Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Miről tanúskodnak Beszéljünk a kényes kérdésekről: a kérdőívek? A sportot kedvelő emberek körében nagy visszhangja volt annak a kérdőívnek, melyet 1970. október 31-i dátummal bo­csátott közre az MTS Orosházi Városi Tanácsa a Szakmaközi Bizottsággal közösen. A 22 pont­ból álló kérdőívet 500 példány­ban osztották szét a város te­rületén azzal a céllal, hogy köz­véleménykutatást végezzenek Orosháza sportéletével kapcso­latban. Meg keU jegyezni, hogy a város sportvezetői számára ez a ■módszer csupán segédeszközt jelent a további munkához. Naiv elképzelés az, hogy a sporttanács a kérdőíveken ke­resztül ntfert információk, alap­ján akarja megismerni az alap­vető problémákat, illetve azok megoldási módjait. A válaszokból világosan kide­rül, milyen mértékben tájéko­zottak a válaszadók. (Ahol szükséges, tisztázzák a téves né­zeteket, helyére teszik a dolgo­kat!) A kérdőívek „szórásának" aránya és „iránya” a következő volt: (zárójelben a visszakapott I kérdőívek számát közöljük) Rá- ' kóczitelepi általános iskola: 5 (—), 1. sz. általános iskola 50 (26), 3. sz. általános iskola: 60 (26), Táncsics Mihály Gimnázi­um 50 (33), Mezőgazdasági Technikum: 10 (8), Szakmun­kásképző Intézet: 40 (30), BOV: 20 (10), Kórház 10 (5), Totózó 30 (16), Üveggyár 30 (17), Vas- Műanyag Ktsz 10 (8), Kazánja-l vvtó Ktsz 10 (10), Lakatos Ktsz 10 (9), Dózsa Tsz 10 (3), Gépja-' vító Állomás 15 (3). Építőipari Ktsz 5 (2), Faipari Ktsz 5 (—), Ruhagyár 5 (3), Járási Tanács 5 (2), Városi Tanács 7 (4). Ci­pőipari Ktsz 5 (5), Városi KISZ- alapszervezetek 100 (12), Egyéb 13 (6). Az általános és a középfokú iskolák esetében a tanulók szü­leitől kértek véleményt. A vá­rosi KISZ-alapszervezeten ke­resztül remélték kilzérni a ki­sebb gazdasági egységek, intéz-, mények dolgozóit, illetve azok véleményét. összesen 239 darab értékelhe­tő kérdőívet kaptak és dolgoztak! fel. Előfordult, hogy az egyes kérdésekre több válasz is érke­zett.de nagyon sokan cgy-eny . kérdésre nem válaszoltak. A lé­nyegesebb kérdésekre adott vá- \ laszok összegezése röviden a 1 következő: (zárójelben az adott válaszok számát közöljük). A város minőségi sportja visszaesésének okát több ténye­ző befolyásolta. Nem megfelelő sportegyesületi vezetés (71), egyes vezetők nem kellő mérté­kű hozzáállása (51), anyagi problémák (43) megfelelő sport- létesítmények hiánya (43), az egyesületek közötti széthúzás (40), tehetséges sportolók elkal- lódása (7). Amikor egy terület, gazdasági egység sportéletét vizsgálják, alaptételként le kell szögezni, hogy a testnevelési és sportmoz­galom társadalmi mozgalom, társadalmi összefogás eredmé­nye. A válaszok is jól érzékel­tetik ezt, bár nem is érintették az összes befolyásoló tényezőt. (Ilyenek többek között a városi sportvezetés, szakember-ellátott­ság, tömegszervezetekkel való kapcsolat). A visszaesés okát röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy az utóbbi években az. országos sportmozgalomban bekövetke­zett fejlődéssel Orosháza — szinte semmilyen területen — nem tartott lépést. Ragadjuk ki a kérdéskomp­lexumból a sportlétesítmények helyzetét. Az elmúlt 15 év alatt a városi tanács kimondottan er­re a célra összesen 150 000 fo­rintot fordított! Az új sportlétesítmények, me­lyek az