Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „ 1971. JANUAR S3., SZOMBAT Ara 1 forint xxvi. Évfolyam, 19. szám Szénási „gyémántok” <3. oldal) Velük vagy nélkülük <4. oldal) Vállalati teendő X népgazdasági terv és a re- | form szoros kapcsolatban áll! egymással A terv a gazdaság- fejlesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e fel adatok hatékony végrehajtásához szolgáltat eszközöket, módszereket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek másodlagos szerepet játszanak, jóllehet visszahatnak magám a tervezésre. A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől változott meg a gazdaságirányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv cél- és eszközrendszere először került komplex módon, egyidejűleg, a kölcsönhatások figyelembe vételével kidolgozásra. így a terv céljai és a közvetett gazdasági szabályozás szerves egységet alkotnak. Ezt formailag is jól tűk. rözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági szabályozás rendszerét Ez a formai kapcsolat tartalmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzésednek meghatározásánál a központi irányítás először vehette számításba az egész tervidőszakra a reform által kínált lehetőségeket. Ezért a terv’ viszonylag kevés részletadatot tartalmaz és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüggések, célkitűzések sem kategorikusak, hanem bizonyos értékhatárokat jeleznek, tói—ig-okra utalnak. S ez érthető, hiszen az előirányzott feladatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem a közvetett gazdasági szabályozás. Ezért hangsúlyozza a. tervtörvény második része: „A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a tervben előirányzott £0 arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását”. A negyedik ötéves terv vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez alkalmazkodnak a közgazdasági szabályozás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jövedelem- szabályozás az ésszerű eszköz- gazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka- takarékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszámtartalékaikat s a népgazdasági tervnek megfelelően emeljék a munka termelékenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságától függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmének növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támogatása az iparág átlagos I devizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a vállalatokat. Hasonlóképpen sort» vehetnénk a gazdasági szabályozás valamennyi elemét, amely együttes hatásában eredményezi a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtását. A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sokoldalú hatását, követelményeit, mind a munkájúkat, a kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célkitűzéseket figyelembe venni. Saját érdekeik ellen vétenek, ha ezt elmulasztják. Az irányító hatóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb körülmények hatására a vállalati magatartás. a döntés mennyiben felel meg a népgazdaság érdekeinek, a központi terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán — ha azok elszigetelték — utasíthatják a vállalatot, közvetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben kerül szembe evvmássál, azért mert a szabályozás hibás vagy elavult, akkor a közvetett irányítás köz- gazdasági eszközeit módosítják. A gazdasági szabályozásnak vannak viszonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősége persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati érdekeltség kialakítására, a középtávú népgazdasági tervek hatékony teljesítésére törekszünk. Bizonyos változtatásokat a terv célkitűzései, a népgazdaság érdekei feltétlenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a népgazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak tekinteni, amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét igazítani kell. A vállalati önállóság és a gazdasági szabályozás közvetett, keret jellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget feltételez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni keli azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvalósítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbontott tervek különböző mértékű vállalati túlteljesítése, illetve az elmaradások okoztak. Az önálló vállalati tevékenység —- főként a piaci hatásokra —, azokban az apró részletekben