Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Kubáiéi um Antarktisziig Shakespeare: II. Richard A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola az ifjúsági és útitöröházzaí közös programot dolgozott ki olyan előadásokra, amelyek kiegészítik a gimnázium tananyagát és a különböző szakkörök munkáját A program neves előadókat ígér: január 18- án dr. Hammer! László olimpiai bajnok tart élménybeszámolót azokról a városokról, amelyekben járt, valamint azokról a küzdelmekről, amelyeken részt Lapunk január ®-i számában au Ügyeletes riporterünk jelenti rovatunkban gázrobbanásról adtunk hírt, amely Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja és a Be. loiarmisz utca sarkán levő épületben történt. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kirendeltségétől most tájékoztatást kaptunk a gázszivárgás okáról. Eszerint a Tanács- köztársaság útja alatt levő tolózár a hideg és a feszülés miatt megrepedt, s a szivárgó gáz az ott levő telefonkábel védőcsövén már mindenáron Írásban akartak bizonyos dolgokról meggyőződni, hogy mi a véleményük az elbliccelt politechnikai foglalkozásokról, hogy miért kell heti egy napot azzal tölteni, hogy az üzemben, tsz-ben ténferegnek, Olykor lábatlankodnak vagy ha adnak is munkát, az olyan, amivel egyáltalán nem gyarapodik szakmai gyakorlati ismeretük. Vagy miért kell a KlSZ-foglal- kozásokon is ugyanarról hallani, mint az osztályfőnöki órákon? Miért tud sok szakközépiskolás csak a szocialista összeköttetés útján elhelyezkedni a termelő- munkában? Egyeseknek miért hátrány az, ha érettségi bizonyítvánnyal jelentkeznek ipari tanulónak? Száz meg száz kérdésük lett volna nekik is! Legjobban azt a négy kis csit- rit kedveltem, akikre határozottan pikkelt osztályfőnökük, a szigorú Laura. (Neki nincs is beceneve! Innen sejtem, hogy jaj, annak a tanárnak, akit nem keresztelnek el tanítványai. Vagy annyira kiállhatatlan, hogy nem érdemes rá, vagy annyira jelentéktelen pozitív és negativ szempontból egyaránt, hogy nem tudnak rá semmiféle új nevet ragasztani). Laura szintén állandó vendégünk. A kis csitrik eredetileg öten alkották a truppot, de "ozmásodott Ferihez, s Ők ha be is néznek, már külön asztalnál foglalnak helyet. Édes kis pofák! Ha elhangzott tanári bí- ráln.t°ikat magnetofonra vennék, nem kellene se a szakfelü eveiének, se az igazgatónak órákat látogatni. Ezek a ffverekek mindent elfecsegnek. így tudom én is, hogv Vergilius, a latin tanár formánt igazságtalan. ned!g az a latba igazán kutvafüle, hiszen mire mennek vele, s mégis úgy —a szabályokat, mintha azok nem tudása miatt nem lefiotr,ónpi< tebes értékű fe1 nőttek, Meg is bánták, hogy ilyen vett Január 23-án dr. Jafcucs László, a megyei bíróság elnöke tart élménybeszámolót Kubáról, majd későbbi időpontban Ro- ckenbauer Pál az Antarktiszről, dr. Buga László az egészségvé delemről, dr. Szabó László bűn- ügyi problémákról, Sass Elemér a hullámok világáról, dr. Kriván Pál az elsüllyedt világrészekről tart előadást a csabai diáitoknak. keresztül bejutott az épület földszinti helyiségeibe. Itt azután Hankó János békéscsabai lakos gyufát gyújtott, s ekkor robbant a gáz, Hankó Jánost égési sebekkel a békéscsabai kórházba szállították, ahol jelenleg ia ápolják. A DÉGÁZ dolgozói a hibás tolózárat tegnap megjavították. A gázszolgáltatás tehát folyama, tos. Képünkön: amikor még sziosztályba iratkoztak. Füles, a matematika tanár kétségtelen koponya, magyarázatai világosak, érthetőek, csak ne szőrözne annyira, hiszen egy klassz férjet ki lehet fogni anélkül is, hogy tudnák, miként kell kiszámítani a gömbszelet térfogatát. Vali néni ,az irodalom tanára aranyiélek. Senkinek se ad egyest, * mennyire szereti a szerelmes verseket! Isteni pofa, amikor szavalja Milyen volt szőkesége... Még a könnyek is megjelennek szemében. A biológiához csak betonfenék kell, s töri meg samfu, csak beszélni tudjon az illető, ha kiszólítják. Ha valaki felíratja az SZTK- ban a dumalgin-tablettát, toriból nem bukhat meg, pláne Be- rényinél, aki ember emlékezet 5 óta nem húzott meg senkit eb- ! bői a tárgyból. Neki mindig ma- : gas osztályátlaga van. Igaz, hogy j az érettségi szünetben az az ősz- j tály. ahol ő tanít, jóformán csak : a históriatudományok alapjait ■ pótol