Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

(Pd&ytatm as í. oldalról) befejezték, s a kenyérgabo­nát a korábbi éveknek meg­felelő területnagyságon el­vetették. A nehézségek elle­nére a mélyszántást az elő­irányzott terület 90—95 szá­zalékán elvégezték. A béreik és bérjellegű kifize­tések 7 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasággal kapcsolatos készpénz-bevétel 19 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. Munkaegység címén 5 százalékkal, áruértékesítés cí­mén 30 százalékkal — főleg ház. tájiból — több bevételhez jutott a parasztság. Az 1970. évi feladatok, tervek kidolgozása és teljesítése pár­tunk X. kongresszusára való felkészül« jegyében történt. A megye üzemeiben a kongresszus tiszteletére 2500 szocialista bri­gád 37 000 tagja nevezett be a munkáversenybe és jelentős munkasikereket ért el. A mun­kaverseny a legtöbb üzemben a kongresszus után is tovább tart. A pártszervezetek az 1969-es Pénteken ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága * év alakulását elemezték és az 1970. évi tervek elkészítésénél számításba vették, s az 1970. évi gazdasági tervek reálisak voltak. A lemaradás döntően a rendkívüli időjárás, a természeti csapás miatt következett be — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben. Az üzemi pártszervezetek je­lentős erőfeszítést tettek, de a törekvés nem volt minden te­kintetben eredményes. A haté­konyság fokozását, a termelé­kenység növelését, a kedvezőbb jövedelmezőséget, a felesleges létszám átcsoportosítását szá­mos tényező akadályozta. Ezek: az ár- és belvíz, a fejlesztési alapok és a műszaki fejlesztés­hez szükséges gépek hiánya. Az egyes élelmiszeripari üzemek a kevés és rossz minőségű nyers. Nőt! az Megenionntsiii, de kevés a szállés — Turistaszálló, camping szükséges — Nagyobb választékot, jobb vendéglátási A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén fő napirendi pontként a város idegenforgalmi tevékeny­ségét s az ezzel kapcsolatos to­vábbi tennivalókat tárgyalta | Inokai Jánosné hivatalvezető í írásos beszámolója alapján. Időszerű volt a téma, hiszen, | mint a beszámoló tükrözi, kü- j lörösen az elmúlt évben a gyű- : lai határátkelőhely megnyitása ! óta jelentősen nőtt a város ide­genforgalma. Időszerű azért is, mert az ilyen és ehhez hasonló témákat igen fontos év elején tárgyalni, hogy legyen idő a fennálló hibákat, gondokat meg­oldani és időben felkészülni a szezonra. A város idegenforgalmának növekedését bizonyítja többek között, hogy míg 1969-ben a fi­zetővendég-szolgálatban 17 ezer 027 vendégnapot töltöttek, addig 1970-ben már 43 ezer 655 a ven­dégnapok száma. Az igények a tapasztaltak szerint növekednek, egyre több látogató érkezik a megyeszék­helyre az ország különböző tá­jairól és külföldről is, viszont igen nagy gondot okoz az érkezők elhelyezése. Egyelőre megoldat­lan — mint ahogy azt a végre­hajtó bizottság Is megállapította —, egy turistaszálló és camping létesítése, mely a beszámoló sze­rint a legégetőbb és legsürgő­sebb feladat lenne. A vb tagjai úgy foglaltak állást, hogy ezek létesítéséhez egyelőre nincs anyagi fedezet, több szerv, vál­lalat összefogására lenne szük­ség. Viszont az elhelyezéseken, a vendéglátáson lehetne segíteni olyan intézkedésekkel Is, me­lyekhez nem kell különösebb be­ruházás, csak megfelelő szerve­zés és a munka jó összehango­lása. A beszámoló részletesen fog­lalkozik az elmúlt év. eredmé­nyeivel, valamint a további ten­nivalókkal is. Így többek kö­zött fontos tennivalóként jelöli meg a gépjárművek részére par­kírozóhelyek kijelölését, a ven­déglátóipari egységek kulturált­ságának javítását, az ételválasz­ték bővítését, valamint a szál­láshelyek növelését. Ha más megoldás nem lehetséges, a fize­tővendég-hálózat kibővítésével. A beszámoló feletti vita, a hozzászólások azt bizonyítják, hogy a vb tagjai törődnek a vá­ros idegenforgalmával. K. J. l nacsarszkijjal, de mindvégig tisztelte a későbbi művelődés- ügyi népbiztost). A nagy irodalombarát ekkor Is olvasott, a babakocsi olyan volt, mint egy mozgó könyvtár. A sok újság, brosúra szinte el­temette a gyereket. Egyszer, amikor a szórakozott tudós a megszokottnál is több könyvet rakott be a gyerekkocsiba, Le­nin rákiáltott: „Vigyázzon, hi­szen megfullad a gyerek”. Híres kávéházak a Montpar- nasse-on. Csak néhányat emlí­tünk közülük, hiszen a Café du Dome-ról vagy a régi Rotonde- ról kultúrhistóriát lehetne írni. Vitatéma Párizsban, hqgy melyik kávéház volt Lenin törzshelye. Ügy hiszem, ez egy kicsit legendát kereső, hiszen Lenin a konspiráció szabályai szerint mindig más és más ká­véházakban találkozott elvtár­saival. NÉHÁNY francia kutató sze­rint Lenin törzshelye a világhírű Cafe du Dome volt, a Montpar­nasse körút 108. szám alatt. Az emlékezések szerint sűrűn a Do­me sarokasztalánál beszélgetett az emigránsokkal. Hihető ez Is, hiszen ezekben az években a Dome már a művészvilág egyik központja volt. • Más francia források azt állít­ják, hogy Lenin a Montparnasse körút és a Observatóire sugárút sarkán levő Closerie des Lilas kávéházba járt rendszeresen. Er­ről ír Kazakevics is az Inoszt- rannaja Lityeraturában. Még mások úgy emlékeznek, S hogy Lenin az azóta már lebon­tott Rotonde-ban vendégeske­dett, itt írta cikkeit. Kétségtelen, _ hogy Trockij és Lunacsarszkij I rendszeresen odajártak, az utób­binak Chagall barátja is volt. Az bizonyos, hogy Lenin moz. galmas társasági életének közép­pontjában mindig az eszme győ­zelemre juttatásának gondolata volt, a világ forradalmi erőinek vezetőivel találkozott ilyenkor. Feljegyezték, hogy sokat járt a Cafe Caput-ba a rue Marine és a rue d’Alesia útkereszteződé­séhez. Ez bizonyos, mert a pro­letary itt tartotta szerkesztő bi­zottsági üléseit. Az is tény, hogy a rue d’Orléans-on levő Aux Manilleurs nevű kávéházba sak­kozni járt. Egvszer itt különben majdhogy ökölharcra került sor a vjerjodistákkal. SAJNOS már az a café sincs meg, acélüveg hatalmas ház van a helyén. Az utcai oldalfalán egy félig letakart felirat: „Lenin itt járt, Lenin a miénk is”. A ju­bileumi évfordulón írták fel Montrouge (Párizs elővárosa) kommunista fiataljai. (Vége) Tiszai Lajos anyagellátása (konzerv — cu­kor). Továbbá a vezetési intéz­kedések, a munkafegyelemmel kapcsolatos lazaságok. Az épí­tési beruházások határidőre történő befejezését akadályozta a helyreállítás nagy volumenű anyag- és szállítóeszköz-igénye. Az 1971. évi gazdasági tervek kidolgozásának különös jelen­tőséget ad az a körülmény, hogy qz egyúttal a IV. ötéves terv első éve és alapja a kidolgozan­dó középtávú elképzeléseknek is. A megye 1971. évj gazdaság- politikai feladatainak megva­lósítását a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határo­zatai, valamint a Politikai Bi­zottság 1970. november 10-i ha­tározata alapján kell elősegíteni. A megyei pártbizottság a IV. ötéves terv irányelveit figyelembe véve az 1971. évi gazdaságfejlesztés fő előirányzatait a következők­ben határozza meg: az ipari termelés 9,2—9,6 százalék­kal, az épitőipari termelés 9,6—10.4 százalékkal, a kis­kereskedelmi forgalom 8 százalékkal növekedjen. Az élelmiszergazdaság bruttó termelési értékének 3—3,5 százalékkal való növekedése az indokolt a III. ötéves terv átlagához képest, A pártszervezetek segítsék elő azt, hogy a vállalatok tár­sadalmi szerved, középvezetők, dolgozok ismerjék meg üzemük, gyáregységük 1971. évi és kö­zéptávú termelési feladatait. A pártszervezetek tegyenek erőfeszítéseket, hogy a munka termelékenysége az eddiginél gyorsabban emelkedjen. Bizto­sítani kell, hogy az ipari ter­melésnövekedés 80 százaléka termelékenység emelkedéséből származzon. Ennek érdekében nagyobb gondot kell fordítani az ipar szerkezetének további javítására, a kereslethez jobban igazodó termelésre, a gazdasági hatékonyság növelésére. A műszaki színvonal emelése érdekében támogatni kell min­den olyan kezdeményezést, amely a meglevő termelőberen­dezések korszerűsítését, az anyagmozgatás és rakodás gé- •pesítését irányozza elő, Nagyobb gondot kell fordítani a munka- szervezés javítására, a munka­erőmegtakarításra, a munkafe­gyelem megszilárdítására, az indokolatlan munkaerővándor, lás megszüntetésére, a szociális, ta munkaverseny állandósításá­ra. A pártszervezetek segítsék elő a beruházások koncentrálá­sát, a folyamatban levő beru­házások üzembe helyezésének meggyorsítását. Az élelmiszergazdaság fenti célkitűzéseihez a feltételek a korábbi éveknél kedvezőbbek, mert a mélyszántás a korábbi éveknél körülbelül 100 000 ka­taszteri holddal nagyobb terü­leten lett elvégezve. Az őszi kalászosokat megfelelő nagyságú területen, minőségben és idő­ben vetették el; a korábbi évek. nél lényegesen nagyobb meny- nyiség'ű műtrágyát használhat­nak fel, s az állattenyésztés ala­kulása kedvezőbb az előző évek­nél; a szakosított telepek rész­ben már 1971-ben megkezdik működésüket. A mezőgazdaságban keletke­zett károk felszámolása előre­láthatóan égy gazdasági év alatt nem valósítható meg. Ezért elsősorban a veszteséges szövetkezetek vegyék igénybe a középlejáratú hiteleket, dolgoz­zanak ki szoros tervet a vesz­teségek kigazdálkodására. For­dítsanak gondot a megfelelő alapok k-ozésére. a folvamat- ban levő beruházások mielőbbi megvalósítására — elsősorban a hősprogram érdekében. A me­zőgazdasági üzemek pártszer­vezetei segítsék elő a gazdálko­dás hatékonyságának növelését, a vezetés megszilárdítását, a munkaszervezés javítását. Az 1971. évi élelmiszergazda­ság feladatainak teljesítéséért a közgazdasági szabályzókkal összhangban hatékonyabban kell elősegíteni az élelmiszer­feldolgozó ipar megfelelő alap­anyaggal való ellátását (kon­zerv- és cukoripar). A veszteséges vállalatoknál a pártszervezeteknek nagy > körültekintéssel kell a ki­alakult helyzetet elemezni és értékelni. Ott, ahol a kedvezőtlen helyzet egyér­telműen nem a vezetés hi­bájából ered, hanem az ele­mi csapásból, a pártszerve­zetek-védjék meg a vezető- ellenes hangulat hatásaitól a korábban jól és eredmé­nyesen dolgozó becsületes vezetőket. Az üzemi és szövetkezeti de­mokrácia fejlesztését segítsék az üzemi szakszervezeti és a szö­vetkezeti választások. E válasz, tásokon is segitsék a szövetke­zeti vállalatok pártszervezeted az 1970. szeptember 3-i szövet-' kezeti kommunista aktíva ülés állásfoglalásainak megvalósu­lását. Az érvényben levő két évre kötött kollektív szerződések 1971. június 1-én lejárnak. Az üzemi pártszervezetek segítsék elő. hogy az új kollektív szer­ződések — amelyekét már öt évre kötnek meg — egyszerre, képviseljék és védjék a társa­dalom és az egyének érdekeit. Pártszervezeteink és párt- alapszervezetetnk sokoldalú szervező, ellenőrző, agitációs és propagandamunkával segítsék elő az 1971. évi és ezen túlme­nően a középtávú tervek kidol­gozását és megvalósítását. Az írásos jelentéshez Supala Pál, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára szóbeli kiegészí. tést adott, s a többá közt meg­állapította: 1970-ben bekövet­kezett nagyarányú ár- és bel­víz nemcsak a közvetlenül súj­tott gazdasági ágazatokban érez­tette káros hatását, hanem köz­vetlen az egész megye gazdasá­gára is kihatott. A párt és ta­nács megyei vezetőd, a területi tsz-szövetségekkel egyetértve már év közben is úgy Ítélték meg a helyzetet, hogy alapvető feladat a lehetőségekhez mérten megfelelő feltételeket teremteni az 1970-es év gazdálkodásához és az 1971-es év termeléséhez. Ennek kapcsán a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­ummal egyetértésben intézke­dést tettek a termelőszövetkezeti tagság részesedésének 80 száza­lékban történő kifizetésére, to­vábbá a műtrágya, valamint az 1600 vagon vetőmag biztosításá­ra, a talajmunkák pénzügyi alapjainak óvadékfedezetére, s a közös és a háztáji állatállomány részére hiányzó mintegy 8—9000 vagon abraktakarmány köz­ponti készletből való fedezetére: A már megtett és az ezután teendő intézkedések jelentős segítséget jelenteinek a gazdál­kodás további folyamatához. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy ezek az intézkedések a feltételeket teremtik meg, de nem oldanak meg minden prob, lémát. A feltételek annyiban javul­nak, amennyiben az üze­mekben is kellő körültekin­téssel, a helyzet alapos elem­zésével történnek intézkedé­sek a veszteségek okozta , károk felszámolására. Csak a termelés javításával, s az okszerű takarékoskodással — ez a nem feltétlenül szükséges beruházások lassítását is jelenti —, valamint a munkafegyelem, a munkaszervezés javításával és a vezetés színvonalának további növelésével számolhatjuk fel a károkat. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mezog.zdasc.gi üze­meink, elsősorban a termeioszö* veocezetek csökkent termelési alapokkal, kevés biztonsági tar­talékokkal, a részesedési szín­vonal csökkenésével, s az óva­dék forrnájában nyújtott, a ko­rábbi évektől nagyobb arányú rövid- és középlejáratú hi.ellel zárták az 1970-es évet és kez­dik meg az 1971-es esztendőt. Ezt ellensúlyozzák azok a megtett, s a folyamatba tett in­tézkedések melyek a' gazdálko­dáshoz alapvetően szükségesek. Ellensúlyozza a problémákat az időben elvégzett munka, s a termelőszövetkezeti tagság szor­galma. A most sorra kerülő zárszám­adási beszámolókban reálisan szükséges értékelni az elmúlt esztendő gazdálkodását, nem túlozva, 'de nem is szépítve a problémákat. A Békés megyei Állami Épí­tőipar minden gondja ellenére az elmúlt tíz évben sokat fejlő­dött. Termelését évi 259 millió­ról 420 millió forintra növelte. Új technológiákat valósított meg, s ezzel jelentősen hozzá­járult a megye fejlesztési és beruházáspolitikai feladatainak megvalósításához. Nem ilyen egyértelmű ez a megállapítás a tanácsi építőiparra, amely évek óta stagnál. A jelentkező prob­lémák, a megye építőiparára váró feladatok szükségessé tet­ték, hogy az építőipari szerve­zetek helyzetét, a fejlesztési fel. adatokkal kapcsolatos kérdése­ket az év folyamán behatóan elemezzük, s a pártbizottság az erre vonatkozó javaslatokat vi­tassa meg. A gazdasági, s az irányító te­rületeken működő pártszervek­nek és pártszervezeteknek az eddigieknél hatékonyabban kell foglalkozni a gazdaság pártpo­litikai kérdéseivel. Termelőüze­meinkben most kerülnek jóvá­hagyásra az éves tervek, készül­nek a középtávú fejlesztési ter­vek, júniusban lejárnak a két évre megkötött kollektív szer­ződések s készülnek az öt évre szóló új szerződések. Pártszer­vezeteinknek biztosítaniuk kell, hogy a párt X. kongresszusa határozatában megjelölt gazda­ságpolitikai célkitűzések. a ne­gyedik ötéves terv elvei az üzemi tervekben megvalósul­janak. A vállalati középtávú tervek a lehetőségek és tennivalók számbavételével készülje­nek, s azt jóváhagyás előtt vitassák meg az üzemek, a szövetkezetek dolgozóival, A tervek ösztönözzenek ha­tékonyabb munkára, reáli­san irányozzák elő a fejlesz­tést, a jövedelmek növelé­sét, a szociális helyzet javí­tását. Tartalmazzanak a tervek meg­oldásokat a nők és a fiatalok helyzetének továbbjavítására. Lépjenek fel határozottan a pártszervezetek a népgazdaság érdekeit sértő, a meg nem en­gedett jövedelmeket biztosító indokolatlan áremelési törekvé­sekkel szemben. A széles körű vitában elhang­zott kiegészítésekkel a pártbi­zottság az írásos jelentést és a szóbeli előterjesztést elfogadta. Ezután a pártbizottság az 1971. évi munkatervére tett előter­jesztést vitatta meg és fogadta el az ülés, majd az elnöklő Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának előterjesztésére, a pártbizottsági tagság alól fel­mentette az ülés Petroszki István elvtársat, akit a felsőbb pártszerv a Központi Bizottság munkatársának nevezett ki. A pártbizottság jóváh-gvó1ag tu­domásul vette az előtéri észtet, maid Frank Ferenc elv^-s zár­szavával véget ért az ülés. amimm é Q — ...................mÍMfUJÜAC, |J 1 971, JANUÁR U.

Next

/
Thumbnails
Contents