Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

Felépült Gyulán a „Tiszán innen—Dunán túl”-ház Mi már nyertünk, mondiák az űi lakók December 9-e: huszonnyolc gyulai családnak örömünnep ez a nap. A városi tanács igazgatá­si osztályán Kajdy György elő­adó lakáskiutalási határozatokat szövegiez. A „Tiszán innen — Dunán túl”-lakóház kiutalási ha. tározatait. A ház felépítését a Békés megyei Építőipari Válla­lat a rádiós vetélkedő döntőjére — versenyfeladatként — 1971. március 30-a helyett november 29-re fejezte be. — Mikor költözhetnek az új lakók? — kérdezzük Kajdy Györgytől. — Már ma. A kiutalásokat még ma megkapják. Az új épület házfelügyelője. Tölcsér Jánosné is velünk van. Közbeszól. —• Otthon, a régi lakásban már mindent öszecsomagoltam. csak a kiutalást várom. —• Drága Tölcsér néni, maga máris költözhet! — mondja a lakásügyi előadó. A gépkocsiban, amellyel a Honvéd utcai új ház felé igyek­szünk, ott ül Kamarás Gézáné dr. Bereczki Aranka és Tölcsér néni is. Az orvosnő fiatal házas. Arcán boldog mosoly. Az imént tudta meg, hogy megkapta a lakást. — Férjem meg Szegeden ta­nul az orvosi egyetemen. Most megnézem a lakásunkat és azonnal táviratozok neki. A piactéren megállunk. A Honvéd utcai négyemeletes la­kóházak kimagaslanak a kör­nyező földszintes épületek kö­zül. A legfrissebb még festék- és mész szagú. A jövő virágos­kertjeinek helyén két munkás egyengeti a földet. Bácsi János, az építkezés művezetője és Szűcs János, az építők pártalap- szer vezetőnek titkára mondják: — Ötven munkás dolgozott keményen még szombaton és vasárnap is. Idejében elkészült a ház. Most már csak takarí­tunk. Tölcsér néninek Puskás Pál. az építkezés helyettes vezetője mutatja meg az új lakást. tanak. Töprengő arca elárulja,' hogy már a bútorokat rendez­geti... A Kárpát utca 4. szám alatt, az udvarban gépkocsiszinből át­alakított lakás ajtaján kopog­tatunk. Szöllősi Györgyné, a, Gyulai Harisnyagyár munkásnő­je gyermekgondozási szabadsá­gon van. Másfél éves kislánya a szobában alszik, ő a konyhában vasal. Kicsit meglepődik, aztán nevetve válaszol, amikor meg­kérdezzük, mikor költöznek az új lakásba? — A férjem délben hazajön és máris megkezdjük a csoma­golást. A „Tiszán innen — Du­nán túl” vetélkedő döntőjét az új lakásban nézzük végig. Nagy az öröme huszonnyolc gyulai családnak. Igaza van Szöllősinének, amikor azt mond. ja, hogy a vetélkedőn „mi, az új lakók már ' nyertünk. Négy hónappal előbb költözhettünk be a lakásokba. Jó dolog a ve­télkedő!” Botyánszki János — Ott, a harmadikon... és nevet — Akkor megyek, kerítek egy fuvarost és máris költözöm. — boldog izgalomban elsiet. Tölcsér Jánosné mosolyog, amikor belép a parkettás szobá­ba. Nem szól egy szót sem, csak mosolyog. Aztán odafordul Bá­csi Jánoshoz. — Kedves uram, nem tudná­nak egy kocsit adni nekem? Megfizetném. Nincs fuvarosom, pedig az éjszakát már itt aka­rom tölteni. A művezető sajnálja, de ezen nem tud segíteni. — Ott. a harmadikon van a lakásunk — mutat felfelé a fia­tal orvosnő rá nevet. Ű is bol­dog ember. Felmegyünk a har­madik emeletre. Első útja a konyhába vezet. Kinyitogatja a beépített szekrényajtókat, meg- símogatja a gáztűzhelyet, utána szinte ünnepélyesen nyit be a szobába. A falak simák, üresek, a gázkonvektorok meleget árasz. Vállalati döntés Előadás az Értelmiségi Klubban Ma, pénteken délelőtt 10 óra­kor a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Vezetők gazda­ságpolitikai szabadegyetemének III. tagozatán a békéscsabai Ér­telmiségi Klubban dr. Dankó János, a Békés megyei Tanács Ipari Osztályvezetője, a TIT Közgazdasági Szakosztályának i elnöke tart előadást. Előadásá­nak címe: Vállalati döntés és Döntési rendszerek az üzemben. Ugyancsak az Értelmiségi Klubban mutatják be ma 5 óra­kor az ismeretterjesztő Híme­ket. Kísérletezz, baleset nélkül, Széntüzelés a háztartásban, Kő­olaj, Cukorgyártás rá a Mészkő kémiája című filmeket vetítik. Közgyűlést lar'ottak a gyulai önkéntes tűzoltók Hétfőn délután a városi ta­nácsházán tartották meg évi közgyűlésüket a gyulai önkéntes tűzoltók. Részt vett azon Vár­hegyi Ferenc alezredes, megyei tűzrendészet! parancsnok, Szől- lösi Pál őrnagy, városi-járási parancsnok és a tűzoltók szép számban. A gyűlés ismertetésé­re visszatérünk, Az utolsó nap Saoüosi éknél, a régi lakás előtt. (Fotó: Demeny) Eladó iskola Neifi a címmel, és a pontos árral kezdem (ezt magam sem tudom), hanem egy igen jelen­tős mondattal, melyet nagyon sokan hallgattak, olvastak né­hány hete: „Pártunk fontosnak tartja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban részesüljenek." Ez az a fundamentum, mely­re egész okfejtésemet, az eladó iskolától a tényleges mondani­valóig felépítem. Telekgerendás, 1970. de cenv- ber. Község, állami gazdaság (nem is akármilyen), termelő­szövetkezet (nem is akármi­lyen). A központban emeletes, 8 tantermes iskola. Eredetileg csak hat, de az előadóteremnek nevezettet, meg egy másik, ki­sebb helyiséget is tanteremnek rendezték be. Azért, hogy mind a 8 tanulócsoport, egyben 8 osz­tály délelőtt tanulhasson. Itt mások a távolságok, mások a viszonylatok, jó magyar szóval élve. Van olyan gyerek, aki 6—7 kilométerről jár be az emeletes iskolába, valahonnan a tanya- világ mélyéről. Ki gyalog, ki kerékpárral, mások az állami gazdaság autóbuszán, ha sze­rencsés kis fickó, és arra jár a busz, megint másokat a szülő hoz kerékpáron. Nyolcra. Fel­kelnek ötkor, fél hatkor. Taní­tás után hazaérnek négyre, öt­re, hatra. Télen már vaksötét ilyenkor a lanyamlág, csak a hó világít és a sár marasztal. Min­dennap. Nem könnyű gyerek­nek lenni Telekgerendáson! Ha csak ennyi lenne a kisdiák nya­kában, már alaposan hátrányos helyzetű lenne, de még más is akad. Az otthoni környezet igénytelensége, ital is nemegy­szer, meg vándorlás Van olyan teleki gyerek, aki már a tizedik helyen jár iskolába. Szüleik ál­lami gazdaságról állami gazda­ságra vándorolnak. Fizikai dolgozók gyerekei. „Külön támogatás a számukra?’* Ez a fő cél. De addig számos részfeladat. Például az is. hogy miért eladó a telekgerendásihoz tartozó Sopron-tanyai iskola? Az 1938-ban épült iskola tel­jesen elnéptelenedett. Kérdem az igazgatót, Bottyán Lászlót, mit ér az az iskola? És miért adják el? Mondja, hogy értékét nem tudja még, de sajnos, nincs rá vevő egyelőre. Az állami gaz­daságnak is messze van, a tsz- nek is messze. Pedig kellene a pénz az iskolának, mert sürgő­sen két új tantermet építenének. Tornaterem sincs, gyakorlóte­rem sincs. A Sopron-tanyai is­koláért kapott pénzből, meg a már eladott nagymegyeri isko­laépület 27 ezer forintjából akarnak elindulni. Van azért már 10 ezer tégla is, gyűjtöget­jük négy éve, mióta idehelyez­tek igazgatónak. A helyi tanács is ígérte, módot kerít rá, hogy pénzt adjon! De hogy mikor, azt nem tudjuk. A teleki gyerekek nehézségein viszont hamarosan változtatni kell. Ha sikerülne felépíteni azt a két termet, nem is tudják hirtelen, mi mindenre használ­nák. Nincs napközis éttermük sem. a tálatást a folyosón vég­zik (ezt az egészségügyi szer­vek ne olvassák!), a tornaterem hiányában a testnevelés-tanárt csak az vigasztalja, hogy a leg­több gyerek a napi 8—10 kilo­méteres gyaloglással eléggé ki- tornázza magát. Való igaz, a vá­rosi gyerek néhány száz métert megy a?, iskoláig, vagy autó­buszon utazik, a falusi-tanyai kilométereken át dagasztja a sarat, rúgja a pori, ázik meg az ingéig. Ezért is hátrányos hely­zetűek a teleki gyerekek... Tehát eladó egy iskola! Ha ve­rő lesz rá, annak sok gyerek örülne. Mert az a pénz is köze­lebb hozná az új két tantermet, amit már annyira várnak. Sass Ervin A jövő év gadaságos előkészítésére fordítják a fő erőt Bánkúton Elkészült az előzetes „gyors; mérleg” az 1970-es rendkívül szeszélyes esztendőről Bánkú­ton. Ha kívülálló olvassa az el- i ső sorokat — aki ismeri a csa­padékos időjárás, a belvízkár I okozta kieséseket — jóleső ér­zéssel veszi tudomásul: a gaz­daság várható éves nyeresége 2 millió 227 ezer forint lesz. A kiváló eredményeiről híres gaz- ! daság vezetői azonban egyálta­lán nem elégedettek. Amint mondották: szervezés­ben, költségekben, fizikai és szellemi munkában egyaránt még a szokásosnál is többet ad­tak az idén. 125 nap alatt több j mint 690 milliméter csapadék | hullt a földekre, rendkívül ' egyenetlen elosztásban. Olyan táblákon csillogtak a belvízfol­tok, ahol máskor hírből sem is­merték ezt a természeti csapást. A kapások földje gyorsan gyo- mosodott, a gépek ritkán me­hettek időben a talajra. A bú­zatáblákat repülővel sikerült vegyszerezni, de ezt nem tehet­ték meg a kukoricával és egyéb növénnyel. Az idei évre egyébként az ag­rotechnikai előkészítés minden nő vény féleségből magas hozam­ra történt. Már koratavasszal módosították a tervet, látták: j nem tudnak lépést tartani az [ eredeti elképzelésekkel. Meg­fogtak minden garast, takaré­koskodtak ahol csak . lehetett, j Hónapokon át nem tartottak va- , sárnap pihenőnapot, együtt vál­lalták a szakemberek, a fizikai munkások a tennivalókat. A rendbontókat sokkal szigorúb­ban vonták felelősségre, mint máskor. Az állattenyésztésben a TBC- mentesítés rontott a tejhoza­mon. Két év alatt összesen 330 üszőt állítottak be a tehené­szetbe. A természeti csapások nem kedvetlenítették el a hűséges törzsgárdát. Újabbnál újabb öt­leteket valósítottak meg, csak­hogy gazdaságilag jól előkészít­hessék az 1971-es esztendőt. Ez év őszén szintén elsők között végeztek a betakarítással, ki­váló minőségben és korán el­vetettek, felszántottak, kiszórták a szükséges műtrágyát a föl­dekre. Gondoskodtak jó vető­magról, milliókat költöttek mo­dern gépek -vásárlására. A lö- kösházi kerületben most épül az új, modern sertéstelep, amely befejezéshez közeledik. Ennek érdekében módosították a ve­téstervet s az eddiginél több takarmányt termelnek. így több húst, tenyrázanyagot adhatnak az elkövetkező években a nép­gazdaságnak Bánkúiról. • A. K. BÉKÉSMÉCTÉL5 1970. DEUE1VIBEK 11. W

Next

/
Thumbnails
Contents