Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Az állami gazdaságok programja: ót év alatt megkétszerezik a sertéshústermelést f Megkezdték a vizsgálatot a szanáló bizottságok megyénkben Az elmúlt évi rendkívüli érés belvíz megyénk szinte valamennyi termelőszövetkezetét érintette kisebb-nagyobb kártétellel. Csupán a szántóföldi kár mértéke meghaladta a hatszázmillió forintot. A bajbajutott termelőszövetkezeteknek már menet közben sok segítséget nyújtottak az illetékes szervek. Megyénk területén 53 kollektív gazdaságban várhatóan 255 millió forint lesz a mérlegszerinti veszteség és az alaphiány. A fennálló rendelkezések értelmében 41 termelőszövetkezetben — ahol a természeti csapások okozták a mérhetetlen károkat — ún. gyorsított szanálási eljárást, veszteségrendezési vizsgálatot folytatnak. A szanáló bizottságok kedden a gyulai és a szeghalmi járásban megkezdték a munkát. Az I. csoportba tartozó szövetkezeteknél azt vizsgálják: hogyan lehetne a veszteséget mielőbb kigazdálkodni ? A szanálási bizottságokat a legkiválóbb szakemberekből állították össze, segítő szándékkal keresik fel a bajbajutott kollektív gazdaságokat. A II. csoportba osztott veszteséges gazdaságokat — ahol szubjektív körülmények is „besegítettek”, a mérleghiányba — alaposabban vizsgálják. Az ún. teljeskörű szanálásra 12 közös gazdaságban kerül sor. A megyei tanács egy pillanatra sem hagyja magára a bajbajutott termelőszövetkezeteket 1971-ben — a mai napig — 22 millió forint óvadékot helyeztek letétbe, hogy a legszükségesebb üzemi költségeket fedezzék. Ez még nem a végleges összeg: februárban és márciusban — a legjobban rászorulók — újabb megsegítést kapnak az óvadék terhére. Az igényeket azonban megközelítőleg sem bírják e téren kielégíteni. A szanálás fő célja: úgy segíteni a bajbajutott szövetkezeteknek, hogy 1971 március végére valamennyi hitelképes legyen. Magyarok a lyoni vásáron A magyar külkereskedelmi vállalatok újabban több hagyományos regionális francia vásáron jelentkeznek. Részt vesznek többek között a március 27- és április 5-e között zajló lyoni vásáron is. Lyonban ezúttal hét magyar külkereskedelmi vállalat 350 négyzetméteres területen állítja ki termékeit, s a magyar részvételnek új jelleget ad, 'jjogy a fogyasztási cikkeken, könnyűipari és népművészeti termékeken kívül gépipari termékeket is felsorakoztatnak. (MTI) Csanádapácán és Pusztaföldváron tavaly jelentősen nőtt a boltok forgalma A két községben 24 ezer hízott libát vásárolt fel az ÁFÉSZ A Csanádapáca és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kiskereskedelmi áruforgalma tavaly — az előző évihez képest — 20 százalékkal, a vendéglátóiparé pedig 7 százalékkal nőtt. A felvásárolt termékek mennyisége 21 százalékkal haladta meg az 1969. évit. Hízott libából csaknem 30 százalékkal többet, mintegy 24 ezret vett át a háztáji termelőktől. Ezt elősegítette, hogy az ÁFÉSZ a naposállat árát megelőlegezve biztosította. Emelkedett a felvásárlási ár, ezen felül 160 ezer forint májprémium kifizetésére is sor került. Galambból 30 helyett 56 mázsát vett át, ami elsősorban ugyancsak a kedvező llj korrózióvédő anyag (kilónként 46 forintos) felvásárlási árnak tulajdonítható. A szövetkezet gazdasági eredménye alapján az előző évinél több nyereségrészesedésre számíthatnak a dolgozók. Az idén Pusztaföldváron befejeződik az iparcikkbolt építése, melynek költsége 1 millió forint. Csanádapácán és Pusztaföldváron is a