Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

München a XX, nyári olimpia városa Kedves Olvasó Mindem valamirevaló rnéraeÉ városnak van romhegye — # II. világháború emlékére. München a maga rarnhegyémek lankáira építi az 1972-es olim­piai játékok versenypályáit és stadionjait. A régi görögök, amikor ver­senyeik színhelyére mentek, ezt mondták: „lemegyünk a stadi­onba". A müncheniek és ven­dégeik is azt mondják majd 1972-ben, hogy lemennek a sta­dionba, összes küzdőtereiket ugyanis úgy építik, hogy bele­vágnak romhegyük oldalába. Ha a vajatok a lankák miatt eset- 1 ,g nem elég mélyek, akkor va- . lám 'lyik oldalukat föltöltik a stadion teknőböl kidobott föld- díl. A közönség tehát a lete­sd menyek legmagasabb pontja­ira érkezik, hogy aztán vala­hol lent elfoglalja a helyét ..Lefelé aránylag könnyebb építeni, mint fölfelé” — mond­ja Joerg D. Pflanz mérnök, a munkálatok helyettes vezetője. — „És olcsóbb is”. — „Azonban nehogy túlságosan jól járjon ez­zel a Szövetségi Köztársaság, olyan tetőrendszerrel fedjük be az olimpia három küzdőterét: a nagystadiont, a nagycsarnokot és az úszóstadiomt, amely any- nyira megdrágítja a munkát, hogy olcsóbb lett volna „Iklasz- szikus” módon fölfelé építeni az eddig ismert tetőszerkezetekkel. Magunk között legyen szólva: erről a tetőről máris kiderült, hogy legalább négyszer olyan drága lesz, mint azt a végleges elaborátumok kimutatták”. Pflanz mérnök mindezt érez­hető öniróniával mondta. Lám, a műszakilag fejlett Nyugaton, annak precizitásáról híres or­szágában is előfordulhat, hogy amikor a gazda átveszi új háza kulcsát, kiderül, hogy többe ke­rült, mint ígérték. A csodás tető Aid tavaly nézegette az asa­kai világkiállítás hatalmas tele­pét, külön pedig a nyugatnémet csarnok képét, annak már van némi sejtelme, milyen tetőszer­kezetről van szó. Egy légifelvé­tel láttán sok ország képviselői rosszallóan vetették a németek szemére annak formáját Amennyire ugyanis egy ilyen hatalmas építmény tehette, hí­ven tükrözte a háború előtti hírhedt III. birodalom térképét határait. Nos, a mostani tető csak tető­re, illetve gigantikus sátorra hasonlít Az acrylglas nevű át­látszó műanyagból készült „sá­tori apót” 120 darab, 51—80 mé­ter magas acéloszlop tartja a magasában. Ez a 350 tonna súlyú tető kötélhálón nyugszik, a há­lót az oszlopokon csomóra kö­tik, egy-egy ilyen csomó átmé­rője pedig csekély 75 centimé­ter. A mérnökök számítása szerint ez a tető olyan kitűnően át­ereszti a fényt, hogy az alatta , ülők, vagy „árnyéka” alatt ver- ; senyzők színe nem szenved vál- ; tozást, természetes marad. Ez j rendkívül fontos, mivél az olimpiát színes tv közvetíti, az pedig nem tűri a torzítást. De biztos, ami biztos, lehet például borús vagy esős idő, esetleg az a tetőanyag sem lesz olyan át­Új bérletek A Magyar Testnevelési és Sport- szövetség Országos Tanácsának ha­tározata alapján 1971. január 1-től olimpiai hozzájárulással árulják a sporíesemények belépőjegyeit. A rendelkezés értelmében a Bcs. Elő­re—Spartacus SC elnöksége úgy döntött, hogy az eddigi bérleteket érvényteleníti, s újakat ad ki. A bérletek ára mérkőzésenként egy­forintos olimpiai hozzájárulással emelkedik. A bérletek kicserélésére január 19—29—21-én kerül sor az Előre Klubban, 16-tól 19 óráig. A klub el­nöksége kéri a bérleteseket, hog> a fenti napokon cseréljék ki pá- lyfeMépőiketu úSujŰOíií íaíMű3Ly<£&L (QijfiaSQEräL sem sikerült, tehát közvertflenüí a kötélháló alá 550 nagy fény- erejű reflektort w beszerel, amelyek fényerőssége megfelel 245 000, egyenként 60 wattos iz­zószáláé égő fényerejének; 3900 építőmunkás Ha a romhegy északnyugati lankáin fekvő nagystadiont vesszük az olimpiai telep köz­pontjának fbefogadó képessége 80 000 fő), akkor tőle a hegy­tetőn levő kilátó 525, az úszó- stadion <9000 néző) 385, az ohm. piai torony 550, a kis sportcsar­nok (3000 néző) 828, a nagy sportcsarnok (12 000 néző) 3S0, a földalatti vasút végállomása 976, az olimpiai falu (12 000 sportoló és vezető számára) 1000, a rádió- és televiziőköz- pent 730, az újságírók városa (4000 riporter és műszaki sze­mély számára) 1400, a magas vasút végállomása 820, a kerék­párverseny-pálya (5000 néző) 560 méter távolságban van. Az egész olimpiai telep terü­lete hárommillió négyzetméter, a város központjától való távol­sága pedig négy kilométer. Ezt a hatalmas komplexumot 1967 óta 135 műépítész, 108 építész­mérnök és 3900 épíitőmunkás építi. A munkások között van olasz, osztrák, tőrök, görög, francia, arab, kínai, indiai és pakisztáni nemzetiségű Még néhány érdekesség A nagystadsen füve téfen- nyáron örökké friss, talaja pe­dig néhány perccel ©gy-egy na­gyobb eső után is száraz lesz. A gyeptéglák alatt mintegy 20—25 centimétemyire 19 kilo­méter hosszúságú fűtőcsőrend­szer húzódik meg, amely a leg­nagyobb hidegben is 5 Celsius fokos hőmérsékletet tart 5—6 centimétemyire a fű fölött. Ez megakadályozza a növény kifa­gyását, de nem elég meleg ah­hoz, hogy növekedjék, fejlőd­jék. A romhegy eddig puszta ma­gaslat volt Ügy keletkezett hogy a háború után ide hordták a város 11 millió köbméternyi romját, törmelékét Most a he­gyet és az egész olimpiai tele­pet gyeptéglával borítják be, sőt hogy az ideérkező vendég és versenyző régi ligetnek higy­RÖVIDEN Pénteken délután a Róbert Károly körút és Lehel út kereszteződésében Tóth Miklós a Baktalóiántházi Gép­javító Vállalat tehergépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget egy személykocsinak, amelyet Fazekas László, az Ü. Dózsa válogatott lab­darúgója vezetett és azzal összeütkö­zött. Az összeütközés következtében Fazekas László bal alsó karja el­törött. A baleset ügyében a rendőr­ségi vizsgálat folyamatban van. ... Stanley ttous kijelentette, hogy a FIFA hajlandó az amatőr labdarú­gók világbajnokságát Is megrendez­ni, ha az olimpiai játékok program­jából kiveszik a labdarúgást. * » • Az MLSZ elnöksége pénteken dél­után ülést tartott és ezen fontos ügyekben döntött: Február 25-én lesz az országos labdarúgó-értekezlet; ' — január 12-én az NB I-es, január 13-án az NB I/B-s egyesületekkel tart megbeszélést időszerű kérdések­ről; — az áprils 4-1 bécsi Ausztria— Magyarország válogatott labdarúgó­mérkőzés miatt az erre a napra ki­sorsolt bajnoki fordulót június 6-ra tette át. elhatározta, hogy magyar szakembereket küld több hetes ta­nulmányútra Angliába és Olaszor­szágba — az olaszokkal és angolok­kal történt megbeszélések alapján | — az ottani edzés-rendszerek, edzés­módszerek tanulmányozására. tudja-e, hogy...? gye, foaltaßmm .