfőjének délutánján tartják meg a foga­dónapot az SZMT-székházban. Nos, a kezdet biztató volt. Február 1-én, hétfőn délután két órakor újítási előadók és újítók keresték fel a klubot. Jöttek a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalattól, a MEZÖBER-től, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól egy kis eszmecser éréi, szakta­nácsadásra és folyóirat tanul­mányozásra, Igen, mert a klub ügyeletesei erről is gondoskod­tak. Az asztalokra közszemlére tették ki az Újítók Lapját, a Szabadalmi Közlöny és Véd­jegyértékesítőt, a SZOT-nak az 1971—1975. közötti időszakra szóló vállalati újítási szabályza­tok készítésével kapcsolatos irányelveit. Erdős Károly, az SZMT el­nökségének tagja, Nádas Má­tyás, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezetének titkára és Perjésd János, az SZMT közgazdasági munkabi­zottságának helyettes vezetője az első „fecskék” sok-sok kér­désére válaszolt és adott szak­mai tanácsot. Ahányan ott vol­tak, szinte annyiféle gondról beszéltek. Az egyiket a válla­lati újítási szabályzat készítésé­nek folyamata, a másikat újítá­sainak megvalósítása érdekelte. Egy-egy kérdésben tanulságos vita kerekedett, ami egyúttal azt is jelzi: lesz jövője ezeknek a fogadónapoknak! A részvevők örömmel fogad­ták Nádas elvtársnak azt a be­jelentését, hogy a tavasszal egyesületük az újítási előadók­nak tanfolyamot rendez Békés­csabán, melynek témája a vál­lalati újítási szabályzatok is­mertetése lesz. A két óra hamar elröpült. A klub első vendégei abban a re­ményben búcsúztak el egymás­tól és az ügyeletesektől, hogy legközelebb, március első hétfő­jének délutánján még többen lesznek. Reméljük, így lesz! (P. P.) Félmillió radiátor 1971-ben A Dunai Vasmű radiátorgyá­ra az idén elsősorban a hazai igényeket igyekszik kielégíteni. Erre a célra 1971-ben félmillió négyzetméter radiátort gyárta­nait. Újabban a családi házakba is központi fűtést szerelnek, s a félmillió négyzetméterből mintegy 61)—70 000 négyzetmé­ter jut a családi házakba. A hazai szükséglet kilégítésén túl a vasmű 340 000 négyzetméter radiátort gyárt jugoszláv, cseh­szlovák és NSZK megrendelés­re. A gyárban hatféle magas­sági méretben és 18 féle hosz- szúságban készítik a radiáto­rokat. konyhába. Amikor az 1470-es évek közepén Tallin kiépült, ez nemcsak a város egyik legerő­sebb őrtornya, hanem egyben a házak, illetve a város fölé ma­gasodó egyik legmagasabb épít­ménye volt. Ormáról a harcosok beláthattak konyháikba, hogy hitvesük elkészült-e már az ebéddel. A lőportoronytól kis­sé jobbra magasodik a vár, amely napjainkban az észt mi­nisztertanács épülete. A várral szemben pravoszláv hagymaku­polák. Az Alexander Nyevszkij székesegyház Észtországnak az Orosz Birodalomhoz való csatla­kozása emlékére épült. A várfal mentén még egy testes bástya emelkedik, a Hosszú Hermann, ezt látom szállodai szobám ab­lakából reggel és este, csúcsán az észt nemzeti lobogóval. Tallin belvárosa, a valamikori Alsóváros gjfbe-gurba utcács­káival, öreg házaival, amolyan tabáni hangulatot áraszt.Szó, ami szó, ma már bizony nem lehet valami kényelmes és kellemes ott az élet. Érthető tehát a vá­ros vezetőségének döntése, úgy tervezik hogy a jövőben a régi negyedben csak múzeumok és közhivatalok lesznek. Az itt lakó embereket pedig az új városré­szekbe költöztetik. A hajdani Alsóváros és a modern Tallin találkozásának határán most egy hipermodern 20 emeletes szállo­da épül a megnövekedett ide­genforgalom igényeinek kielégí­tésére: Tallinban rendkívül sok a turista. Amikor elfáradtam a sok lát­nivalótól, betértem egy kávé­házi». Tallinban, ugyanis ellen-: Oltványkészítés a Tokaj-hegyalján Megkezdték az oltványkészí­tést a Tokaj-hegyalján. Az ül­tetvénytervező vállalat tállyai anya telepén szedett alanyvesz- szőket részben a tályai szakszö­vetkezetnél, részben pedig a szentiványi termelőszövetkezet, nél dolgozzák fel. Az oltáshoz szükséges csapo­kat a világhírű borvidéken ha­gyományos furmint, hárslevelű, valamint sárgamuskotály tőkék, ről