Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
I KOROST AJ KULTURÁLIS melléklet SZÁMVETÉS gyei éltudatos, tervszerű munka jellemzi közművelődési intézményeinket, a járási, városi, me- írányító apparátust, így történhetett, hogy Békés megyében 1970-ben — az előző évben végzett munka sikereként is — egy sor olyan kiemelkedő eredmény született, amelyre megyénk közvéleményén túlmenően az ország is felfigyelt. Nagyon fontosnak, jelentősnek tartom, hogy a közművelődésben dolgozók döntő többsége hivatásszeretettől átitatva, kialakult hivatástudattal, magát állandóan képezve, fáradságot nem ismerve áll a köz szolgálatában. Mindezek nélkül eredményeink szegényesek lennének, a sokirányú, szerteágazó, színes közművelődési tevékenység szürke, formátlan maradna. Az ő munkájukat dicsérem, amikor egy kis számvetést próbálok végezni — nem a teljesség igényével — 1970. évi eredményeinkről, gondjainkról, problémáinkról. Legkiemelkedőbbnek a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából és az ahhoz kapcsolódó, az egész 1970-es évet fémjelző közművelődési tevékenységet tartom. Közművelődési intézményeink sok olyan új módszert kísérleteztek ki, s alkalmaztak sikerrel, amelyek a jövőben tovább- fejleszthetők, még eredményesebben hasznosíthatók. Mintaszerű volt Szarvas tavaszi — több hónapon át tartó —, rendezvénysorozata, Békéscsaba, Gyula programja. A nyári közművelődési- tevékenységet ebben az évben is az érdekes, színes, változatos rendezvények jellemezték. Kiemelkedő szerepét továbbra is megtartotta a „Gyulai nyár”, de Békéscsaba, Szarvas, Orosháza is erősen felzárkózott mögé. A községekben is érdekes és színvonalas rendezvények közül választhattak az érdeklődők. Jelentősen csökken a sokszor ízlést romboló „hakni”-műsorok száma. A „Gyulai nyár” keretében több kiemelkedő rendezvény mellett a várjátékok népszerűsége országosan tovább nőtt. Jugoszláviából, Romániából sok turista látogatta az előadásokat. Jellemző az érdeklődésre, hogy jugoszláviai turistáknak a várszínház valamennyi előadását el lehetett volna adni. A békéscsabai XI. Nemzetközi Bábfesztivál sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy továbbra is a hazai és a nemzetközi bábegyüttesek és szakemberek legjelentősebb szakmai fóruma maradt. Jellemző. hogy még Ausztráliából is ideutaztak érdeklődő szakemberek. Néptáncegyütteseink közül a békéscsabai „Balassi” és a gyulai „Körös” vendégszerepeit külföldön több alkalommal és bátran hoz- zátehetem, óriási sikerrel. Elég csak felidézni a „Balassi” brüsszeli, leningrádi, moszkvai, a „Körös” bulgáriai, romániai útját. A Körös Táncegyüttes több alkalommal hazai bemutatókon díjat nyert, Debrecenben a fesztivál győztese lett. Ebben az évben ismét „Kiváló együttes” címet nyert. 1970-ben tovább nőtt a szerepe, jelentősége a szarvasi Társastánc Edzőtábornak, függetlenül attól, hogy az „edzőtábor” elnevezést egyesek vitatták, vagy kifogásolták. Az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon a „Művelődés falun” pavilonban a Békés megyei nap keretében több ezer látogató előtt kiválóan szerepelt a gyulai Körös Táncegyüttes a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes és Nácsa János dé- vaványai citerás. Nagy sikert arattak „Föl kéne szabadulni már” és „Ahogy a csillag megy az égen” című filmjeink. A nap keretében mutatták be a Magyar Filmgyártó Vállalat filmjét Békés megye közművelődési könyvtárairól, amely a magyar könyvtárak 25 éves fejlődését is reprezentálja. Társastáncosaink azNDK- ban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és a szombathelyi „Savaria”- versenyen sikeresen szerepeltek. Békéscsabán, Orosházán, a mi közönségünk is meggyőződhetett társastáncosaink tehetségéről, felkészültségéről és tudásáról. A Szarvasi Nemzetiségi Napok közönsége a „Balassi”, a „Körös” táncegyüttesek mellett olyan kiváló külföldi együttesekkel is megismerkedhetett, mint a romániai „Timis” és a csehszlovákiai „Marina”. Tovább erősödött kapcsolatunk a romániai Arad megyével és megfelelő előkészületeket tettünk a szovjetunióbeli Penza testvérmegyénkkel kulturális cserekapcsolatunk 1971. évi kiszélesítésére. Képzőművészeink Aradon, Ezüst György, Lipták Pál Pozsonyban és több csehszlovákiai városban rendeztek kiállításokat. Múzeumaink a reprezentatív felszabadulási kiállítások mellett színes, gazdag programokkal szolgálták a közízlést, a köz