Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
Erdehes a békéscsabai 'll'f-klubban Véleménycsere a termelőszövetkezeti hitelpolitikáról A Magyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatóságán kedden megbeszélést tartottak. A tanácskozáson megvitatták a megye termelőszövetkezetei és a bankszervek között kialakult kapcsolatot és együttműködést. Részletesen elemezték a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét, a hitelezési problémákat és lehetőségeket. A megbeszélésen részt vett dr. Pales Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, Gulyás Pál, a Nép- szabadság . képviselője, továbbá a megye két termelőszövetkezeti szövetsége képviseletében Báli István szövetségi elnök, Hra- bovszki Mihály szövetségi elnökhelyettes, Horváth Pál és Nagy Mihály tsz-szövetségi titkárok. A bank megyei igazgatósága részéről dr. Krattinger Marton igazgató és Kaplony Mihály osztályvezető. Áz ifjúság és a kollektív szerződések Ifjúmunkás nagyaktívaülést tartott tegnap, január 20-án délelőtt a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházban a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az ülés előadója Agócs István, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának helyettes vezetője volt. Vitaindító előadásában beszélt többek között az eddigi kollektív szerződések tapasztalatairól, a következő öt évre vonatkozó szerződések jelentőségéről, ezek előkészítéséről, és az ifjúsági vezetők ezzel kapcsolatos feladatairól. Az ifjúmunkás nagyaktíva ülésen megyénk üzemi és állami gazdasági KISZ-titkárai, valamint a járási és a városi KISZ- bizottságok képviselői vettek részt Balogh Ferenc fotóinak kiállítása után, most a batikművcszet néhány szép alkotásának ad helyet a TIT békéscsabai Értelmi- sé°i Klubia. A kiállító művész, Tóth Valéria munkáit változatlanul sok érdeklődő szemléli tetszéssel. A TIT kamaratárlat-soHol vannak a régi társak? rozatának. következő alkotója: Görgényi Tamás. Kél TIT-előállás ' Gyo'án Két érdekes előadás szerepel a Tudományt» Ismeretterjesztő Társulat csütörtöki gyulai programjában. Délután 4 órakor az Erkel Művelődési Központban Növénytermesztő szemmel Jugoszláviában címmel Véigváry József agrármérnök, délután 6 órakor a természettudományi előadóteremben Az üveggyártás múltja és jövője címmel Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója tart előadást pulton, a felszolgáló lába az asztalok között. E hangulati változás pontos időponthoz kötött. Hét órakor a pohos irodája felőli oldalbejáratnál megjelenik Nelli kísérőjével ás kenyér- kereső társával, Jumbóval. Ekko_ rára már elszéledtek azok a vendégek, akiket az este hazaszólit, s az idősebb nemzedék helyébe — micsoda szép szimbóluma a sorsnak! — a jövő megvalósítója, az ifjúság ül. Persze, ez nem jelenti azt hogy az előrehaladottabb korosztályok nem képviseltetik magukat, de zömmel mégis a fiatalságé ez a kis szórakoztató paradicsom. Mikor Nelliék elfoglalják helyüket, a zongora körüli rekeszek már megtelnek, felcsattan a taps, a két művész meghajlik tisztelői előtt csak úgy ülve a zeneszer— Szereted a fiatalokat? | — Igen. Szeretem, magam is az vagyok. — Jól van! Ilyen ember kell nekünk! Üj ifjúsági szervezetet teremtünk. Vállalod? — Igen. így kezdődött. Ma kissé furcsának tűnne az ilyen párbeszéd, akkor helyénvaló volt: 25 évvel ezelőtt történt» *** Román Aladár, a békéscsabai 9. számú általános iskola földrajz-biológia szakos tanára akkor még fiatalember volt Vele zajlott le ez a párbeszéd. Hogy miért? Tenniakarása, az ifjúság iránti szeretete, lelkesedése a szebb holnapért, már a fél-j szabadulást követő első időkben, feltűnt azoknak, akik összefogtak megteremteni az új világot I Nem volt hős, csak egyszerű ember, aki megértette az időkl számok mellett, s néhány las- : súbb számot eljátszva megikez- ■ dik a hangulatkeltést Eleinte 5 gyorsabb ritmusú művek inter-: pretálásával kezdték, de a ta-; pasztalat azt mutatta, szükséges ■ a vendégek zenei előkészítése. : Nellinek a munkahét minden: estéjére megvan a külön öltő- ■ zéke, ami e téren is fejlett mu- • zikalitását mutatja, hiszen s; szemmel felfogható ritmikus öl- ■ tözködés is kifejezi, őszőkesége jj nemcsak a zenében kedveli a : szabályos (vagy szabálytalan) ■ váltakozást hanem a ruhavise- ! let ben is. Jumbó állandóan egy : öltözékben jelenik meg. Fekete ■ szmoking, s a divatnak megfe- ■ lelő színű és formájú nyakken- : dő. Hajviselete mint a kisváros ; aranyijainak, hátul a nyakáig • ér, elöl a csapzott tincsek a: szemébe lógnak, mintha elf ele j_ : tette Volna, hogy van még olyan • bolt nálunk, ahol fésűt is lehet j kapni. Vastag keretes, sötét: szemüvegét akkor is viseli, mi- • kor arra semmi szüksége sincs,! de hát ez is egy modern dzsessz- : dobos kellékei közé tartozik. ; Hátulról figyelve koponyáját, ' nehéz eldönteni, hogy a hím-: vagy a nőnem képviselője deko- : rálja ily gondozatlanul állítólag ■ legbecsesebb testrészét. Emléke- ! zésem estéjén Nelli bordó bár- : sonyruhában ült a zongorához. • A mély kivágás előre garantál- j ta a személyének szóló érdeklő- j dést, fokozta a kíváncsiságot a; női test anatómiájával behatób- j ban csak most foglalkozni kéz- • dő, tejfölös szájú tacskók részé- ■ re. Olyan pikánsan tudta elren- j dezni a szoknyarészt is, hogy: kétségtelen formás térdeiből • ugyan nem sokat lehetett látni, ! de állandóan ébren tartotta a i .ml lehet feljebb” izgalmát. j (Folytatjuk) | szavát. Es lehet, hegy ez a megér rés pusztán megérzés volt, de mély gyökerekből fakadt. Édesapja a távoli Sza'.rolcsbsn tanítóskodott, s már az első időkben a nincstelen parasztok mellé állt. így lett 191)-ben a község, majd a járás vezetője. A forradalmi gondolkodású falusi tanítónak később a Tanács- köztársaság bukása után igencsak meggyűlt a baja a hatóságokkal. Az akkor gyermek Aladár nem sokat értett ebből, de apja tanításait magába szívta, s ahhoz igazította tetteit is mind a mai napig. Emlékeimben kutatva... Huszonöt év nagy idő egy ember életében. Egy negyedszázad alatt új nemzedék nő fel. Román Aladár családjában is felnőttek a gyerekek, számszerűit nyolcán. A legkisebb most másodikos gimnaz!sta. A nagyobbak viszont már unokákkal is megörvendeztették. Ö volt az első megyei úttörőtitkár — Most kutatok az emlékeim között, keresem a régi barátokat, felidézem a múltat, gyűjtöm az anyagot ahhoz a kiadványhoz, amelyet az úttörőszövetség jubileumára akarunk megjelentetni — mondja beszélgetésünkkor. — Régi nevek jutnak eszembe; az akkori vezetőké, harcos- .társaimé. Igen jól emlékszem Tóth Pálra, aki újságíró lett. Bárhová megyek, bárkivel beszélgetek, az idősebbek közül, mindenkivel megpróbálom feleleveníteni a két évtized előtti időket, s így jutottam nagyon sok társam nyomára. Az egyik akkori úttörővezetőre úgy bukkantam például Kevermesen, hogy mint nyugdíjba vonuló pedagógust emlegették. Nagyon megörültünk a találkozásnak, s amikor tervemet előadtam, készségesen rendelkezésemre bocsátotta a nála levő régi fényképeket, leveleket, dokumentumokat. így jön össze apránként minden tárgy, amely a 25 év előtti időkről szól. s bizonyítéka annak a- munkának. Ezzel segítem a történelmi bizottságot, amelynek tagja vagyok. Nagyon jó lenne, ha mindazok, akik az első időkben együtt szervezet ék a szövetséget, vagy mint úttörőtitkárok dolgoztak, felkeresnének bennünket. A jubileum alkalmával tervezzük ugyanis egy veterán-találkozó megrendezését 4 Csillebérc alauítöi Bár 25 év alatt csak szép emlék gyűlt össze és nehéz kiválasztani a legszebbeket, mégis van jó néhány, amely felejthetetlen. Csillebérc, Budapest és Keszthely. Hogy miért e három hely? — Az első között volt a mi 40 tagú csapatunk Csillebércen, amely a szó igazi értelmében az úttörőváros alapjait rakta le. Társadalmi munkában vettek részt az építésben. A csoportot Pepó György, akkori békési járási úttörőtitkár vezette. Csupa lelkes, munkárakész, ifjú. ember volt. Sokukról már nem is tudunk, szétszéledtek az ország különböző tájain. Másik nagy élményem az első úttörőkongresszus volt, melyet Budapesten tartottak. Itt találkoztunk először külföldi ifjúsági szervezetek. képviselőivel. A lelkesedés, a hangulat oly felemelő volt, hogy kifejezésére szavakat nem lehet találni. Még megvan az első jegyzetfüzetem, amit ott kaptam, amely őrzi a legszebb pillanatokat. Sárgult, kopott, jegyzettömböt vesz elő, mintegy bizonyítékul, s ezzel együtt előkerül egy hosszú névsor is. Az első Békés megyei úttörőtábor, az üdülők 350 főnyi csoportjának névsora. — Pontosan nem emlékszem, hogy ennyien voltak-e, vagy többen — folytatja. — De az biztos, hogy Békés megyéből vittük az első üdülőcsoportot és a legtöbb gyereket. Nem azért, mintha más megyéből nem lett volna elég jelentkező, csupán azért, mert az élelmiszerről, az ellátásról nekünk kellett gondoskodni, s a mi megyénkben sok-sok vállalat, állami és társadalmi szerv járult hozzá anyagilag, természetbeni juttatással egyaránt. Két hétig voltunk Keszthelyen, a „Magyar Tenger” partján, 350 gyermek, aki még soha nem látott hegyet, nagy vizet. Képzelheti, micsoda élmény volt. *** Román Aladár ma sem hűtlen a mozgalomhoz, őszülő fejjel, de fiatal szívvel egyik leglelkesebb segítője az úttörőszövetségnek. S bár a stafétabotot már rég átadta fiatal , kollégáinak, időnként előfordul, hogy helyettesíti valamelyiket, vállalja a csapatvezetőséget. Sőt, most a VIII. osztály rajvezetője. Bár sablon. mégis ideírom: sokan példát vehetnének róla Kasnyik Judit Miről ír a Magyar Hiúság? Előzetes a lap 1971. január 22-i XV. 4. számánál A lap e számában értékelő összefoglalást kap kézhez az Olvasó az ötvenhárom középiskolában folyó kísérlet első félévének tapasztalatairól, s beszámolót az ifjúsági törvénytervezet vitájának első lépcsőfokairól. Nagy írás foglalkozik a Barátság II. olajvezeték fölött vállalt KISZ-védnókséggel, amelyhez a Magyar Ifjúság azzal csatlakozik, hogy időszakról-idő- szakra figyelemmel kiséri az egész tevékenységet. A Siófokra — a vállalat központjába — és nem utolsósorban Százhalombattára vezető írás természetszerűleg az építő vállalat egész munkájával, az azzal kapcsolatos KISZ segélynyújtással foglalkozik. „Felfedezték Budapestet” a címe annak a riportnak, amelyben az újságíró falusi fiatalokkal járta be a fővárost, illetve véleményüket kérte ki itt-tar- tózkodásukról. Ezek a fiatalok a KISZ szervezésében Budapesten téli szabadságukat töltik üdüléssel és városnézéssel egybekötve. A félévi bizonyítványosztás idején mindig akadnak, akik úgy gondolják, jobb, ha haza sem mennek, mert félnek a szülői szigortól. Egy ilyen mostani félévi esetet ír le a riporter, egy ózdi kisfiú esetét, aki vonatra szállt, s akit úgy kellett előkeresni az immár aggódó szülőknek. Egy budapesti fiatal mérnökről szól egy igen érdekes riport a lap 9. oldalán. A nagyszerű találmány-jellegű pályamunkát készített fiatalt nem becsülik meg kellőképpen, s ő erre túlzott sértődöttséggel válaszol. Hol az igazság, kinek mi is lenne a feladata — ezt taglalja a riport. A sportoldalon bizonyára nemcsak a tatabányaiak olvassák érdeklődéssel Veres Győzőnek, a jelenlegi tatabányai súlyemelő edzőnek, a nagvszerű sportembernek búcsúja kapcsán elmondott igen tanulságos vallomásait. Fogadóóra a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját Csepregi Pál vb-elnökhelyettes január 23-án, szombaton 9—12 óráig tarta hivatali helyiségében, Felsőkörös sor, Irodaház. Tsz-dolgozókat téli hónapokra fizibai munkára felveszünk Békéscsaba, Sertéshizlaló Vállalat I- és II-es telepe 166696 5 1971. JANUÁR 21.