utóbbi években létre­jöttek, elsősorban oktatási célo­kat szolgálnak. Természetes, hogy ez is nagymértékben se­gíti a sportmozgalmat, azonban alapvető kérdéseket nem tud megoldani. Evek óta vitatott té­ma az általános közegészség- ügyet szolgáló sportuszoda kér­dése. A város lakossága is át- érezte ennek a szükségessrnét és támogatásként kb. 150 000 fo­rintot gi/üjtött össze. Ez a tár­sadalmi összefogás kevésnek bi­zonyult. ami azt eredményezte, hogy nevezett összeg még min­dig a városi tanács vénzilayi osztályának enyszámláján van. Sokan kérdezik, mi lesz ev"ok az összegnek a sorsa, ha a Dia­na-fürdőt bezárják? Lesz-e egy­általán fedett uszoda Oroshá­zán? (Tudomásunk szerint ez még nem eldöntött kérdés!) A kérdőívek értékelését la­punk csütörtöki számában foly­tatjuk. Kútfúrási, vízmentes csőálsajtolási és vízlelsnítési munkák elvégzésére megállapodásokat kötünk, az alábbi feltételeikkel: Kútfúrási munkák «víztermelő kutak (350 m mélységig), talajmechanikai és hidrológiai feltárások, rövid határidőre. Csaátscsjtolási munkák vonalas műtárgyak (utak, vasutak stb.) alatt, 1200 mm átmérőjű acélcsövek és 1200/1500 mm átmérőjű vasbetoncsövek átsajtolása 1971. II. félévére. Talajvizszint-silllyesztés Vákuum- és Siemens-rendszerrel, 1971. évi kezdésre. Címünk: Közmű- és Mélyépítő Vállalat 8. sz. FöÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE, BUDAPEST, VI.. Bajcsy-Zsilinszky út 15/e. Telefon: 127—014. Az átigazolások kapcsán — egy újságcikk és egy levél margójára A Békés megyei újságolvasó a legtöbbször örül, amikor egy országos lapban megyéjéről ol-l vas. Sokszor azonban az öröm­be, üröm is vegyül. Így volt ez a múlt hét szombatján is, ugyanis a Népsport január 23. száma a következőket írta, ezzel a címmel: Miért így csinálják? Majdnem a sportággal egy­idős a Békéscsabai MÁV kézi­labda-szakosztálya. A leg­utóbbi 25 esztendőben különö­sen sokat tett a viharsarki vas- j utas egyesület a kézilabdázás! érdekében. Csapataik ezek so-j rán a legjobbak osztályát isi megjárták, és a legutóbbi évek-j ben is az NB II-ben szerepelt férfiegyüttesük. Hatvankilenc- ben és tavaly is, hajszálnyira! maradtak el az NB I/B-be kerü­léstől — mindkétszer máso­dikok lettek. Az 1969-es neki­rugaszkodást követő esztendő­ben talán sikerül is tervük, ha — külső erők által irányított kezek nem nyúlnak közbe... Akkor ugyanis — még máig is homály fedte körülmények között — öt játékost, egyik napról a másikra csábítottak ei, s igazoltak át a Békéscsabai MÁV-ból a Békéscsabai Előré- be. A vezetők által csak titok­ban kimondott, de városszerte közszájon forgó indok: „...legyen igazán nagy egyesü­lete' Csabának...!” Legyen — mondjuk mi is. De — ilyen áron? A kézilabdázás Békéscsabán mindig — és ma" is — jó táptalajra lelt. Kedvelik a fiatalok, s avatott szakem­berekben sincs hiány a vá­rosban. A sportág mostani vihar­sarki téli idényében a fur­csa módon történő játékos- csábítások — információnk szerint megint a MÄV ká­rára — ismét nem kis viha­rokat kavarnak. S ez, a már ismert gyakorlat szerint, cseppet sem használhat a békéscsabai sportéletnek, nem válik a városi sporter­kölcsök dicsőségére... Akkor — miért csinál iák?” ...