Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

! Jelentősen növeli termelését r a Sarknál Építőipari hisz Kiegyeasüyozott munka jellemezte az iskolákban az első „félidőt” Mennyit fizetett esz Állami Biztesité 7 A. szocialista mezőgazdasági üzemek történetében páratlanul nagy jég-, vihar-, ár- és belvíz­kárt szenvedett megyénk mező- gazdasága 1970-ben. Erről tanús­kodik többek között az Állami Biztosító megyei igazgatóságán készült „kármérleg”. A múlt esztendőben a termelőszövetke­A Sarkadi Építőipari Ktsz idei termelési terve értékben 36 millió forint, ami hatmillióval haladja meg a tavalyit. Ebből az építőiparra 14, a készáruterme­lésre 21 és fél millió, a szolgál­tatásra 500 ezer forint jut. Az építőrészleg Sarkadon meg­kezdte az egészségház, Szeghal­mon pedig befejezi a már ta­valy megkezdett 42 lakás építé­sét. Több családi házat is épít. A faipari üzem a TÜZÉP meg­rendelésére ablakot, ajtót és i hajópadlót gyárt. Készít ülőbú-* tort is, amiből már jelentős meg­ndelést kapott. A vasipari részleg nyílászáró szerkezete­ket, húsipari berendezéseket és fémnyomással csillár-alkatrésze­ket készít. Tárgyalás folyik a Csepel Autógyárral és az Ika­russzal autókarosszéria- és al­katrész gyártásában való együtt­működésről is. A termelékenység emelkedé­sével lehetővé vált, hogy a szö­vetkezetben januártól kezdve, keresetcsökkenés nélkül beve­zessék a 44 órás munkahetet. Néhány napja zárult az 1970— 71-es oktatási év első fele. Az el­múlt időszak főbb tapasztala­tait, jellemzőit összegezve, a Mű­velődésügyi Minisztérium illeté­kesei elmondták: — Értékelésünk szerint a tan­év első felét mind az alsó-, mind a középfokú tanintézetekben ki­egyensúlyozott, eredményes munka a hatékonyabb pedagó­giai módszerek, utak keresése, alkalmazása jellemezte. Sokol­dalú érdeklődés és támogatás kísérte már a tanév kezdetétől a nehéz körülmények között mű­ködő tanyai, pusztai, kisközségi úgynevezett összevont osztályú tanulócsoportok tevékenységét is. Az ő segítésüket, általános műveltségük gyarapítását, jól szolgálja a rádió újonnan rend­szeresített, hetenként kétszer su­gárzott műsora, a „Nyitnikék”. zetek és állami gazdaságok föld­jén a téli, tavaszi és nyári idő­szakban a belvíz, árvíz, a jég és a vihar összesen csaknem ne­gyedmillió hold földön pusztí­tott kisebb-nagyobb mértékben. A téli elemi kár például több mint ötvenezer holdat érintett, amiért 57 millió forint feletti kártérítést fizetett a biztosító. A jégkártérítés megközelítette a 60 millió forintot. Egyedül a bé­késsámsoni Előre Tsz-ben öt­millió forint feletti kárt okozott a jég, a nagykopáncsi Kossuth Tsz-ben pedig elérte a négymil­liót Legsúlyosabb veszteséget a belvízkár. okozott megyénkben. Az 1017-es kormányrendelet alapján ár- és belvízkárt mint­egy 150 ezer hold után térítettek. A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok földjén a becs­lések szerint 333 és fél millió forint kárt okozott a víz, aminek a fennálló rendelkezések értel­mében felét megtérítették a veszteséges gazdaságoknak. A tényleges kár azonban jóval több volt megyénk mezőgazdaságá­ban, hisz a belvíz miatt vetetlen területek maradtak, ráadásul lassú és igen költséges volt a betakarítás, a termések számos helyen a csapadékos időjárás miatt minőségileg meg sem kö­zelítették a korábbi évekét. Leg­több kárt a szeghalmi és békési járás szenvedte, de nem kímélte a belvíz a príma talajú mező­kovácsházi járást sem. Az igények növekedése nagy követelményeket támaszt a műszaki szakemberek iránt Tanácskozott a MTESZ megyei választmánya A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei választmánya tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson meg­jelent Gyulavári Pál, a Békéscsabai Városi Pártbizottság első tit- kára, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Bankó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának ve­zetője,’ Pusztai Lajos, a MTESZ vidéki titkára és Hajdú Antal, gz SZMT munkabizottságának vezetője. Golberger János, a MTESZ megyei alelnöke nyitotta meg a választmányi ülést, majd javas atot tett a napirendre. Ennek el­fogadása után Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei titkára szóbeli beszámolóval egészítette ki az írásban közreadott jelentést. Mindkét beszámoló részlete­sen elemezte a MTESZ megyei szervezet elnökségének és a ti­zenhat tudományos-műszaki tagegyesület múlt évi tevékeny­ségét, s egyúttal meghatározta a legfontosabb idei tennivalókat. Az írásos és a szóbeli előtérjesz_ J tósből kitűnt: tavaly is arra tó- I rekedtek, hogy a szakemberek megfelelő feladatokat és fóru­mot kapjanak társadalmi mun­kájukhoz, a műszaki haladás előmozdításához. Az elnökség, akárcsak koráb­ban, a múlt évben is fontosnak 1 tekintette az úgynevezett köz-1 életi szereplést. Vagyis azt, hogy összegyűjtse a kidolgozásra vá-, ró műszaki fejlesztési kérdése­ket és azokat témájuk szerint megossza a tudományos egye­sületek között. Ilyen volt töb-1 bek közt a Kner Nyomda kor- I ■»•»■•••»■•■•■••■sessBBiB«»«*««««»»«®»®®®®®®®®®##®®®®®®®®®®®®®*®®®®®®®®®®®®®' res, a pénz nem pótolja az asz- szonykéz által köréje varázsolt otthon melegét, a kandúr kujtor- gástól meg már megcsömörlött. Már az első vásárlási alkalom­mal megérezte, Kriszti nem lesz közömbös sorsának további ala­kulásában, s nem is akarta el­kerülni az alaposabb megisme­rési lehetőséget. Másodszorra már üzletzárás körül ment vásá­rolni, meghívta Krisztit egy ká­véra, majd kocsiján haza is vit­te, s nem szabadkozott, amikor a „fekete baba” meginvitálta otthonukba. Kriszti, miután Ka­resz néhányszor hazaautókázta, megérezte, hogy „beleesett” a do­ki, akihez roppant kedves volt, de semmivel sem engedett meg többet a gyors sikerre vágyó, erősen kopaszodni kezdő lovag­nak, mint amennyit a kispolgári illemkódex előír. Bizony, majd­nem e magára erőszakolt tar­tózkodás miatt lett fuccs az any- nyira onajiott partinak. Karcsi a bice főorvosnál tett vizit után megismerkedett Katával is, aki egy kisebb fajta esti bulin be­mutatta Laurának, akinek sor­sát már éveken át próbálta kor­mányozni, de bármennyire is igyekezett férjet fogni a hamvát már csak erős kozmetikázással megőrizni tudó kolléganőnek, nem sikerült eddig. Kata az is­merkedést követő nap vagy két óra hosszáig gyúrta Kareszt, s a hét végén a doki egy kis „ki- kapcsolódásra” elvitte autóján a Bükkbe Laurát. Hogy ott mi tör­tént, mi nem, részletesebben én sem tudom, de annyi bizonyos, Kriszti nem hagyta olyan köny- nyen elpécézni pecája elől a nem mindennapi halat. A bükki ki­rándulás után nyomban felke­reste rendelőjében a dokit, aki­nek fogalma se volt, milyen ádáz, láthatatlan küzdelem kö­zéppontjába került. Belső, has- táji fájdalmakra panaszkodott, s a „tüzetes” vizsgálat eldön­tötte Kriszti közeljövőjét. A kö­vetkező héten már meg is kérte Karesz a kezét. Laura azonban nem hagyja még most sem a dolgot, amikor már semmi reménye, hogy a bükki kirándulásnak folytatása legyen. Jobb híján bosszantja Krisztit, s úgy van vele, míg az anvakönyvvezetőtől ki nem jön­nek, nincs veszve semmi. Ezért jött vissza, miután a di­áklányok szétszéledtek, hiszen Kriszti itt szokott találkozni üz­letzárás ut»n Vn-««!7al. (Folytatjuk) szerű fűtésrendszerének ki&la- tUUJSálzíin ViUO ,i*Uzu.eiuUj>.w«_S, vajaminc a szarvasi vizeuaias inuszajvi riK-göiuasaiiak megna- tározasa. Igen nasanosuanc ts ternuakenyntiK uizonyujtt az az ankét is, amelyen a megyei Népi Ellenőrzési bizottsággal együtt megvitatták a fóiogaz lakossági felnasznaxasarul és fejlesz usseroi szóié vizsgalati anyagot. Hasonló, átfogo témák kidol­gozására természetesen a?, idén is vállalkoznak. Foglalkoznak azzal az elgondolással, miszerint célszerű lenne megvizsgálni, | majd kidolgozni az építőipar kő-( zös vagy részben közös géppark és szakszerelöipari kapacitás létesítésének és fejlesztésinek | lehetőségeit. Az írásos és a szó- ( beli beszámoló még jó néhány i javaslatot és kezdeményezést! tartalmaz. Ügy véljük, hogy [ most, a negyedik ötéves terv kezdetén, helyesen határozták j el az idei műszaki fejlesztési he­tek központi témáját. Ez a köz- | művesités helyzetének és fej­lesztési lehetőségeinek vizsga-1 lata. Azért is szerencsés a vá- j lasztás, mert szinte nincs a me­gyének olyan városa és telepü-; lése, ahol az elkövetkező öt esz­tendőben a közművesítés ne ke­rülne napirendre. Azt is tervezik, hogy az idén \ augusztusban megyei ipari ésj mezőgazdasági kiállítást rendez- j nek Békéscsabán. De akad még | egy dédelgetett tervük. Mégpe- j dig az, hogy lehetőleg már az I idén megkezdődjék Békéscsa- j bán, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalattal szemben le- . vő telken a hétszintes Technika j Házának az építése. Körösfalvi elvtárs szóbeli be­számolója után, Győri János, a j MTESZ megyei számvizsgáló bi_ 1 zottságának elnöke terjesztette be a bizottság jelentését. Ez az idei költségvetést és a-jogi tag­ságú vállalatokkal kapcsolatos , javaslatokat tartalmazta. A számvizsgáló bizottság a közel­jövőben olyan javaslatot juttat el a MTESZ-hez, amely — el­fogadása esetén — lehetővé ten­né, hogy a megye tudományos egyesületei jobban érdekelték legyenek a jogi tagok szervezé. \ sében. A vitában felszólalók több i észrevételt fűztek a beszámoló- í hoz és a számvizs^ ló bizottság jelentéséhez. Vándor Pál, a! MÁV békéscsabai vontatási fő- 1 nökségének veze.ője arról szólt, hogy a közlekedésben csak központilag valósítható meg eredményesen a mérnökök és technikusok továbbképzése. í Nagy Sándor, az ÉTÉ megyei! titkára a téglapanel-munkabi- zotiság több éves tevéKenységét ismertette. Az uj építési mód eredményeként tavaly a megyé­ben már 140 lakást építettek fel, a még nagyobb fejlődés ezután várható. Dr. Takács Junos, az ipargazdasági bizottság vezető­je arról tájékoztatta a résztve­vőket, hogy bizottságuk eddig Is több tanulmánytervvel segí­tette és a jövőben is segíti a megye párt- és tanácsszerveit. Vnagszeria nagy ngye-met szemtiueiK a bioszxcra veuexmé. re. Amint dr. Mumí-Zay Lajos, a Magyar imarologiai Tarsasag megyei ti-kára újságolta, me­gyénk is óöKapcseliXiiK euoe a murLn.aoa. Azt tervezik, hogy a magyar és külföldi szakem­bereik részvételével szeptember 2J-an ts 24-én megszervezik a természetvédelmi ankétet. Há­mori Janos, a GTE megyei Ut" kára szín-tn hangozhatta a to­vábbképzés fontosságát. Kezde.. ményeztsüiue a minap 90 rész­vevővel elkezdődött a műveze­tői tanfolyam. Hasonló értelem­ben szólt Prisztavok Mátyás, a Textilipari Műszaki Tudomá­nyos Egyesület megyei titkára is. Az egyesületi munka haté­konyságának növelésére — mint mondotta — elengedhetet­len a fiatal mérnökök és tech­nikusok felkarolása és tovább­képzésük megszervezése. Elismerően nyilatkozott a MTESZ megyei szervezet és tu­dományos tagegyesületeinek te­vékenységéről Bankó Mihály, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Elmondotta, hogy munkájukkal, tanulmányaikkal sokat segítettek a megye párt­ós tanácsi vezetőinek. A negye­dik ötéves terv azonban még ütemesebb műszaki fejlesztést igényel. Elsősorban az építő- és építőanyagiparban, valamint a könnyű, és élelmiszeriparban. A fejlesztéshez és a hatékony­ság növeléséhez ezért továbbra is számítanak a tudományos- műszaki szakemberek kezdemé­nyezéseire és javaslataira. Ko­vács György, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat fő­könyvelője arról tájékoztatta a választmányt, hogy az ipargaz­dasági bizottság mind több pró­bálkozást tesz a gazdasági szak­emberek egy ü t* mű ködösének megteremtésére. Az új gazdasá­gi szabályozók alaposabb meg­ismerése céljából négv tanári építőipari jellegű vállalat fő­könyvelői rendszeresen eszme­cseréket tartanak. Porkoláb Károly, a MTESZ megvei szer­vezet elnökségének taria helve, selte a számvizsgáló bizottság­nak a javaslatát, mivel elfoga­dása leien‘ősén megnövelné a *udomá"vos szervezetek anyagi lehetőségeit. Az elhangzottakra Körösfalvi elvtárs és Győri elvtárs vála­szolt. Go’dbereer elvtárs iavas- ’atára a vá^as^mén-v ezután el-! 'égadta a beszámolókat, a vitá­ban elha-ro-ott iavoéta+okat, va lammt az id^j költségvetést ép mi.mkatervet i P. P. •— Ami a középiskolákat ille­ti: nagyra értékeljük, hogy az oktatás-nevelés módsze­reinek korszerűsítése mind nagyobb teret kap pedagó­gusaink munkájában. Nem ke­vésbé jelentős, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei eredményes egyetemi tovább­tanulásának megalapozása ér­dekében országszerte előkészítő tanfolyamok indultak. — Az első fél év pozitívumai közé tartozik, hogy a pedagó­gus-kollektívák a korábbinál na­gyobb gondot fordítanak a szü­lők és az iskolák közötti kapcso­latok erősítésére, szélesítésére. így ma mór — eltérően a ko­rábbiaktól —, nem az osztály­zat, a tanulmányi átlag áll a beszélgetések, tanácskozások kö­zéppontjában, hanem a tanu’ók egész személyisége, annak fej­lődése. A szocialista tanár-diák viszony alakulásában fél év vi­szonylag rövid idő, mégis el­mondhatjuk: ezen a téren is előbbre léptünk. Érzékelhető, hogy fokozatosan kifejlődik az a fajta kapcsolat a tanárok és a diákok között, amikor a pedagógus szinte mun­katársának tekinti a tanulót. Eredményes munka a gyulai iárési Vöröskeresztnél (Tudósítónktól) A gyulai járásban a Vöröske­reszt az elmúlt évben növelte tagjai számát. Jelenleg több, mint kétezren vannak. A köz­ségekben mindenhol működik szervezet, sőt kilenc termelőszö­vetkezeti Vöröskereszt Is talál­ható a járásban. A kétegynázi Béke Termelőszövetkezetben például 120 vöröskeresztes van. Az ifjúsági csoportok taglét­száma is igen kedvezően alakult, összesen 3240 főre emelkedett. Ezek részére 16 elsősegélynyújtó tanfolyamot tartottak 520, házi- betegápolási tanfolyamot (hatot) 185 tanuló részvételével. A „Tiszta, rendes osztály” címet 98 osztály kapta meg. Az iskolai egészségügyi vetélkedőkön 430 diák vett részt, melyek közül a legjobb 31 a járási versenyen állt rajthoz, ahol elméletben és gyakorlatban mérték össze tudá­sukat. A zsűri az első díjat a geszti, másodikat a kétegyházi, harmadikat pedig a sarkadi I. számú iskola versenyzőinek ítél­te. A gyulai járás vöröskereszte­sei az árvízvédelmi munkákban is derekasan helytálltak, mind a gátakon, mind a kitelepítések­nél. Mindenki érezte, hogy kö­telességét teljesíti. Az aktivis­ták közel 150 ezer forintot gyűj­töttek a lakosságtól a bajbaju­tottak megsegítésére. Gyorsse­gélyt 14 községben 324 család­nak osztottak ki. A házak rend­behoz* s*ra a társadalmi bizott­ságokkal közösen — ugvanesak 14 községben — közel ötmillió forintot osztottak szét 492 család között. Ormosi Péter békés Harnst g 1971. JANUÁR 15. **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents