Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
A mesteredző — és tanítványai, a bajnokok Békés megye egyik legkiemelkedőbb, legeredményesebb szakosztályát a Mezőbegyesi MEDOSZ SK mondhatja magáénak. A lovasok — s az alábbiakban róluk lesz szó — az elmúlt esztendőben ragyogóan helytálltak a nagy, országos vetélkedésben. Sikerük értékét növeli az a tény, hogy a pesti klubokkal szemben helyzetünk — speciális. Ezek költségvetése másfél millió forint körül mozog, a mezőhegycsiek 50 ezer forinttal dolgoznak. Amíg a „nagyok” 100 ezer forintért vásárolnak országos bajnokságot nyert lovat, addig a mezőhegycsiek éppen a bázisszerv, az állami gazdaság profiljából adódóan, nevelik a lovakat, s amikor arra vevő jelentkezik, „elbúcsúznak” azoktól. A szakosztály tagjai szinte valamennyien — leszámítva az úttörőket — a gazdaság dolgozói. akiknek mindennapi munkája kapcsolatban van a tenyésztéssel, a lovak felkészítésével. A sikerek Máchánszky Gyula mesteredző, Herczegfalvl Gábor szakosztályi intéző, Kassai Béla elnök munkáját dicsérik. Természetesen nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez a gazdaság hathatós támogatása is. Az eredménylista — amely itt távolról sem teljes, csak a minősítés szempontjából fontos eredményeket tartalmazza — a következő: Dí'lovaglás: A Magyar Nép- köztársaság bajnoka: Kruzsicz József 2245 ponttal. A Szeret György-díj I. helyezettje, I. osztályú sportoló. Ugratás. Id. Kovács János 1596 ponttal (I. o. sportoló), Balogi András 700 (II, o.), Nagy László 820 (II. o.), Her- czegfalvi Tibor 210 (III. o.), ifj. Kovács János (III. o.), Kecskeméti Sándor 90 (IV. o.). Ugratás. Ifjúságiak. Herczeg- falv' Tibor 820 (eziistielvénves), ifj. Kovács János 1246 (ezüstjelvényes), Sovák Péter 680 (ezüstjelvényes). A Magyar Népköztársaság 1970. évi military bajnoka. Balogi András 990 ponttal. I. osztályú sportoló. Jellemző Kruzsicz és Balogi ragyogó teljesítményére, hogy díjlovaglásban a második helyezett Oallos (Határőr Dózsa) 930, a militarvban pedig az ezüstérmes Szabácsi (Budapesti Lovas Klub) csak 580 pontot szedett össze, Bemutatjuk a legjobbakat, a válogatott kerettag, országos bajnokokat. Balogi Andrásnak, id. Kovács Jánosnak és Kruzsicz Józsefnek a következő kérdéseket tettük fel: 1. Mikor kezdett lovagolni, M volt első edzője? 2. Az eredményeket nem adják ingyen! Mikor és mennyit edz? 3. Ismerkedjünk meg — a magánember tel! 4. Mik a tervei, vágyai? íme, a válaszok. BALOGI ANDRÁS 1. Az én pályafutásom kalandos! A Dunántúlról származóm, Hercze^haimon kezdtem lovagolni. Soltész Lajos fedezett tel. Két ifjúsági EB kiegészítő számában indultam, szerepeltem Londonban, Hannoverben is. Halason. a Határőr Dózsánál versenyeztem, majd Dalmadom lovagoltam. Ott elvitték „alólam” Guza nevű lovamat, s ez nagyon rosszul esett. így elfogadtam — 1965-ben — a mezőhegyeslek meghívásét, azóta vagyok itt 2. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. Ha máshol maradok, nem lettem volna magyar bajnok. Nagyon sokat köszönhetek mostani edzőmnek, Gyula bácsinak, akivel még ifi válogatott koromban ismerkedtem meg. Hogy mennyit edzek? Napi hat órát 3. Ide nősültem — három éve, két kis gyermekem van. A 29. évemet taposom. A gazdaság al kalmazottja vagyok, ezerkilenc száz forint körül keresek, ehhe jön — mint mindenkinek — kis kukoricaföld jövedelme. 4. Hogy mi a vágyam? Min magánember: szeretném, ha végre megoldódna lakásproblémám, hiszen anyósommal, apósommal, három sógorommal lakom egy kis lakásban... Mint Máchánszky Gyula mesteredző, sportember? Erre csak két szóval felelek: München, olimpia! KRUZSICZ JÓZSEF 1. Haslinszki Géza bácsi (ms a holland lovasiskola vezetője) volt az első edzőm Itt, Mezőhegyesen. Harmincnyolc éves vagyok, 1953 óta versen yziem. 2. Munkaköröm miatt napi két edzést kell tartanom. Reggel 4 órától 6 óráig lovagbiok, majd késő délután, a műszak után ismét felülök Pasa®, Sámson, Paula nyergébe. 3. Brigádvezető fagyok itt, a gazdaságban, 50 emberrel dolgozom, 140 lóért felelek, kétezer- kétszáz forint a fizetésem. Én is családos ember vagyok. 4. Terveim, vágyaim? A bajnoki cím kötelez s ez határozza meg felkészülésemet, céljaimat. Azt viszont szeretném megérni, hogy a lovasok, ha már országos bajnokságot nyernek, kapjanak valamiféle élsportolói támogatást Nem vagyunk profik, eleget teszünk munkahelyi kötelezettségünknek, naponta órákat edzünk, viszont eddig még minősítésünk sem volt... Ez most megoldódik, de valamifelé juttatás, kalóriapénz nekünk is jó lenne! Mi nem vagyunk labdarúgók, de értsenek meg bennünket is, hiszen 31 forintos étkezési normából nem tudunk kijönni! Évente 6—8 nagy versenyen indulunk, a legtöbbször 9—10 napig vagyunk távol. Azt hiszem nem kell ezt a kérdést tovább boncolgatnom... Természetesen nemcsak Bandi álma az olimpia, hanem az enyém is! ID. KOVÄCS JÄNOS 1. Én is itt kezdtem Mezőhegyesen, Géza bácsi keze alatt, örülök az első osztályú szint elérésének, s annak, hogy 'smét a legjobbak közé kerültem! 2. Naponta hat órát, azaz hat „osztályt” lovagolok. 3. Betöltöttem 38. évemet, s nár gondoskodtam utánpótláséi. Fiam ugyanis az a „bizo- lyos” ifjú Kovács János! Itt dolgozom a gazdaságban. Mi a kiegészítő sportom? A mindennapi munka, a lovak képzései Keresletem annyi, mint Andrásnak. 4. A Jóska által elmondottakkal egyetértek; és bízom abban, az olimpiáig — erre egyébként ígéretet kaptunk — versenylovaink közül nem adnak él egyet sem. Talán megérem aét is, hogy az érv, s intézőnk fia — Ka hetente kétszer hazajön edzeni Orosházáról, ahol tanul — nem a saját zsebpénzén fog utazni! Végtére is, az időt a presszóban is ®1 lehet tölteni, de ők nem ezt csinálják. Az ő szórakozásuk a lovaglás!... Magpmrói valamit? „ 5 lenne tagja maradni a válogatottnak! A mesteredző Az ország kiemelkedően nagy tudású lovasszakembere Máchánszky Gyula mesteredző. Tíz éve tevékenykedik Mezőhegyesen. Munkája szerteágazó. A versenyzőgárda felkészítésével, az utánpótlás nevelésével (róluk a közeljövőben külön cikkben szólunk) s nem utolsósorban a lovak kiképzésével foglalkozik. Naponta legalább tíz, de minimum 8 órát a lovardában vagy a pályán tölt. Ottjártunkkor a lovardában találkoztunk vele, edzés közben. — Ezekkel a fiúkkal foglal' kozni — mutatott Balogiék feli — szórakozás! Különben —> munkám — egyben hobbym is a lovassport — mondotta a mesteredző. Amikor befejezte a serdülőkkel való foglalkozást, készséggel állt rendelkezésünkre. — Amióta itt vagyok, kizárólag a sportló-tenyésztéssel foglalkozunk. Az állomány nagyot változott, a ménesbe oly kancákat állítunk be, amelyek jó utódokat hoznak világra. Versenyzőink próbálják ki a lovakat. Az angol telivért és az ügetőt — stopperrel „tenyésztik”, a félvér ugrólovat pedig centiméterrel — jegyezte meg hamiskás mosollyal s amikor látta, hogy kissé meghökkenünk, így magyarázta szavait: — Az a ló, amely 1 kilométert nem teljesít 1 perc, 24 másodperc alatt vagy 140 cm-es ugrópályát nem nyert még, nem kerülhet a tenyésztésbe. Hogy ez „szentírás”, bizonyítja az; legalább 100 ügető és galopp ló került Mezőhegyesről Budapestre az utóbbi években! — Munkája tehát a lovak kiképzése és a versenyzők felkészítése. E kettő még soha sem ütközött? — kérdeztük. Id. K ács Jáno« korábbi országos bajnok I. osztályú sportoló, a válogatott keret tagja. (Fotó: Demény Gyula) érni ni mis9 1971, JANUÁR 16. Balogi Antal, a Magyar Népköztársaság military bajnoka. Kruzsicz József nagy fölénnyel nyerte aa 1970. évi díjlovagló bajnokságot. A néhány perces beszélgetés után a mesteredző, Herczegfalvi Gábor intéző társaságában végig vezetett bennünket az istállókon, s valamennyi, szebbnél- szebb „táltosról” mondott egykét érdekességet. — Látogassanak meg bennünket, majd, ha kitavaszodik — mondotta a búcsúzáskor a két sportember —, mert csak akkor ismerhetik meg alaposabban munkánkat! A május elsején kezdődő hivatalos versenyidényre komolyan készülünk. Az 1970. évi sikerek és céljaink — erre köteleznek' —OH— — Nézze, mi nem vagyunk Bp. Honvéd vagy Budapesti Lovas Klub! Nevelünk versenyzőket, de nem feledkezhetünk meg a gazdasági kérdésekről sem! Elmondok egy példát. Kovács János, Inka nyergében országos bajnokságot nyert nemrégiben. A lengyel, NDK-túrán a legjobb magyar lovasnak bizonyult. Inka aztán Pestre került. Vétek volt Jancsi alól kivenni, de hát van eladási tervünk is. Inkát aztán odafent „elszúrták”, s most bagóért eladták Olaszországba. Persze ezt csak kuriózumként mondtam... Viszont, ha már itt tartunk, megjegyzem azt is, hogy a gazdaság igyekszik tőle telhetőén segíteni a szakosztály munkáját. A fiúk több alkalommal kaptak jutalmat, de véleményem szerint — és ezt a lovassport védelmében mondom — élversenyzőink több, hathatósabb támogatást érdemelnek! Végtére is lovasnemzet vagyunk?! A mezőhegyes)' lovasok — közelről