Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. JANITÄR 31., VASÄRNAP Ara: 1,80 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Víz alatt több ezer hold Legsúlyosabb a helyisét Békésen — Sokat segít a kedvező időjárás A Körősvidáki Vízügyi Igaz­gatóságtól kapott — tegnapi — tájékoztatás alapján a kedvező­re fordult időjárás kedvezően befolyásolta megyénk belvíz- helyzetét. Bár jelenleg még mindig 13 ezer 650 katasztrális holdat borít a víz ebből mind­össze 3900 katasztrális hold a vetés, a többi szántó, rét és le­gelő. Nemcsak az időjárásnak kö­szönhető, hanem a vízi társula­toknak, mezőgazdasági üzemek, és a tanácsok vezetőinek, hogy mindenütt szervezetten főijük a védekezés és szinte óráról - őrára szabadulnak fel a földek a pusztító viz alól. A Vízügyi Igazgatóság szakemberein, dol­gozóin kívül az említett szervek is tevékenyen kiveszik részüket a víztelenítési munkákból és je­lenleg 19 hordozható szivattyú­val vezetik le a vizet. Legsúlyosabb a belvízhelyaet — a lakott települések közül — Békésen, ahol elsőfokú belvíz­készenléti szolgálatot tartanak, de most innen sem jelentettek újabb belvíz okozta épületká­rokat. számottevő változás, a belvíz­zel elöntött terület hamarosan tovább csökken. B. O. Országos jelentés Az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi ügyeletének szom­bati tájékoztatása szerint az ár­vízveszély csökkent és most már lassan enyhítik a készültségi fokokat. Pénteken este a Zag“ va torkolatánál harmadfokú ké­szültséget rendeltek el, de az apadás itt is megkezdődött, úgyhogy a készültséget másod­fokúra mérsékeltek. A folyó fel­ső szakaszán továbbra is ér­vényben marad az elsőfokú ár- vízvédelmi készültség. A Tar- . nán a korábbi másodfokú ké­szültség elsőfokúra mérséklő­dik, ezenkívül a Lányai csa­tornán és a Táktán van még hasonló készültségi állapot. Az általános apadás a Bodrogon még nem jelentkezett, ezért még itt továbbra is fennáll a má­sodfokú készültség. (MTI) A munka szikrái (Demény Gyula felvétele) A békéscsabai állami lakások 80 százalékát már felmérték A Körösvidékí Vízügyi Igaz­gatóság tovább üzemelteti a szivattyútelepeket, ennek ered­ményeként valamennyi ország­határt szelő közös érdekű fő­csatornán 80 százalék alá csök­kent a vízállás és a fő befoga- dócsatomákon is már észlelhető az apadás. Az igazgatóság szak­emberei a további belvízmente­sítés érdekében állandó és köz­vetlen kapcsolatot tartanák fenn a mezőgazdasági üzemek­kel és a községi tanácsokkal Az érdekeltségi területen teg­nap 49 szivattyútelep, 20 szi­vattyúállás és 22 hordozható szivattyú 117 köbméter másod­percenkénti teljesítménnyel csaknem folyamatosan üzemel. Remélhető, hogy ha az időjá­rásiban nem következik be Az elmúlt év novemberé-1 ben csaknem 3 ezer békéscsa- j bai állami tulajdonban levő lakás felmérését kezdte meg az Ingatlankezelő Vállalat. Január végére a lakások 80 százalékát mérték fel, s a még hátralevőkkel február 15-ig végeznek. Az Ingatlankezelő Vállalat hét brigádja végzi ezt a nagy munkát, s egybe­hangzó vélemény szerint ed­dig a lakók mindenütt komo­lyan vették és segítették az új lakbérek megállapításához elengedhetetlenül szükséges felmérést. A következő héten a Bartók Béla úti, a Tanács- köztársaság útján levő és a Szarvasi úti lakásokba csen­getnek be az ingatlankezelő szakemberei. A munka befejezése után olyan adatok birtokába jut a házkezelőség, amelyekkel ed­dig nem rendelkezett. Koráb­ban ugyanis csak a szoba, konyha, fürdőszoba és a 6 négyzetméternél nagyobb elő­szoba összesített területét tartották nyilván, de az új lakbértarifák megállapításá­hoz minden helyiségre kiter­jedő részletes kimutatásra van szükség. Az Ingatlankezelő Vállalat február 15-e után kezdi él a nem közvetlenül hozzá tarto­zó lakások felmérését. Igény- bejelentést már most elfogad­nak, s a tervek szerint már­cius 31-ig fejezik be a közületi és magánházak lakásainak „feltérképezését.” A felmérések befejezése után, de még az új lakbértör­vény életbe lépésének határ­ideje előtt minden állami la­kásban lakó bérlő megkapja azt a kimutatást, amelyen sze­repel többek között az egyes helyiségek területe, az úi lak­bér, valamint a lakbérkiegé­szítés összege. így — vitás esetben — elegendő idő áll majd rendelkezésre az esetle­ges korrekciók végrehajtásá­hoz. Február 8—12: NDK műszaki hetet rendeznek Budapesten és Miskolcon Német vendég Dlmáskamaráson A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége, valamint a tizennégy tudomá­nyos tagegyesülete a Magyar Tiszántúli társastánc-verseny Orosházán Tiszántúli városok társastánc- klubjai rendeztek szombaton versenyt Orosházán. Ez alka­lommal Szeged, Szentes, Békés, Nyíregyháza, Orosháza és