Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

KERT és háztáji n háztáji gazdálkodás fejlesztését* az állam hitellel segíti Mire ügyeljünk a szobanövények vásárlásánál és a téli gondozásánál? A lakosság árualapiáinak nö­velése, ezen belül a mezőgazda­sági termékek fokozottabb előál­lítása, piacira hozása megkívánja az intenzívebb háztáji gazdálko­dást. Ennek előmozdítására ke­rült bevezetésre 5 évvel ezelőtt a mezőgazdasági termeltetési kölcsön. Békés megyében különösein jelentős ez, hiszen a megye or­szágosan is fontos állattenyésztő tájegység. Az eddigi tapasztalat azt iga­zolja, hogy a mezőgazdaság je­lenlegi helyzetében szükséges a háztáji gazdaságokban rejlő tar­talékok feltárása még hitelnyúj­tással is! A termelőszövetkezeti tagok számából ítélve legalább 90 ezer katasztrális hold föld- j terület a háztáji gazdálkodás | célját szolgálja, s több mint százezer olyan családi ház van a megye területén, melynek kertje, udvara mezőgazdasági művelésre, állattenyésztésre al­kalmas. Jelentős a különböző szakcso­portok keretében folyó szerve­zett háztáji gazdálkodás is, amely többek között a baromfi- tenyésztés, tojásellátás, nyúlte- nyésztés, méhászikedés, kertész­kedés vonatkozásába^ mutatko­zik. Öt év alatt 160 millió forint hitel Az állami hitelt úgyszólván bárkj igénybe veheti, aki mező- gazdasági művelésre alkalmas földdel, házi kerttel rendelke­zik, s azt növénytermesztés, gyümölcstermelés vagy állattar­tás, állattenyésztés útján kívánja hasznosítani. A takarékpénztár adatai sze­rint 1966—1970 között 25 ezernél is több tételben került folyósí­tásra 160 millió forint kölcsön j Békés megyében. Ennek több mint ötven százalékát termelő­szövetkezeti tagok vették igény- *be sertés- és szarvasmarhate­nyésztésre. Megfigyelhető, hogy a bérből élők, üzemi dolgozok háztáji tevékenységében is a sertéstenyésztés és hizlalás fog­lalja el a vezető helyet, s csak azután következik a kisállatte­nyésztés, a gyümölcs-, a szőlő­termelés és a kertészkedés. Gépekre, gépi berendezésekre is nyújtható kölcsön A háztáji gazdálkodás fontos segédeszközei a mezőgazdasági kisgépek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennek beszer­zésére nem igénylik a hitelt. Minden valószínűség szerint azért, mert megfelelő, könnyen kezelhető, univerzális gépek nem állnak rendelkezésre, gyár­tásuk, importál ásuk nem meg­oldott. így a gépi, valamiint a technikai berendezések, felsze­relések köre általában leszűkül. Csak a kertészkedésekhez szük­séges üvegházak, melegágyak, ezek fűtésmegoldasára kértek néhányan kölcsönt. Ha a kisgé­pekből megfelelő választék len­Btrnjssms 1971. JANUAR 5. ne, bizonyos, hogy sokan igény- , be vennék a 25 ezer forint hitel- lehetőséget. A felvásárló vállalat is nyújthat kedvezményt Elsősorban a hústermelés fo­kozására az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a szerződéses hizlalás, tenyésztés esetében át­vállalja, illetve megtéríti a ház­táji kölcsön kamatainak egy ré­szét. A hitelfeltételek szerint szer­ződéses hizlalás esetében, férő­hely (istálló, ól stb.) bővítésére, létesítésére, továbbá a tenyész­állat. hizlalási alapanyag, ta­karmány beszerzése, esetleges A háztájü gazdaságok gond­jaival, problémáival legtöbb ter­melőszövetkezetben a háztáji bi­zottságok foglalkoznak. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ről szóló 1967. évi III. törvény és végrehajtási rendelete szerint a háztáji bizottságok feladata: a háztáji és közös gazdaság kapcsolatának, együttműködé­sének fejlesztése; a háztáji­ban folyó gazdasági tevé­kenység szakmai támogatása; a vezető szervek és a terme­lőszövetkezeti vezetőség által hozott határozatok végrehaj­tása. A termelőszövetkezetek nagy részében már megalakultak és működnek a háztáji bizottsá­gok. Eddigli tapasztalataink sze­rint a bizottságok létszámát 3— 4 főben állapították meg, a ter­melőszövetkezet nagyságától, a helyi körülményektől függően, A háztáji bizottság tagjai ma­gúit választanak elnököt. Miután a háztáji bizottságok a vezetőségnek vannak aláren­delve, a vezetőség útmutatásá­nak megfelelően az érvényes jogszabályok szerint és a köz­gyűlés által kidolgozott határo­zatok alapján működnek. A j háztáji bizottságok feladatköré­be tartozik többek között a j háztáji földek igazságos elosz­tása is. A háztáji állatállomány ta­karmánnyal és alomszalmával történő ellátását legtöbb helyen a háztáji bizottságok szervezik. A korszerű takarmányozás ház­tájiba való bevezetésével fontos feladattá válik a háztáji állat­állomány keveréktakarmánnyal való ellátása is. A beszerzés megszervezése, esetleg a tagok­hoz történő kiszállításának in­tézése is e bizottságok feladata. Az utóbbi években helyes gyakorlattá vált a ház­tájiban termelt termékek ter­melőszövetkezeti értékesítése, melyet szintén a háztáji bizott­ságok szerveznék meg. A közös gazdaság nagyüzemi felárat kap a háztáji termékek után és azt megosztja tagjaival. Több ter­melőszövetkezetben kimutatták, hogy a háztáiiból átadott ter­mékek után 100—200 ezer fo­rint többletbevételük szárma­zott A termelőszövetkezeti , tagok állattartásának fokozott ösztön­zésével lehetőség nyílt arra, hogy a háztájiban nevelt, hiz­lalt állatok a tsz értékesítése j esetén a tag részére munkana­pot lehessen jóváírni. A jóváírt I gépi felszerelés vásárlására együttesen 50 ezer forint' köl­csön is folyósítható. Ez a nagy­ságrendű összeg már megfelelő indulási alap ahhoz, hogy egy- egy háztáji gazdaságban rendel­kezésre álljon a szükséges férő­hely, kisebb gépi berendezés, ta­karmánykészlet és haszonállat. A kölcsönt általában az értéke­sítéskor, az értékesített termék ellenértékéből egy összegben, vagy a termelési cél megvalósí­tásának figyelembevételével havi, illetőleg negyedévi részle­tekben kell visszafizetni. Az eddigiek szerint mezőgaz­dasági hitel 1971-ben is rendel­kezésére áll a megye lakosságá­nak. Az OTP-fiókoknál. taka­rékszövetkezeteknél egyaránt munkanapokat figyelembe kell venni a háztáji föld, űzetett szabadság, nyugdíj, betegségi se­gély stb. szolgáltatásokra jogo­sultság megállapításánál. Egyes termelőszövetkezetek­ben jelentősnek ítélik a háztáji bizottság munkáját. így a bi­zottság mellé háztáji agronó- must is alkalmaznak. A szakemberek sokat segíte­nek az új tenyésztési és tartási módok, eljárások megismerteté­sében és űj takarmányozási módszerek bevezetésében. A teljes kép kialakításából hozzátartozik még az is, hogy nincs minden termelőszövetke­zetben háztáji bizottság A meg­levő bizottságok egy része pe­dig nem működik aktívan. He- 1 lyemként és esetenként objektív* j másrészt szemléletbeli okok ne­hezítik munkájukat. Ezért javasoljuk, hogy a ház­táji gazdaságok eredményeinek további javítására a termelőszövetkezetek veze­tősége tűzze napirendre, vi­tassa meg a bizottságok mun­káját. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol még nincs, vagy nem kielégítően működik a bizottság — más üzemek ta­pasztalatainak felhasználásával — hozzanak létre háztáji bizott­ságot, illetve javítsák meg mun­kájúkat. Nagyobb termelőszö­vetkezetekben e bizottságok munkájának segítésére célszerű háztáji agronómus munkába ál­lítása. A háztájiban termelt ter­mékek értékesítését is előnyös a közösön keresztül megszer­vezni. tfj. Klaükó Mátyás Körösök Vidéke Tsz Szövetség munkatársa Tojástermelésre felnevelt csdr- I kéket 9—10 hetes kortól 13 he­tes korig nevelőtáp és jércetáp keverékével etetjük. Az átállás már a 10. héten fokozatosan el­kezdődhet és a 13. héttől már teljesen jércetápot lehet etetni. Az említett időszakra a napi adag 7,5 dekagrammról 9 deka­grammra növelhető, folyamato­san. 13—20 hétig csak jércetápot adjunk, átlagosan 10—11 deka­grammot, abban az esetben, ha Cikkemben azokra a fontos té­nyezőkre szeretnék rámutatni, melyek biztosítják a szobanövé­nyek eredményes tartását. Eh­hez ismerni kell a növények fény, hő és víz igényét, amit téli időszakban még fokozottabb gondossággal kell számukra biz­tosítani. Már a vásárlásnál a lakás fény- és hőviszonyai alapján kell vá­lasztani. Ha van választási lehe­tőség, inkább nyár végén szerez­zük be a növényeket, mert ilyen­kor a kedvező nyári időszak után zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni a lakás klímájá­hoz. Alacsony hőmérsékletet (6— 14 Celsius fok) kedvelő növé­nyek. Ebbe a növénycsoportba rendszerint kemény, bőrnemű levelű örökzöld növények tartoz­nak. Legtöbbjük télen nyugalmi állapotban van. A csökkentett életműködés miatt a növények­nek alacsony hőmérsékletre, ke­vés nedvességre van szükségük. Ilyenek: Babérfa, Erőgyökér, Japán kecskerágó, a kaktuszok és pozsgás növények, Leánder, Viaszvirág és a pálmák. Magasabb hőmérségletet (18— 22 Celsius fok) kedvelő növé­nyek. Ananászfélék. Hazájuk a trópusi Amerika, ahol többnyi­re fán lakó növények. Az egyes fajok levélzetét finom rajzolat vagy feltűnő csíkozottság díszí­ti. Virágzatuk rendkívül változa­tos, különlegesen szép, hosszú heteken át tart. Ilyenek az Ae- chmea, Billborgia, Cryptanthus, Tillandsia, Vriesea változatok. A legismertebb szobanövények közé tartozik a Filodendron, a páfrányfélék, továbbá a Tigris­levél. Levelei rendszerint kard alakúak, fehér rajzolattal. Is­mert faj a Sansevieria Zeyla- nica és ennek sárgával szegélye­zett változata, továbbá a vízipál­ma. Az eredményes tartás feltéte­lei a következők: a növények rendszeres gondozásban részesül­jenek. Ezért öntözéshez mindig szabadtartásos állományról van ] szó az abrakadag 1—2 dekával; csökkenthető. A 20—21. héten esetenként \ emelkedő százalékban a jérce- \ tápba tojótápot keverjünk és a 22. héttől kizárólag tojótápot etessünk. A napi takarmányszükséglet tyúkoknál: 12—14 dekagramm,1 félszabad tartásnál a napi adag 10—15 százalékkal csökkenthe- i tő. • ! Tojőtápot egyéb takarmány­olyan hőmérsékletű vizet hasz­náljunk, amilyen a helyiség hő­mérséklete, tehát nem hideg csapvizét! Az öntözés gyakorisá­gát nem szabad mechanikusan végezni. Mindig a hő- és fény­viszonyok szabják meg. Meleg és jó fényviszonyok mellett gyak­rabban kell öntözni. Tanácsos január közepétől no­vember végéig tápoldattal is ön­tözni a növényeket. Az oldást a használati utasítás szerint kell végezni. Fonika és Wopil 2 táp­sók szerezhetők be a háztartási, a vetőmag- és a virágboltokban. A tápoldatos öntözést 7—10 na­ponként kell végezni. A sikeres tartás elengedhetetlen tényezője a levegő megfelelő páratartal­ma. Ez 65—75 százalék közt a legmegfelelőbb. Ehhez helyisé­genként több liter víz elpárolog­tatósa szükséges. A növények öntözését mindig felülről végez­zük, a cserép alatt levő tálban ne tartsunk vizet. A virágcserepek porőzusok. Ezért gyorsan kiszárad a benne levő növény talaja. Ennek meg­akadályozására állítsuk dícserép- be vagy nagyobb méretű virág­cserépbe és a két edény közti üreget töltsük ki mohával, vagy valami más víztartó közeggel, amit enyhén nyirkosán tanácsos tartani. A növényeket nem ér­heti a fűtőtest közvetlen sugárzó hője és szellőztetésnél is figye­lemmel kell lenni rájuk. Fontos a növényvédelmi ten­nivalók elvégzése is. Ezért a tél folyamán legalább kétszer gorn- t»aölőszerrel kell permetezni. Orthocid, Ortho-Phaltan, Zined 0,2—0,3 százalékos oldatával. A rovarkártevők elleni véde­kezést lehetőleg előzzük meg. Ezért ne tartsunk olyan növényt, amelyik erősen fertőzött. A növényeket 10—14 napon­ként szükséges ugvancsak meg­felelő hőmérsékletű vízzel, kan­narózsával lelocsolni és szivacs használatával a portól lemosni. Danszki Károly, a Gyulai Kertészeti Vállalat, ig.-helyettese nyal keverni nem ajánlatos, mert a tojástermelés romlását idézi elő. A tojóhíbrid tyúkok tojótáppal etetve évi 250—260 darab tojás termelésére képe­sek. Táp etetése esetén tiszta ivó­vízről állandóan gondoskodjunk. Zárt tartás esetén ne feled­kezzünk meg az apró szemcsé­jű kavics adagolásáról. Bognár István, a GFV szaktanácsadója igénybe vehető. Bakos János OTP csop. vez. Háztáji bizottságok* a fsz-ekbcn Héhány jó íanács e keveréktakarmányok felhasználásához A tojástermelés takarmányai

Next

/
Thumbnails
Contents