Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

Csak beleegyezéssel — Titok a rászorult - Az állam felelőssége

Törvénytervezet készül a szervátültetésről

Amikor az első sikeres szívátültetés híre bejárta a világot, mindenütt a döbbenetét és reményt keltő szenzáció erejével hatott. A laikus nagyközönség — hiszen, mint mondani szokás: minden csoda három napig tart —, lassacskán napirendre tért az első és az utána következett többi különleges műtét fölött. Orvosok és jogászok körében azóta is zajlanak a viták, hiszen a szervátültetés egészségügyi vonatkozásain kívül merőben új jogi problémákat is felvet. Nemzetközi tanácskozásokat tartottak már erről, s több ország jogászai dolgoznak a szervátültetés joga szabályozásán.

Nálunk még — talán sokáig — nem kerülhet napirendre a szív- átültetés, s a hivatalos orvosi körök állásfoglalása szerint jelenleg általában még nincsenek meg a technikai feltételek más szervátültetésekhez sem. A jogszabályalkotóknak azonban a jövőt is figyelembe kell venniük, hiszen ami ma még megvalósíthatatlan, holnap-holnapután általános gyakorlattá válhat Ezért — nálunk is készül törvény a szervátültetésekről, pontosabban: „az egészségügyi törvénynek a szövet- és szervkivételre, illetőleg ezek átültetésére vonatkozó rendelkezései”,

A készülő jogszabály szerint vért szövetet vagy vizsgálati anyagot élő ember testéből csak akkor szabad vizsgálat céljára kivenni, ha az illető beleegyezett. Nem teljesen cselekvő- képes felnőtt embernél ehhez törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges. Ha á beavat, kozás ellen az érintett nem tesz előzetes észrevételt, azt beleegyezésnek lehet tekinteni.

Élő ember testéből más személy testébe történő átültetés céljából csak páros szerv egyikét lehet kioperálni. Ezt is csak akkor, ha a szervet kapó beteg az átültetés nélkül életveszélybe kerülne és a szervet adó — a donor — a tőle kivett szerv nélkül is tovább él, sőt előreláthatólag tartás károsodást sem okoz egészségi állapotában a szerv él- vesztése. Külön hangsúlyozza a készülő törvény, hogy szervátül. tetést csak akkor szabad elvégezni, ha annak elméleti és technikai, személyi és tárgyi feltételei egyaránt megvannak. Az adományozót az orvosnak tájékoztatnia kell arról, hogy milyen veszélyekkel, kockázattal járhat a szerv kivétele közvetlenül a mű. tét után és a jövőben. Kényszer, és befolyásmentesen kell megtennie beleegyező nyilatkozatát az adományozónak, s ezt a nyilatkozatot közjegyzőnek kell hitelesítenie.

A Szervet adományozó nem tudhatja, hogy ki a rászorult beteg, akinek az élebét menti meg. Kivétel: ha közvetlen hozzátartozóról van szó, s a donor éppen azért vállalkozik a szerv átadására, hogy ezzel családtagjának életét menthesse meg. Anyagi ellenszolgáltatást nem kaphat a donor — s a későbbiekben sem léphet fel ilyen igénnyel. Viszont anyagi károsodás sem érheti: az állam megtéríti a táppénz és az átlagkeresete közti különbséget. Ha a szervldvétellél kapcsolatban megrokkan, egészségi állapota romlik vagy meghal, az adományozó, illetve hozzátartozói ugyancsak kártalanításit kapnak az államtól.

Hasonló feltételekkel lehet szövetet átültetni. A különbség csupán annyi, hogy a beleegyező nyilatkozatot nem kell közjegyzővel hitelesíttetni.

Gondosan és alaposan tájékoz-' tatnia kell az orvosnak azt a személyt is, akinek testébe akár élő ember, akár holttest kioperált szervét átültetik. A betegnek, vagy hozzátartozójának beleegyező nyilatkozata is szükséges. Ha azonban közvetlen életveszély elhárítása érdekében van szükség a szervátültetésre, a tájékoztatás és a beleegyező nyilatkozat nélkül is el lehet végezni a műtétet.

Külön szabályozza a törvénytervezet a holttestből történő szervkivétel eseteit. (Tulajdonképpen ez ad majd lehetőséget — ha a személyi és tárgyi feltételek nálunk is megvalósulnak — a szív és más életfontosságú szervek átültetésére.)

A jogszabály-tervezet szerint szerv kivételét csak akkor lehet elkezdeni, ha a halál beálltát az átültetésben részt nem vevő há_ rom orvos megállapítja, az orvostudomány mindenkori fejlettségének megfelelően és a Magyarországon előírt módon. A három orvosnak ezt igazolnia is kell. Csak az egészségügyi miniszter által kijelölt intézményekben, az intézmény vezetője által kijelölt orvosok végezhetik el a szerv kivételét. A szerv-, illetve szövet-kivételről jegyzőkönyvet kell felvenni. A halott hozzátartozói az átültetés céljára kioperált szervért semmiféle ellenszolgáltatást nem kaphatnak.

Orvosi és jogi szakértők bevonásával készül az előreláthatóan 1972-ben életbelépő törvény tervezete. Még több változ. tatás lehetséges rajta addig, míg az országgyűlés törvényerőre emeli. Abban azonban aligha lehet változás, ami alapvető benne: a humánum, az emberi életek megmentésének célja.

V. E.

A SZARVASI VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET PÁLYÁZATOT HIRDET

gépészmérnöki, gépésztechnikus!, vegyésztechnikusi, belsöelienöri, számviteli és gépírói munkakörök betöltésére

Jelentkezés írásban: életkor, szakképzettség, korábbi munkahelyek, munkakörök és gyakorlati idő feltüntetésével.

FIZETÉS megegyezés szerint.

Cím: Szarvas, Szabadság u. 61—66.

>s«as3sssc«sa*«aaaa>REseeMftaaases6sacasssBa»&

Csókrekord

Kanadában

A csókolózás terén új világre- \ kord született. Ebben a „sportág- • ban” a csúcsot két lumudai egye- I temista: a 20 éves Rhonda Beck i és a 23 édes James Holloway • tartja, összesen 13 órán és 45 • percen keresztül csókolóztak — • megszakítás nélkül! Több mint ! 105 perccel döntötték meg az ed- j digi világrekordot, melyet múlt ; év decemberében állított fel két 5 washingtoni egyetemi hallgató. * Az amerikai és kanadai sajtó, ; amely részletesen beszámolt az • új világrekordról, nem mulasz- ! tóttá el az alábbi fontos ténye- ; zők közlését sem:

Rhonda és James világrekord- | ja annál értékesebb, mivel nem • szerelmesek egymásba és csupán i „sportszenvedélyből’* csókolóz- ; tok. ■

(Hogy korábban tartottak-e ; már „edzést”, arról nem szól a • fáma.)

— Maratoni teljesítményük ■ közben vitamindús italokkal erő- ■ sítették magukat és a csókot ! közben sem szakították félbe. ;

Az újdonsült világrekordere- \ két a verseny után az orvosok i vették kezelésükbe.

RaBaaBBaaaaaaaaaaaaaaeaaBaaaaaaaBaaaaaeBBaaaii

A városlcdi majolika

Évente 400 tonnányi készáru hagyja el a városlődi majol'ka-gyárat. A folyamatban levő üzembővítés befejeztével — 1971-től — termelési értékét megkétszerezi a nagy múltú g' Szükség is van rá, hiszen a modern vonalú, ízléses dísztárgyaik keresettek belföldön, külföldön egyaránt. Képünkön: Hajgatő Kálmán kézi munkával díszíti a Miska-kancsókat. (MTI fotó. Jászai Csaba fclv. KS)

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Megkapta a szülési segélyt — Vételár, csak a leszállított terményért — A tsz kártérítést fizet, de...

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve tagok peres ügyében több irányelvül szolgáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon.

Egy perben az a probléma merült fel: ha a tsz nőtagjának az első gyermeke után járó gyermekgondozási segély folyósítása ideje alatt újabb gyermeke születik, jár-e neki szülési segély? A kérdést a járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság nemlegesen dön. tötte el, mégpedig azzal az indoklással, hogy az asszony a szülést megelőző egyéves időszakban mindössze hetven 10 órás munkanapot dolgozott, holott legalább száz 10 órás munka, napot kellett volna teljesítenie. A legfőbb ügyész óvására a Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában ellentétes álláspontra helyezkedett és a tsz-t a szülési segély fizetésére kötelezte.

— Az alkotmány a szülő nő érdekeinek fokozott védelmét írja elő — hangzik a határozat indoklása. A SZOT szabályzata

értelmében a termelőszövetkezet; tag részére járó anyasági segély, re való jogosultság megállapításánál azokat a napokat, amelyekre gyermekgondozási segélyt folyósítottak, közös munkában eltöltött napoknak kell tekinteni. Ugyanilyen a miniszteri rendelkezés is, kormányrendelet pedig kimondja: nem köteles közös munkában részt venni a tsz-tag, ha gyermekgondozási segélyben részesül. Mindezekből következik: a téesztagot megillető különféle szolgáltatásokra való jogosultság elbírálásánál a gyermekgondozási segélyben való részesülés idejét közös munkában eltöltött időként kell figyelembe venni Helytelen az olyan értelmezés, amely szerint az ismételten szülő nő nem részesülhet szülési segélyben, mert a korábban született gyermeke után gondozási segélyt folyósítanak részére. Ilyen értelmezés a tsz nőtagját hátrányos helyzetbe hozná a szövetkezeti munkaviszonyban. Ezek alapján a legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az illető tsz-tag ja- gosult a szülési segélyre,

Egy tsz az egyik fővárosi értékesítési vállalattal szerződést kötött, amelyben a vállalat részére igein nagy mennyiségű zöldség- és főzelékfélék téli tárolására és tavaszi átadására kötelezte magát. A vállalat 1200 000 forintot kifizetett, a tsz azonban 500 ezer forint értékűvel kevesebb árut szállított. Ezért ennek az összegnek visszafizetéséért per indult ellene. A tsz azzal védekezett, hogy a vállalat nem tett eleget együttműködési kötelezettségének: nem látta el tanácsokkal és ennek következménye volt, hogy a téli tárolás alatt nagy mennyiségű áru megromlott. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a védekezést nem fogadta el és a szövetkezetét a peresített összeg megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indoklása szerint a terményértékesítési szerződés értelmében a tárolási veszteség a tsz-t terheli. A szövetkezet nem hivatkozhat az együttműködési kötelezettség elmulasztására, mert a felperes vállalat kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik és terményele tárolásával kapcsolatos szaktanácsadás nem tartozik hatáskörébe. Nem fogadható el a tsz-nek az az érvelése sem, hogy a vállalatnak, mint tulajdonosnak kell viselnie a bekövetkezett kárt, mert a vállalat a termények átadása előtt azokra nem szerezhetett tulajdonjogot. Ugyanis a szerződés alapján csupán meghitelezte a termények vételárát, azaz előre fizetett. Ebből következik, hogy a szövetkezet azoknak a terményeknek a vételárát, amelyeket nem szállított le, nem tarthatja vissza.

Egy tsz szőlőtelepén felállított támoszlopokra vastag, kemény drótot feszítettek ki. Munka közben az egyik tsz-tag kezében a drót megperdült és a szerencsétlen ember szemébe vágódott. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az egyik szemét el kellett távolítani, sőt másik szeme is erősen meggyöngült, a baleset óta ismételten kórházi kezelésre szoruL A balesetet szenvedett ember a tsz ellen kártérítés fizetéséért pert indított A járásbíróság az igazságügyi szakértő véleménye alapján — megállapította, hogy a szövetkezet a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be, A

munkában részvevő tagok balesetvédelmi oktatásban nem részesültek. Mindezt fokozta, hogy a rhunkát senki sem irányította. Mulasztás terheli a szövetkezetei abban is, hegy a dolgozókat védőszemüveggel nem látta el. A Munkaképességcsökkenést Véleményező Elsőfokú Orvosi Bizottság a tsz-tag munkaképességcsökkenését 55 százalékban állapította meg. Mindezek alapján a bíróság a szövetkezetei kártérítésre és — a sérült megmaradt munkaképessége figyelembevételével — havi járadék fizetésére kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság is helybenhagyta.

Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a tsz-t kártérítésre kötelező ítéleti döntést helybenhagyta, a havi járadék összegének megállapítására vonatkozóan azonban a megyei bíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasította.

— Ebben az esetben — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kánsult 61 éves, tanyán lakó termelőszövetkezeti tag, aki a földművelésen kívül máshoz nem ért. Munkaképesség csökkenése alig tíz százalékkal marad alatta annak a foknak, ami már teljes rokkantságot jelent. Ezért orvosszakértők bevonásával elengedhetetlenül szükséges annak tisztázása, hogy a sérült életkorára, iskolázottságára, szakképzettsége hiányára és nagyfokú látásromlására tekintettel jelenleg milyen munkakörök betöltésére alkalmas. Azt is vizsgálni kell, hogy lakóhelyén, vagy annak közvetlen környékén van-e olyan munkaalkalom, ahol az orvosszakértő által véleményezett munkakörben foglalkoztatható, s végül e munkakörben mennyi lenne az elérhető havi keresete. Csak ezeknek a körülményeknek alapos felderítése után lehet a munkaképesség csökkenésének mértékét teljes pontossággal megállapítani, s a sérültet megillető havi járadék összege felől dönteni.

Hajdú Endre

BÉKÉS 7

1971. JANUAR 30.

/