ÄÄfoaw 22S© — 10—20 éves fát, 2500 facse­metét és 180 000 bokrot telepí­tenek rá. Hogy a telep mikro­klímája pedig kellemes legyen, a nagystadion közelében mes­terséges tó lesz, vizében szín­paddal, partján színházzal, s a sétányok mellett négy kilomé­ter hosszúságú patak csörgede­zik. Versenyző, útvezető, újság­író és néző itt a leghosszabb komfortban élhet Máris ké­szen áK München teljes köz­művelődési és szórakoztató programja az olimpia idejére. Annyira készen, hogy benne csak abban az esetben lehet változás, ha valamelyik máris leszerződtetett vendégművész addig meghal, vagy éppen azok­ban a napokban betegszik meg. fis még valamit; beruházási értéke 1,15 milliárd márka. O Hogyan rendezték a ma­ratoni futást 1900-ban a párizsi olimpián és ki lett a győztes? O Mit jegyez tel a sporttör­ténetem az első, Ameri­kában, St. Louis-ban 1904-ben rendezett olimpiáról? O Mióta használatos a gyors- úszás lábtempója, az úgy­nevezett „kalló” ? O 1928-ban Amsterdamban, az olimpián a kard egyéni döntőjében a magyar vívók egy­másközt döntötték el az arany­érem sorsát. Hogyan? Válaszok; O A maratoni futást Párizs­ban az utcákon rendezték cikk-cakkos Irányban, de ügy, hogy az utak forgalmát csak az egyik oldalon zárták la. Az ér­deklődés jóformáéi a Mofl&veni volt egyenlői, A párizsi járóke­lőknek fogalma sem volt arról, hogy a futók olimpiai arany, éremért versenyeznek, Itt senki sem ajánlott M aa sebeli tiszteletéi ja t a győztesnek, mint Athénben, 1896-ban, ha m francia lese. Pedig francia nyerte & ver­senyt! Neve Theotó, foglalkozá­sa pékinas volt. A versenyre ut­cai futással készült, mégpedig elég különös módon: futás köz­ben tálcát tartott a kéziében és a tálcán kenyerek sorakoztak, Ilyen nehezített edzéssel gondol, ta könnyebbé tenni a versenyt. Elgondolásait azóta a testnerve- iéselmélet igazolta is: ha az ed­zés nagyobb terhelésű, mint ma­ga a verseny, akkor könnyebb a jó teljesítmény elérése, mert a nehézségekhez hozzászokik * versenyző. Legjobb úttörő asztaliteniszezőink Igaz, Oroszlányban az óeszten. dő utolsó napjaiban már gazdá­ra találtak az Üttöiőolimpia or­szágos döntőjén az érmek, adósak vagyunk még a Békés megyei döntő legjobbjainak névsorával, ahol a sorrend így alakult, Fiúk. 1. Soil téti László (Gyu­la), 2. Opauszki János (Kondo­ros), 3. Szűcs Csaba (Orosháza), 4. Kovács Ferenc (Békés), 5. Horváth Tamás (Mezőkovácshá za), 6. Győrfi Balázs (Békés), T. Kiss Lajos (Nagyszénás, 8. Nagy Lajos (Orosháza). Leányok. 1. Gsjemyik Teréz (Békéscsaba), 2. Gyurkó Mag­dolna (Medgyesegyháza), 3. Ma­kai Erzsébet (Békés), 4. Marsi Edit (Gyula). 