Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
A harmadik ötéves terv idején Nagyot fejlődött a Eaftonyai Asztalos Ktsz — Egyhavi nyereségrészesedés — 1971 és 1973 között négymillió forint beruházásra A ktsz közkedvelt konyhabútorát az egész országba szállítják, Az Idén 3100 garnitúrát gyártanak belőle. (Tudósítónktól) Battonya lakossága a megyei átlagnál nagyobb arányban vándorolt el az elmúlt esztendőkben, Az asztalos ktez a harmadik ötéves terv időszakában jelentős fejlődést ért el, s a községben most már ettől várják az elvándorlás csökkenését. Ezért megkértük Gazsi Károlyt, a ktsz elnökét, hogy szóljon erdmé- nyeikről, gondjaikról és terveikről). — A ktsz fejlődésének alapját — kezdte tájékoztatóját — a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz szakipari részlegével 1965 április elsején történt fúziónk teremtette meg. Addig a 29 létszámú ktsz-nek, amely ráadásul még helyiséghiánnyal is küzdött, nem volt fejlődési lehetősége. Az egyesüléskor a mienk lett a volt Battonyai Építőipari Ktsz telspe. Ekkor határoztuk el a szövetkezet fejlesztését Ez sok nehézségbe ütközött, ugyanis négy; egymástól távol eső telephelyen dolgoztunk. Ezért a félkész árut egyik munkahelyről a másikra fuvaroztattuk. Így sok volt a holtidő és nagy a szállító a négy kereke!” Hogy az eset megtörtént, éppen attól a borbélytól tudom, aki szintén gyakran meglátogat bennünket. Ha nem is egészen úgy van, ahogy ő becsszó alatt állítja, valami igazság mégis csak van a történetben, mert a vágás helye azóta is ott éktelenkedik Almáéi arcán bal oldalt. Nyájas olvasóim! Ne higgyék, hogy a mi vendégeink mind korruptak vagy félidióták voltak. De könyörgöm, a kiegyensúlyozott, rebeghetném megszokott, harmonikus, mindennapi és így tovább mit tudom ési még., milyen emberi sorsok témái lehetnek a .modem” művészetnek? Ki hinné el azt egy magamfajta amatőr végkesergőnek, ha olyasmiről emlékeznék, hogy bejött Nagy János, illedelmesen helyet foglalt, nem tási költség. Szinte lehetetlen volt megszervezni a termelés folyamatosságát. A magas rezsi- költség, az akadozó munka a tagok keresetét is károsan befolyásolta. 1969-ben már nagyot léptünk előre. A tanács és a KISZÖV segítségével egy korszerű kézi műhelyt építettünk. Ezzel szervezettebb lett a termelés, sőt a termelékenység is növekedett. A folyamatos fejlődést az alábbi számokkal érzékeltethetem. 1964-ben a termelési érték kétmillió 700 ezer forint volt, 1967- ben már elérte a" 9 milliót, 1970-ben pedig a 21 millió forintot, s így egy hónapi nyereség várható Mint említettem, 1984- ben 29 volt a termelői létszám, tavaly pedig már 242. Vagyis 88 nő, 114 férfi és 40 ipari tanuló dolgozott. Érdekességként elmondhatom, hogy 1966-ban 250 hálósam* túrát, 987 konyhabútort és 560 sezlomt gyártottunk. A múlt esztendőben viszont 450 hálógarnitúrát, 2 340 konyhabútort,' 420 sezlont, 140 ágybetétet és 15 230 nyílászárót (ajtó, ablak) gyártottunk, valamint háromvárt se nőre, se haverra, nem dorbézolt, be se rúgott, Durkó bácsitól se vett semmit, nem szemezett Mancikával vagy a többiekkel, nem kukacoskodoft a borravalóval, még suttyómba se szidta a rendszert, nem fitymálta a honi ipar termékeit, nem dicsőítette a fejlett Nyugat kultúráját és seftelési lehetőségeit, hanem rendelt egy kávét, esetleg mellé egy féldecit, ivott, fizetett és ment? ».Ugyan, mi a fenének kell ezért presszóba járni?” — kérdezhetnek jogosan, ha a Nagy János- félékröl emlékeznék. Ezekről a névtelen átlagvendégekről már csak azért sem nyilatkozhalom, mert úgy összefolytak lábam előtt, hogy meg se tudnám őket egymástól különböztetni. A presszóélet történelmét egyébként sem a névtelenek tömege, hanem a valamiben extrák formálják A klasszis vendégek nem a délelőttöt, hanem a késő délutánt és az estét használják föl ilyen kisebb városban arra, hogy nevük és hírük fen tmaradj on. A délelöttöknek még nincs meg az a patinája, ami eseménvdúsabbá tudná tenni a lassan vánszorgó órákat. A perspektíva azonban ezen a téren is feltétlen biztató, ezt már egy szimpla, átlagdélelőtt elke- sergése is bizonyítja. S ha figyelembe vesszük, hogy a történelemben csak szakadatlan, állandóan a magasabb rendű felé tartó, egyenes vonalú fejlődés van (néha kisebb cikkcakkok- kal), akkor elképzelhetjük, milyen sztorikban gazdag lesz a jövő század presszóinak dél- előttje. (Folytatjuk) millió forint értékben egyéb termékek készültek. 1964-ben az állóeszközök értéke 450 ezer forint volt, tavaly pedig kétmillió 860 ezer forintot tett ki A ktsz tagsága szereti szövetkezetét, hiszen szorgalmas munkájának gyümölcseként helyben nyugodt megélhetéshez jut Ezt bizonyítja az is, hogy amikor fogytán volt a pénzük, akkor 40 ezer forint társadalmi munkát végeztek. Ügy vélem, hogy tagságunk jó munkájával a harmadik ötéves tervidőszakban leraktuk szövetkezetünk fejlődésének alapját. Ezt a becsületes helytállást a párt- és tanácsszervek, valamint a KISZÖV megfelelőképpen méltányolták. Ezt igazolja az is, hogy az OKISZ 1971—1973-as évekre négymillió forintot bocsát szövetkezetünknek beruházási célokra. Ebből az összegből korszerű gépműhelyt alakítunk lei.1 így termelőlétszámunk 1973-ban már eléri a háromszázötvenet, vagvis 130 nő és 200 férfi dolgozik majd a ktsz-ben. A beruházás befejezése után éves termelési értékünk 40 millió forint lesz. Igyekszünk kielégíteni az -igényeket. Ezért a X. pártkongresz- szus irányelveinek megfelelően, amíg lesz kereslet, továbbra is sok olcsó bútort készítünk, örülünk az újabb fejlesztésnek, mert a korszerűsítés könnyebbé teszi a termelést, ugyanakkor fiainknak és lányainknak szakmát és munkalehetőséget teremt. Mi is kívánjuk, hogy a szép tervek valóra vállanak. Ketskeméty Lajos ; Ez a nagyhírű iskola, amelynek falaj közül kerültek ki a legkiválóbb orosz és szovjet mű. vészek, ma is rendkívül nagy vonzerőt gyakorol a fiatalokra. Idén például a színészi szakon egy helyre 85-e jelentkeztek. A főiskola több mint 500 hallgatója között a Szovjetunió 40 nemzetiségének fiataljait találjuk a nappali tagozaton. Az intézet falai közül fennállása óta 39 nemzetiségi stúdió — egész színházi kollektíva indult színpadra — olyanok, mint a szovjet színházi élet egvik legérdekesebb együttese, a híres mol- davai Lucsaferul (Hajnalcsillag) társulat. békés memsr.7, 5 1911. január 9. A mezőgazdasági lakosság adózása 1971-től + q t izenötezer forintos értékhatár —■ A mentesség alapja, — Előny a szövetkezeit tagoknak Az előzőekben a földhasználattal összefüggő adózásról (mezőgazdasági lakosság jövedelemadója) szóltunk. Az állat- tenyésztésből és a kertészetből származó jövedelmek után azonban bizonyos esetekben általános jövedelemadót kell fizetni. Általános jövedelemadót kell fizetnie annak, aki terményeit, állatait és a gazdaságából származó állati termékeket állandó jellegű elárusítóhelyen árusítja. Adóköteles a melegágy! kertészet, faiskola, a virágkertészet termékeinek értékesítéséből, továbbá az évi 15 000 Ft-nél több jövedelmet biztosító állattartásból származó jövedelem. Az állattartáshoz fűződő érdekékre figyelemmel azonban a jogszabály számos esetben adómentességet vagy adókedvezményt biztosít. Ha azt kérdjük, hogy az állattartás jövedelme milyen esetekben mentes az általános jövedelemadó alól, akkor elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezést kell megemlíteni. E- szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja a háztáji gazdaságában folytatott állattartásból (állathizlalásból, állatkeltetésből) származó állatoknak (állati termékeknek) az értékesítéséből eredő jövedelme után nem fizet adót. Egyetlen feltétel, hogy e tevékenységével kapcsolatban sem állandó, sem időszaki munkást nem foglalkoztathat. Adómentességet élvez az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag is, aki az állattartást esetleg vásárolt, a termelőszövetkezet által juttatott, vagy munkateljesítményért bárkitől kapott takarmánnyal folytatja. Az adómentesség független attól is. hogy a termelőszövetkezeti tag kinek adja el az állatot. vagy állati terméket. Kizárja viszont az adómentességet az, ha az állattartó az állatot (állati terméket) salát üzletében vagy állandó jellegű nyílt el- árusltóhelyen értékesíti. flz egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet (szakszövetkezet, társulás) tagjának az állattartásból származó jövedelme adómentes, ha a közösen folytatott állattartásból származik. Közösen folytatott állattartás alatt azt kell érteni, amikor az állatok, valamint a takarmány az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tulajdonát képezi, a tagok általában csak a munkájukat adják az állattartáshoz és így annak minden haszna és kára a szövetkezeté. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagja által a saját gazdaságában tartott állatokból elért jövedelmének csak az a része mentes az általános jövedelemadó alól amely a szövetkezet útján történt értékesítésből származik. Érdeke tehát a tagnak, hogy a szövetkezet útján értékesítsen. A szövetkezeten kívüli értékesítésbői származó jövedelem pedig akkor mentesül az adó alól, ha az évi 15 000 forintot nem haladja meg. Igen lényeges továbbá, hogy bárki mentes az állattartásból származó jövedelmének adóztatása alól, ha az állattartáshoz szükséges takarmányt a használatában levő földterületen termelte meg. Nemcsak a saját tulajdonú föld termését, hanem a haszonbérben vagy felesbérletben használt föld terményeit, sőt a saját terményért cserélt takarmányt is saját termésűnek kell tekinteni. Nem számít viszont saját termésnek ebben a vonatkozásban a vásárolt vagy más módon beszerzett takarmány (termény). Egyébként — amint már előbb is utaltunk rá —- mindenkinél mentes az adó alól az állattartásból származó olyan jövedelem, amely nem haladja meg az évi 15 000 forintot. A fenti összeghatár alkalmazásánál nem a bevételt, hanem a tiszta jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát az évi bevételből le kell vonni az állattartással kap. csolatos költségeket (beszerzési ár, takarmány stb.) és a fennmaradó tiszta jövedelem nagysága dönt az adómentességről, illetőleg az adókötelezettségről Fel kell hívnunk a figyelmet továbbá arra, hogy az adómentességet biztosító feltételeknek meg nem felelő, s így adó alá eső jövedelmek után járó adóból az idős (férfiak a 60., nők az 55. életévük betöltése után) vagy a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű személyek évenként 1000 forintig terjedhető adókedvezményben is részesíthetők. A kedvezmény mértékét az állattartó körülményeinek mérlegelése alapján a helyi tanácsi adóügyi szervek állapítják meg. Szólni kívánunk végül arról is. hogy bizonyos esetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában folytatott üvegházi, melegágy! zöldségkertészetből származó — egyébként adóköteles — jövedelem is mentesülhet az általános jövedelemadó alól. Az adómentesség akkor áll fenn, ha a termelőszövetkezeti tag az alapszabályban meghatározott mértékű háztáji gazdaságában állandó vagy időszaki munkások foglalkoztatása nélkül folytat üvegházi, melegésvi (ablakkeretes. műanyagfóliás stb.) zöldségkertészeti tevékenységét, terményeit közvetlenül állami vacv szövetkezeti szerv részére adja el és emellett a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit Is teljesíti. Dr. Kőszeghy Gyula Egybeépül Gyomct és Endréd A cipész Ktsz-től a közvilágításig A Gyoma és Endrőd közötti terület részletes rendezési tervét a két község tanácsa már megrendelte a Szegedi Tervező Vállalatnál. A terv az idén készül el és részletesen meghatározza a két község feladatait Már 1968-tól kezdve tettek egyébként intézkedéseket a két község egybeépülésével kapcsolatban. Az Endrődi Cipész Ktsz üz.emét ezen a területen helyez- j ték el. A Cipészüzem mögött nyitották meg az endrődi Vörösmarty utcát melyben két év alatt 30 új ház épült Itt kezdődik meg nemsokára őt darab egyemeletes KISZ-lakás építése is. Innen nem messze az Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ a negyedik ötéves tervben élelmiszer- boltot is létesít A község tízéves tervében az újtelepi iskola és óvoda bővítése, valamint a közvilágítás korszerűsítése Is szerepel. A gyomai tanács is a két község közötti területen biztosítja majd az OTP sorházépítéshez szükséges telkeket Ez jelentős területet jelent, hiszen a negyedik ötéves tervben Gyomén 160 OTP-lakás épük Kilencvenéves a Szovjet Filmművészeti Főiskola
