Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-04 / 2. szám
1971. JANUAR }., HÉTFŐ Ara SO fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Világ proletárját, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Hz MSZMP megyei bizottságának köszöneté Az MSZMP Békés megyei Bizottsága köszönetét fejezi ki a társadalmi és tömegszervezeteknek, intézményeknek, vállalatoknak az újévi jókívánságokért. Terv Síi dúló Vasárnap délelőtti helyzetjelentés a vasútról és a közutakról Két ötéves tervidőszak határpontja, népgazdaságunk mérföldköve az 1970-es esztendő vége, s az 1971-es év kezdete, öt évre visszatekinteni nem egyszerű, mert bár sokat mondanak az összefoglaló adatok, nem tükrözhetnek mindent. Az erőfeszítéseket a gazdasági reform bevezetéséért és kibontakoztatásáért, a kezdeményezéseket a termék- szerkezet megváltoztatására, a küzdelmet a mostoha időjárással a mezőgazdaságban nem részletezheti egyetlen tervjelentés sem, ám örömeink és fáradozásaink mérlegéből nem hiányoznak. A népgazdaság eredményeit és gondjait — ha csak tört, milliomod részben is —, minden ember érzi, viseli, tehát nem- szemlélője, hanem részese azoknak. E közös érdekeltség fűz szoros szálakat a termelő és a nem termelő ágazatok, a népgazdaság valamennyi területének dolgozói között, s e közös érdekeltség magyarázza, hogy az országos számadás a mi saját számadásunk is, a terv a mi tervünk is. Ma már — az előzetes adatok alapján is — tény, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzései megvalósultak, sőt, több területen túlteljesítésre is mód nyílott. A nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedése, a beruházásoknál — 1968-as árakon számítva — az 50 milliárd forint körüli túlteljesítés megvalósítása, az ipari termelés 33—35 százalékos emelkedése nemcsak azt bizonyítja, hogy erősödött a népgazdaság, az ország, hanem azt is, hogy a források ésszerűbb, hatékonyabb kihasználásával, a munka gazdaságosságának előtérbe helyezésével sikerült az eredeti tervcélok egy részét túlhaladni. Ennek köszönhető, hogy a lakosság reáljövedelme 31—32 százalékkal emelkedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, a foglalkoztatottak száma elérte az ötmilliót, s bevezetésre kerülhettek az életkörülményekre jelentősen kiható intézkedések, mint például a 44 órás munkahét, a gyermekgondozási segély. Az eredmények elérésében fontos szerepet játszott a gazdasági reform, de nem kétséges: nem oldhatott meg rövid idő alatt mindent. A munka termelékenységének lassú emelkedése, a beruházási piac feszültsége, a műszaki haladás nem kielégítő üteme olyan ismert problémák, amelyekre egyaránt rámutatott az országgyűlés ülésszaka a negyedik ötéves terv tárgyalásakor, s a párt X. kongresszusa is, a következő évek teendőit elemezve. Az eredmények mellett tehát a gondok is indokolják, hogy az 1971—1975 közötti években, a negyedik ötéves terv időszakában olyan fejlődés menjen végbe, amit a tervtörvényben így fogalmaztak meg: „A népgazdaság olyun dinamikus fejlődését kell elérni, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának -rendszeres és viszonylag gyors növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosítsa a népgazdaság aranyos fejlődését”. Korábban már rámutattunk: a tervtörvények tömören fogalma- zottak nem részletezhetik mindazt, ami az eredmények, sikerek elérésében közrejátszott. Az áldozatkészséget, az alkotókedv és cselekvés serkentését — vagy éppen lelohasztását —, mindazt, amit termelés, gazdálkodás emberi tényezőinek nevezünk. Aligha lehet e tényezők szerepét, jelentőségét túlbecsülni! Mert éppen az emberi s a közgazdasági érdekek, indokok, szempontok közössége az, ami sikert kovácsol, ám nem könnyű e közös alapot helyben megértetni, megmagyarázni. Nem könnyű, de: elengedhetetlen! A negyedik ötéves terv ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célként, mint azt, hogy szemben a mai — összehasonlításként átszámított — 750 dollárral, a tervidőszak végén az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérje az 1000 dolláros színvonalat, s ezzel átlépjünk azon a küszöbön, amely a közepesen fejlett és a fejlett országok csoportját elválasztja. Azaz: gazdaságfejlesztésünk intenzív szakaszának kibontakoztatásával megkezdjük felzárkózásunkat a gazdaságilag fejlett országok közé. E nagy, összefoglaló célon belül világosan meghatározni a részleteket, megmutatni az egyes ember szerepét, tevékenysége fontosságát, helyi feladat. Minden kollektíva dolga, hogy egészt és részt egyaránt lásson és láttasson, megvilágítva a becsületes munka és a nemzeti vagyon gyarapodása közötti összefüggéseket. Becsületes munka. Sokszor leírjuk, sűrűn kimondjuk. Mégis, a cselekedetekben a lehetségesnél, a szükségesnél kevésbé tükröződik. Emberi gyengeségeknek éppúgy szerepe van ebben, mint a szervezési, technikai feltételek hiányainak. Ám aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a következő öt esztendőben csak az együttes tökéletesítéssel, az emberi gyengék csökkentésével, s a szervezési, technikai feltételek javításának egyidejűségével juthatunk előbbre. A nemzeti jövedelem évenként 5,5—6 százalékos növelése, az ipar termelésének hat- százalékos emelkedése, a mező- gazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozása, mint kiragadott példa is érzékelteti a teendők alkotta utat, amelyen a következő években járunk. Ehhez azonban nem elegendő egyetérteni az országosan meghatározott célokkal. Elsősorban önmagunkra, majd környezetünkre tekintve kell meglelnünk a tökéletesebbet, értékesebbet, egyénnek és köznek hasznosabbat. A kettős újévi ünnep kisebb | megerőltetést jelentett a vasút dolgozóinak, mint a karácsony. A mentesítő vonatok január 2- án alig 30—40 százalékos kihasználtsággá] közlekedtek, ezért a vasárnapra előirányzott mentesítő vonatok már el is maradtak. A másodikarai harmadikára virradó éjjel Szolnok környékén az ónös eső miatt hosszabb időre megbénultak a váltók. Ezért a hajnalban érkező pesti személy 175 (!), a reggeli szolnoki személy 130 perces késéssel érkezett. A kedvezőtlen időjárás más vonatoknál is „eredményezett” késéseket, ha nem is ilyen sokat. Negyven percet késett a kora reggeli Orient, 60 percet a 749-es szegedi személy, 40-et a Mezőhegyesről érkező vonat. A KPM Békéscsabai Igazgatóságának viszont volt bőven Sokan töltötték az elmúlt év utolsó éjszakáját, családi, barati körben a rádió vagy a televízió mellett, ám nem kevés azoknak a száma sem, akik végigtáncolták. Telve voltak a vendéglők, szórakozóhelyek megyénk valamennyi községében, városában. Az üzemek, termelőszövetkezetek kultúrtermeiben is sokan táncoltak. Mezőkovácsházán a kultúrhaz lampionokkal, szerpentin-szalagokkal díszített nagytermében több mint félezer fiatal járta a táncot reggel négy óráig. A szilveszteri tombola sorsolásán egy 17 éves fiatalembernek kedvezett a szerencse. Ö nyerte ugyanis az újévi malacot és azonnal haza is vitte a háztájiba, hogy az év végére hízót neveljen belőle. Gádoroson is sokan töltötték táncolással az óév utolsó és az új év első éjszakáját. Több mint százhuszan szórakoztak a művelődési házban, január 1-én délután pedig a művelődési ház aktivistáinak rendeztek pótszilvesztert. Idősebbek és fiatalok voltak a vendégei az eleki kultúrháznak. Több mint háromszázan szórakoztak a hajnali négy óráig tartó táncmulatságon. Sok bor és sör fogyott el, de jócskán volt dolguk azoknak is, akik az ételeket szolgálták fel. Ügy látszik, az óév utolsó napján a fiataloknak kedvezett a Fortuna isten- asszonya, mert Eleken is egy 18 éves fiatalember nyerte a szerencsemalacot. Éjfélkor ötszázan, három nyelven, románul, szerbül és magyarul kívántak bodog új évet egymásnak Batto- nyán, a József Attila Művelődési dolga a két ünnepnapon. A megye területén körülbelül 50 ember dolgozott a hóeltakarító gépeken, másik 50 dolgozó pedig készenlétben állt. Az utak takarítása vasárnap is teljes erővel folyt. Tizenkét hóekés jármű, öt őrjáratos gépkocsi és hat sószóró készülék volt az utakon, további 20 gép pedig készenlétben állt. A vasárnap hajnali daraesés szerencsére megakadályozta a hófúvást. Vasárnap délelőtt megyénkben járhatatlan út nem volt; azokon a A megyei távközlési üzem művezetőjétől, Szabó Bálinttól kaptunk tájékoztatást arról, hogy az elmúlt két nap alatt a havazás és a szél a megyében sok helyen döntött ki telefonoszlopokat és Központban. A beat-zenekar mellett megszólalt a szerb nyelvű lakosok kedvelt népi hangszere, a tambura is. Az újévi malacot itt is fiatal nyerte. Sajnos, az utóbbi két nap nagy havazása miatt a telefonvonalak több járással időlegesen megszakadtak, így a szarvasi, az orosházi területről nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy mlkent telt el az 1970-es év utolsó napja. de minden bizonnyal jól érezték magukat itt is az emberek, s ugyanúgy vidáman, jókedvűen lépték át a két év határvonalát, mint bárhol másutt a megyében. A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat eredményes tárgyalásokat folytatott a szegedi földgázellátás kiviteli kapacitására vonatkozóan. Eddig a Dunakeszi Talajjavító Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat és a saját építésű részlegük kapacitás szerződését kötötték meg, amelynek össz-értéke 42 millió forint. Ezenkívül tárgyalásokat folytatnak a Szegedi Építőipari Vállalattal is, mintegy 10 millió forintos kiviteli kapacitás-szerződés megkötésére. A fenti szerződések minden eddiginél nagyobbak így a kivitelezésük is eredményesebb lesz. A munkákat részben már elkészült tervek alapján végzik, a mellék útvonalakon pedig, ahova még nem jutottak el a KPM-esek, letaposták már a járművek annyira a havat, hogy ej lehetett menni. A közútiak azt ígérték, hogy ha vasárnap nem lesz újabb havazás, hétfő délelőttre minden út „fekete” lesz, vagyis teljesen megtisztítják a rárakódott hórétegtől. Ám a szeszélyes időjárás, látva a tegnap déli nagy havazást, úgy tűnik, keresztülhúzza ezt a számítást. R. h. fákat, amelyek rázuhanva a telefonvezetékekre, megszakították az összeköttetést a megyeszékhely és a városok, községek között. Vasárnap délig a megyében 16 helyközi vidéki összekötővonal rongálódott meg. Így többek között nem tudtak beszélni a megyeközponttal a kö- rösladányiak, dévaványaiak, mert a két község között hét oszlop dőlt ki. Ez volt az oka annak is, hogy Szeghalommal sem lehetett kapcsolatot teremteni. A Békéscsaba—Budapest közötti telefonösszeköttetést a nagylaposi szakaszon kidőlt három nyárfa okozta. Nem tudtak beszélgetni a gyulai—debreceni vonalon, a békéscsabai—mező- berényi vonalon és részben zavarta a kapcsolatot a Békéscsaba—Sarkad, Békéscsaba—Batto- nya, Lökösháza, Vésztő között megszakadt telefonvezeték. A művezető azt is elmondta, hogy a szolgálatban levő távírdái hibaelhárító munkások már reggel óta kint voltak a hibák elhárításán és berendelték a szabad szombatos munkásokat is- Nagyban nehezítette a javítási munkákat, hogy vasárnap délelőtt sem szűnt meg a havazás, csak ideig-óráig és a nagy hó miatt a postai munkások csak gyalogosan tudták megközelíteni a szakadások helyét. hiányzó terveket pedig a Szegedi Tervező Vállalat biztosítja. A mezőgazdasági üzemek gázellátására vonatkozóan is kötöttek megállapodásokat. A gyulai Köröstáj Tsz gázellátásához hozzájárulást adnak, s ennek a terveit is a vállalat készíti. Hasonló hozzájárulást adnak a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a csongrádi Vörös Csillag Tsz gázellátási munkáihoz is. Jelenleg a Mezőhegyesi Cukorgyár föld Gázellátásán dolgoznak .amely 17 millió forintos beruházás: ennek kivitelezője a mátraaüai szénbányák. A tervezett 12 kilométeres vezetékből eddig 8 kilométeres szakasz készült eL A községekből jelentik: Hízó lesz az újévi malacból — Sok étel-ital fogyott — Hórom nyelven köszöntötték: B. Ú. É. K. Telefonoszlopokat, fákat dösilött ki a hóvihar Terjed a föídgázhasznositás , megyénkben