Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
A vállalatok civakodnak Öt élelmiszerbolt nem kavott kenyeret A megyeszékhely néhány nagy élelmiszerüzletében hétfőn este nem volt kenyér. Aki hat-hét óra felé érdeklődött, nemhogy kenyeret, de még magyarázatot sem kapott. Igaz, az ünnep előtti, enyhén szólva kopogás árat kínálták, de ilyen a legtöbb háztartásban maradt még a szilveszteri eszem-iszom után. A hiány oka az volt, hogy más ellátási körzetek lakói kénytelenek voltak a központiban levő üzletekben vásárolni. Tudtunk róla, s kedden délelőtt néhány olvasónk érdeklődött is, hogy öt békéscsabai élelmiszerüzlet az ünnepek után miért nem kapott kenyeret? Választ, vagy legalábbis magyarázatot a megyei és városi tanács kereskedelmi osztályának illetékeseitől, illetve az ő segítségükkel az érdekelt vállalatoktól kértünk. Sajnos a válasz nem megnyugtató, s főleg nem elfogadható. Ne tűnjön cinizmusnak, de mi is azt valljuk, amit az átlagember: a háziasszonyt elsősorban az érdekli ,hogy kap-e kenyeret, vagy sem. Nem pedig a most már szinte nevetséges magyarázkodás. Az ellátás megszervezése nem a fogyasztók dolga. Tény az, hogy az új évben öt békéscsabai élelmiszer- bolt; a Síp utcai 50-es számú, Czuczor utcai 39-es számú, a Nagyközség lett Füzesgyarmat (Tudósítónktól) A füzesgyarmatiaknak, jól kezdődött az 1971-es év. A tanácsok felsőbb szerve ugyanis a felterjesztés alapján jóváhagyta, hogy 1971. január 1-vel a Füzesgyarmati Községi Tanács nagyközségi címet használjon. Az ünnepélyes aktusról a községi tanács vezetői a napokban kapták kézhez a dokumentumot. Ezt Szőke István, a vb elnöke tanácsülésen ismertette és megemlékezett az elmúlt két évtized fáradságos, de eredményes munkájáról. Arra kérte a község lakosságát, a tanácsi dolgozókat, hogy a magasabb kategóriáiban ugyanúgy, mint az előző években tegyenek meg mindent, hogy méltók lehessenek a kitüntető címhez. B. & Mátyás király utcai 56-os, a Felsőkörös sori 52-es és a Mikszáth utcai 48-as nem kapott és nem is tudjuk, hogy mikor kap kenyeret. A boltok mindegyike földút mellett fekszik, messze a kövesúttól. A sütőipari vállalat és az élel- miszerkiskereskedelmj vállalat között azon folyik a vita, hogy ki és főleg mivel szállítsa ki az áruk A földúton elakad a gépkocsi, s egyelőre nincs megoldás arra sem ,hogy a kövesútról az üzletig ki fuvarozza el a kenyeret. A sütőipar jó előre értesítette a boltokat üzemeltető élelmiszerkiskereskedelmi vállalatot a földutak mentén fekvő élelmiszerüzletekbe való kenyérszállf- tás megszüntetéséről. A kiskereskedelem nem vállalta a fuvarozást, annak ellenére, hogy a sütőipar ígéretet tett a szállítási költségek megtérítésére. Je, lenleg is tart a huzavona, s a civódás miatt nincs kenyér az öt békéscsabai boltban. Kedden délutánig ennyit tudtunk meg a kenyérügyről. E közléssel természetesen nem tekintjük befejezettnek a dolgot, mint ahogy a békéscsabai városi tanács vezetői sem. Csütörtökön délelőttre ugyan, is megbeszélésre hívták össze az érdekelt vállalatok és a \ kereskedelmi osztályok vezetőit, hogy véget vessenek a huzavonának és — ez a legfontosabb — kenyeret kapjon minden üzlet. De bármennyire is hasznos dolog egy jó megbeszélés, a probléma végleges rendezéséig valami, áthidaló megoldásit kellene kitalálni. (Akár úgy is, hogy valaki szánkóval szállítaná az ellátatlan boltokba a kenyeret, akár a sütőipartól, akár pedig a kö- vesutakról. Más kérdés persze, hogy a korábbi években ilyen esetekben igénybe vett lovaskocsit —amely a sütőiparé volt — „kivonták a forgalomból”.) összesen csak mintegy 10 mázsa kenyérről van szó, de vajon hogyan számszerűsítsük, milyen mértékegységgel fejezzük ki az ellátatlan területek lakóinak bosszúságát és a vásárlók érdekeit sértő eljárást?! B. I. A „marketing'’ és szerepe a vállalatnál Munkatársai bizalmából ismét szb-titkár Tavaly december végé« választották meg a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Békéscsabai Igazgatóságán dolgozó Györgykovács Bélát, az ellenőrzési osztály vezetőjét ismét szb-titkárul. Nem törekedett arra, hogy ő kerüljön ebbe a funkcióba. Ügy gondolta, jobb lenne, ha a fiatalok közül valaki átvenné tőle a „stafétabotot”, mert ez az élet rendje. Ám kihirdették a szavazás eredményét & kiderült, hogy a munkatársai továbbra is őt tisztelik meg a bő. zalmukkaL Amikor 1961-ben először szb- titkár lett még igen nehéz körülmények között dolgozott az SZTK. Az szb akkor a legfontosabb tennivalóként a munkakörülmények megjavítását tűzte céljául. A zsúfoltság csökkentésére sikerült elérni, hogy az ellenőrzési osztályt, valamint a családi pótlék és a statisztikai csoportot ideiglenesen a Bartók iiiHeiMniinnBiimHHHnuiiimnBauiiHn A megrekedt autókaravan a Ponte Sant’ Angelon. ban (vendéglőben) a teljes étlapot végig ehetném. Dekoratív, fiatal lányok róják a Via Veneto köveit. Időnként autók lassítanak mellettük, férfiak mustrálgatják őket. Szeretném legalább távolról — végignézni, hogyan bonyolódik a vásár. Nagyon szép és nagyon fiatal, hosszú, szőke hajú leányt figyelek. Fiatal suhancok szállnak ki a kocsiból — a pénztárcával folytatják az „ostromot”. A szép szőke hajúnak úgy látszik, ez is kevés. A fiúk egy darabig még erősköd- nék, aztán odébbállnak. Üjabb érdeklődő, újabb alku. Nehezen születik meg az „üzlet”. Olyan soká, hogy nem bírom kivárni... Kádár Márta Béla útra helyezzék át. A gazdasági vezetéssel jó együttműködés alakult ki, aminek eredményeként sor került a keresetek javítására, majd tv-t is kaptak a dolgozók és létrejött egy cserekönyvtár. A munka az SZTK hatókörének bővülésével egyre több lett, növekedett a létszám is. Már akkor arról tárgyaltak, hogy új székházra van szükség vagy a meglevő bővítésére. A pénzt azonban nem könnyű előteremteni, várni kellett tehát. És 1968- ban eldőlt a kérdés: bővítik a székházat. A terv már 1989-ben elkészült. Az építkezéshez is mindjárt hozzáfogtak és 1970- ben befejezték. A munkakörülmények azóta jók, aminek nemcsak az SZTK dolgozói, hanem a társadalombiztosítási szolgáltatásra szorultak is hasznát látják. Mert gyorsabb a táppénz-elszámolás, a nyugdíj-elbírálás, a gyógyászati segédeszközök beszerzése. Ritka a panasz és az is rendszerint külső okokra vezethető vissza. Mert sokszor nagyon bonyolult feladatokat kell megoldaniuk az az ügyintézőknek. A jelenlegi viszonyok kialakításában nem kis szerepe volt Györgykovács Bélának, akit kétévenként újra és újra megválasztottak szb-titkárnák. Sokat kellett érvelnie, vitatkoznia. És tudja azt, hogy még mindig van tennivaló. Főleg több irodai gépre volna szükség, hogy gyorsabbá, könnyebbé váljék a munka. A dolgozók