Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Az egyetlen at Megjegyzések a Kner Nyomda szakszervezeti bizottságának beszámolójához Idézetek (önkényesen inra-1 gadva) az Élet és Irodalom leg-! utóbbi szamának Mi lesz a ma-1 gyár nyomdákkal? című írásá-! ból. j „A magyar nyomdaipar hely-' zete tragikus. Nincs még egy iparág, amely ennyire elmaradt volna az általános fejlődéstől. A nyomdák akut létszámhiánynyal küszködve jobbára szűk, üzemi célra alkalmatlan munkahelyeken, jórészt elavult és túlterhelt gépekkel próbálnak megfelelni a követelményeknek." „A gomba módra szaporodó házinyomdák az amúgy is katasztrofális szakemberhiányt fokozzák." Idézet a Nyomda-, Papír és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete Központi Vezetőségének állásfoglalásából: „A műszaki elmaradottság fejszámolásával egyidejűleg megoldásra vár a nyomdaipari dolgozók, bérhelyzetének fokozatos rendezése is. A sajtó, a napilapok, a folyóiratok, a könyvkiadás függvénye nyomdaiparunknak. Az elmaradottság miatt ez irányú szolgáltatói tevékenységének nem tud megfelelni. Ezért gátolja a technikai, tudományos, kulturális fejlődést. A központi vezetőség megítélése szerint a nyomdaipar saját erejéből nem tudja megoldani fejlesztését." A közelmúltban tartották szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttgyűlésüket a Kner Nyomda dolgozói. Talán túlságosan is önkényesnek tűnhet, hogy megyénk egyik jelentős ipari üzemében lezajlott szak- szervezeti „tisztújításról” beszámoló írást néhány általános és az egész magyar nyomdaipart jellemző idézet vezet be. Annak tűnhet, de nem az, s erre jó példa a szakszervezeti bizottság beszámolójának néhány tanulsága. A beszámoló ugyanis jó néhány konkrétumot kínál az előbb idézett általánosságok illusztrálására. Hogy stílszerűek legyünk, ismét csak szó szerint idézünk, de ezúttal a küldöttek előtt elhangzott titkári beszámolóból: „A beszámolási időszakot (tehát az utóbbi két esztendőt) o vállalat életében az eddigi legdinamikusabb fejlődés jellemezte. Ez a gyors, széles körű és sokirányú fejlődés nagy nehézséget, sok gondot okozott, nemcsak a vállalat gazdasági vezetőinek, hanem a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és más szervezeteknek is. A figyelmet döntően a beruházás sikeres végrehajtására fordította mindenki.” Kétségtelen, hogy jelenleg az eüső számú téma a Knerben a 350 milliós (és az eredeti határidőiket tekintve kissé „csúszó”) beruházás. E cikk kapcsán arra most nem térünk ki, hogy mit jelent ez a technikai színvonal, a termelési érték növekedésében és általában a magyar nyomdaipar fejlődésében. Arra viszont igen, hogy — idézzük ismét a beszámolót — az elmúlt két esztendő alatt kilenc százalékkal emelkedtek az üzemben a bérek. 1968-ban az egv főre jutó havi bér 1715 1969-ben 1771, 1970-ben pedig 1870 forint volt... „Van fejlődés, de ezzel nem vagyunk megelégedve. A szákszervezet és a vállalat sem. Próbáljuk megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel behozhatnánk, vagy legalábbis csökkenthetnénk a pesti nyomdák átlagától való 300—400. forint lemaradást... Fejleszteni, korszerűsíteni kell a nyomdákat! Ez igaz! De a korszerű nyomdákban jól képzett és — véleményünk szerint — jól (a jelenleginél legalábbis lényegesen jobban) fizetett nyomdászok kellenek, vagy kellenének, ha a magasabb fizetésért el nem mennének a tsz- és ktsz- nyomdákba tapétát és pléhcim- két nyomni...” Azért idéztünk ilyen hosszan, és foglalkoztunk a bértómával ilyen részletesen, mert érzékeltetni szerettük volna a fizetési problémák jelentőségét (vagy éppen súlyosságát) és vitatott voltát. Köztudott, hogy a Kner Nyomdában igen sok a túlóra, igen. nagy méreteket öltött a szakmunkásvándorlás és igen szo- rítóak az 1971-es év gazdasági szabályozói. Hogy ne tűnjön elfogultnak állításunk (és a szakszervezeti titkáré sem) hivatkozunk a Könnyűipari Minisztérium gazdasági tájékoztatójára. Magyar- ország tizenöt állami nyomdája közül a termelési értéket , tekintve a Kner 1969-ben az ötödik, 1970 első felében a második helyen volt. Ami a bérszínvonalat illeti az éppen fordított arányban áll a termelési növekedéssel- 1969-ben tizenegyedik, 1970 első felében bérszínvonal asasascaaai szempontjából a nyomdák sorrendjében a tizenharmadik volt A bérfejlesztés jelenlegi korlátái — utalt rá a beszámoló — most sem teszik lehetővé az átlagos színvonal eléréséhez szükséges bérjavításokat. A Kner Európa egyik legkorszerűbb nyomdája lett. A gépek és a berendezések megfelelnék a kor követelményeinek. A Kner Nyomda mostani rekonstrukciójának végleges befejezése enyhít majd a magyar nyomdaipar bevezetőben említett „tragikus” helyzetén. Ám e tény szépséghibája, hogy a műszaki fejlődést és a termelés növekedését nem követte az átlagbérek megfelelő szintű emelkedése. Az új üzem beindítása és az államkölcsönök visszafizetése igaz, súlyos teher, de biztató ígéret is a jövőre nézve. A rekonstrukcióval ugrásszerűen javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei, szebb, egészségesebb helyen dolgozhatnak e nagy hagyományú iparág békéscsabai művelői. Az sem mellékes, hogy fogorvosi és nőgyógyászati rendeléssel bővül az évek óta eredményesen működő üzemorvosi szolgálat. Megoldódik az étkeztetés is, s az eddig három helyen bonyolított étkezés egy helyen, kulturált körülmények között lesz megoldható. Már utáltunk rá, gyakran visszatérő kijelentés „majd, ha átadják az újat”. Ne tűnjön ez önismétlésnek, hiszen bár forintban kifej eshető a beruházás összege, a minőségi változás, az új munkahelyek és gépek korszerűsége aligha számszerűsíthető. Nem véletlen, hogy a beszámoló készítői és a szakszervezeti küldöttgyűlés részvevői is — az ezzel összefüggő bérproblémák mellett — a fejlesztésre hivatkoztak leggyakrabban. Nem vitás, most ez még elsősorban gondot, anyagi nehézségeket, egyeseknek talán bosz- szúságot jelent, de ez a beruházás a társadalmi, üzemi és egyéni előrehaladás egyedüli, kikerülhetetlen útja. S ezt a tényt az üzem legtöbb dolgozója tudomásul veszi, s ennék érdekében munkálkodott, s munkálkodik a jövőben is a Kner Nyomda gazdasági vezetése s nem utolsósorban szakszervezeti bizottsága is. B. L a9saiaa*aaooaiBBB3«asKSB3Ssaa2BBBaHe*as»ea*«, 1970-ben létesült Ä MetrtJ Vele! - nyugati vonalának elsA szakaszai Baross rendezess, a Soroksári űtl is a Kacsóh Pongrác űtl közúti felüljkdkjjJLIbejj^ VasdPnllarnosftáJ ♦ Energetikai Ipar 0 Gép-, es fémfeldolgozó ipa£ /O Vegyipar a Házgyár Papírgyártás .■I Textilipar G Cipőgyártás B Élelmiszeripar 10 Gimnázium Művelődési ottfioft © Kórház Hazánk 1970. évi gazdasági eredményei biztos alapot nyújtanak a IV. ötéves terv megvalósításához. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelem 1—5 százalékos növekedési ütemet ért el. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az 1969-ben tapasztalt stagnálással szemben a növekedés 75—80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. Ipari termelésünk 7, ezen belül a vegyipar 11—12, a gépipar 8—9, a könnyűipar 8 százalékkal növekedett, az alig 1 százalékos létszámnövekedéssel szemben. Az építőiparban viszont, amely ugyancsak 7 százalékkal növelte termelését, az eredményt főleg a létszámnöveléssel érték el. Mezőgazdasági termelésünk, a természeti tényezők kedvezőtlen alakulása ellenére is teljesíteni tudta a IIL ötéves terv célkitűzéseit. Az elmúlt évben 83 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ami az összehasonlító áron 8—9 százalékos emelkedést mulatott az 1969-es évhez képest. Térképünk az elmúlt évben üzembe helyezett fontosabb létesítményeket mutatja be. A JUSS Mielőtt az ember belemé-] lyedne az örökösödési ügyek ta_ nulmányozásába, először is tisztázni kell, hogy van örökhagyó és örökös, és amit valaki jussol't, azt illetőségnek, az öröklés tárgyának kell nevezni. Meg szolgalom. Micsoda szó! A hozzá nem értőnek idegenül hangzik. A közjegyző, akitől érdeklődöm, rámnéz a szemüvege fölött, csodálkozik — mi érdekes van abban, hogy az emberek örökölnek? — Mit? Ezt, azt Tizenkét éve csinálja. A nagy- kendős öregasszonyok, pácskeros öregemberek közjegyző úrnak hívják. „Közjegyző úr, kérem...” „Aranyos, nyugodjon meg, minden rendben lesz.” — Mégis, mit örökölnek? Földet, házat pénzt, szobrot, bélyeggyűjteményt, aranyat? — Mindent, ami személyi tulajdonban van: ingatlant, ingóságot, jogot, követelést — Jogot követelést? — Kölcsönkövetelést, elővételi jogot, szolgalmi iogot. A szolgalmi jog azt jelenti, hoev valaki a más földjén levő kútról merhet, átiárfiat az ott, vezető úton. Az öröklés kötődhet szemóivöez, vagy ingatlanhoz. Nem öröklődhet a biztosítás, a bemutatóra szóló takarékVietZfVHnvv. ..Az a vélelem, hogy akinek a hir+oVá- ban van a betétkönyv, azé Lerontható de csak np’^^n ” Csavaros dolog ez a jogtudomány. — Hót akkor mégis, mi örökölhető? —• ppitnlek. h.ó*mg Invetlkn. meghagyott ingatlan, tsz-illető- ség. — A Jptffí n rfT7/ri^V) íhr*“1rcr*cf ? — forint Vai-íí 1{ vfí<*vor*t oldalági rokonok e<*v orvostól. — Mit? —— IM/nrfvci’T'a'yOTpr fr»»*inf foVíTphfóVnc íaonoripereskoööc-o vem került sor. M M! 9 miből telik tplnlrrf» ]\/TiV\r*1 *} T A Jvá »7 r» t. •5riiV*q V\o- 7»<*ótinlr 3 'hí' t/vrr*lrq-fc# Jn cfr»rénv a |rpwil. a q R7am<5Mnrnlv*q)i Vá»vicnn hir- ffptAc**p Yv>«s»nno1{. % Umlomnf; vPc*rpV ” Pajtin mp<? TV*i71 ^ont Irt *117*1«» miT*@ TY>p<? i^M. A1? ovoVölf öc;7_ «r^prfotrpt npdí't ho*pWn+i1r* b^vha telekbo kocsiba. így éri meg, azt mondiák. — A legkisebb örökség? _ — Pár száz forint. Ócskaságok, limlomok, értéktelen dolgok. Az ilyesmi nem kerül hivatalos fórum elé. Végrendeletek. A végrendelet kétféle lehet: közvégrendelet, amit a közjegyző csinál, és magánvégrendelet Ezt két tanú jelenlétében záradékolni szokták, ők „mint felkért végrendeleti tanúk bizonyítják, hogy az általuk ismert végrendelkező az okiratról kijelentette, hogy az ő végrendelete, és együttes jelenlétükben aláírta”. Szóban csak az végrendelkezhet, akinek az élete veszélyben forog. Imí-olvasni nem tudó egyének csak közvégrendeletet tehetnek, ugyanúgy a süketek és némák is. A végrendeletnek ez a formája 1960. mác jus elsején lépett életbe — azóta van érvényben a PTK —, azelőtt rend&-jrint kölcsönös és közös végrendelet volt. 11 végrende'et olyan szomorú dolog. Mikor a szót hallom, bennem mindig egy haldokló, égő szemű, beesett arcú borostás öregember képe jelenik meg, aki csontos kezét felemeli. és ítéletet oszt. A házam... a földem... a jószágaim... Szerződések, öröklési szerződést keveset, eltartási szerződést már többet kötöttek. Ezt azonban főleg magánokiratban rögzítik — ügyvédek előtt. — Menjenek az Illetékkiszabási Hivatalba. „Félfogadás 8-tól 12-ig” — mondia a telefonba a hivatalnoknő. Elmegyek, megtudom, hány ezer évente az örökhagyó, az örökösök számát index számok jelölik, ezeknek alszá- maik vannak — nehéz kikeresni. Megtudom azt is, hányán fizetnek ötszáz forinton aluli illetéket, és hányán tízezer forint felett. Periratok. Perérték harminc- ötezer forint, tárgyalások száma négy. „Édesapám, néhai Sz. F. 1960 decemberében meghalt. Halála idején házassági kötelékben volt. Házastársa Cs. Anna alperes. Néhai Sz. F. 1953-ban végrendeletet készített, melyben általános örökösévé házastársát tette meg. Engem kötelesrész címén az ingatlannak fele értéke illet, melyet egyelőre harmincöt- ezer forintban jelölök meg”. ítélet: a járásbíróság a felperes keresetének helyt adott. Hagyaték értéke: hatvanöt- ezer-nyolcszáz forint. Tárgyalások száma: hét. Néhai K. I.-nek egyetlen gyermeke vagyok. Végrendeletében házas ingatlannak a "tulajdonjogát képező fél illetőségét, valamint az összes ingóságát anyámra, az alperesre hagyta. ICötelesrész címén engem a fele illet. Az alperes hetvenegy éves, öregségi járadéka van, tizenötezer forint készpénzzel rendelkezik. Kötelesrész címén fizessen nekem hétezerhétszáz forint tőkét, valamint a felmerülő perköltségeket”. ítélet: a bíróság a felperes kerestének helyt adott. Tárgva'ások száma: öt, pertárgv értéke: tizennégvezer- hatszázhatvan forint, „özv. F. G.-né örökhagyó csak az ingatlanjai kerültek leltározásra, mi feineres örökösök, a leltárt kifogásoltuk. hogy nem tartalmazza az örökhagyó ingóságait. Az ingóságok az örököstársunknál vannak. Takarékbetétkönyv, 6 párna huzattal. 1 kaszli. 4 szék. 1 asztal, 1 vájdling (értéke 80 forint).” A keresetlevél hátlapián há- romszázötvennégy forint illetékbél vég van. Tárgyalások száma: , három. „Fiam, V. István B.-i lakos alperes hagvatéki tárgyaláson végrendeletet csatolt az iratokhoz, melv végrendelet szerint édes- anám vagyonának fele részét alperesre hagyta...” Bz unva követel a fiától. Felperes: az anya. Alperes: a lánya. Feineres: a fiú. Örökhagyók, örökösök, juss. Varga Márta 30—40 év közötti, elsősorban ipari számviteli gyakorlattal rendelkező számviteli és pénzügyi főosztályvezetői munkakör betöJésáre alkalmas közgazdászt keres az Alkaloida Vegyészeti Gyár. Lakás megoldható. Jelentkezés: részletes önéletrajz beküldésével. Cím: Alkaloida, Tiszavasvári.
