Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

Az állami gazdaságok programja: ót év alatt megkétszerezik a sertéshústermelést f Megkezdték a vizsgálatot a szanáló bizottságok megyénkben Az elmúlt évi rendkívüli ér­és belvíz megyénk szinte vala­mennyi termelőszövetkezetét érintette kisebb-nagyobb kárté­tellel. Csupán a szántóföldi kár mértéke meghaladta a hatszáz­millió forintot. A bajbajutott ter­melőszövetkezeteknek már me­net közben sok segítséget nyúj­tottak az illetékes szervek. Megyénk területén 53 kollek­tív gazdaságban várhatóan 255 millió forint lesz a mérlegsze­rinti veszteség és az alaphiány. A fennálló rendelkezések értel­mében 41 termelőszövetkezetben — ahol a természeti csapások okozták a mérhetetlen károkat — ún. gyorsított szanálási eljá­rást, veszteségrendezési vizsgá­latot folytatnak. A szanáló bi­zottságok kedden a gyulai és a szeghalmi járásban megkezdték a munkát. Az I. csoportba tar­tozó szövetkezeteknél azt vizs­gálják: hogyan lehetne a vesz­teséget mielőbb kigazdálkodni ? A szanálási bizottságokat a leg­kiválóbb szakemberekből állí­tották össze, segítő szándékkal keresik fel a bajbajutott kollek­tív gazdaságokat. A II. csoportba osztott veszteséges gazdaságokat — ahol szubjektív körülmények is „besegítettek”, a mérleghiány­ba — alaposabban vizsgálják. Az ún. teljeskörű szanálásra 12 közös gazdaságban kerül sor. A megyei tanács egy pillanat­ra sem hagyja magára a bajba­jutott termelőszövetkezeteket 1971-ben — a mai napig — 22 millió forint óvadékot helyeztek letétbe, hogy a legszükségesebb üzemi költségeket fedezzék. Ez még nem a végleges összeg: feb­ruárban és márciusban — a legjobban rászorulók — újabb megsegítést kapnak az óvadék terhére. Az igényeket azonban megközelítőleg sem bírják e té­ren kielégíteni. A szanálás fő célja: úgy segíteni a bajbajutott szövetkezeteknek, hogy 1971 március végére valamennyi hi­telképes legyen. Magyarok a lyoni vásáron A magyar külkereskedelmi vállalatok újabban több hagyo­mányos regionális francia vásá­ron jelentkeznek. Részt vesznek többek között a március 27- és április 5-e között zajló lyoni vá­sáron is. Lyonban ezúttal hét magyar külkereskedelmi vállalat 350 négyzetméteres területen állítja ki termékeit, s a magyar rész­vételnek új jelleget ad, 'jjogy a fogyasztási cikkeken, könnyű­ipari és népművészeti terméke­ken kívül gépipari termékeket is felsorakoztatnak. (MTI) Csanádapácán és Pusztaföldváron tavaly jelentősen nőtt a boltok forgalma A két községben 24 ezer hízott libát vásárolt fel az ÁFÉSZ A Csanádapáca és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet kiskereskedelmi áruforgalma tavaly — az előző évihez képest — 20 százalékkal, a vendéglátóiparé pedig 7 szá­zalékkal nőtt. A felvásárolt ter­mékek mennyisége 21 százalék­kal haladta meg az 1969. évit. Hízott libából csaknem 30 szá­zalékkal többet, mintegy 24 ez­ret vett át a háztáji termelők­től. Ezt elősegítette, hogy az ÁFÉSZ a naposállat árát megelő­legezve biztosította. Emelkedett a felvásárlási ár, ezen felül 160 ezer forint májprémium kifizeté­sére is sor került. Galambból 30 helyett 56 mázsát vett át, ami elsősorban ugyancsak a kedvező llj korrózióvédő anyag (kilónként 46 forintos) felvásár­lási árnak tulajdonítható. A szövetkezet gazdasági ered­ménye alapján az előző évinél több nyereségrészesedésre szá­míthatnak a dolgozók. Az idén Pusztaföldváron befe­jeződik az iparcikkbolt építése, melynek költsége 1 millió forint. Csanádapácán és Pusztaföldvá­ron is a