tüzelőolaj-kiszolgálást megfelelő berendezéssel korszerűsítik. Tavaly 160 ezer liter gázolaj volt a lakosság igénye, ebben az évben még több lesz. Az ötéves tervidőszakban mindkét község TÜZÉP-telepén hídmérleget létesítenek és kö- vesutat építenek. Csanádapácán 1974-ben másfél millió forint költséggel ABC-áruház építését kezdik meg. Üj korrózióvédő anyagot állított elő dr. Dévai József profesz- szor, Takács Vilmos és Janászik Ferenc, a Veszprémi Vegyiipari Egyetem fizika—kémiai tanszékén, az Űt- és Vasútépítő Vállalat megbízásából. A bitumen és műanyag „ötvözetből” született a bitulen, amely magában hordja mindkét komponens jó tulajdonságait. Védőhatása teljesen független az időjárástól, — 30 Celsius fokon és plusz 70 fo■■■■■•«■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a szenátus elnöke. Már az 1968- as választások után általános volt az a vélemény, hogy Fan- fani azért döntött a szenátus javára (ugyanis képviselői mandátumot is szerzett), hogy közelebb kerüljön nagy álma megvalósulásához, a köztársasági elnöki tisztség elnyeréséhez. (Olaszországban egyébként az államfő helyettese a szenátus elnöke). Ez a nagy cél magyarázza Fanfani számos olyan lépését és váratlan húzását, amely időnként leghűségesebb híveit is megdöbbentette. Rómában azt mondják, hogy Fanfanit az amerikaiak támogatják. Versengés A másik lehetséges jelölt Aldo Aloro külügyminiszter, aki az utóbbi években észrevehetően haladó nézeteket vall és ennek megfelelően politizál (a Keresz- tálydemokrata Pártban Ss). Párthívei és más pártokhoz tartozó támogatói révén ő is erős, és komoly esélyei vannak. Csakhogy nem lehet tudni, melyiküket fogja majd jelölni a Kereszténydemokrata Párt. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint kettőjük versengéséből egy harmadik, Giulio Adreotti volt hadügyminiszter kerül ki győztesen. ö sokáig a jobboldal egyik vezéralakja volt újabban azonban józanabb nézeteket hankon egyaránt megőrzi védőhatá. sát, nem repedezik és nem olvad meg. A kísérleti tapasztalatok szerint elsősorban a föld alatti csövek, vezetékek, szerkezetek, korrózióvédelmére alkalmas, segítségével biztonságosabbá tehetik az utóbbi időben sok gondot okozó gázcső korrózióvédelmét is. A mérések szerint a hagyományos anyaggal szemben megtízszerezi a védőhatást. goztat, és ellenzi a parlament • feloszlatását, illetve általában a ! parlament munkájának megbé- i nítását. (Most ő a keresztényde- í mokrata kéoviselőcsoport veze- 5 tője). A legutóbbi hetekben egy má- ! sik név is gyakran szerepelt a le- : hetséges jelöltek listáján; ez 1 Francesco De Martinóé, a szocia- í lista miniszterelnök-helyettesé. : Amennyiben jelölteti magát, : minden valószínűség szerint szá- * míthat a többi baloldali párt : támogatására. Ez azonban nem : zárja ki, hogy a kommunisták : saját jelöltet állítanak. Karácso- j nyig még sok minden történhet, : de az bizonyos, hogy a kommu- j nisták szavazata döntő lesz az * elnökválasztáson. Az új elnököt S a szenátorokból, képviselőkből ! és tartományi képviselőkből álló : 1010 tagú testület fogja megvá- j lasztani, és a szavazatok mintegy j negyven százalékát a kommunis- i ták, a szocialisták és a proletár- I szocialisták adják. Mondanom sem kell, hogy a baloldalnak . egyáltalán nem közömbös az el- • nők személye; különösen azok j után, hogy a szociáldemokrata j Saragat nem váltotta be a mű- j ködöséhez fűzött demokratikus j reményeket. Ezt a véleményt | azonban