És az aláírás: (sz, gy.) A Népsport-cikk után egy levelet idézünk. A szöveg így hangzik: „Békés megyei Népújság te­remkézilabda Kupa Szervező j Bizottsága, Békéscsaba. Sajnálattal bejelentjük, hogy ! a Népújság Kupa további küz­delmeitől visszalépünk. Fenti elhatározásunkat a tet­te szükségessé, hogy már har­madik éve a Kötöttárugyár ve­zetősége arra használja fel a csabai tornán való részvételün­ket, hogy játékosainkat külön­böző ígéretekkel csábítani pró­bálja és ezzel igen nagy mérték­ben zavarja sportkörünk csapat­építési és felkészülési terveit De ezt a játékosszerzési tervét is j igen sportszerűtlen eszközökkel hajtja végre, mert nem a veze­tőségünket keresd fel először, hogy mi a szándékuk, hanem a vezetőségünk megkerülésével g békés mmja jum. JANII AB 2& közvetlen, a játékosainkat csá-; bítják el különböző ígéretekkel. A fenti tények és a január 10-én a Bcs. Konzerv elleni mérkőzésén történtek, majd a MÁV elleni eredmény döntet­lenné való kihozása a jegyző­könyvön (a mérkőzést megnyer­tük), arra az elhatározásra készteti a sportkör vezetőségét, hogy a sokévi kellemes kap­csolatot megszakítsa és a régi nagy csatákra csak mint kelle­mes sportkapcsolatra emelékez- zen. Mivel a hátralevő mérkőzé­sünk a Kötötárugyár csapata el­len lenne, nem kívánunk a csapa­tuk ellen játszani, mivel a csa­pat szakosztályvezetése vélemé­nyünk szerint súlyosan vétett a sportszerűség ellen. De nem kí­vánunk a jövőben sem részt venni a Népújság Kupa küzdel­meiben, mert így talán elkerül­jük játékosaink felesleges zak­latását.” Feladó: Spartacus Sportkör, Hódmez6vác .rhely. Az aláírás Hátsek József szakosztályvezető. A dátum: 1971. január 18. Véleményünk és a tények Bár elhatároztuk, hogy átiga­zolási ügyekkel — mivel ezek a sportegyesületekre tartoznak — nem foglalkozunk, most mégis közreadtuk a Népsportban meg­jelent cikket, valamint a Hí Spartacus levelét. A Népsport — íráshoz ennyit, j Az elmúlt esztendőben, illető-: leg az 1968-as bajnokság után a MÁV-ból Szabó, Rozsos, Varga, Bíró, Veress került át a lila-fe­hérekhez. Most Antal, Rá ez je­lentette be, hogy a jövőben az Előrében kíván tovább sportol­ni. Radnai munkahelyi sport­egyesületéhez, a Bcs. Vízmű SC-hez igazolt, helyette a vas­utasok Szelcsányit, Zsilákot, Gá- likot, Hajdút kapták. Ezek té­nyek. Mindehhez hozzá kell ten­nünk: a fennálló rendelkezések értelmében minden sportember azt az egyesületet választja, amelyikben jobban tud fejlődni, amely szimpatikusabb számára, vagy amelynek bázisa, még ha az megyei I. osztályú is (mint Radnai esetében) jobb megélhe­tést biztosít számára Persze... a játékosoknak van­nak erkölcsi kötelezettségei is. Vizsgálat tárgyát képezi az: a régi klub, az anyaegyosület mit tett korábban a versenyzőért? És létezik egy olyan fogalom, i hogy klubhűség... A tel’essé" kedvéért azt sem szabad elfelejteni: van, volt és — sajnos sokáig — lesz klubsovinizmus! De vannak sportfejlesztési tervek, ame­lyek szinkronban vannak a gazde.-.í.n-in.kkal, vannak sportpolitikai célok, vannak elképzelések, amelyeket nem egy-egy fantaszta, hanem a párt, a tanács és az MTS tanácsa, apparátusa, szé’cs- körű tájékozódás után ké­szít és fogad el! A vásárhelyi Spartacus szakosztályvezetőjé­nek levelét az előbbinél bőveb­ben kell kommentálnunk. Kezdjük a Bcs. Konzerv.