5. Ki» Adrien (Vésztő), 6. Mészáros Tünde (Bé_ késszentandrás). Reméljük, ezekkel a nevekkel nem most találkozunk utoljára. Képeink a megyei győzteseket mutatják be. Fiúknál az egyéni verseny így alakult: Balról: Skultéti László a győztes, Opauszki János (Kondoros) a második és Szűcs Csaba (Orosháza) a harmadik helyezett. Leány egyesben az aranyérmes Csjernyik Teréz (Bcs.) közé­pen, balról Gyurkó Magdolna '. második és a 3. helyezett a békési Makai íirzsi látható. A csapatgyőzolmet Békéscsaba áros válogatottja hódította el. Balról jobbra: Machnitz, Csjernyik, Opauszki (Fotó: Szák Kocsis Pál) © Párizsban 1906-ban tartó* olimpia a nagy osszevisz- szaságok miatt s „zűrzavarok olimpiája” nevet vívta ki magá­nak. Az 1994-ben St Louisben rendezett — sokban hasonlított a párizsihoz. Az amerikaiak azt ígérték, hogy küldenek egy ha­jét Európába és az több kikötő­be elmenve összeszedi az európai országok versenyzőit (Akkor még egy hajó elég lett volna er­re.) Az Ígéretből azonban nem lett semmi. St. Louisban Js vi­lágkiállítást rendeztek, a az üz­let letaglózta az olimpiát Nem volt fogadtatás, kalauzolás, leg­feljebb egy-egy szállodai portás kínálta hoteljét Elmaradtak az ünnepélyes külsőségek, a rende­zőség és a kiszolgáló személy­zet barátságtalan viselkedésével — a résztvevők sok bosszúsága: okozta. Az úszóversenyeket egy szabálytalan alakú, piszkos vizű tóban rendezték, ahol a start­hely egy imbolygó tutaj volt Amikor 7—8 versenyző ráállt, lesüllyedt, és indulásnál hátra siklott Nem közölték mindig a versenyek színhelyét, így voltaic, akik lekérték a rajtot vagy meg se találták. Az ellátás csapniva­ló volt a valósággal ehetetlen bölény hússal tömték a verseny­zőket. Végül az egész olimpia csak arra volt jő, hogy az olim­piai eszmét népszerűsítette az amerikai kontinensen. 0 1906-ban, a nem hivatalos második athéni olimpián Daniels, az amerikaiak gyors­úszója alkalmazta először, amelynek segítségével győzte le az addig verhetetlennek számí­tó kétszeres olimpiai bajnok magyar Halmay Zoltánt. Daniels ezt a lábtempót egy Gaüeg nevű hawai úszótól tanulta, aki sze­rint Havaiban így úsztak a benszülött őslakók. A magyar szakemberek a kallót „lábcsép”-nek nevezték el, és feltételezték, hogyha Hal­may ezt az új stílust alkalmazza, akkor hosszú időre biztosította volna világelsőségét a nemzet­közi versenyeken. Halmay Zol­tán ugyanis csak a kartempóval úszott, lába csak az egyensúlyo­zást szolgálta, azzal előrehajtó mozgást nem végzett. £%■ A csapatversenyek során " * az olasz válogatottat ideg­tépő küzdelemben, minimális arányban 9:7-re győztük le. Petschauer Attila csodálatos ví­vásának köszönhettük a diadalt, aki minden asszóját megnyerte és szinte mókázva lépte le ellen­feleit. A győzelmet eldöntő csör- tében az olasz Marzit hagyta 3:0-ra vezetni, aztán így szólt hozzá olaszul: — „Elég volt kis­pajtás, a magyar bácsik és nénik nem örülnek a ti győzelmetek­nek. Hidd el, szép lesz nektek az ezüstérem is!” Rákapcsolt és 80 másodpert alatt 5:3-ra nyert. Az egyéni döntőben Ters- tyánszki és Petschauer 9—9 győ­zelemmel holtversenyben állt, amikor újra kellett vívniuk az olimpia bajnoki címért. És ekkor az a Terstyánszki, aki a csapat- versenyen csak egy győzelmet szerzett, simán 5:2-re verte Petschauer Attilát. Sajnos, az újdonsült olimpiai bajnok egy év múlva motorkerékpár-baleset következtében meghalt... Molnár Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents