Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
Pályázat úttörőknek Az úttörözövetség 1911-ben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A negyedszázados jubileum alkalmából a Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnöksége pályázatot hirdet. A piros nyakkendő« pajtások megírhatják az úttörőcsapat vagy az úttörőház történetét, dolgozatot készíthetnek „Ifivezető voltam” címmel. Elkészíthetik az úttörőmozgalom szervezeti, kulturális- és sportéletének negyedszázados jellemzését vagy pedig egy-egy emlékezetes epizód megörökítését, A pályázatot kiíró megyei elnökség mindhárom kategóriában három díjat ad ki. Első díj: 3000, a második díj 1500, a harmadik 1000 forint. A beküldési határidő: 1971. március 1. Cím: Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnöksége. Békéscsaba, Szabadság tér 11—17. A pályázók munkáikkal az Országos Elnökség által meghirdetett (Népszabadság 1970. október 4-i szám) pályázaton is részt- vehetnek. Asszonyok, nem egymás között A Gyontai Háziipari Szövetkezet HoSi-Minh szocialista szövőbrigádja kilenc tagot számlál. Helyesebben talán 1+8-at, mert egyetlen férfiből és nyolc nőből szerveződött. A férfi a művezető, egyben a brigádvezető is. Hogy két éve, amikor a brigád megalakult, miért éppen férfit választottak vezetőül, arra nehéz magyarázatot találni. Ma azt mondják: — Nem is gondoltunk arra,! hogyha férfi van közöttünk, nő! is lehet a brigád vezető. Pedig! ha megfontoljuk, talán ésszerűbb lenne, mert a nők magánügyekben sokszor megértőbbek, nagyobb bizalommal fordulnak egymáshoz. Három fiatal asszonynak, Nemes Mihálynónak, Szmola Bélá- nénak és Bartha Károlynénak semmiben sem különbözik egymástól a véleménye. Abban sem, hogy a szövetkezetben udA Téli Könyvvásáron kapható! Két könyv a táncról Úttörő jelentőségű munka Vályi Rózsi: A táncművészet története című könyve: az első magyar szerző által írott, magyar nyelven megjelent tánc- történet ez. Kronologikus rendiben adum- j pozánsan gazdag, jó áttekintést biztosító tánctörténetet, sőt többet ennél: tánc-központú kul-1 túrtörténetet, az őskori barlang- rajzok és mítoszok elemzésétől a görög-római antik kultúrákon, majd az európai középkorom s a reneszánszon át napjainkig; eközben a szerző nem hanyagolja el a számunkra egzotikus táivolkeleti tónokultúrákat sem. A tanulmány a táncok történetének végigfutása után egy szűkebben vetít balett-történetbe torkollik, részletesen bemutatva a balett kialakulásának társadalmi és szakmai előzményeit, majd a balett nagy korszakait, nagy alakjait, a balett ,.tündöklését és bukását” is. Végül sorra veszi a modern kor külön- ] böző nemzeti iskolát s a ma-, gyár táncművészet történetével zárul. Körtvélyes Géza: A modem táncművészet útján című könyve öt tanulmányában nem történelmi „hosszmetszetben”, hanem aktuális „keresztmetszetben” ragadja meg a táncművészet problematikáját, figyelmünket a mindenkor legizgalmasabb és legbonyolultabb közegre, a tágabban vett jelenre irányítva. Jó problémaérzékétől, vizsgálódásának komplex és tartalmas voltáról egy, a tartalomjegyzékre vetett pillantás is meggyőz. A fejezetek: Drámai- ság, zene és tánc a balettszínpadon; Modern festészet, zene és tánc nyugaton (Stílusirányzatok a második világháborúig); Modem irányzatok a korai szovjet balett fejlődésében; A Csodálatos mandarin a nemzetközi balettszínpadon; A Csodálatos mandarin az Operaházban. Mindegyik tanulmányában egy cél vonzza: különféle vonatkozásokból kibontani és megvilágítani a táncművészet XX. századi helyzetét, fejlődését, perspektíváig s felvázolni azokat a körülményeket, eszközöket és eszméket, amelyek ezt a fejlődést világszerte megindították. Ezek alapján fogalmazódik meg A modem táncművészet útján- ban az, hogy mát nevezünk korszerűnek a tánc, a balett művészetében, a XX. században. E kötetet is bő képanyag és forrásműjegyzék teszi teljessé. variasak, barátságosak a vezetők. Soha hangos szó nincs. A keresetüket becsületesen elszámolják. Ki mennyit termel, annyi pénzt kap, s ez néha a havi 2500 forintot is meghaladja. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy az éves tervüket már teljesítették. Papucskormány van? November 28-a azért emlékezetes számukra, mert akkor este: hangzott el a tv-ben Kádár elv-i társ vitazáró beszéde, melyben a| nők helyzetével is foglalkozott.! Szmola Béláné a férjével együtt hallgatta. Amikor vége lett, egyikük sem szólt semmit, de azért értettek belőle mind a! ketten. A háztartást persze — mint általában másutt is — az asz- szony vezeti Szmoláéknál. A férje, aki a tsz-ben dolgozik, ko- rán reggel megy munkába, ő pe- [ dig jön az üzem,be. Hét óra után hazasiet, hogy a kislányát elindítsa az iskolába. Húsz perc az egész. — Az elnök és a művezető beleegyezett, a brigád pedig vállalta, hogy ebben az időben helyettem is dolgozik. Mosit már nem fáradt egész nap' a kislányom, mint akkor volt, amikor őt is korán keltettem, fel. Ilyen figyelmes itt mindenki — dicséri a szövetkezet vezetőit és munkatársait az asszony, s a figyelmet szorgalmával, olykor- mások helyettesítésével igyekszik 1 viszonozni. Vasárnap, amikor együtt van a család, a férje is segít a háztartási munkában. Nem is volna semmi panasza. Sok embernek azonban nagyon maradi még a felfogása. Ennek példázatára mondja el: — A férjem mosogatott. Átjött a szomszéd, meglátta és gúnyolódva kérdezte: No, talán papucskormány van nálatok? Az ilyesmi aztán visszaveti az ambíciót egy időre. Falun kevés még az olyan férfi, aki nem tő4 BÜÜMlMjSS 1970 DECEMBER 11, A Körüsvidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyelete 80 szén ny víZkibocsát ó üzemet, intézményt ellenőriz rendszeresen, Ezekről évek óta szennyvízkatasztert vezetnek A KÖ- VIZIG területén azonban a meglevő 109 szennyvízderítőből mindössze hét alkalmas szennyvíztisztításira. Még a meglevő derítőket sem tartják megfelelően üzemben, újak építésével pedig még kevesebbet gondolnak. A víz tisztaságának megőrzése azonban rendkívül fontos népgazdasági feladat. A vízminőségi felügyelet munkáját csaknem 100 vízvédelmi figyelő segíti. Mérnökök, technikusok, vízőrök, mezőgazdasági szakemberek, társadalmi aktívák segítenek abban, hogy idejében jelezzék a vízszennyeződést. A vízminőségvédelem fejlődésére jellemző: az 1968-ban észlelt | vízszennyezésért csak 131692 forint szennyvízbírságot fizettek be vízügyi alapra. Az 1969. évi j vizsgálat alapján felderített! vízszennyezésért már összesen 1 683 338 forint szennyvízbírság folyt be. A vízügyi alapból a szennyvízhálózatot bővítik I Egy év alatt egymillió 683338 forint szennyvízbírság- befizetés megyénkben egyébként a Körösök völgyében. Az idén már összesen 64 üzemet vizsgáltak meg szennyvizikibo- j csátás ügyben. Az idei tapaszta- j latok alapján a szennyvízbir- j ságra a javaslatot 1971 február- i jában teszik meg az illetékes ! szervekhez. rődik azzal, hogy mit szólnak mások. De talán a városban sem gyarapodik a számuk túlságosan. , Anyagi kérdés is Barta Károlyné is könnyíteni szeretne a sorsán. Asszonytársai érdekeit is képviseli, amikor mondja: — Gyomén egyetlen üzlet sincs, ami délután 2 órától 3-ig nyitva tartana, pedig akkor megyünk haza. Menet közben megvásárolhatnánk amire szükségünk van és nem kellene hazulról visszatérni az üzletbe. Neki különösen rossz ez, mert Endréd és Gyoma között lakik, ahonnan — ha például kenyeret akar venni — két kilométert kénytelen gyalogolni. A férje kőműves. „Ebédelni” este szokott otthon. Lényegesen könnyebb lenne, ha a szövetkezetben főznének és ő naponta két adagot vihetne haza. Abból még a kisfiának, Karcsikénak is jutna. Dehát egyelőre nincs üzemi konyha. Azt mondják: ha az anyagi körülmények megen- gíedik, akkor majd lesz. Bosszantónak tartja, hogy az üzemi fürdőben mindössze egy tus van és rendszerint kevés a meleg víz. Anyagi kérdés ez is. Ma azonban már nem szabad ilyesmire hivatkozni. Egy-egy üzem létrehozásával vagy bővítésével egyidejűleg a szociális feltételeket is meg kell teremteni. A legkevesebb ,amit a munkásasszonyok elvárhatnak. Aki felvilágosult Aki felvilágosult embernek tartja magát, áz tisztelje a dolgozó nőt! — mondotta Kádár elvtárs. S ez a megállapítása nemcsak az illemre, hanem a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek a megjavítására is vonatkozik. Amikor arról volt szó. hogy mi legyen inkább: tv, kocsi, vagy gyetek, akkor ő az anyaság tiszteletéért szállt síkra. Nemes Mihályné figyelmét ezek a szavak ragadták meg a legjobban. A kislánya mellé szeretne egy kisfiút és jó éreznie, hogy társadalmunkban — az anyagi támogatás mellett — erkölcsileg is méltó helyet kap a családnevelés. A három fiatal asszony otthon és a szövőgépnél egyaránt megállja a helyét. Küzdelem az életük, de szép és reményteljes is. Csak több figyelemre, megértésre, gondoskodásra van szükség. És arra, hogy szűnjön meg az a felfogás, amely a férfit a „teremtés koronájává” próbálja magasztalni. Pásztor Béla December 21- az iskolákban Dcember 21-től 1971. januári 6-ig tart az általános- és közép- '■ iskolákban a téli szünidő. A' vakáció előtti utolsó tanítási nap december 19, szombat, a szünet utáni első január 7, csütörtök. Amint illetékes helyen elmondották, az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a következő hetek az ismétlés jegyében telnek el. A pedagógusok elsősorban azoktól kérik számon az eddig elvégzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt hónapokban gyengébb eredményeket produkáltak. A jegyeket — december 19-i helyzetnek megfelelően — a téli én kezdődik a téli szünet szünidőben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják majd le és a szünet utáni első tanítási napon — az ellenőrzőkönyv útján — hozzák a szülők tudomására. Ruzícskay György A Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett Tudományos és Művészeti Hetek keretében december 12-én este 6 órakor a szarvasi Vajda Péter. Művelődési Házban nyílik Ruzieskay György Statisztikai könyvszemle; Belkereskedelmi évkönyv, 1969 A kiadvány sokoldalúan mutatja be a belkereskedelem (ezen belül a fogyasztási cikkek kereskedelmének) tevékenységét. Az első fejezet összefoglalja a kis- és nagykereskedelem tevékenységét jellemző legfontosabb adatokat. A további fejezetek részletesen tárgyalják az eladási forgalom és készletek dinamikus fejlődését 1952-től árufőcsoportonként, 1960-tól árucsoportonként és ezen belül fontosabb cikkenként. Bemutatják a fontosabb cikkeik átlagárainak alakulását, az árucsoportok és ezen belül a tartós fogyasztási cikkek készleteinek forgási sebességét. A kiskereskedelmi árak negyedévenként megjelenő árucsoportonkénti alakulásának bemutatása mellett az „Évkönyv” részletesen elemzi az árindex-számítás alapját képező reprezentánsok 1968 —1969. évi áralakulását. Foglalkozik a kiadvány az élelmiszereladással szorosan összefüggő budapesti és vidéki piaci felhozatal mennyiségével, értékével, áralakulásával, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek piaci felhozatalával. A kötet bemutatja még akis- kereskedelmi hálózat fejlődését, a termelékenység alakulását, a belkereskedelemben foglalkoztatottak létszám, és béradatainak alakulását a szokásos csoportosításokon túlmenően nemek és fizetéskategóriák szerint is. Külön fejezet foglalkozik a kis- és nagykereskedelmi vállalatok beruházásaival, amely többek között tartalmazza az üzembe helyezett beruházásokat, anyagiműszaki összetételben 1960— 1969-ig. valamint az 1969-ben üzembe helyezett létesítményeket tételes felsorolásban. A fentieken túlmenően az „Évkönyv” foglalkozik a bolti kiskereskedelmi — vendéglátó — valamint a nagykereskedelmi vállalatok és az általános fogyasztási szövetkezetek 1969. évi gazdálkodásával. Bemutatja vállalattípusonként az eladási forgalom, készletek, forgási sebesség, létszám — és munkabér időbeni változásait, a vállalatok bevételeinek, árrésének fontosabb költségeinek és nyereségének összefüggéseit, eszközgazdálkodását, a részesedési és fejlesztési alap alakulását, valamint az 1969. évi nyereségből képzett részesedés felosztását. Gyermekgondozási segély A kiadvány szöveges fejezetei tartalmazzák a gyermekgondozási segély igénybevételét a kereső szülő nők gazdasági aktivitása és társadalmi rétegei, a nők demográfiai jellegzetességei szerint, az igénybevétel időbeli alakulását a szülést követően, az igénybevevők területi megoszlását és a segély idő előtti beszüntetésére vonatkozó megfigyeléseket. A táblázatos fejezetek egyrészt a fent említettek részletes és sokoldalú illusztrációi, másrészt további új szempontokat figyelembe véve tükrözik a gyermekgondozási segélyek megindításával és igénybevételével kapcsolatos eredményékeit és változásokat. rajzai Szarvason kiállítása. A művész az évfordulóra készített Tessedik Sámuel élete című rajzsorozatát mutatja be a közönségnek. Megnyitó beszédet a neves művészeti író, Gál György Sándor mond.