- mérkőzéssel kapcsolatos meg­jegyzéssel. Be kell vallanunk, itt sajnos igaza van a vásárhelyi szakosztályvezetőnek. A két szarvasi játékvezető, Veszter és S. Farkas sorozatosan tévedett a Spartacus terhére. Hibáikkal döntő módon befolyásolták az eredmény alakulását. (Csak egy példa: a Spartacus 11, a Kon­zervgyár 1 percig játszott em­berhátrányban...) A MÁV elleni rrérkőzés eredményét illetőleg tévednek. Itt a találkozó a pá­lyán elért eredménnyel került a jegyzőkönyvbe. A hiba csak az volt, hogy az első vasutas gól szei zc jenek nem húztak „egy „strigulát” (ami a gólt jelenti) a neve mellé. Innen a félreértés. A másik témáról a követke­zőbe! A Bcs. Kötött a Tiszán­túl, Dél-Magyarország egyetlen NB I-es női kézilabdacsapata. Amióta a legjobbak közölt játszanak (1968) a következő csabai származású játékosok távoztak: Dricnszki, Virág, Weiner, Bartolák, Rá-cz, Má­zán, Németh, Czegle, Tí­már, Ancsin, Komáromi, Gedó, Gyulainé, Darabos, Szegediné. Közülük Ti mámé Ancsin Judit tért vissza. A három év alatt igazolták a megyei I. o. bajnok­ságból: Vaszkót, Tóthot, Vargát, őket és még négy 15 éves sport­iskolást Mindezek után kényte­lenek a vezetők játékosok után nézni, mert jelenleg Orvos, Vaszlcó, Ilyés, Varga, Tóth, Tí- mámé, azután három ifi, Hra- bovszki, Siszák, Csapó (tehát még egy csapatra való játékos sem!) jár edzésre. És igazolni most sem, tudtak a városból, a megyéből — senkit sem! Ezután nézzük, hogyan fest a játékos­csábítás. De a vásárhelyi-ügy megvizsgálása előtt — ugorjunk vissza egy-két évet». vagy 3 hónapot.. Czegle Júliát például 1968 nyarán egyszerűen autóba ül­tették és Veszprémbe vitték. Szegedinének a Bp. HSC vezetői már meg is mutatták új, buda­pesti lakását. Darabossal is a pes­tiek tárgyallak. Legutóbb, ami­kor a Bp. Spartacus labdarúgó- csapata az Elörével játszott, Ilyés Máriát, illetőleg családját kereste fel a Spartacus sportor­vosa, a TF tanára, dr. Mohácsi J uos. aki 2 ezer forintos fize­téssel hívta a szövetkezetiek­hez a textilesek legeredménye­sebb játékosát (Csak úgy mellé, késén: Ilyés 1550 forintot keres havonta). Kétségtelenül beszéltek a textilesek vezetői az elmúlt évben Oláh Júliával és Tóth Vilmával. Beszéltek a klub ve­zetőivel is. Azok kijelentették, hogv ha a Kötött Oláhnak és férjének megfelelő állást és la­kást biztosít, Tóth Vilmának hasonlókat — lehet szó a dolog­ról. A Kötött ezt nem tudta tel­jesíteni, különben is a Sparta­cus vezetői később kijelentették, senkit nem adnak ki, mert fel akarnak kerülni az NB I/B-be. (Nem kerültek fel...) Tény, hogy a csabai vezetők most is beszélgettek Tóth Vilmával, aki kijelentette, szeretne fel­sőbb osztályban játszani. A ki­tűnő játékos és tehetséges tár­sa, Böröczki, aláírta az átiga­zolási lapot — Csabára. A játé­kosokkal történt beszélgetés után mentek él a Sparta cushoz a textilesek. Ott a vezetők kö­zölték: még ha a lányok az NB I-be is vágynak, akkor sem adják ki őket! A Kötött — kontra Spartacus ügy így fejeződött be. Kinek van igaza e két ügy­ben? Nehéz eldönteni, mert valóban kell, hogy legyen sportszerűség, klubhűség. De vannak célolr, elképzelések. Vannak olyan klubok, ame­lyek magasabb osztályban játszanak, vannak olyanok is, amelyek többet tudnak nyújtani — a másiknál. Még csak annyit: hallottunk már olyasmiről, hogy az érdekeltek megegyeztek... CH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents