Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
Pályaválasztási tanácsadás Gimnázium, szakközépiskola vagy szakmunkásképző iskola? A helyes pályaválasztás az ember egész életére kihatással van. E téma évenként visszatérően jelentkezik s mindig élénk érdeklődéssel foglalkoztatja a közvéleményt, főleg azokat a szülőket, tanulókat, akik még az útkeresés előtt állanak. Nemcsak egyéni, hanem össztársadalmi érdek is, hogy mindenki a legmegfelelőbb munkaterületen érvényesíthesse tudását, tehetségét, képességét. Ezért ennek érdekében országosan széles körű felvilágosító munka bontakozott ki. A legkülönbözőbb kiadványokkal, pályaválasztási tanácsadók megjelentetésével, kiállítások, bemutatók, üzemeik és iskolalátogatások szervezésével, különböző ismertető filmek készítésével igyekeztek az illetékesek helyes útbaigazítást adni. Ma már több helyen tudományos vizsgálatot végeznek, ahol a szakma választásának befolyásoló tényezőit, összefüggéseit elemzik, a tapasztalatokat a közvélemény elé tárják. Vizsgálják a pályaalkalmasságot, érdeklődéskört, jellembeli tulajdonságokat, hogy ezzel is elősegítsék a szülők, a pedagógusok ilyen irányú munkáját. A legkülönbözőbb próbálkozások, kezdeményezések ellenére az eddigi tapasztalatokból csak azt a következtetést tudom levonni, hogy még mindig nem eléggé ismert az egyes szakmák elsajátításának követelményrendszere, hogy a tanulókkal- szemben milyen gyakorlati és elméleti ismereteket támaszt, mire képesít és milyen lehetőségeket biztosít a továbbtanuláshoz; Napjainkban a pályaválasztás elsősorban, a 14 éves fiatalok gondja, problémája. A meditáció családon és iskolán belül már 10—12 éves korú tanulóiknál megkezdődik, mégis helyen- ként Sriforrt vélemény, helyes állásfoglalás az utolsó percekben sem alakul ki. Nem beszélve arról, hogy a pályaválasztás valóban a 14 évesek legfőbb problémája, de ők még önállóan nehezen tudnak megbirkózni ezezi a feladatkörrel. Szükség van a pedagógusok, szülők véleményére, állásfoglalására is. Nehezíti a helyzetet, hogy sok' esetben más á szülő és más a tanuló elképzelése. Több helyen a szülők egzisztenciális kérdésként kezelik a kérdést, ahelyett, hogy a gyermek képességeiből, rátermettségéből, személyiségének vizsgálódásából indulnának 3d. Az úgynevezett ..sláger” szakmák, iskolatípusok erősebben kerülnék reflektorj fénybe, viszont a nagyobb mérvű érdeklődés sokszor túljelentkezést eredményez, minek következtében sok jó képességű tanulót kell férőhely hiányában máshová irányítani. Nem beszélve arról, hogy mindez pesz- szimizmust vált ki családon belül és bizonyos kilátástalansá- got eredményez a tanulóknál Ugyanez tapasztalható az érettségizett fiataloknál is. Más intézménytípusoknál viszont gondot jelent a benépesítés, mert a pályaválasztásnál — mint említettem — nemcsak a szülők igényeit, a tanulók hajlamait, egészségi állapotát stb. kell figyelembe venni, hanem a népgazdaság szükségleteit is. Már ez — ez a néhány gondolat is reálisan érzékelteti, hogy nem egyszerű dologról van szó. Mindez bonyolult folyamat. Ha a legjobb előkészítés mellett sem sikerül az említett két oldal teljes összehangolása, az számos konfliktust eredményezhet. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a legjobb szándék mellett is az elképzelések és a kialakult gyakorlat nem esik egybe. Az más kérdés, mennyiben befolyásoló tényező, hogy a jelenlegi középfokú iskolarendszerünk megfelelően ismert-e a tanulók és a szülők körében vagy sem. A dolog lényegéhez az is hozzátartozik, hogy a különböző tájékoztatók, az egyes intézménytípusok bemutatása nem történik teljesen önzetlenül. Mindegyik információnak van olyan meg nem fogalmazott propagandisztikus célzata, hogy a nyolcadik osztályt végzők érdeklődését jobban felkeltse, növeljék ezzel a jelentkezők számarányát, hogy nagyobb választék álljon a középfokú intézmények rendelkezésére. így minőségileg jobb képességű gyermekekkel népesíthetik be férőhelyeiket. A fél nem vettek sorsának rendezése pedig a felsőbb hatóságok gondját szaporítja, mert az előirányítottak más iskolatípusban, szakmában még csökkenitettebb lehetőségekkel számolhatnákBármelyik oldalt vizsgáljuk a pályát választók és a felvevő intézményeiket illetően, a maguk szempontjából mindegyiknek igaza van. Ezért nehéz teljes felelősséggel olyan tanácsot adni, ami a jelentkező igényeket és lehetőségeket problémamentesen meg tudná oldani. Ügy érzem, mégis szükséges a szülők és a közvélemény szélesebb tájékoztatása, a jelenlegi középfokú iskolahálózat bemutatása, az egyes iskolatípusokat Meg[e!eat a Jelenkor januári száma Pécsi és dunántúli témák, pécsi és dunántúli szerzők valóságos seregszemléje a pécsi folyóirat új száma. Bertha Bulcsú nagy Sikerű interjúsorozatában ezúttal Pá- kolitz Istvánról kapunk életét, egyéniségét és művészetét átfogó, érzékletes képet. Ehhez kapcsolódik Tüskés Tibornak, Pá- politz István költészetét elemző tanulmánya és a költő űj versednek csokra. . A. ‘ lírái, rovatban emellett többek között Arató Károly,, Berták László, Fodor József, Galambos! László. Károlyi Amy, és Weöres Sándor költeményeit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában találjuk Bertha Bulcsú kisregényének befejező részletét és László Anna elbeszélését. A tanulmányok és művészeti írások közül érdeklődésre tarthat számot Várkonyi Nándor: Egy műfaj születése című írása, Futaky Haj na: Pécsi színházi esték című sorozatának második darabja és Bodri Ferenc Képzőművészeti krónikája. Űj sorozat is indul a Jelenkor januári számában. Az elmúlt évfolyamban lezárult irodalmi kistükör sorozat után most Hars Éva: A pécsj képzőművészet kistükre címen gazdagon illusztráltan mutatja be Pécs és Baranya képzőművészetéi szembeállítva azok előnyeivel, hátrányaival, a perspektivikus lehetőségekkel, mert így a választás, az útkeresés a 14 évesek elhelyezkedésének és továbbtanulásának problémája zökkenőméntesebbé válhat Koránt sem gondoltam arra, hogy ezzól minden részletkérdés tisztázódni fog, de adalékul szolgálhat a pályaválasztás előtt állóknak a helyes iskolatípus, szakma választásához, A gimnázium, mint iskolatípus a középfokú képzés legrégibb hagyományokkal rendelkező iskolája. A múlt társadalmi rendszerben elsősorban a kiváltságosok iskolája volt. A fel- szabadulás után célja, jellege megváltozott. Része a középfokú szocialista iskolahálózatnak. Jelenleg még a nyolcadik osztályt végzők jelentős része a gimnáziumok után érdeklődik. Ez nemcsak tradicionális voltával magyarázható, hanem összefügg a tanulócsoportok és tanulók számával is. Fő jellemzője, hogy általános műveltséget, alapképzést, korszerű ismereteket nyújt. Továbbfejleszti az általános iskolában elsajátította- kat. Megalapozza a felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanulást. Ma még az egyetemek, főiskolák felvételi vizsgaanyaga a gimnáziumokban tanultakra épül. Vizsgálva az évenként egyetemekre, főiskolákra felvettek számarányát, ebből is a gimnáziumok egyetemekre való előkészítő jellege domborodik ki. Olyan szilárd ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel vértezi fel a tanulókat, hogy az általános műveltséget egyéni Önképzés útján és szervezett isko- lakereiek között az érettségi befejeztével továbbfejleszthetik. Szakmai képzést ugyan nem nyújt, de kellő alapot ad bármelyik szakma megszerzéséhez, valamint általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltéséhez. A gyakorlati életre nevel, de nem téveszthet meg senkit a gimnáziumokban folyó kétórás — helyenként még 5+1-ets — politechnikai képzés, melynek elsősorban célja a tanülők műszáki szemléletének a formálása, amely nem minősíthető szakmai képzésnek, csupán az iskola és az élet kapcsolatának erősítését szolgálja. A gimnáziumi oktatás általános jellegét nem változtatja meg a szakosított tantervű (matematika, fizika, kémia, idegen nyelvű stb) ún. „tagozatos” osztályok indítása, a különböző szakkörök szervezése, rendkívüli tárgyak bevezetése. Inkább az általános irány mellet az egyes tudományág elmélyültebb elsajátítását segítik és a tanulók érdeklődésének fokozottabb kibontakoztatását. Az egeSZ gimnáziumi oktatás lényegét tekintve be nem fejezett képzésnek minősül olyan szempontból, hogy a végzetteknek továbbtanulásra vagy valamilyen szakma megszerzéséhez ad ösztönzést. (Lapunk vasárnapi számában a cikk befejezéseként a szakközépiskolai és a szakmunkásképzés helvzetét, lehetőségeit ismertetjük.) Raffay József BÉKÉS MEGYE! 7 Richard búcsúja a királynétól. Szoboszlay Sándor Jászai-díjas és Fodor Zsóka. II. RICHARD Shakespeare tragédiája a színházban Bolingbroke, már IV. Henrik, megkegyelmez York herceg fiának, Aumerle hercegnek. Solti Bertalan Kossuth-díjas érdemes művész, Cseresnyés Rózsa, Csernák Árpád és Körtvélyes8y Zsolt. Richard halott. Körtvélyessy Zsolt és Szoboszlay Sándor. (Demény Gyula felv.) 1331. január 9.