bérének a javítását is fontos feladatnak tartja, mert csak így lehet a társadalombiztosítási feladatkört megszerettetni és a törzsgárdát kialakítani. Tevékenységéért a Közalkalmazottak Szakszervezetéinek megyei bizottsága már többször jutalomban részesítette és a szak- szervezeti munkáért a SZOT tavaly kétszer is elismerő oklevéllel tüntette ki. Mint osztályvezető november 7. alkalmából Kiváló dolgozó jelvényt kapott. Vállalja azt a feladatot, amivel immár negyedszer bízzák meg munkatársai. Szívesen dolgozik a közösségért. Jó célt szolgál vele. Pásztor Béla BÉKÉS HEGYÉI NÉPÚJSÁG* 1971. JANUÁR 6. 3 [VT APJAINKBAN minduntalan találkozunk eddig kevésbé vagy egyáltalában nem használt, alig ismert kifejezésekkel, elnevezésekkel. Ilyen a „marketing” sző is. És vajon mi a szerepe, jelentősége a mi gyakorlatunkban. ? Amíg gazdasági vezetőinlk figyelme kizárólag a termelés mennyiségének alakulására terjedt ki, marketing szemléletről eleve nem lehetett szó. Ez a termeléscentrikus szemlélet kizárólag az Illető gazdasági egység termelési feltételeiből, a vállalati termelési kapacitásból indult ki, erre épült és az értékesítési koncepciókat meglehetősen egyoldalúan és csak erre alapozta. Ma viszont, amikor a termelés rugója a vevők piaci igénye lett, a régi helyett az új szemléletnek kell minél nagyobb tért hódítania. Ez a marketing. E szó fogalmát a különböző szerzők, tudósok különféleképpen határozzák meg. A közgazdasági tudomány szerint a marketing nem más, mint az állandóan változó közgazdasági helyzet és a piacra irányuló gondolkodásmód kifejezése és egyben következménye. A fogyasztó, illetve a felhasználó szükségleteiből indul ki és a vállalatvezetési koncepciókat a szükségleteik analizálására alapított következtetéseikre építi fel. A marketing tehát értékesítés — centrikus, piac-centrikus szemlélet. Végeredményben a piaci és termelési információk analízise alapján kialakított értékesítési és ennek alapján termelési koncepció, melynek célja a piac kialakulását a vállalati érdeknek megfelelően a kívánt irányban befolyásolni. Az előbbi meghatározás három tényezőt foglal magában: a) A piackutatást, vagyis a piaci és a termelési információk beszerzését, rendszerezését, analizálását; b) értékesítési koncepciót, amelyet a piackutatás alapján kell kialakítani, amely egyben a vállalat termelő tevékenységének irányát, volumenét határozza meg; c) a vállalatvezetőségi döntések végrehajtását elősegítő eszközöket, azok használatát jelenti, amelyek a fogyasztókat azirányfaa befolyásolják, hogy a tervezett volument vásárolják meg. JJABÁR a marketing módszerei és esZközed a kapitalista gazdálkodási rendszerben alakultak ki, ennek ellenére sok területen megfelelő adaptálással, jó hatásfokkal lehet azokat felhasználni a szocialista gazdálkodási rendszerben is. Így például csak pontos fogyasztói szükségletfelméróssel és a gyorsan realizáló marketingmunkával lehet biztosítani, hogy a fogyasztó rendelkezésére a megfelelő áruk megfelelő választékiban, mennyiségben, minőségből, kívánt helyen és időben álljanak rendelkezésre. A marketingmunkával, tudományos módszerekkel történő fogyasztói, felhasználási szükségletek megállapításával mód és lehetőség nyílik úgy a felsőbb, mind pedig a vállalati szinten a tényleges igényekre épülő reális tervek kidolgozására. A