ia, mert magyarázat he- * lyett útikalandjaival szórakoztat- : ja tanítványait, meg — mivel : elég nnnucs alatt van —, lány- j osztályban az ágyazás, reggeli- [ készítés, főzés, mosogatás alap- : elemeit ismerteti, megtörtént ; vaev kitalá’t esetekkel fűszerez- ! ve. hnev azért ő maradion a hős ! a családban. Ha valakinek prob- « lémája van, azon az órán már nincs felelés. Egvszer képes volt három tanítási órán arról fecsegni. ml különbség van a krematórium és a nurgatórium között. De ke11onek is ezek a délelőtti felüdülések, hiszen a kémia kntva nehéz, s Avogadrótiál nincs irgalom. Aki nem vágia a képleteket, vegyértékeket. e»véb alapfogalmakat. íigv elhózza, mint a sicc. akárki is a panáía. (Két évvel ezelőtt a párttitkár fiát buktatta meg!) (Folytatjuk) A Jókai Színházban most be-1 mutatott Shakespeare-tragédia! cselekményének lényegét maga a főhős, II. Richárd mondja ki, amikor rákényszerült a hatalom átadására: „hadd lássák Richárd éje után Bolingbroke hajnalát.” Ez a kényszeredetten, de még az uralkodó pózában, elhangzott mondat már sejteti azt a tragikus korszakot, amely majd száz évig tartó véres polgárháború kezdete az angol történelemben. A bonyolult eszmeiségei dráma megértése mindenesetre ez a mondat, amely a ma embere számára is világosan jelzi, hogy a felidézett történelmi korszakban sem egyszerű nemzedékváltásról van szó, hanem egy avult vezetési módszerekkel uralkodó, hiú és tehetségtelen király kényszerű hatalomátadásáról. Nem véletlen, hogy Erzsébet királynő uralkodása idején a trónfosztást jelenetet nem volt szabad még kinyomtatni sem. Kétségtelen, hogy Shakespeare-nek ez a történelmi drámája máshogy szólt korához, mint a többiek, amelyekkel egyébként szintén tükröt tartott a Tudor-dinasztiának. A „rózsák háborújának” tanulsága — melynek csírája a II. Richárd cselekménye — más volt a százéves háború után megszilárdult, némileg új módi monarhia vezetői számára, mint éppen ez a tragédia, amely már nem csupán intő példa volt elsősorban, hanem hűen kifejezte az Erzsébet-kor hangulatát is. hiszen ekkor már egyre jobban érlelődött az angol polgári forradalom előtti bomlás. Ilyenképpen a ír. Richárd című tragédia közvetlenül jelzi azt, amit a nagy író megérzett. A dráma másik jelentős eszmén csomópontja a hatalombirtoklásból kiszorított király mohó szom ja az elvesztett hatalom után, mintegy jól kifejezve, hogy egy új rend megteremtői nem lehetnek nyugodtak, míg a régi képvisel® erősek. Ezért is válik szükségszerűvé Richárd megölése. A probléma azonban nem ennyire egyszerű, ha magát a történelmi fejlődést vizsgáljuk, akár a tudomány, akár Shakespeare királydrámáinak tükrében. A rózsák háborújának véres harcaiban egy-egy uralkodó csak hihette, hogy 6 kormányozza az országot, pedig maguk is csupán egy — igaz, hogy jelentős — eszközei voltak annak a nagy „mechanizmusnak”, amely az osztálytársadalmakban a hatalom megszerzésére, illetve megtartására törekszik. Csupán e két, eszmeileg fontos elemet kiemelve Shakespeare művéből, láthatjuk, hogy korunk számára is van mondanivalója, természetesen nem a drámai történés direkt formájában, hanem úgy, ahogy ezt Sándor János igen elmélyült rendez® koncepciójában a néző számára közvetíti. Nagy tudatossággal vállalta azt, amit Shakespeare is vállalt: a jól sáfárkodó irodalmár a történelemmel is tud politizálni. Sándor János azonban ennél tovább ment, ő Shakespeare-rel politizál s éppen ebben lehet keresni az okát annak, hogy vállalkozása helyenként meghökkentőnek tűnik. Nem a dráma eszmeiségének félreértéséről van itt szó, hanem azokról az újszerű rendezési eljárásokról, ahogyan mozoetat.ia a szereplőket, illetve öltözteti őket a hagyományoktól merészen elütő jelmezekbe. Ezt a szokatlan rendezői atti+üdöt azonban nem lehet egyoldalúan sem elvetni, sem felmaRBsztalni. Elvetni már csak azért sem, mert a Shakesneare-drámák korszerű eszmeisége bemutatása elképzelhetetlen a közvetítő elemek (színészi játék, díszlet, környezet stb.) korszerűsítése né’kül. Ami miatt fenntartásaink lehetBMJsmss. 5 1971. JANUÁR 14. nek, az a túl meredek ívű újítás, amivel a vidéki átlagnézőnek még barátkoznia kell. Mindenesetre a kezdeményező szándék feltétlenül előre, a korszerűen politizáló színház útjára vezet. Hogy a rendezés nem hajlott át az öncélú modemes- kedésíbe, azt éppen a tragédia biztos értelmezése és értelmez- tetése bizonyítja. A mű a néző számára elsősorban nem látvány, hanem az, ami lényege: katarzist kiváltó produkció. A rendező az alapkonfliktusból nagyszerűen bontja ki az éj-hajnal ellentétet • ennek eszmeileg is, érzelmileg is a csúcsa, amikor a már hatalmon levő Henrik elé vonszolják halott elődje teteméi. Itt rémlik fel az új uralkodóban, még nem az értelem tudatosságával, csupán érzelmi impulzusként a jövő: „Ki mérget szed, nem kedveli a mérget.” Ezért Henrik még a Szentföldre indul zarándokolni, de ez a kegyes gesztus nem elég a történelem kerekének megállítására, a „nagy mechanizmus” működik tovább, A nagy vállalkozáshoz méltó színészi produkciókat láthattunk. Szoboszlai Sándor eddigi pályájának legnehezebb feladatát oldotta meg II. Richárd szerepében, hiszen e bonyolult jellem megformálása volt a darab mondanivalójának fő hordozója. Remekül személyesítette meg a trónra méltatlan, kontár uralkodót Játéka különösen azokban a részekben emelkedett magas szintre, amelyekben a hatalmát elvesztett Richárdot mutatta, de a hatalmával észszerűen élni nem tudó, önmagával eltelt király szerepében is jó volt Produkciójának külön értéke még, hogy bukásában, megaláztatásában sem lehet szánni a királyt, aki éppoly szertartásos pózban vált meg koronáját®, mint amilyen pó- zoe volt halála is, annak ellenére, hogy talán ekkor volt kis időre valóban ember, s védte életét a gyilkossal szemben, hiszen az élet élet, mégha oly Üres is, mint az övé Kőrtvi- lyessy Zsolt Bolingbroke Jellemének megformálásából érződött, hogy 6 a „szent rend” megtörője, a későbbi véres harcok kiváltója, noha száműzetéséből visszatérve először még nem trónt, csak örökséget követel, azonban az államgépezet mechanizmusában ő is megváltozik. A shake&peare-i koncepcióhoz hűen kitűnően érzékeltette, ha nincsenek Is nagyra- látó tervei a trónon, van elég elszántság és értelem benne, fiogy m ország erőit maga mögött tudva, elfogadja egy árnyékkirály lemondását, s betöltse az üresen maradt helyeit. Hitelessé tudta tenni, hogy Bolingbroke életrevalósága győz Richárd élhetetlenségével szemben. Az első jelenetek nyersesége után fokozatosan feloldódott, s különösen a dráma második felében nemcsak szerepé- fa® adódóan, de játékával ifi uralta a színpadot A „nagy mechanizmusból” is kiemelkedett jó néhány színész játéka. Elsősorban Solti Bertalan York hercegét kell megemlítenünk. Nagy művésze tudatossággal formálta meg a régi és az új uralkodóhoz való hűség dilemmáját. Nem kétku- lacsoskodó machiavellista volt hanem önmagéval — mint feudális főúrral é6 apával — viaskodó főember, aki élete értelmét mégiscsak a hatalom szolgálatában látta. Felemelően szép pillanatokat szerzett a saját családjában támadt konfliktus feloldásában. Méltán emlí- lfthetjük itt meg Cseresnyés Rózsát York hercegné szerepében. A „mechanizmus” mesterkedései közepette is anya volt elsősorban, aki főúri asszony- zni voltában megalázkodni is képes volt fiáért az új király előtt Drámai feszültségű perceket szerzett Körösztös István mint Gaunt herceg, aki a mechanizmus rothadt világában is virrasztót t, „míg szunnyadt Anglia.” Halála előtti nagy jelenete volt az utolsó figyelmeztetés a balsorsába sodródó Richárd számára. Elismerőleg szólhatunk még Lengyel János (Northumberland grófja), Gon- da György (Mowbray), Cserényi Béla (Carlisle püspök) és Tóth Gabriella (Gloster hercegné) játékár®, de szép felvillanásai voltait a többi szereplőnek is egy-egy jelenetben, elsősorban Valkay Pálnak a kertész szerepében. Csányi Árpád díszlete eddigi itteni tervezéseihez képest is meghökkentően újszerű volt, nemcsak funkcionálisan, de praktikusan j is elősegítette a cselekmény gyors pergetését. A Vágvölgyi Ilona tervezte jelmezek vizuálisan érzékeltették a bemutató újszerűségét. Mindkét tervező munkája elsősorban kül- sődlegességében segítette a rendező koncepcióját, de úgy, hogy végül mégiscsak Shakespeare maradt a győztes, nem a divatos áramlat, s ez egyben az egész előadás legfőbb értéke is. Tóth Lajos Jelenet as előadásból: Szobonzln Sándor II, aicbárd szerepében várgott a gáz. (Fotó: Demény Gyula) Gázrobbanás után