tüzelőolaj-kiszolgálást megfelelő berendezéssel korsze­rűsítik. Tavaly 160 ezer liter gázolaj volt a lakosság igénye, ebben az évben még több lesz. Az ötéves tervidőszakban mindkét község TÜZÉP-telepén hídmérleget létesítenek és kö- vesutat építenek. Csanádapácán 1974-ben másfél millió forint költséggel ABC-áruház építését kezdik meg. Üj korrózióvédő anyagot állí­tott elő dr. Dévai József profesz- szor, Takács Vilmos és Janászik Ferenc, a Veszprémi Vegyiipari Egyetem fizika—kémiai tanszé­kén, az Űt- és Vasútépítő Válla­lat megbízásából. A bitumen és műanyag „ötvözetből” született a bitulen, amely magában hordja mindkét komponens jó tulajdonságait. Védőhatása telje­sen független az időjárástól, — 30 Celsius fokon és plusz 70 fo­■■■■■•«■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a szenátus elnöke. Már az 1968- as választások után általános volt az a vélemény, hogy Fan- fani azért döntött a szenátus ja­vára (ugyanis képviselői man­dátumot is szerzett), hogy kö­zelebb kerüljön nagy álma meg­valósulásához, a köztársasági el­nöki tisztség elnyeréséhez. (Olaszországban egyébként az ál­lamfő helyettese a szenátus el­nöke). Ez a nagy cél magyaráz­za Fanfani számos olyan lépé­sét és váratlan húzását, amely időnként leghűségesebb híveit is megdöbbentette. Rómában azt mondják, hogy Fanfanit az ame­rikaiak támogatják. Versengés A másik lehetséges jelölt Aldo Aloro külügyminiszter, aki az utóbbi években észrevehetően haladó nézeteket vall és ennek megfelelően politizál (a Keresz- tálydemokrata Pártban Ss). Párthívei és más pártokhoz tar­tozó támogatói révén ő is erős, és komoly esélyei vannak. Csak­hogy nem lehet tudni, melyikü­ket fogja majd jelölni a Keresz­ténydemokrata Párt. Vannak olyan vélemények, amelyek sze­rint kettőjük versengéséből egy harmadik, Giulio Adreotti volt hadügyminiszter kerül ki győz­tesen. ö sokáig a jobboldal egyik vezéralakja volt újabban azonban józanabb nézeteket han­kon egyaránt megőrzi védőhatá. sát, nem repedezik és nem olvad meg. A kísérleti tapasztalatok szerint elsősorban a föld alatti csövek, vezetékek, szerkezetek, korrózióvédelmére alkalmas, se­gítségével biztonságosabbá tehe­tik az utóbbi időben sok gondot okozó gázcső korrózióvédelmét is. A mérések szerint a hagyo­mányos anyaggal szemben meg­tízszerezi a védőhatást. goztat, és ellenzi a parlament • feloszlatását, illetve általában a ! parlament munkájának megbé- i nítását. (Most ő a keresztényde- í mokrata kéoviselőcsoport veze- 5 tője). A legutóbbi hetekben egy má- ! sik név is gyakran szerepelt a le- : hetséges jelöltek listáján; ez 1 Francesco De Martinóé, a szocia- í lista miniszterelnök-helyettesé. : Amennyiben jelölteti magát, : minden valószínűség szerint szá- * míthat a többi baloldali párt : támogatására. Ez azonban nem : zárja ki, hogy a kommunisták : saját jelöltet állítanak. Karácso- j nyig még sok minden történhet, : de az bizonyos, hogy a kommu- j nisták szavazata döntő lesz az * elnökválasztáson. Az új elnököt S a szenátorokból, képviselőkből ! és tartományi képviselőkből álló : 1010 tagú testület fogja megvá- j lasztani, és a szavazatok mintegy j negyven százalékát a kommunis- i ták, a szocialisták és a proletár- I szocialisták adják. Mondanom sem kell, hogy a baloldalnak . egyáltalán nem közömbös az el- • nők személye; különösen azok j után, hogy a szociáldemokrata j Saragat nem váltotta be a mű- j ködöséhez fűzött demokratikus j reményeket. Ezt a véleményt | azonban egyelőre — amíg ő hi- ! vatalban van — inkább csak S magánbeszélgetésekben hallani. : Todero Frigyes S Következik: Válás — nem ; olasz módra. Irodalmi tanácskozás Moszkvában Az irodalmi kapcsolatok fej­lesztéséről tanácskoznak a szov­jet fővárosban 11 szocialista or­szág írószövetségének vezetői. A magyar küldöttséget a szocialis­ta országok írószövetségeinek szokásos évi konferenciáján Dar­vas József, az írószövetség elnö­ke vezeti. A delegáció tagjai: Si­mon István Kossuth-díjas költő, a Kortárs főszerkesztője, Cseres Tibor író, Molnár Géza, az író­szövetség külügyi titkára, és Fá­bián Zoltán, az írószövetség tit­kára. A Békéscsabai Hizlalda I-es és H-es sz. telepe ETETŐ. RAKODÓ, KISVASÜTI MOTOROS ÉS LAKATOS dolgozókat vesz fel. 166955 A HÜTÖHÄZ felvesz lakatos, esztergályos, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 186 BÉKÉSjmSMS. 3 1971. JANUÁR 28. Népgazdaságunk ív. ötéves, tervének előirányzatai szerint mezőgazdaságunkban fo­kozottabban előtérbe kerül az állattenyésztés, ezen belül is a hústermelés. A lakosság élel­miszerellátása, s az export egy­aránt azt kívánja, hogy az ed­diginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű állati termék ke­rüljön forgalomba. Az egy főre jutó húsfogyasztás a tervek sze­rint 1975-ben 14 százalékkal kell, hogy meghaladja az 1970- es szintet. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilo­grammot. Ezzel egyidejűleg a nettó-húsexport 75 százalékkal nő. Ilyen követelményt csak ak­kor lehet kielégíteni, ha az ed­diginél nagyobb ütemben fejlő­dik a hústermelés. Az előirány­zatok szerint nincs a hústerme­lésnek egyetlen olyan ága sem, amelyet ne kellene fejleszteni. A sertéshústermelés mégis kü­lön szót érdemel. 1970-ben — az előzetes adatok szerint — a hazai vágósertés-termelés 688 ezer tonnára rúgott. 1975-ben az előirányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell mezőgaz­daságunknak produkálnia. A sertéshús-termelés ilyen méretű fejlesztését elsősorban a hazai húsellátás javítása követeli. Ami a sertésihústermelést il­leti: nemcsak nagyarányú fej­lesztéssel számol ötéves ter­vünk, hanem a kisüzemek, va­lamint nagyüzemek közti sertés- hústermelés arányainak módo­sulásával is. Tavaly a vágóser­tés-termelés 52 százalékát még a kisüzemek, 48 százalékát a .nagyüzemek adták. Az elgondo­lások szerint 1975-ben a nagy­üzemek 61 százalékos arányban vesznék részt a vágósertés­termelésben. Ami az állami gazdaságokat illeti: az elmúlt években a ter­melés nagyon sok területén bi­zonyították, hogy vállalkoznak a korszerű megoldások alkal­mazására. A párt X. kongresz- szusi határozata az állami gazda­ságokkal kapcsolatban azt mondja: „Nagy gondot kell for­dítani arra, hogy az állami gaz­daságok szerepe tovább erősöd­jön ás fokozottabban járulja­nak hozzá az egész mezőgazda­ság intenzív fejlődéséhez.” E követelménynek akkor tudnak a gazdaságok megfelelni, ha a termelés egyes területein va­lóban a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően, gazdasá­gosan, sokat termelnék, s a ter­mékek minőségét tovább javít­ják. M ÍUtán a IV. ötéves terv­ben a húsprogram teljesítése az egész mezőgazdaság számára elsőrangú feladat lett, termé­szetes dolog, hogy az állami gazdaságoknak is sokat kell tenniök ennék érdekében. Ho­gyan is alakul 1970 és 1975 kö­zött a magyar állami gazdasá­gokban a sertéshús-termelés? A gazdaságok középtávú fej­lesztési terveiből készített ösz- szesítésekből kitűnik, hogy 1975-ben állami gazdaságaink 17 680 vagon vágósertést szán­dékoznak értékesíteni. S, hogv érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben — az előzetes adatok szerint —, az állami gazdaságok 8 700 vagon vágó­sertést adtak el. Öt év alatt te­hát kereken kétszeresre növelik a sertéshústermelést. A korábbi években a sertés- hústermelés fejlődésének üteme elég lassú volt az állami gaz­daságokban. 1966-ban, a harma­dik ötéves terv első évében 8066 vagon vágósertés értékesí­tésével zárták az esztendőt. Az elmúlt öt évben tehát még tíz százalékkal sem nőtt a sertés- hústermelés. Ezek után joggal tehető fel a kérdés: ilyen előz­mények után teljesíthető-e a feladat, öt év alatt megkétsze­rezni a sertéshústermelést? A kérdésre határozott igennel le­het válaszolni. Természetesen a nagy­arányú fejlesztés rendkívül sók munkát kíván az érdekelt gaz­daságoktól. A sertéshústerme­lésnek az a rendszere, amely most alakul ki pontos szerve­zést, nagy körültekintést, erős munkafegyelmet, termelési fe­gyelmet követel. A sertéshús- termelést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a terme­lést ebben az ágazatban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszerei már a korábbi évek­ben kialakultak a baromfite­nyésztésben. (Itt is az állami gazdaságok voltak a kezdemé­nyezők.) A sertéshústermelés­ben most alakulnák ki a gya­korlatban az iparszerű mód­szerek. Az állami gazdaságok ebben a munkában is élen jár­nak. Agárd, Bábolna, Szek- szárd, Hejőmente sokat tett és tesz azért, hogy valóban kor­szerűek legyenek a sertéshús- termelés feltételei. Az imént szó volt arról, hogy mennyire reálisak az ál­lami gazdasági hústermelés fej­lesztési tervei, mi ad realitást e terveknek. Nos az egyik első számú feltétel: bővülnek a kor­szerű elhelyezés lehetőségei. A gazdaságok egész sora épít új telepet. Ezek a teljesen gépesí­tett, az iparszerű termelési kö­vetelményeknek megfelelő tele­pek több mint félmillió sertés számára adnak helyet az álla­mi gazdaságokban. A nagy­arányú korszerű telepépítés mellett figyelembe kell venni a már meglevő férőhelyeket is. Ezeken mintegy 300 ezer sertés helyezhető el. Közülük mintegy 200 ezer férőhelyet lebontásra ítéltek. Ha lebontják az elavult épületeket akkor is lesz hat­százezer hízónak férőhelye 1973-ban, Az a kétforintos kilo­grammonkénti felvásárlási több­letár, amit a tavalyi döntések szerint a korszerűtlen hizlal­dákban előállított hízókért kap­nak a gazdaságok, arra ösztö­nöz, hogy a hústermelési lehe­tőségeket ebeken a helyeken is kihasználják. A hizlaldák éven­te kétszer benépesíthetek. így tehát a jelek szerint a férőhely- hiány nem lesz akadálya a program megvalósításának. Sok mindent lehetne mé^ sor­ra venni, amely a terv reali­tását bizonyítja. Ezek közül csak egyet: a takarmányellá­tást. Tavaly az állami gazdasá­gok kereken 700 ezer tonna szemes abrakot termeltek, öt év múlva egymillió 166 ezer tonna takarmánygabona-terméssel szá­molnak. A kukorica termőterü­letét százezer holddal kívánják növelni, s a hozamok hat má­zsával haladnák meg a jelen­legi holdankénti átlagot. Ha a kukoricatermesztés, a szemes- takarmány-termesztés lehetősé­geit vizsgáljuk, akkor is arra a megállapításra jutunk, hogy a terv teljesíthető. Számolgatni persze köny- nyű. Az egész program megva­lósítása azonban hallatlanul nagy erőfeszítést követel. Ezt tudják minden gazdaságban. S azt is tudják: érdemes fáradni. Olyan nagyszerű feladat megol­dására nyílik lehetőség, amely méltán teszi még megbecsül­tebbé társadalmunkban az álla­mi gazdaságokat. Almást István

Next

/
Thumbnails
Contents