művelődését. Könyvtárainkban az olvasók száma emelkedett, a helyben olvasás igénye egyre nő. A könyvtárak nyitvatartási ideje a szabad idő növekedésével szinkronban emelkedett. A művelődési otthon-jellegű intézményeinkben a kiscsoportos foglalkozások száma nőtt. a szakköri és klubmunka érdekesebb, változatosabb lett. Közművelődési intézményeink vezetői, dolgozói a szórakoztató műsorok mellett az önművelés módszereit is gazdagították és megindult megyénkben annak az egészséges irányzatnak a felkarolása, amely a műveltségszerzést permanens folyamatnak tartja, és ezt igényli is. Ennek az irányzatnak népszerűsítése, Íriszélesítse az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen ezzel megyénk felnőtt lakosságának általános műveltségi szintjét mindig ma. gasabbra emelhetjük. Ez arra kötelezi a közművelődési intézményeinket, hogy tervszerűen,' szervezetten működjenek közre a művelődési igények felkeltése és kielégítése érdekében. A Jókai Színház előadásainak művészi színvonala 1970-ben jelentősen javult. Kiemelkedő volt a Békéscsabai Színházi Napok gazdag programja, az aradi román színház vendégszereplése. Színházunk a közelmúltban nagy sikerrel vendégszerepeit Zrenjanin- ban Szakonyi Károly: Adáshiba című komédiájával. Megnyugtatóan végleges helyet kapott a Jókai Színház keretében a gyermekszínház is. A megyei moziüzemi vállalat tevékenységében jelentős szerepet kapott a filmértő közönség kialakításának elősegítése. A propagandamunkájuk javuló tendenciát mutat. A „Tiszán innen — Dunán túl” című rádiós vetélkedőben a megye lakosságának aktív közreműködésével a Hl. helyezést él tük el. aa a jó.ó_on közművelődésünk valamennyi formáját, akcióját hasonló megyei érdeklődés, aktivitás jellemzi, akkor igen sikeres és eredményes lesz tevékenységünk. Az esztendő eseménye volt az is, hogy nagyon szép művelődési házat avattunk Orosházán. Kiemelkedő szép ünnepség- sorozat zajlott le Szarvason, Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulója alkalmából; és még így lehetne tovább sorolni eredményeinket, sikereinket. \r/ gaz viszont, hogy problémáink is vannak. Ezek Kiégte oldásában elsősorban községi, városi tanácsaink sokat tehetnek. Művelődési házaink, könyvtáraink nagy része szűk, korszerűtlen, s nem képesek kielégíteni a jogos igényeket. Az ilyen körülmények között tevékenykedő köz- művelődési dolgozók ambíciója is csökken. A közművelődésre szánható évi költségvetési összegeket, függetlenül attól, hogy hol van az a dolgozók művelődésére biztosítva (termelőszövetkezet, vállalat, művelődési ház, stb.) egységesen és tervszerűen, valóban a köz művelődésére kell felhasználni. Mindent összevetve az 1970-es évet sikeres évnek könyvelheti el a közművelődés, de nem lehet elbizakodott. 1971-től új, nagy és nemes feladatok megoldásával juthatunk csak tovább és érhetünk el még több eredményt. Csende Béla Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztály Népművelési Csoport vezetője Hazafelé Simon István Forog az éjjel, mint a mézpergetö; olyan bizony, sejtalakú drótjával a havas kapu, mint a mézzel teli lép. Csönd hull és béke, hóban a faluvég, hold legelész Sümeg felett, s betlehemes süvegemet föltenném, de elveszett. Csak a csillag van most is a táj felett; mintha sapkám hegyén égve egész kapunkig kísérne ahol vakkan a kutyánk. Hó a kapura és a hídra dől az út, én meg majd a régi ágyra, amelyben a régi párna kövér s puha, mint a lúd. Cj könyvek: Csoór István: Hegy és göröngy A hatvanéves Csoór István nyugodt alkotási- lehetőségben szűkös életét és megjelent kötetest mérlegelve szembetűnnek munkásságának legmarkánsabb vonásai: a tollforgatástól eltávolító körülményeket szívósan légyűrő, erőteljes írói tehetség és a legmélyebb realizmusból faliadó, derűs emberszeretet. Mindez az alföldi, a sárréti táj levegőjével, sajátos ízével telítve jellemzi írásait, anélkül, hogy bármikor is lemondott volna az egyetemes igényű mondanivalóról és megformálási'ól. Hogy Csoór István vidéken él, elsősorban azt jelenti,' hogy a valóság sűrűjében jár. Ugyanakkor távol áll tőle a lokális szemlélet, a provinciális tájékozódás, témaválasztását is mindig a tágabb tartalmi szándékok vezetik. November elején megjelent új regényét, a Hegy ás göröngyöt, több okból is örömmel és megkülönbözetett figyelemmel kell fogadnunk. A harmadik regénye, de végeredményben az első olyan, amely valóságosan, tömegesen, hatezer