finomítja, precizi- rozza a népgazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések. az átfogó társadalmi szükségletek meghatározásánál eredetileg nem vehettek figyelembe. Kovács József »Ezután jón a feketeleves?” A téli védekezés eddigi tapasztalatairól és feladatairól tárgyaltak Békéscsabán Lazíts — és légy egészséges (S. oldal) Mini Magazin (ti. oldal) Külföldi áruk a kirakatban (7. oldal) Az elmúlt évek hagyományaitól eltérően, a KPM az idén nem tavasszal, hanem tél derekán rendezte meg azt az értekezletet, amelyen értékelték a téli védekezés eddigi tapasztalatait és vázolták az előttük álló feladatokat. Az is újdonság volt, hogy az ország valamennyi — 19 — közúti igazgatósásán egyidőben január 21-én tartották ezeket a tanácskozásokat. Békéscsabán erre az ifjúsági és úttörőházban került sor. amelyen a KPM, valamint a téli védekezésben velük szoros együttműködésben tevékenykedő VOLÁN Vállalat vezetői, műszaki szakemberei vettek részt Megjelent a tanácskozáson dr. Moldován Kristóf, a KPM közúti főosztály építési osztályvezetője, Baukó Mihály, a párt megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Takács János, a Békés megyei Tanács V. B. építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetője, Boros József, a KPM békéscsabai igazgatóságának vezetője, valamint Kazamér Károly, a 8. számú VOLÁN Vállalat igazgatója. Elsőként dr. Moldován Kristóf adott tájékoztatást az országos védekezési, hóeltakarítási munkákról, amelvek során jól vizsgáztak a KPM szakemberei, dolgozói. Igaz, az idei télre — okulva a tapasztalatokból — fokozták a gépesítést és a védekezési munkákra 720 hómaró és hóeke állt rendelkezésre. Ez a géppark elegendő egy közepes erősségű tél okozta zavarok leküzdésére. Gazdasági okokból a meglevő gépparkot nem „lenne kifizetődő” tovább bővíteni, hiszen 20 évenként van csak egy- egy olyan — a normálistól eltérő — tél, amelyhez ez a géppark kevés lenne Az eddigi eredmények természetesen nem azt jelentik, hogy most már minden rendben van, hiszen tavaszig még sok minden előfordulhat, még eztán jöhet a „feketeleves”. Éppen ezért — rátérve a feladatokra — fel kell készülni, hogy egy rendkívüli időjárás esetén se legyen komolyabb fennakadás az elkövetkezendő időkben. Egy ilyen esetben igénybe kell venni a helyi üzemek, intézmények gépjárműparkját és munkaerejét. Ennek hatékony megszervezése nemcsak helyi, hanem népgazdasági érdek is, hiszen ha például az ország 30 ezer kilométeres úthálózatán megbénulna a forgalom, ez óránként 3 millió forint kárt okozna a népgazdaságnak. A legközelebbi fontos feladatok között említette meg — a közutak megóvása érdekében — az olvadás során az utakon felgyülemlett víz levezetését a lehető legrövidebb időn belül. Ezután Boros József ismertette a megyed helyzetet, és elmondotta, hogy az eddigi védekezésre fordított összeg eddig jóval alacsonyabb az elmúlt évieknél. Kazamér Károly, a VOLÁN igazgatója arról a nagyszerű együttműködésről beszélt, amely az utóbbi években kialakult a KPM és a VOLÁN között, és feladatként jelölte meg ennek az együttműködésnek további erősítését, szélesítését. Baukó Mihály köszönetét mondott a két szerv képviselőinek az eddigi eredményes munkáért, de néhány kritikai megjegyzést is tett. amelyet a jövőben hasznosítani lehet a védekezésben. Befejezésül pénzjutalmat osztottak ki a téli védekezésben élenjárók között, B. O. Magyar—német és magyar—lengyel barátsági napok lesznek megyénkben A Hazafias Népfront szervezésében, a népek barátsága jegyében magyar—német és magyar—lengyel barátsági napok lesznek megyénkben. A lengyel nép életéről, munkásságáról, a két nép barátságáról, együttműködéséről Nagybánhegyesen és Zsadánvban tartanak előadásokat, filmvetítéseket. A barátsági nagygyűlésen lengyel vendégek is felszólalnak. A lengyel, vendégek január 27—28-án tartózkodnak megyénkben. A magyar—német barátsági napot január 30-án — hasonló műsor- programmal — Almáskamaráson tartják. ■ BBBBBSB9BBB®9BBBBBIIi!BBBB8B®BtlB91BBBSBBBSSBBilBBSBBBBBBBBBlBllBBSBB91BBfcBBan8EBBBBBBfiSSS0BBBBTélen is épül a Tissa—He vízlépcső Téliesített körülmények között építik tovább Kiskörén a Tisza—II. vízlépcsőt. A 30 köbméter, óra teljesítményű félautomata betongyár a hideg időjárásra rendezkedett be, melegen tartja a vizet és az adalékanyagokat és ugyancsak melegen viszik a helyszínre a szállítótartályokba töltött betont. Képünkön; Az erőmű pillérei, háttérben a betongyár. (MTI fotó)
