Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

ivemregen végezte el a Moszk­vai Textilipari Főiskolát. Szen­vedélyes és tehetséges divatter­vező. Egy Moszkva környéki ruha­gyárban kezdte munkáját Mo­delljei rövid idő alatt nagy si­kert arattak. A fiatalok elfogad-1 ták az új vonalakat és pillana­tok alatt szétkapkodták ruháit. Amikor meghívták az Országos Divatház munkatársai, újabb, nagy lehetőségek nyíltak meg előtte. Az Országos Divatházban születik ugyanis az új szovjet divat, itt dolgozzák ki „straté­giáját’’ és taktikáját. Zajcev nevét azonban nem­csak a Szovjetunióban, hanem a világ sok országában ismerik. Kollekciói sok nemzetközi di­vatbemutatón arattak méltán megérdemelt sikert. Szlávát elő­szeretettel nevezik „moszkvai Dior”-nak is. — De én ZajceV vagyok — ál­lítja szenvedélyesen — tetőtől-: talpig orosz, egyszerűen csak,, Zajcev. Szavait nem is lehet kétségbe vonni, s aki ismeri ruháit, lát­hatja, milyen finom tehetséggel teremti újjá a népviseleti vona­lakat, motívumokat. Elmélyül- ten tanulmányozza a divattör­ténetet, az orosz művészek múr zeumokban őrzött ruhaköltemé­nyeit. Órákon át képes gyönyör­ködni az igazgyönggyel hím­zett, régi kelmék gazdag színei­ben. Szereti a szőrme, a brokát és a bársony kombinációját, a finom aranyhímzéseket és a ne­mes csipkét. De nemcsak az orosz művészetet tanulmányozza ilyen szenvedéllyel. Érdekli a ja­Zajcev, a moszkvai divattervező pán grafika, a kínai freskó, az egyiptomi festészet és a perzsa miniatúrák. Foglalkoztatja Hol­bein, csakúgy, mint az ikonok vagy a régi templomok építé­szeti kombinációja. Zajcev tudatosan élez és vá­laszt, igen gyakran, merész vo­nalakat, bár tudja, hogy tervei nem egyszer éles vitákat válta­nak ki. t — Szeretem az újat — válal- va, hogy nem minden új sikerül és arat sikert — mondja. A közelmúltban lett az Or­szágos Divatház helyettes veze­tője. Megtisztelő karrier ez, egy 32 éves ember számára. Napjai végtelenül zsúfoltak, mégis sza­kított időt egy rövid beszélgetés­re. , — Melyik modelljét tartja leg­sikerültebbnek? * — Ilyen nincs — válaszolja nevetve — mindnek megvan a maga hibája. — ön, csak bizonyok nő-típu­soknak tervez ruhákat? — Nem. De miután minden nő sajátos egyéniség, s ezt hang­súlyozni kell, a választásnál kell az egyénnek legmegfelelőbb for­mát kilakítani. Meggyőződésem, hogy nincs csúnya nő, — csak lusta — s nincs olyan ember, akinek a külsejét ne lehetne csi­nossá és modernné tenni. — Ítélete merész, ám elfogad­juk. De mi a véleménye a telt, úgymond kövér nőkről? í •<;*<» Szerintem az is lustaság­gal függ össze. Diétázni, torűáz- ni, sétálni vagy sportolni kell. Egyébként a teltség is lehet kel­lemes, ha jól öltöztetett — Hogyan születik egy-egy modell? — Ez. elég bonyolult dolog... Szerintem a „nagy divat”, vagy­is a „divatművészet” absztrakt, általában a nőnek szól és min­den nőnek külön-külön úgy, hogy mindenki megtalálja ben­ne azt, ami neki illik. Minde­nekelőtt igyekszem én is elvo- natkoztani, absztrahálni. Mi­után a divat előre mutat, ami­kor tervezek, én ie új nőtípust képzelek magam elé. Aztán fel­ruházom — persze képletesen — tulajdonságaival, meghatározom jellemét, viselkedését, sminkjét és a kiegészítőket. —- Hol diktálják ma a diva­tot, Párizsban, Moszkvában, New Yorkban vagy Prágában? — Minden országban és közö­sen. A divat nemzetközi lett. Az ötletek már úgy összefonódtak, hogy .nehéz lenne kimutatni ere­detüket. Párizs nekem a divat iskoláját jelenti, Anglia a fiata­los divatot, Prága a prakticiz- must, Olaszország az extrava­ganciát, Amerika pedig a sok­szor meghökkentő megoldáso­kat — Milyen lesz a közeljövő di­vatja? — Napjaink bizonyítják, hogy hoz bizonyos változásokat. A 30 éves nők számára például mér­sékelten romantikus, nőies, úgy­mond intellektuális, de minden­képpen ízléses. — Mégis mi lesz a legdivato­sabb? — Mint mindig, ami szép. Azt azonban minden nőnek magának kell megéreznie, mi az, akkor, amikor a „nagy divatból” az egyéniségének megfelelőt kivá­lasztja. De nem kell félni a vá­ratlan, új megoldásoktól sem. Vjacseszláv Zajcev ruháit lát­ták Rómában, Párizsban, Buda- pesten, A tervezés mellett talán * legnagyobb szenvedélye a szín­ház és a film, de ott is, mint kocSztümteri’éző működik közre. " így hívták meg az elmúlt évek­ben a Kapaszkodj a fellegekbe című# magyar—szovjet koopro- dukciós filmhez kosztümterve­zőnek. — Szász Péter rendező na­gyon érdekes feladatot bízott rám — mondotta, amikor azt kérte, hogy az 1919-ben játszó­dó film tömegjeleneteinek sze­replőit régi, korabeli; a fősze­replőket modern: a bálra érkező vendégeket pedig a jövő fantasz­tikus ruháiban jelentessen meg. Egyszóval — 4000 ruhát kellett terveznem és nagy örömmel vál­laltam ezt a rendkívül érdekes munkát. V. Bulicsova (APN) ftajccv UitaUeivei. Kötőit cipó Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt elkészíthetjük. Véko­nyabb fonalból kötve használ­hatjuk ágy-cipőnek. Míg vasta­gabb fonalból kibélelve, vékony bőr vagy műbőr talppal na­gyon jó meleg házlcipőt kapunk. A kötését két tűvel a szár- résszel kezdjük, a lábmérettől függően, 50—80 szemmel. 1 si­ma, 1 fordított kötéssel 3—5 cm- et kötünk. Utána 1 lyuksort kötünk, egy ráhajtás, 2 szemet simán összekötünk. A mintát 50 szemes kezdéshez írtuk le. Ha a patentrészt megkötöttük, akkor két oldalt elhagyunk 18—18 sze­met és csak a középső 14 sze­met kötjük tovább (lehet más színű fonal is) a színén simán, a bal odalán fordítottan. Az el­hagyott szemeket legjobb bizto­sító tűre szedni. Kb. 5 centi után, az utolsó sornál 1—1 sze­met fogyasztunk és biztosítótűre szedjük a maradéic szemeket. Ezután a biztosítótűn levő egyik 18 szemet tűre szedjük, körül felszedjük a nyelv oldalán, majd az eleje közepén és ismét az ol­dalán levő szemeket és végül a másik biztositótűről is átszed­jük a szemeket Összesen 92 sze­münk lesz. Ezután 4 sort kö­tünk a színén simán, bal olda­lán fordítottan. Ezután kötjük a mintás sort; 2 sima, 3 szem a következő egy szembe (1 sima, 1 fordított, 1 sima) ezt ismétel­jük végig. 2. sor: 3 szem fordított, az elő­ző sor 1 szemébe kötött 3 szem minden szemébe 3 sima, ismét­lés. A 3., 4. és 5. soron a sze­meket annak kötjük, aminek látszik. 6. sor: 3 szemet fordítot­tan összkötünk, de mindig az azonos szembe kötött három sze­met, 3 sima, ismétlés. A 6 sor mintás kötés után 6 sor sima, illetve a színén sima, a bal olda­lán fordítottan kötünk. Tovább­ra mindig simán kötünk, s min­den második sorban fogyasz­tunk 5 szemet. Fogyasztás: 5 si­ma, 2 szemet összekötünk, 22 szem sima, 2 szemet összekö­tünk, 10 szem sima, 2 szemet összekötünk, 22 szem sima, 2 szemet összekötünk, 5 szem si­ma. Ötször ismételjük a fogyasz­tást, de mindig az előző fogyasz­tás fölött összevarrva a lyuk­sort. körülhurkoljuk és fonalból font zsinórt fűzünk bele. Szegedy Béláné A cukorbetegség szövőd menyei A cukorbetegség és fennállá­sának időtartama, valamint a cukorbetegség szövődményei kö­zött igen szoros összefüggés mu­tatható ki. Ezen szövődmények közül elsősorban az érrendsze­riek emelhetők ki. Elhelyezke­dés szempontjából egyaránt érintik az agy, a vese és a vég­tag ereit, úgyszintén a szív ko­szorúsereit is. Minél hosszabb ideje áll fenn a cukorbetegség, annál inkább lehet számítani érrendszeri szövődmények fel­léptével. Míg a századfordulón a cukorbetegek döntő többsé­gükben átlagosan 44,5 éves ko­rukban a cukorbetegség által okozott anyagcsere-felborulás következtében haltak meg, addig napjainkban a cukorbetegek át­lagos életkora 20 évvel megnőtt,1 a halálokok között az anyag­csere teljes felborulása elenyé­sző számban szerepel, s vezető helyre kerültek a különböző ér­rendszeri károsodások. A bete­gek rendszeres gondozása során érthető módon különös gonddal nézzük az említett területeket és figyeljük az érintett szervek működését. Nemcsak a legki­sebb erek károsodása, hanem a nagyobb erek megbetegedése is meglehetősen gyakori a cukor- betegségben, ezek közül elsősor­ban a végtagok érelmeszesedé­sét és az ujjak vagy az egész vég­tag elhalását okozhatják. Szá­mos esetben láttuk, hogy a cu­korbeteg lábápolás során meg­vágta láhuiiát, nem gvógvuló seb keletkezett rajta, amelyik aztán elgennyedt s hosszú hó­napok keserves kínlódása és ke­zelése során gyakran csak úgy tudtunk gyógyulást elérni, hogy a beteg egy, vagy több uiiát csonkolni kellett. Szerencsétle­nebb esetekben az egész láb am­putációsa is szükségessé vált. Az említett érrendszeri szö­vődményeken kívül más szövőd­mények is elég gyakoriak cu­korbetegségben. Így a vesék gyulladásos felsősorban genny- keltők okozta) megbetegedése is gyakoribb, mint a nem cukor­betegek k«7«tt. Má félzsírosodís. a bőr különböző gennyes fertő­10 liSäMSS un. JANUAR 11. zései (melyeket az egyidejűleg fennálló kínzó viszketés még csak fokoz), különböző idegrend­szeri megbetegedések, a szem szürkehályog betegsége képezik a leggyakoribb szövődménye­ket Lényegében a hevenyen fellé­pő szövődmények közé soroljuk az úgynevezett comatosus álla­potokat melyek eszméletvesztés képében nyilvánulnak meg, s okaik között vagy a cukoranyag­csere teljes felbomlása (ilyenkor a vércukorszint a 100 mg száza­léknak többszöröse szokott len­ni), vagy insulin túladagolás sze­repel. Messze vezetne ezen okok részletes tárgyalása, azt azon­ban minden cukorbetegünknek lelkére kötjük a gondozás során, hogy bármilyen panasz fellépte esetén (láz, étvágytalanság, hányinger, hányás, insulin be­adása után izzadás, látszólag in- doktalanul bőséges folyadék­igény stb.), azonnal jelentkezzék orvosánál, mert nagyobb baj csak így előzhető meg. A cukor­beteg egy német professzor sza­vai szerint feltételesen egészsé­ges. egészsége érdekében, s az említett szövődmények megelő­zése érdekében azonban szoro­san együtt kell működnie orvo­sával. Dr. Iványi János Viccek — Hogy tetszett az új boro­zó? — Be nem teszem a lábam oda többet! — Miért nem? — A bor túl fiatal, a kocs- márosné pedig túl öreg! • * » — Doktor úr, a 13-asban a beteg már jobban érzi magát. Ma először szólalt meg. — És mit mondott? — Hogy rosszabbul van. • • • — Hogyan: a felesége orvos? Akkor miért nem ő kezeli önt? — Mert az nekem igen sok­ba kerülne. — Hogy-hogy? — Egyszer kéthónapos szana­tóriumi kezelést rendelt nekem és mindjárt velem is utazott!

Next

/
Thumbnails
Contents