példányban eljutott a közönséghez. Többször leírták már, de itt sem árt emlékeztetni rá, hogy az író első kötetei, az 1934-ben kiadott Örök malom és a Havas udvar, légitámadás áldozatai lettek, mielőtt a könyvesboltokba kerülhették ' volna, így ma már könyvritkaságnak számítanak. A regényíró Csoór Istvánt most ismerik meg az olvasók, akik a novellista Csoórral már gyakran és szívesen találkoztak. Örömmel rögzíthetjük, hogy az eddigi kritikai reagálások (Népszabadság, Élet és Irodalom, Magyar Nemzet) egybehangzó elismeréssel fogadták a Hegy és göröngy megjelenését, kiemelték tartalmi, szerkezeti, nyelvi értékeit és mondanivalójának súlyát. A kötet így elindult az országos siker felé. A Hegy és göröngy hasábjain — jórészt keretként — , ábrázolt időszak az utóbbi másfél évtized magyar irodalmában, különböző mélységgel és eltérő sikerrel bár, de gyaltran szerepel. Az 1950- es évek első felének mélyreható, kommunista értékelését ismerjük; ez lezárt és .végleges politikai állásfoglalás, amelyet tizennégy esztendeje a mindennapi gyakorlat erősít és igazol. Az ötvenes esztendők eszmei és érzelmi oldalról történő, teljes felmérésének, feltérképezésének eleven aktualitását érző irodalom szinte folyamatosan és sokféle megközelítéssel vizsgálja a személyi kultusz torzításainak eredőit és negatív hatásait, s mindezekkel szemben a töretlen szándékkal dolgozó-küzdő kommunisták, proletár-ok erőfeszítéseit, az ebből fakadt konfliktusokat. Csoor István regénye szélesebb értelemben az első világháborút követő forradalmi időkig visszanyúlva fesiti meg azt a történelmi tablót, amelyben reálisan lehet elhelyezni a Horthyrendszer negyedszázadának, a felszabadulás időszakának és a leninizmustöj idegen módszereket alkalmazó esztendőknek a legjellemzőbb mozzanatait. Ezzel a széles időbeli öleléssel is eredeti megoldást talált az író, módot teremtett arra, hogy a főhős — Csonté Sándor — sorsában megmutathassa, hogyan érintették a történelem hullám, verései az Alföldnek ezen a részén a nép egyszerű fiait. A személyi kultusz éveit azért is hűen tudja ábrázolni, mert emlékezetesen festette meg a regényben a felszabadulás és az azt követő demokratikus fellendülés, a népi kezdeményezőkészség mozzanatait. Ezekhez mérten egyértelműen látszik a torzítás embertelensége. A ma uralkodó szigorú és mindenre kiterjedő törvényesség, az egyre szélesedő demokratizmus igazi értékét úgy látjuk igazán, ha előttünk állnak a Rákosi-korszak jogellenes cselekedetei, amelyek nemegyszer visszajuk. ra fordultak és a dolgozókat sújtották. Csoór István regénye a maga eszközeivel is azt bizonyítja, hogy a törvénytelenség, a megfélemlítés idegen a maga szabta úton járó proletariátus számára, idegen és káros a mozgalom számára. Bizonyítja a kötet ugyanakkor, éppen a főhős sorsával, a regény végkicsengésével a mondanivaló másik fő elemét is: a mozgalom tapasztalt, edzett, odaadó harcosai az ötvenes évek 'felső felében is tudták, hogy a nagy kárt okozó tévedéseket felismeri és helyrehozza a munkásosztály pártja. A regény maradandó irodalmi értékei az előbbiekben részletezett mondanivaló. és a művészi megformálás egységében, harmóniájában öltenek testet. Csoór István kötete nem tézisregény, alakjai nem mesterkélt típusok. Főhőse nehéz életű falusi szegényemberként érte meg a fel- szabadulást. olyan korábbi élményekkel, amelyek egyértelműen szembefordították az urak világával. 1944 őszétől kezdve a falusi köz. élet kommunista vezetője lett Csontó Sándor, áldozat- ' kész és a legtisztább becsü- letű ember. 1948-ban ellentétbe kerül a község egyik basáákodó, helyi személyi kultuszt kialakító vezetőjével, kizárják a pártiból, az ötvenes évek elején pedig, később alaptalannak bizonyuló gyanúra támaszkodva, letartóztatják. Hosz- szabb vizsgálati fogság után a bíróság felmenti, kiszaba. dúl. A fogság kemény Időszakát, bárhogy is megviselte, tűnő epizódnak tekinti az éleiében; feladatát a munkában, az emberségben érzi és találja meg. Akik körülötte mozognak a regény lapjain, az ő egyénisége fényében, hozzá mérten kapnak értéket, pozitív és negatív irányban egyaránt. A kötet meiléka'.ak- jainak zöme is a falu egyszerű emberei közé tartozik; erőteljesen megrajzolt, jól egyénített figurákat kapunk, akik a szegénység közötti emberi összetartás erejét és formáit szintén nagyon sokféle színnel tudják kifejezni. A regény ne-
