Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium pénteken délután sajtótájékoztatót rendezett. Dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg a sajtókonferenciát, amelyen Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ismertette ösz- szefoglalóan legfontosabb vonásaiban az MSZP Központi Bizottságának és a kormánynak a lakásépítési fejlesztésről, a lakáselosztás és a lakbérek, új rendszeréről szóló határozata végrehajtására kidolgozott új ’ jogszabályokat. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy ezek az új jogszabályok folytatását jelentik annak a szociális lakáspolitikának, amelynek alapelveit a párt és a kormány már tíz évvel ezelőtt, a munkásosztály helyzetéről és a 15 éves lakásfejlesztési tervről szóló határozatokban lefektette. Bondor József bejelentette, hogy a 15 éves program első tíz évire előirányzottat valamivel túlteljesítve több mint hatszázezer új lakás évült az országban, a Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentése ; .érint a múlt évre tervezett TO 000-es programot pedig 10 000 lakás felépítésével teljesítették túl. A többlet jelentős része azonban az árvíz és belvíz miatt elpusztult lakások pótlását szolgálta, tehát a lakásállomány az építkezéseknél valamivel kisebb ütemben növekedett. Az eddigi eredmények és a negyedik ötéves terv lakás- építési programja alapján már reálisnak látszik, hogy 1975-ig felépül az egymillió lakás. Lakáspolitikánk elvei közül az első, a gyorsabb ütemű építés programja tehát teljesül. A lakáspolitika másik fontos alapelve az, hogy a lakásikér- dés megoldása össztársadalmi ügy. amelyben számítani lehet és kell a lakosság anyagi részvételére is. Ennek az alapelvnek megvalósításához szorosan hozzátartozik a lakásépítés is elosztás, valamint a lakóház-fenntartás aránytalanságainak a társadalmi igazságosságnak megfelelő rendezése. Ezt teszi lehetővé a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott hét fontos kormányrendelet. Egyesült Államokra, ez tehát a jövőben sorsdöntőén befolyásolhatja az ország gazdasági helyzetét. Két évvel ezelőtt az Egyesült Államok arra kényszerítette Japánt, hogy „önkéntesen korlátozza” Amerikába irányuló acélkivitelét Ezt az intézkedést az amerikai aoél- trösztök követelésére hozták és a hallgatólagos megállapodás éppen 1971-ben jár le... Tavaly az amerikai kormány arra akarta rávenni Japánt, hogy az USA-ba irányuló textilkivitelt is hasonló módon, önkéntesen korlátozza. A textilkivitel jelenleg évente körülbelül 800 millió dollárt hoz Japánnak, ugyanannyit, mint az acélexport. A textilkivitelből származó bevétel egyharmada az amerikai szállításokból adódott. 1970 végén „nem”-mel válaszolt az amerikai korlátozási követelésekre — s a textilvita mindmáig nem zárult le.. Amennyiben 1971-ben nem születik megállapodás és ráadásul az acélra vonatkozó korlátozást sem újítják meg a japánok — valóságos amerikai— japán kereskedelmi háborúval lel>et számolni. A japán monopóliumok dilemmáit fokozza, hogy az export számára csak úgy harcolhatnak ki „zöd utat”, ha a japán piacra is beengedik a külföldi tőké ti A gazdasági csoda évtizedében ugyanis a helyzetet éppen az jellemezte, hogy a japán export betört a világpiacra — ugyanakkor a japánok a legfél» Bondor József sajtótájékoztatója a lakásrendeletekről A lakáskénekről szóló eddigi jogszabály már elavult, ugyanis 15 évvel ezelőtt készült. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló új jogszabály hangsúlyozza, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok kapjanak nagyobb szerepet. Ezért a központi rendelkezés a lakásigény mértékére csupán határértékeket állapít mag, és a tanácsokra bízza, hogy a helyi körülményekre való tekintettel az alsó vagy a felső határhoz közelebbi mértékben elégítik-e ki az igényt. A központi ‘ keretmeghatározás alapján a jogos lakásigény mértéke két személynél egy-két szobás, három személynél más1-, fél—két és fél, négy személynél kettő—három, öt személynél kettő és fél—három és fél, hat személynél három-négy, hót személynél három és fél—négy és félszobás lakás. Ezt módosítják tehát a tanácsok a helyi körülményeknek megfelelően. A jogszabály előírja, hogy a tanács kétévenként lakáselosztási, évenként pedig kiutalási tervet készítsen, s ezt a lakosság számára is hozzáférhető helyen kifüggessze. A lakáskiutalásoknál jó néhány helyen eddig is segítséget nyújtottak a tanácsoknak a társadalmi bizottságok. Az új rendelkezés most már nemcsak ajánlja, hanem kötelezővé teszi, hogy ilyen bizottságok alakuljanak. Különösen jelentős, hogy az új jogszabály érvénybe lépésével megkezdődik a társbérletek felszámolásának nagyszabású programja. A rendelkezés alapján ugyanis a jövőben már tilos kiutalni társbérleti lakásrészt. Ha ugyanis megürül az egyik lakrész — meghal, vagy elköltözik a társbérlő —, akkor a tanács a lakásban maradt bérlőnek az egész lakást kiutalja, nem költöztet oda mást. Amennyiben a lakás nagyobb, mint az ott maradt bérlő jogos igénye, akkor is megkapja a kiutalást, de azzal a feltételiéi, hogy egy éven belül elcseréli. Az új jogszabály új lakás-kategóriát hoz létre, a vállalati bérlakásokét, amelyeket a váltékenyebb módon védték a maguk belső piacát. Jellemző, hogy Japánban mindössze 600 olyan cég található, amelyben külföldi tőke is van, míg Nyu- gat-Németországban az ilyen cégek száma meghaladja a 4 ezret, A kibontakozó gazdasági háború tehát két fronton is zajlik. Meg lehet állapítani, hogy gazdasági értelemben az Egyesült Államok éss Japán érdekei egyre inkább ellentétesek! Éppen ezért használhatjuk a „válaszút” kifejezést, mert a gazdasági ellentétek növekedésével párhuzamosan a két ország politikai együttműködése folytatódik. Pontosabban Japán ma is az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese és egyben támaszpontja a Távol- Keléten ! A gazdasági dilemma így egyben politikai dilemmát is jelent. Japán előtt két út áll. Az egyik: szakítani az egyoldalú amerikai orientációval és gazdaságilag is átállni a nagy ázsiai országokkal (ideértve Kínát is), valamint a Szovjetunióval fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A másik lehetőség: változatlanul hagyni az irányvonalat. Ebben az esetben viszant a konjunktúrát csak úgy lehet biztosítani, ha módot adnak a monopóliumoknak a nyílt és erőteljes fegyverkezésre, az ország militarizélására. 1971 — ha nem is véglegesen —, már jelezni fogja, hogy Japán melyik utat választja. (-» —e) lalatok és költségvetési szervek építés és vásárlás útján szerezhetnék be, s így bérlőit is ők jelölhetik ki. Ugyanakkor rendezi a jogszabály a szolgálati lakások problémáit, szűkíti e kategória körét. A rendelkezés szerint a korábban benyújtott lakáskérelmeket meg kell újítani, mert a jövőben már senki sem kaphat ingyen bérlalzást. Az új jogszabály felhatalmazta a tanácsokat, hogy maguk állapítsák meg azokat a jövedelmi, vagyoni és szó. ciális körülményeket, amelyek alapján az igénylő részére tanácsi bérlakást biztosítanak. Ugyancsak rendkívül kedvezményes ellátási kategória a tanácsok beruházásában értékesítés céljára készülő lakások köre. A jobb anyagi viszonyok kö-öbt élők társasházénítés, lakásépítési szövetkezés, OTP lakásvásárlás atb. útján juthatnak új otthonhoz. A lakbérekről az albérleti és ágvfc-érletá dijaikról szóló jogszabály rSgziii az áj iakáérlarlfáka'. Az alapterület négyzetméteren- . ként az összkomfortos lakás bére 6 forint, a komfortosé 5,40, a félkomfortosé 3,60 forint. A komfort nélküli lakásokra nem terjed ki a lakbérrendezés. Természetesen a rendelkezés pontosan meghatározza a különböző komfort-kategóriákat, sok gondot okozhatott volna, hogyha a régi építésű, indokolatlanul nagy alapterületű lakások bérét is ezzel a módszerről állapították volna meg. Ezért a jogszabály limitálja a lakbér kiszámításánál figyelembe vehető alapterü. letet: ez a limithatár egyszobás lakásnál 50, kétszobásnál 80, háromszobásnál 100, négyszobásnál pedig 120 négyzetméter. Félszobák esetén a két területi limit középértékét kell számításba venni. A lakások műszaki állapotának és a településen belüli fekvésének megfelelően a lakbér 10 százalékkal növelhető vagy csökkenthető. A bérbeadók 1971. május 31-ig kötelesek közölni a lakókkal az új lakbért, a bérlők ezzel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. Az albérlet esetében alapelv, hogy a havi alapdíj a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányadnak legfeljebb háromszorosa lehet. Nemcsak az új rendelkezés segíti azonban a lakbéruzsora elleni küzdelmet, Bondor József bejelentette ugyanis, hogy megkezdődött már az albérlők házának építése. Ebben elfogadható áron juthatnak lakáshoz a fiatal házasok, az idősebb egyedülállók, a lakások bútorozottak lesznek, s emeletenként főzőkonyha és géppel felszerelt mosószoba áll a lakók rendelkezésére. Ez a módszer egyébként lehetővé teszi azt is, hogy az ifjú házasok előtakarékossággal, a lakbéruzsora vámszedőinek gazdagítása nélkül jussanak később nagyobb lakáshoz. n lakbér- hozzájárulásról szóló jogszabályról a miniszter elmondotta ennek célja, hogy a lakbérek emelése a lakosság egyetlen rétegének életszínvonalát se csökkentse, a többlet- kiadásokat éllensúlyozza a lakbérhozzájárulás. A bérből és fizetésből élő keresők, a nyugdíjasok, a csökkent munkaképességűek és a keresőképtelenek jogosultak a lakbérhozzájárulásra. Nem kaphatnak ilyen pótlékot a szabadfoglalkozásúak, valamint az önállóak és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak. Részükre is kedvezmény adhat® azonban oly. módonj hogy nem azonnal kell fize mi ük a magasabb lakbért, A lakbér-hozzájárulás összegét a kereső házastársak között meg kell osztani. Ha nincs kereső házas társ, de van a családban második kereső, akkor közöttük osztják meg a hozzájárulást A lakbérhozzájárulás kereső bériök esetén, minden év január 1-tól kezdve az eiozö évi nu»i aUtigos Keresemoveiveues 25 százalékával csökken. A nya0„ijas Deriöt erete végéig megilleti — változatlan összegben — a lakbér-hozzáj árulás. Ha viszont a kereső július 1. után megy nyugdíjba, a nyugdíjazása idején kapott lakbér- hozzajtirums jár részére eiete végéig. A nyugdíjas abban az esetben is megkapja a hozzájárulást, ha lakását kisebb bérűre cseréli. A lakbérhozzájárulást a keresőknek a munkáltató, a nyugdíjasodnak a nyugdíjat folyósító szerv, a keresőképteleneknek pedig a szociális ellátás megauapí Lására jogosult tanács folyósítja. A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználati díjról szóló új jogszabály elve, hogy mindenki, aki állami bérlakáshoz jut, arányosan vállaljon részt a lakásellátás terheiből, és ne jusson ellenérték nélkül lakáshoz. Ezért általánossá válik a lakásbérlet értékének elismerése és az is, hogy aki lemond a bérleti jogról, az igényt tarthat ennek az értéknek a megtérítésére. A használatbavételi díj a lakás nagyságától, komfortjától és területi fekvésétől függően, mintegy 40 000 forintig terjedhet. A fél- komfortos és komfort nélküli lakások használatbavételi díját — a szociális körülmények figyelembevételével — a tanács elengedheti. A lakáshasználati díj fizetésénél a gyermekek és az eltartott személyeik után kedvezményt kaphatnak a bérlők. Gyermekenként és eltartottanként 20—25 százalék lehet az engedmény, a. kedvezmény felső határa 80 százalék. Fiatal házaspároknak két gyermek erejéig előlegezhetik a gyermekek utáni kedvezményt. Nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha olyan közeli hozzátartozó lesz a bérlő, aki már legalább egy éve együtt lakott a lakás korábbi bérlőjével, egyes esetekben pedig engedélyt kaphatnak a bérlők a használatbavételi díj részlefiae- tésére. Új jogszabály készül a lakásfenntartó szövetkezetekről. Ezeket azok alakítják, akik a tanácsoktól kifejezetten szövetkezeti lakást igényeltek, és vállalták a lakásoknak szövetkezeti formában való fenntartását. A jelenleg ismert lakásszövetkezetek tehát most már az új kategória alapján lakásfenntartó szövetkezeteknek nevezhetők. A karbantartásra és a hasonló jellegű szolgáltatások ellátására saját műhelyrészleget hozhatnak létre, de ez a szervezet másnak nem dolgozhat, tehát vállalat- szérűén nem működhet. A magánlakásépitésnél főleg a többszintes házak építésénél új építési formára nyújt lehetőséget a lakásépítő szövetkezetekről készült jogszabály. Ez az építési forma a szocialista szövetkezeti mozgalom része, amely a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt a társas és csoportos lakásépítkezések megszervezésére műszaki, gazdasági előkészítésére és lebonyolítására, mint a spontán létrejövő társas- ház-építkezések. A lakásépítő szövetkezet ugyanis jogi személy — amely azt jelenti, hogy a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a szolgáltató vállalatokkal kötött szerződéseknél és az érdek- képviseletben számos fontos jog illeti meg, Jogszabály készült a® «gyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről. A lakásépítés anya. gi támogatása differenciáltan érvényesül, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően. Valamennyi építési formához nyújtott kölcsön után kamatot kell fizetni, csupán a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására, valamint az ár- és belvízkárok helyreállítására nyújtott kölcsön a kivétel. Előnyben részesítik a többszintes lakóházépítést a családi- ház-építéssel, 6 a telepszerű lakásépítést, az egyedi házépítéssel szemben. Az új rendelkezés szélesíti a vállalati támogatás lehetőségét, mert a n"ereség- ből képzett fejlesztési alap fel- használásának 10 százalékos határa megszűnik, és egyúttal emelkedik az OTP-kölcsön felső határa is. Az eddigi burkolt dotációk helyett nyűt szociálpolitikai kedvezményt kapnak az építtetők. Többek között ilyen kedvezményhez juthatnak a tanácsi értékesítésre épített szövetkezeti lakások vásárlói és — az öröklakásépítés kivételével — a többszintes lakóházak építői. A kedvezmény telepszerű beépítés esetén gyermekenként 30 000, egyedi többszintes lakóházépítkezéseknél pedig 20 000, az egyéb eltartott családtagok után egységesen 20 000 forint. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy a fiatal házasok részére két gyermek erejéig megelőlegezzék a kedvezményt. A kölcsön felső határa a telepszerű többszintes lakóházak építésénél 75 százalék, a kamatláb 2 százalék, az egyedi építkezéseknél pedig 70, illetve 3 százalék. A kölcsön visszafizetésének ideje 30 évig terjedhet. A tanácsi szövetkezeti lakások árának megállapításánál a7 az alapelv, hogy a kétgyermekes, tehát négytagú családnak ne kelljen többet fizetnie a kétszobás szövetkezeti lakásért, mint eddig. Ez az árszint azonban csak úgy tartható, hogy a szociálpolitikai kedvezmény mellett még árkiegészítést is nyújtanak. A negyedik ötéves terv idején az árkiegészítés lakásonként átlag 37 000 forint. Az új jogszabályok a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a magánházak tulajdonosai beköltözhessenek eddig mások által lakott saját lakásukba. Megszűnik ugyanis a tanácsok rendelkezési joga az állampolgárok tulajdonában levő lakások felett. Ez a jog kizárólag a tulajdonost illeti meg, tehát a megüresedő lakásba a tanács nem helyezhet lakót. A tulajdonos hozzájárulása szükséges akkor is, ha a bérlő albérlőt vagy ágyrajárőt kíván befogadni a lakásba. A nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az állami lakások lakbérével azonos módon és mértékben állapíthatja meg. A továbbiakban bérbeadáskor érvényesíthető a szabad lakbérmegállapodás azzal a korlátozás, sál, hogy a lakbér nem lehet magasabb, mint a hasonló állami lakás lakbérének kétszerese. Természetesen a jogszabályok védik a magántulajdonos házában lakó bérlők érdekeit is. Rendkívül gondos munkával, hároméves előkészület alapján dolgozták ki az új jogszabályokat. Számos szakértő, s ezenkívül több munkacsoport, és a kormány intézkedése alapján mi- niszterhelyettesd színtű tárcaközi bizottság Irányította az előkészületi munkákat. Ez volt az első alkalom, hogy a Miniszter- tanács ülésére már nemcsak a kormányrendeletek tervezeteit, hanem g végrehajtási utasítások rendelettervezeteit is előterjesztették. Előreláthatóan a jövő héten kerülhet sor az új jogszabályok kiadására. A kormány lehetővé tette, hogy szűk. ség esetén a tanácsi apparátus erősítést kaphasson e jogszabályokban meghatározott tennivalók gondos elvégzéséhez. A kormány intézkedése alapján sor kerül arra is, hogy szakmai kiadványokból és népszerű tájékoztató anyagokból a tanácsi szakemberek és a lakosság egyaránt megismerje a végrehajtási jogszabályokat — fejezte be tájékoztatóját Bondor József.
