Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Erdehes a békéscsabai 'll'f-klubban Véleménycsere a termelőszövetkezeti hitelpolitikáról A Magyar Nemzeti Bank Bé­kés megyei Igazgatóságán ked­den megbeszélést tartottak. A tanácskozáson megvitatták a megye termelőszövetkezetei és a bankszervek között kialakult kapcsolatot és együttműködést. Részletesen elemezték a terme­lőszövetkezetek gazdasági hely­zetét, a hitelezési problémákat és lehetőségeket. A megbeszélé­sen részt vett dr. Pales Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese, Gulyás Pál, a Nép- szabadság . képviselője, továbbá a megye két termelőszövetkezeti szövetsége képviseletében Báli István szövetségi elnök, Hra- bovszki Mihály szövetségi el­nökhelyettes, Horváth Pál és Nagy Mihály tsz-szövetségi tit­károk. A bank megyei igazga­tósága részéről dr. Krattinger Marton igazgató és Kaplony Mi­hály osztályvezető. Áz ifjúság és a kollektív szerződések Ifjúmunkás nagyaktívaülést tartott tegnap, január 20-án délelőtt a békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházban a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az ülés elő­adója Agócs István, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának helyettes vezetője volt. Vitaindító előadásában be­szélt többek között az eddigi kollektív szerződések tapaszta­latairól, a következő öt évre vo­natkozó szerződések jelentősé­géről, ezek előkészítéséről, és az ifjúsági vezetők ezzel kapcsola­tos feladatairól. Az ifjúmunkás nagyaktíva ülésen megyénk üzemi és állami gazdasági KISZ-titkárai, vala­mint a járási és a városi KISZ- bizottságok képviselői vettek részt Balogh Ferenc fotóinak kiállí­tása után, most a batikművcszet néhány szép alkotásának ad he­lyet a TIT békéscsabai Értelmi- sé°i Klubia. A kiállító művész, Tóth Valéria munkáit változat­lanul sok érdeklődő szemléli tet­széssel. A TIT kamaratárlat-so­Hol vannak a régi társak? rozatának. következő alkotója: Görgényi Tamás. Kél TIT-előállás ' Gyo'án Két érdekes előadás szerepel a Tudományt» Ismeretterjesztő Társulat csütörtöki gyulai prog­ramjában. Délután 4 órakor az Erkel Művelődési Központban Növénytermesztő szemmel Ju­goszláviában címmel Véigváry József agrármérnök, délután 6 órakor a természettudományi előadóteremben Az üveggyártás múltja és jövője címmel Czina Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója tart előadást pulton, a felszolgáló lába az asztalok között. E hangulati változás pontos időponthoz kötött. Hét órakor a pohos irodája felőli oldalbejáratnál megjele­nik Nelli kísérőjével ás kenyér- kereső társával, Jumbóval. Ekko_ rára már elszéledtek azok a ven­dégek, akiket az este hazaszólit, s az idősebb nemzedék helyébe — micsoda szép szimbóluma a sorsnak! — a jövő megvalósító­ja, az ifjúság ül. Persze, ez nem jelenti azt hogy az előrehala­dottabb korosztályok nem kép­viseltetik magukat, de zömmel mégis a fiatalságé ez a kis szó­rakoztató paradicsom. Mikor Nelliék elfoglalják helyüket, a zongora körüli rekeszek már megtelnek, felcsattan a taps, a két művész meghajlik tisztelői előtt csak úgy ülve a zeneszer­— Szereted a fiatalokat? | — Igen. Szeretem, magam is az vagyok. — Jól van! Ilyen ember kell nekünk! Üj ifjúsági szervezetet teremtünk. Vállalod? — Igen. így kezdődött. Ma kissé fur­csának tűnne az ilyen párbe­széd, akkor helyénvaló volt: 25 évvel ezelőtt történt» *** Román Aladár, a békéscsabai 9. számú általános iskola föld­rajz-biológia szakos tanára ak­kor még fiatalember volt Vele zajlott le ez a párbeszéd. Hogy miért? Tenniakarása, az ifjúság iránti szeretete, lelkesedése a szebb holnapért, már a fél-j szabadulást követő első időkben, feltűnt azoknak, akik összefog­tak megteremteni az új világot I Nem volt hős, csak egyszerű ember, aki megértette az időkl számok mellett, s néhány las- : súbb számot eljátszva megikez- ■ dik a hangulatkeltést Eleinte 5 gyorsabb ritmusú művek inter-: pretálásával kezdték, de a ta-; pasztalat azt mutatta, szükséges ■ a vendégek zenei előkészítése. : Nellinek a munkahét minden: estéjére megvan a külön öltő- ■ zéke, ami e téren is fejlett mu- • zikalitását mutatja, hiszen s; szemmel felfogható ritmikus öl- ■ tözködés is kifejezi, őszőkesége jj nemcsak a zenében kedveli a : szabályos (vagy szabálytalan) ■ váltakozást hanem a ruhavise- ! let ben is. Jumbó állandóan egy : öltözékben jelenik meg. Fekete ■ szmoking, s a divatnak megfe- ■ lelő színű és formájú nyakken- : dő. Hajviselete mint a kisváros ; aranyijainak, hátul a nyakáig • ér, elöl a csapzott tincsek a: szemébe lógnak, mintha elf ele j_ : tette Volna, hogy van még olyan • bolt nálunk, ahol fésűt is lehet j kapni. Vastag keretes, sötét: szemüvegét akkor is viseli, mi- • kor arra semmi szüksége sincs,! de hát ez is egy modern dzsessz- : dobos kellékei közé tartozik. ; Hátulról figyelve koponyáját, ' nehéz eldönteni, hogy a hím-: vagy a nőnem képviselője deko- : rálja ily gondozatlanul állítólag ■ legbecsesebb testrészét. Emléke- ! zésem estéjén Nelli bordó bár- : sonyruhában ült a zongorához. • A mély kivágás előre garantál- j ta a személyének szóló érdeklő- j dést, fokozta a kíváncsiságot a; női test anatómiájával behatób- j ban csak most foglalkozni kéz- • dő, tejfölös szájú tacskók részé- ■ re. Olyan pikánsan tudta elren- j dezni a szoknyarészt is, hogy: kétségtelen formás térdeiből • ugyan nem sokat lehetett látni, ! de állandóan ébren tartotta a i .ml lehet feljebb” izgalmát. j (Folytatjuk) | szavát. Es lehet, hegy ez a meg­ér rés pusztán megérzés volt, de mély gyökerekből fakadt. Édesapja a távoli Sza'.rolcsbsn tanítóskodott, s már az első időkben a nincstelen parasztok mellé állt. így lett 191)-ben a község, majd a járás vezetője. A forradalmi gondolkodású fa­lusi tanítónak később a Tanács- köztársaság bukása után igen­csak meggyűlt a baja a hatósá­gokkal. Az akkor gyermek Ala­dár nem sokat értett ebből, de apja tanításait magába szívta, s ahhoz igazította tetteit is mind a mai napig. Emlékeimben kutatva... Huszonöt év nagy idő egy ember életében. Egy negyedszá­zad alatt új nemzedék nő fel. Román Aladár családjában is felnőttek a gyerekek, számsze­rűit nyolcán. A legkisebb most másodikos gimnaz!sta. A na­gyobbak viszont már unokákkal is megörvendeztették. Ö volt az első megyei úttörőtitkár — Most kutatok az emlékeim között, keresem a régi barátokat, felidézem a múltat, gyűjtöm az anyagot ahhoz a kiadványhoz, amelyet az úttörőszövetség jubi­leumára akarunk megjelentetni — mondja beszélgetésünkkor. — Régi nevek jutnak eszem­be; az akkori vezetőké, harcos- .társaimé. Igen jól emlékszem Tóth Pálra, aki újságíró lett. Bárhová megyek, bárkivel be­szélgetek, az idősebbek közül, mindenkivel megpróbálom fel­eleveníteni a két évtized előtti időket, s így jutottam nagyon sok társam nyomára. Az egyik akkori úttörővezetőre úgy buk­kantam például Kevermesen, hogy mint nyugdíjba vonuló pe­dagógust emlegették. Nagyon megörültünk a találkozásnak, s amikor tervemet előadtam, készségesen rendelkezésemre bocsátotta a nála levő régi fény­képeket, leveleket, dokumentu­mokat. így jön össze apránként minden tárgy, amely a 25 év előtti időkről szól. s bizonyíté­ka annak a- munkának. Ezzel segítem a történelmi bizottsá­got, amelynek tagja vagyok. Nagyon jó lenne, ha mindazok, akik az első időkben együtt szervezet ék a szövetséget, vagy mint úttörőtitkárok dolgoztak, felkeresnének bennünket. A ju­bileum alkalmával tervezzük ugyanis egy veterán-találkozó megrendezését 4 Csillebérc alauítöi Bár 25 év alatt csak szép em­lék gyűlt össze és nehéz kivá­lasztani a legszebbeket, mégis van jó néhány, amely felejthe­tetlen. Csillebérc, Budapest és Keszthely. Hogy miért e három hely? — Az első között volt a mi 40 tagú csapatunk Csillebércen, amely a szó igazi értelmében az úttörőváros alapjait rakta le. Társadalmi munkában vettek részt az építésben. A csoportot Pepó György, akkori békési já­rási úttörőtitkár vezette. Csupa lelkes, munkárakész, ifjú. ember volt. Sokukról már nem is tu­dunk, szétszéledtek az ország különböző tájain. Másik nagy élményem az első úttörőkongresszus volt, melyet Budapesten tartottak. Itt talál­koztunk először külföldi ifjúsági szervezetek. képviselőivel. A lelkesedés, a hangulat oly fel­emelő volt, hogy kifejezésére szavakat nem lehet találni. Még megvan az első jegyzetfüzetem, amit ott kaptam, amely őrzi a legszebb pillanatokat. Sárgult, kopott, jegyzettömböt vesz elő, mintegy bizonyítékul, s ezzel együtt előkerül egy hosszú névsor is. Az első Békés megyei úttörőtábor, az üdülők 350 főnyi csoportjának névsora. — Pontosan nem emlékszem, hogy ennyien voltak-e, vagy többen — folytatja. — De az biztos, hogy Békés megyéből vittük az első üdülőcsoportot és a legtöbb gyereket. Nem azért, mintha más megyéből nem lett volna elég jelentkező, csupán azért, mert az élelmiszerről, az ellátásról nekünk kellett gon­doskodni, s a mi megyénkben sok-sok vállalat, állami és társa­dalmi szerv járult hozzá anya­gilag, természetbeni juttatással egyaránt. Két hétig voltunk Keszthelyen, a „Magyar Ten­ger” partján, 350 gyermek, aki még soha nem látott hegyet, nagy vizet. Képzelheti, micsoda élmény volt. *** Román Aladár ma sem hűt­len a mozgalomhoz, őszülő fej­jel, de fiatal szívvel egyik leg­lelkesebb segítője az úttörőszö­vetségnek. S bár a stafétabotot már rég átadta fiatal , kollégái­nak, időnként előfordul, hogy helyettesíti valamelyiket, vál­lalja a csapatvezetőséget. Sőt, most a VIII. osztály rajvezetője. Bár sablon. mégis ideírom: sokan példát vehetnének róla Kasnyik Judit Miről ír a Magyar Hiúság? Előzetes a lap 1971. január 22-i XV. 4. számánál A lap e számában értékelő összefoglalást kap kézhez az Ol­vasó az ötvenhárom középisko­lában folyó kísérlet első félévé­nek tapasztalatairól, s beszámo­lót az ifjúsági törvénytervezet vitájának első lépcsőfokairól. Nagy írás foglalkozik a Ba­rátság II. olajvezeték fölött vál­lalt KISZ-védnókséggel, amely­hez a Magyar Ifjúság azzal csat­lakozik, hogy időszakról-idő- szakra figyelemmel kiséri az egész tevékenységet. A Siófokra — a vállalat központjába — és nem utolsósorban Százhalombat­tára vezető írás természetszerű­leg az építő vállalat egész mun­kájával, az azzal kapcsolatos KISZ segélynyújtással foglalko­zik. „Felfedezték Budapestet” a címe annak a riportnak, amely­ben az újságíró falusi fiatalok­kal járta be a fővárost, illetve véleményüket kérte ki itt-tar- tózkodásukról. Ezek a fiatalok a KISZ szervezésében Budapes­ten téli szabadságukat töltik üdüléssel és városnézéssel egy­bekötve. A félévi bizonyítványosztás idején mindig akadnak, akik úgy gondolják, jobb, ha haza sem mennek, mert félnek a szülői szigortól. Egy ilyen mostani fél­évi esetet ír le a riporter, egy ózdi kisfiú esetét, aki vonatra szállt, s akit úgy kellett előke­resni az immár aggódó szülők­nek. Egy budapesti fiatal mérnök­ről szól egy igen érdekes riport a lap 9. oldalán. A nagyszerű találmány-jellegű pályamunkát készített fiatalt nem becsülik meg kellőképpen, s ő erre túl­zott sértődöttséggel válaszol. Hol az igazság, kinek mi is lenne a feladata — ezt taglalja a ri­port. A sportoldalon bizonyára nem­csak a tatabányaiak olvassák ér­deklődéssel Veres Győzőnek, a jelenlegi tatabányai súlyemelő edzőnek, a nagvszerű sportem­bernek búcsúja kapcsán elmon­dott igen tanulságos vallomá­sait. Fogadóóra a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját Csepregi Pál vb-elnökhelyettes január 23-án, szombaton 9—12 óráig tarta hivatali helyiségé­ben, Felsőkörös sor, Irodaház. Tsz-dolgozókat téli hónapokra fizibai munkára felveszünk Békéscsaba, Sertéshizlaló Vállalat I- és II-es telepe 166696 5 1971. JANUÁR 21.

Next

/
Thumbnails
Contents