szedték. Az oltványokat a Tokaj-hegyaljai rekonstrukció­hoz használják fel. Az idén megközelítőleg négymillió olt­ványt készítenek e célra. tétben más szovjet köztársaságok városaival, sok a kávéház. Azt mondják hogy a lakosok napon­ta legalább egyszer megfordul­nak valamelyik általuk kedvelt kávéházban, hogy felhörpintsék az itt szokásos tejeskávét és egyenek hozzá egy-két rendkí­vül ízes házi vajassüteményt. Az észtek akárcsak a Balti­kum többi népei, rendkívüli gonddal őrzik kultúrájukat, mindenekelőtt a népdalokat és a népművészetet. Rövid tartózko­dásom alatt alkalmam volt meg­tekinteni a tengerparti városszé­len egy szabadtéri színpadot, amelyet dombok ölelnek körül. Az elmúlt évben is itt rendez­ték meg a hagyományos kórus­fesztivált. Jellemző a színpad méreteire hogy 35 009 énekes­nek adott helyet, a nézőtér pe­dig 200 000 nézőt fogadott be. Bizonyára rendkívül pompáza­tos látvány lehet a színes észt népviseletbe öltözött kórusta­gokkal, és a részint népviselet­be öltözött nézőkkel a dombol­dalon. Amikor ott jártam, a színpad és a nézőtér üres volt, már előkészítették a télre. Még a repülőn egy gyönyörű, színes mélynyomású prospektust kap­tam s jól emlékezetembe véstem a kórusfesztivál képét. Nem volt nehéz azt újra magam elé kép­zelni. Megérte hát a fáradságot, hogy kisétáljak a tengerpartra. Hátam mögött örökzöld fenyők, előttem pedig a nyugodt, hatal­mas víztükör. Ez mindig áhítat­tal tölt el, mint afféle kontinens belsejében élő városlakót. Boros Béla Megkezdődött a tanítás a békéscsabai új szakmunkástanuló-intézetben gi intézetben erre nem volt lehetőség. Miután a jövőben két szakmunkásképző intézet működik Békéscsabán, az új nagy segítség, hogy a vidékről bejáró tanulók a vonatok in­dulásáig ideális körülmények között tölthetik el várakozási Nemes László a másodikos géplakatos-tanulóknak szakmai is­meretekből tart előadást. Üj színfolttal gazdagodott Békéscsaba. Elkészült és át­adták rendeltetésének a kor­szerű szakmunkásképző inté­zetet. Az új létesítmény 18 és fél millió forintba került, s tíz tanterem, nyolc szertár, 200 férőhelyes diákotthon, 150 fős j ebédlő és hozzá 600 személyes i modem berendezett konyha áll a szakmunkástanulók ren­delkezésére. A modem intézetet járva, Tóth Pál igazgatótól megtud­tuk ,hogy 1255 tanuló magas- szintű képzését biztosítják a szakképzési reform szellemé­ben. Közismert tény volt, hogy eddig a zsúfoltság miatt a ré­MA; Zöldségtermesztők megbeszélése Békéscsabán Békéscsaba fényesi határré­szében gazdálkodó háztáji zöldségtermelők a minap fel­keresték a szövetkezeti érté­kesítő vállalatot Békéscsabán, hogy kapcsolatuk rendezésére tartsanak megbeszélést egy alkalmas időpontban. A termelők kérését teljesíti a MÉK. Február 3-án, ma 18 : órakor a tájtermelő körzet központjában álló Veszely- csárda különtermében megbe­szélik a zöldségtermesztéssel összefüggő feladatokat. A szö­vetkezeti értékesítő vállalatot Unyatinszki János osztályve­zető képviseli. Kirándulások Ausztriába Az idén az IBUSZ érdekes és olcsó utazásokat szervez a szom­szédos Ausztriába. Békés megyé­ből már sokan jártak ezen a vi­déken, különösen Bécsben. De kevesebben ismerik az ország j más vidékeit. Az idén lehetőség nyílik ilyen utazásokra is. Békés | megyéből például öt- és hatna­pos bécsi, illetve Graz—Bécs-i utazásokat szervez az IBUSZ és hétnapos utakat Salzburgba, ezenkívül hétnapos üdüléseket Steyermarkba. BiKiSUms^i 3 : 1971. FEBRUAR 3. intézet feladata a vas- és vil­lamosipar számára képezni korszerű műveltséggel rendel­kező szakmunkásokat. A hátrányos helyzetű tanu­lók segítésére, négy tante­remben tartanak rendszeres korrepetálást Ugyancsak idejüket; s nem utolsósor­ban végre lehetőség nyílik tartalmas ifjúsági munkára is. Az új intézetben tehát megkezdődött a munka. Az ünnepélyes átadás előrelátHa- tóan március végén lesz. (Háló) Tatár Sándor és Fazekas József harmadikos építőipari tanu­lók a kollégium előcsarnokában. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents