Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

T ® /\ * ^ * K « — ® /\ * R * K ° c7^ i%WHWWWVnMWW%H*WWWHWtWH%»*W%WW>WHIWMWWWWW|*t<*www**IWW**Wl Viccek, vidám történetek AKARATLAN HAZUGSÁG „Tegnap — mondotta Corrado, a híres bemondó — találkoztam valakivel, aki megesküdött rá, hogy ismerte az ük-ük-ük-ük- apját”. „Lehetetlen! — kiáltott fel a másik. — Hazudott az illető!” „Dehogy! Dadogott.” FELESLEGES FOLYTATNI Rossi úr életét megmérgezte a fölötte lakó újgazdag szomszéd életmódja. A családban két kis­lány volt, akik zongorázni tanul­tak és naphosszat ugyanazokat a gyakorlatokat játszották. Két év után hirtelen elnémult a zon­gora, Rossi úr nem akart hinni a saját fülének, s egy napon, amikor találkozott a két leány anyjával a liftben, udvariasan megkérdezte: „A kislányok nem zongoráz­nak többé?” „Nem uram, válaszolta büsz­kén az asszony — nincs rá szük­ségük. Már megtanultak!” TÖKÉLETES TITKÁRNŐ Londonban egy látszólag nyu. godt férfi jelentkezik a hivatal­ban és az igazgatóval szeretne beszélni. „Mit óhajt az igazgató úrtól?” — kérdi a titkárnő. „Fel akarom pofozni” — vá­laszolta az úriember. „Az igazgató úr, sajnos, há­zon kívül van — mondja szem­rebbenés nélkül a titkárnő. — Nem tudná felpofozni négy óra után?” OSZTALYKÜLŐNBSÉG A nagyságos asszony gyerme­ket vár, és észreveszi, hogy csi­nos Szobalánya szintén állapo­tos. „Sajnálom — jelenti ki —, de magad is megértheted, hogy ezekután nem tarthatlak meg a házamban.” „Asszonyom! — sírja el magát a szobalány. — ön is állapotos és ebben senki sem talál kivetni, valót!” „Ugyan-ugyan, hát értsd meg végié: az én gyermekem apja a nagyságos úr!” „De hiszen az én gyermeke­mé is!.. PONTOS HELYMEGHATAROZAS ügy fiatal színésznő, aki nem­régiben tért vissza az Egyesült Államokból, igy szólt Vittorio Gassmanhoz: „Rettenetes! Hat hónap alatt öt kilót híztam!” „öt kilót? — kiált fel Gass- man, és tetőtől-talpig végigméri kolleganőjét. — Nem lehet igaz! Hol?” „Hollywoodban” — hangzik az ifjú színésznő válasza. PSZICHOLÓGIAI TESZT Milánóban egy meglehetősen testes hölgy belép az ajándék­boltba, amelynek állandó láto­gatója. Hosszú ideig kutat a do­bozok és polcok között, anélkül, hogy bármi kedvére valót talál­na. Végül rátámad az elárusító­nőre: „Hát ez lehetetlen helyzet, kisasszony! Hívja az igazgatót, neki talán több esze van, mint önnek!” „Ez egészen bizonyos, asszo­nyom, válaszolja az elárusítónő. Amint meglátta, hogy ön belép az ajtón, a hátsó kijáraton tá­vozott és közölte, hogy csak né­hány óra múlva jön vissza...” INNEN—ONNAN Omar Sharif megkérdezte fog­orvosát,, m.j a titka annak, hogy érintetlenül megőrizzük ragyo­gó fogsorunkat. A következő vá­laszt kapta: „Ennek három aranyszabálya van: naponta kétszer fogat kell mosnunk, legalább hat hónapon, kint fel kell keresnünk a fogor­vost, de mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy ne kevered­jünk bele utcai verekedésbe .. Apró érdekességek MINDIG FÜLNÉL VAN Azok a miniatűr revolverek, amelyek Leslie Jadd amerikai fümszínésznő fülcimpáin fityeg­nek, nem csak egy új divat ki­fejezői. Természetesen ékessé­gek is. Másrészt azonban való­ságos revolverek valóságos go­lyókat lehet kilőni belőlük. — New Yorkban, ahol min­den percben támadástól lehet tartani — közölte a színésznő — a legjobb, ha az ember teljes fegyverzetben érzi magát. LE A ZAJJAL! Ennek a jelszónak a jegyé­ben zajlott le a Nemzetközi Ze­nei Tanács közgyűlésének pári­zsi ülése. A „legzajosabb” mű­művészetnek az ülésszakon meg­jelent képviselői kinyilvánítot­ták az ember elidegeníthetetlen jogát a csendre, amelyet „meg­gyötört hallásunk valóban meg­érdemel”. A közgyűlés megbíz­ta végrehajtó bizottságát, hogy tanulmányozza a zaj problémá­ját tudományos-műszaki, orvosi és jogi szempontból és tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, melyek segítségével végett lehet vetni a „zene mértéktelen és ön. kényes használatának”. Maguk. Jellem a «írton A dobos nak a zenészeknek is az a véle­ményük, hogy mindennapi éle­tünkben a zene, túlságosán nagy j dózisokban adagolva nyilván- ! való merénylet az emberi sze­mélyiség szabadsága ellen. B K BOTCSINÁLTA AKROBATÁK . A szudáni krongó törzs tagjai • vályogkunyhóikhoz nem építe- í nek ajtót; a kunyhó belseje mellmagasságban a falába vá­gott vállszélességű nyíláson át közelíthető meg. Lehet, hogy ezek az „ajtók” nem mindenki­nek tűnnek kényelmesnek, de a kronigók véleménye szerint számtalan vitathatatlan előnyük van: így a kígyók nem tudnak bemászni a lakóházba, családi perpatvar esetén a féleség nem tudja az ajtót csapkodni, főként pedig ilyen mindennapos torna a kisportoltságot is biztosítja. AZ ELMEGYÖGYÄSZ „TANÄCSA” „Elmegyógyászom tanácsára cselekedtem”, felelte a 41 éves John Desmond Los Angelesben az elképedt rendőrtisztviselők­nek, akik bankrabláson kapták rajta Desmondt, akit játékszen­vedélye miatt a dél-kaliforniai : egyetem elmegyógyászati kli- ; nikáján kezeltek, orvosának in- " gerült szavait szó szerint értet­te. Amikor elmegyógyászával közölte; az az érzése, hogy ban. kot kell kirabolni, az így vála­szolt: „Ne zavartassa magát.” Desmond a javaslatot haladék­talanul valóra váltotta és 1400 márkát zsákmányolt. (A Stern karikatúrája) ’ FÉLTVE ŐRZÖTT KÍGYÓK Üzbegisztánban - külön enge­délyt kell kérnie annak, aki le- vantei viperát akar fogni. Ezt a mérges kígyót védelem alá he­lyezték és pusztítása orvvadá­szatnak minősük A levantei vipera, oroszul gjurza, drágább az aranynál: számos betegség gyógyítására al­kalmas. Üzbegisztánban évente mintegy kilónyi kígvómérget gyűjtenek össze, amelynek egy részét exportálják. A turkesztáni hegvgerincnek a Kizilkum sivataggal határos nyúlványain 10 000 négyzetkilo­méter területen kígyóterepet lé­tesítettek. Itt valósággal hem­zsegnek a kígvók és itt tíz esz­tendőre engedélyezték a kígyó, vadászatot. SZÖVEG NftT.KÜL (A Stem-bői) Uzsonnameghívást kaptam régi ismerőseim­hez. Elbeszélgettünk, játszottam a hétéves Pistivel és szinte észre se vettük, hogy milyen gyorsan múlik az idő. Jobban mondva, ők ész­revették. A 'férj az órá­jára nézett és jelentős pillantást vetett felesé­gére. Az bólintott, és megszólalt: — Ma remek film megy a televízióban. Mi is szívesen megnéznénk, de két jegyet kaptunk a moziba. Rögtön tudtam, hogy miről van szó. — Azt kívánjátok, hogy vigyázzak a Pisti­re? — kérdeztem. — Ha olyan angyal lennél... Nincs vele sem­mi dolgod Alszik majd, mint a bunda. Te köz­ben a filmet nézheted. Tudod, azért mégis nyu- godtabban mennénk el... — Maradok! Pistit lefektették, az. után elbúcsúztunk. A gyerek mindiárt elaludt és én babrálni kezdtem a televíziós készüléket. Egy perc alatt elrontot- ftn, mire félhangosan káromkodni kezdtem... Persze. Pisti nyomban felébredt, rögtön látta, Vígy ástam a gyerekre hogy mi történt és meg­nyugtatott: — Ne izgulj, mindjárt megcsinálom. Rendbe is hozta, én betakartam Pistit, aki csakhamar újra elaludt és én a filmet néztem. Egyszerre csak azt érez­tem, hogy hideg fut vé­gig a hátamon. Ugyanis a felső ablak egy rés- nyire nyitva volt és erős szél fújt. Még meghűl a gyerek — ijedtem meg —, és el­határoztam, hogy mint amatőr gyermekkertész megmentem g kicsit a tüdőgyulladástól. De hogy érem el a felső ab­lakokat? Az asztalt oda­toltam és rátettem a széket. Ezután felmász­tam az asztalra, onnan a székre. Közben a ave- rekre néztem. Edesde- den aludt. Lábuj'he- auen álltam., me-* a.b. lak magasan volt. Mér­már elértem a kis ki­lincset, amikor a szék megbillent, és a padlóra zuhantam. Jól bevertem a fejemet és a derekam is megsínylette a torna­mutatványt. A nagy zajra Pisti felébredt, rögtön a hely­zet magaslatára emel­kedett és utasítást adott: — Ne félj semmit, én meggyógyítlak. Feküdj le szépen, de rögtön. Szót fogadtam, mert nagyon fájt az ütés he­lye a fejemen — sőt az ellenkező oldalon is. Pisti borogatást ho­zott, a fejemre tette az­tán, két tablettát etetett meg velem. — Mindjárt rendbe fonsz iönni — vigasztalt. Valóban, lassan múlni kezdtek fájdalmaim. Közben Pisti visszatette a széket az asztalra. Mért érni sémiinél meg­toldotta és becsukta az aMakot. Azvtén kicse­rélte a vizes borogatást, kólái élményeit. Megál­lapította, hogy nincs Iá- ( zam, megtapogatta a fe­jemen a daganatot és gyengéden a kés lapját szorította rá. — Ez visszafejleszti — mondotta szakértelem­mel. — Nekem is így szokták csinálni. Azután utasítást adott: — Aludj egy kicsit. Elég volt a beszédből. Most leoltom a villanyt. Ne félj a sötétben, itt maradok a szobában, vi­gyázok rád. Jó másfél óra múlva ■felkeltett: — Ne haragudj — mondta —, de mindiárt hazaérnek. Nem kell ne­kik tudni, hogy ápol*a- lak Most én gyorsan le­fekszem. Felugrottam, rendbe hoztam magam. Ér.pen idejében. A szülők ha­zaérkeztek. Egy pillan­tást vetettek az „alvó” gyerekre, azután halkan kérdezték: — Jó volt a televízió műsora? — Remek! Búcsú-irk és sokéig szórón nafták a kezemet. —• Hálásan köszönjük, hogy gondosan vigyáztál Pistikére. Palásti László (A Paris Match-ból) Vis iák J érce Mária gyönyörű volt és megbízhatatlan. Egyéb tulajdonságait nem is­mertem. A hetedik randevún, melyre tanúk előtt tett komoly ígérete ellenére sem jött el, gondolat­ban gyöngéden átfogtam a vál­lát és megsimogattam térdeka- iácsát. — Jól figyelj, életem — súg­tam magam elé. — Te ma há­romszor csaptál be engem: most, utoljára és soha többé! Ennek az ügynek semmi értelme. El kell válnunk szépen... — El akarsz hagyni, Ödön?! — meredt rám kerekre tágult fényes, bogárbarna szemeivel. — De hiszen ez, lehetetlen!... Nem tudod mit beszélsz! Na­gyon szépen kérlek, hallgass meg előbb! — Semmi értelme, drágám. De, ha akarod, beszélj! Az utol­só szó joga a tiéd. Hallgatlak, szerelmem.. Jérce Mária tekintete könyö­rögve tapadt rám. — Te nem is tudod, talán nem is sejted, mennyire szeretlek — súgta esdeklően. — Sajnos, jól tudom, mennyi­re nem szeretsz — válaszoltam indulattal, szemrehányóan. — Kérlek, legalább most ne ha­zudj már nekem! Ne gúnyolódj balga érzelmeimen! — Még te mondod ezt! — rob­bant ki dühösen. — Te, aki folyton megcsalsz engem, s lép­ten nyomon idegen nőket bá­mulsz! Szégveld magad, Dönci! —■ Ne. kérlek. Mária, ne ren­dezz jeleneteket! — szorítottam meg keze helyett az asztal szé­lét — Látod, már a pincér is idebámul. —• Le van tojva!... ■— Szólni tetszett, uram? ... — Hogyan? .. — ocsúdtam fel. — Ja, persze... fizetek. Volt két fél konyakom, egy feke­tém ... — Tessék parancsolni, két ko. nyak, egy kávé. Negyvenegy- ötven... Tudd meg Jérce Mária, te csalfa, te gonosz hogv ezzel a számlával végleg kitörüllek az életemből.... Zoltai Z. András 12 umjmjss UtiS, 4AM VAU XI,

Next

/
Thumbnails
Contents