Szent- mihálytelek Dl és V2 kategóri­ába tartozó táncosai mérték össze tudásukat. (MTI) Kereskedelmi Kamarával együtt február 8-a és 12-e kö­zött Budapesten és Miskolcon rendezi meg a Német Demokra­tikus Köztársaság műszaki he­tét. Az NDK részéről a Kam­mer für Aussenhandel a ren­dező. A műszaki héten a nemet szakemberek 25 műszaki és technológiai tárgyú előadást tar. tanak s a rendezők gondoskod­nak az előadások szaktolmácso­lásáról. Az esemény jelentősé­gét növeli, hogy Budapesten, a Technika Házában február 8-án műszaki könyv- és folyóirat­kiállítást is rendeznek, amelyen a legújabb irodalmi termékeket mutatják be. Tegnap délelőtt érkezett meg Békéscsabára Willi Hübner, az NDK magyarországi nagykövet­sége kereskedelempolitikai osztályának vezetője, aki a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bizottság meghívásának tett ele. get. A német vendég tiszteletére a Hazafias Népfront megyei elnök, sége fogadást adott Békéscsabán, a városi tanács épületében. Dél. után Gyulán megtekintették a Várban levő kiállítást, a Várfür­dőt és a SZOT—MEDOSZ gyógy, üdülőt. Innen — a programnak meg­felelően — Almáskamarásra lá­togattak, ahol magyar—német barátsági napot rendeztek. A vendégeket a párt községi bízott, ságának titkára, Török Ferenc, valamint a község állami és gaz­dasági vezetői fogadták. A dél­utáni órákban nyitották meg az NDK életét bemutató kiállítást, majd este a kultúrotthon ban ke­rült sor ünnepségre. Elsőként Oláh Ferencné. a Hazafias Népfront községi bi­zottságának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Willi Hüb­ner előadást tartott az NDK bé- kepolitikájáról. Műsort adtak a község úttörői is a vendégek tiszteletére, Huszonöt éve 1946. február elsején kikiáltot­ták Magyarországon a köz társasár got, miután a.parlament megsza­vazta a köztársaságról szóló tör­vényt. Noha az 1944 decemberé­ben ülésező Ideiglenes Nemzet- gyűlés törvényileg nem rendezte az ország államformáját, az új magyar államhatalom már köz- társasági formában élt és dolgo­zott. A köztársaság kikiáltásának az adott körülmények között po­litikai jelentősége volt. 1945 őszén, a választások utáni első parlamenti ülésen a kommunista párt vezérszónoka, Rajk László követelte a koalíciós kormányzati program korábban kidolgozott pontjainak végrehajtását, közöt­tük az ország államformájának haladéktalan rendezését, a köz­társaság kikiáltását. Nem véletlenül. A kisgázdapárt 1945-ös vá­lasztási sikere megrészegítette az ország reakciós köreit, és azt az illúziót erősítette bennük, hogy sikerül megszerezniük az osztat­lan hatalmat, útját állni a népi demokratikus fejlődésnek, sike­rül visszafordítani a magyar tár­sadalmi haladás szekerét. A re­akció támadást indított. Tobzó­dott a spekuláció, 1945 utolsó téli hónapjaiban a gazdasági élet mélypontjára süllyedt. Decem­berben földesúri-kulák roham indult a kiosztott földek vissza- perlésére. A fékevesztett jobbol­dali, ellenforradalmi támadás azonban nem járhatott sikerrel, az egyre szorosabban tömörülő baloldali erőknek sikerült visz- szavágniuk, s a tömegeket harc­ba vinni a néphatalom vívmá­nyainak megszilárdításáért, to­vábbfejlesztéséért. A kommunista párt 1945 végén és elején a baloldal támogatásá­val sikereket ért el. Megalakult 9 Gazdasági Főtanács, államosí­tották a bányákat, szigorú intéz­kedések születtek az infláció el­len, rendeletek jelentek meg a tőkések megadóztatásáról: „Fi­zessenek a gazdagok!!’ — jelszó­val. Zárolták a fontos iparcik­keket, és január 15-én életbelé­pett az új kollektív szerződés. Ezek az intézkedések átmeneti­leg javítottak a munkások hely­zetén-és megmutatták a baloldal erejét. Teljes sikerrel állt a párt a földhözjuttatott szegénypa­rasztság harcos mozgalmának élére: „Földet vissza nem adunk!” Ilyen történelmi és politikai helyzetben került sor a február elsejei parlamenti ülésre, ame­lyen kikiáltották és törvénybe iktatták a köetársaságot Politi­kai tett volt, újabb sikere a bal­oldali, népi erőknek, hiszen a magyar burzsoázia zöme, még inkább a földesúri és egyházi hatalmasságok köre nem volt híve a köztársaságnak. Másfajta államforma felé kacsingatott. Eles parlamenti csatára mégsem került sor. A jobboldal taktikai okokból kerülte ezt: teljesen le­lepleződött volna a köztársaság- párti dolgozó tömegek előtt, más­részt arra spekulált, hogy sike­rül a burzsoá köztársaság irá­nyába terelni az országot. A tör­vény ellen csupán néhány nyíltan Habsburg-párti klerikális figura szavazott. A fejlődés irányát azonban nem lehetett eltéríteni. A ma-, gyarországi forradalmi átalaku­lás túllépte a polgári demokrá­cia kereteit. Ezt a tendenciát erősítette a köztársaság kikiál­tása is.

Next

/
Thumbnails
Contents