marketingmunka piacbefolyásolási eszközeivel a szükségleteket bizonyos áruk iránt fel lehet leéltem. A fogyasztói igényeket a modernebb, praktikusabb, gazdaságosabb árúk és szolgáltatások igénybevétele felé lehet, terelni, ezáltal az igónyfejlesztés- re is lehet felhasználni. A fogyasztói igények feltárásán és befolyásolásán keresztül meg lehet határozni a fogyasztáshoz igazodó gyártmányfejlesztés irányát. A termelés és a fogyasztás összhangját egyrészt a piackutatáson alapuló marketingmunkával lehet megvalósítani. Ennek folytatásaképpen fel lehet használni a népgazdasági és a vállalati érdekek összehangolására is. A szocialista gazdálkodási rendszerben ugyanis népgazdasági érdekek — a gyors és hatékony realizálást szem előtt tartva —, hogy a piackutatásra épült marketingmódszerek nagy segítséget nyújthatnak a jobb műszaki paraméterekkel rendelkező termékek kifejlesztésére, beszerzésére, illetve felhasználására. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati források maximális kihasználása terén a nyereség növelése céljából a vállalatok eredményesen használhatják fel a marketingmódszereket és eszközöket. így mód kínálkozik arra, hogy a fogyasztói igényeket szem előtt tartó gyártmányfejlesztés révén a vállalatok a piacra hozott új áruért nemcsak a külföldön, hanem a belföldön is magasabb árat érjenek el, vagy a helyes irányban jól alkalmazott propaganda révén igények felkeltése és növelése által nagyobb volument adjanak él a vállalatok ugyanabból az áruból, s így a termelési volumen növelése révén az áru önköltsége és az eladási ára is csökkenthető. A marketing a jövő problémája, amelynek szemmel tartásával kell mindig a vállalat helyzetét megítélni. Az a vállalat, amely ezt nem kíséri figyelemmel, nagyon sokat veszít érvényesülési lehetőségekből, a versenyképességéből. A marketingszemléletnél nagyon fontos az idő kérdése is, mert a gazdasági verseny nemcsak a kon- kurrensekkel, hanem az idővel is fennáll. A tudományos technikai forradalom napjainkban gigantikus méretekben bontakozik ki. A technika hatalmas fejlődésével egész gazdasági ágak összezsugorodnak, lassan megszűnnek, ugyanakkor soha nem látott gyorsasággal új iparágak fejlődnek lei, elég ha csak a műanyagiparra utalunk. ^ GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS legfontosabb, a iegfelelős- ségteljesebb és egyben legnehezebb feladata a jövőre irányuló terméktervezés. Mivel a piac gyorsan és radikálisan változik, egy modem vállalat létkérdése lesz az, hogy új, a legújabb terméket gyártson és aztán vele meghódítja a piacot. Szakemberek szerint negyedszázad múlva sok olyan terméknek lesz csak piaca, amit ma még fel sem találtak. A marketinget bármely vállalatnál nagy hiba lenne csupán divatos szólamnak tekinteni. Nem lehet a marketing öncélú. Egy vállalaton belül a marketing célkitűzései a vállalati, üzletpolitikai törekvéseit kel] hogy mindenben szolgálja. A marketingmódszerek és eszközök megfelelően analizálva* megfelelő adaptálással igen jó hatásfokkal alkalmazhatók a szocialista gazdálkodási rendszerünkben. A jól alkalmazott marketingmunka a korszerű vállalatvezetés hasznos eszköze, amellyel a vezetés színvonalát, tudatosságát, tudományos színvonalát és egyben a hozott döntések maradéktalan végrehajtását is lehet magas szintre emelni. Hámori János