egyelőre — amíg ő hi- ! vatalban van — inkább csak S magánbeszélgetésekben hallani. : Todero Frigyes S Következik: Válás — nem ; olasz módra. Irodalmi tanácskozás Moszkvában Az irodalmi kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoznak a szovjet fővárosban 11 szocialista ország írószövetségének vezetői. A magyar küldöttséget a szocialista országok írószövetségeinek szokásos évi konferenciáján Darvas József, az írószövetség elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Simon István Kossuth-díjas költő, a Kortárs főszerkesztője, Cseres Tibor író, Molnár Géza, az írószövetség külügyi titkára, és Fábián Zoltán, az írószövetség titkára. A Békéscsabai Hizlalda I-es és H-es sz. telepe ETETŐ. RAKODÓ, KISVASÜTI MOTOROS ÉS LAKATOS dolgozókat vesz fel. 166955 A HÜTÖHÄZ felvesz lakatos, esztergályos, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 186 BÉKÉSjmSMS. 3 1971. JANUÁR 28. Népgazdaságunk ív. ötéves, tervének előirányzatai szerint mezőgazdaságunkban fokozottabban előtérbe kerül az állattenyésztés, ezen belül is a hústermelés. A lakosság élelmiszerellátása, s az export egyaránt azt kívánja, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű állati termék kerüljön forgalomba. Az egy főre jutó húsfogyasztás a tervek szerint 1975-ben 14 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1970- es szintet. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilogrammot. Ezzel egyidejűleg a nettó-húsexport 75 százalékkal nő. Ilyen követelményt csak akkor lehet kielégíteni, ha az eddiginél nagyobb ütemben fejlődik a hústermelés. Az előirányzatok szerint nincs a hústermelésnek egyetlen olyan ága sem, amelyet ne kellene fejleszteni. A sertéshústermelés mégis külön szót érdemel. 1970-ben — az előzetes adatok szerint — a hazai vágósertés-termelés 688 ezer tonnára rúgott. 1975-ben az előirányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell mezőgazdaságunknak produkálnia. A sertéshús-termelés ilyen méretű fejlesztését elsősorban a hazai húsellátás javítása követeli. Ami a sertésihústermelést illeti: nemcsak nagyarányú fejlesztéssel számol ötéves tervünk, hanem a kisüzemek, valamint nagyüzemek közti sertés- hústermelés arányainak módosulásával is. Tavaly a vágósertés-termelés 52 százalékát még a kisüzemek, 48 százalékát a .nagyüzemek adták. Az elgondolások szerint 1975-ben a nagyüzemek 61 százalékos arányban vesznék részt a vágósertéstermelésben. Ami az állami gazdaságokat illeti: az elmúlt években a termelés nagyon sok területén bizonyították, hogy vállalkoznak a korszerű megoldások alkalmazására. A párt X. kongresz- szusi határozata az állami gazdaságokkal kapcsolatban azt mondja: „Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön ás fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez.” E követelménynek akkor tudnak a gazdaságok megfelelni, ha a termelés egyes területein valóban a korszerű követelményeknek megfelelően, gazdaságosan, sokat termelnék, s a termékek minőségét tovább javítják. M ÍUtán a IV. ötéves tervben a húsprogram teljesítése az egész mezőgazdaság számára elsőrangú feladat lett, természetes dolog, hogy az állami gazdaságoknak is sokat kell tenniök ennék érdekében. Hogyan is alakul 1970 és 1975 között a magyar állami gazdaságokban a sertéshús-termelés? A gazdaságok középtávú fejlesztési terveiből készített ösz- szesítésekből kitűnik, hogy 1975-ben állami gazdaságaink 17 680 vagon vágósertést szándékoznak értékesíteni. S, hogv érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben — az előzetes adatok szerint —, az állami gazdaságok 8 700 vagon vágósertést adtak el. Öt év alatt tehát kereken kétszeresre növelik a sertéshústermelést. A korábbi években a sertés- hústermelés fejlődésének üteme elég lassú volt az állami gazdaságokban. 1966-ban, a harmadik ötéves terv első évében 8066 vagon vágósertés értékesítésével zárták az esztendőt. Az elmúlt öt évben tehát még tíz százalékkal sem nőtt a sertés- hústermelés. Ezek után joggal tehető fel a kérdés: ilyen előzmények után teljesíthető-e a feladat, öt év alatt megkétszerezni a sertéshústermelést? A kérdésre határozott igennel lehet válaszolni. Természetesen a nagyarányú fejlesztés rendkívül sók munkát kíván az érdekelt gazdaságoktól. A sertéshústermelésnek az a rendszere, amely most alakul ki pontos szervezést, nagy körültekintést, erős munkafegyelmet, termelési fegyelmet követel. A sertéshús- termelést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a termelést ebben az ágazatban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszerei már a korábbi években kialakultak a baromfitenyésztésben. (Itt is az állami gazdaságok voltak a kezdeményezők.) A sertéshústermelésben most alakulnák ki a gyakorlatban az iparszerű módszerek. Az állami gazdaságok ebben a munkában is élen járnak. Agárd, Bábolna, Szek- szárd, Hejőmente sokat tett és tesz azért, hogy valóban korszerűek legyenek a sertéshús- termelés feltételei. Az imént szó volt arról, hogy mennyire reálisak az állami gazdasági hústermelés fejlesztési tervei, mi ad realitást e terveknek. Nos az egyik első számú feltétel: bővülnek a korszerű elhelyezés lehetőségei. A gazdaságok egész sora épít új telepet. Ezek a teljesen gépesített, az iparszerű termelési követelményeknek megfelelő telepek több mint félmillió sertés számára adnak helyet az állami gazdaságokban. A nagyarányú korszerű telepépítés mellett figyelembe kell venni a már meglevő férőhelyeket is. Ezeken mintegy 300 ezer sertés helyezhető el. Közülük mintegy 200 ezer férőhelyet lebontásra ítéltek. Ha lebontják az elavult épületeket akkor is lesz hatszázezer hízónak férőhelye 1973-ban, Az a kétforintos kilogrammonkénti felvásárlási többletár, amit a tavalyi döntések szerint a korszerűtlen hizlaldákban előállított hízókért kapnak a gazdaságok, arra ösztönöz, hogy a hústermelési lehetőségeket ebeken a helyeken is kihasználják. A hizlaldák évente kétszer benépesíthetek. így tehát a jelek szerint a férőhely- hiány nem lesz akadálya a program megvalósításának. Sok mindent lehetne mé^ sorra venni, amely a terv realitását bizonyítja. Ezek közül csak egyet: a takarmányellátást. Tavaly az állami gazdaságok kereken 700 ezer tonna szemes abrakot termeltek, öt év múlva egymillió 166 ezer tonna takarmánygabona-terméssel számolnak. A kukorica termőterületét százezer holddal kívánják növelni, s a hozamok hat mázsával haladnák meg a jelenlegi holdankénti átlagot. Ha a kukoricatermesztés, a szemes- takarmány-termesztés lehetőségeit vizsgáljuk, akkor is arra a megállapításra jutunk, hogy a terv teljesíthető. Számolgatni persze köny- nyű. Az egész program megvalósítása azonban hallatlanul nagy erőfeszítést követel. Ezt tudják minden gazdaságban. S azt is tudják: érdemes fáradni. Olyan nagyszerű feladat megoldására nyílik lehetőség, amely méltán teszi még megbecsültebbé társadalmunkban az állami gazdaságokat. Almást István
