Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

MA 1970. DECEMBER 11., PÉNTEK Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM. 290. SZÁM 20 ÉVES A POSTA HÍRLAPSZOLGÁLATA (3. oldal) ASSZONYOK. NEM EGYMÁS KÖZÖTT (4. oldal) ELADÓ ISKOLA (5. oldal) Felépült Gyulán a „Tiszán innen—Dunán túl“-ház A ma esti országjáró rádiós-vetélkedő döntőjére felépült Gyu­lán az a 28 lakásos bérház, melynek átadását az építők határ­idő előtt, a kitűzött vetélkedő-feladat teljesítéseként vállal­ták. Az új házba a lakók megkezdték a beköltözést. (Ripor­tunk az 5. oldalon.) (Fotó: Demény) Tanácsi vezetők megbeszélése Békéscsabán Napirenden az őszi mezőgazdasági munka és az időszerű szövetkezetpoiitikai feladatok Az év vége közeledtével teg­nap délelőtt Békéscsabára hív­ták a járási, városi párt- és ta­nácsvezetőket, azokat, akik a mezőgazdaság, illetve az élelmi­szergazdaság ügyeivel foglal­koznak. Az értekezleten megje­lent Csatári Béla, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese és Ban­kó Mihály, a párt megyei bi­zottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője. A párt- és ta­nácsi funkcionáriusokat Gaj­dács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tájé­koztatta az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről és az idő­szerű szövetkezetpolitikai fel- adatakróL a Gajdács elvtárs többek között arról beszélt, hogy a nyári me­zőgazdasági munkák elhúzódása után valamennyi termelőszövet­kezetben becsületesen láttak hozzá az őszi vetés mihamarab­bi befejezéséhez. Az erőfeszítés meghozta az eredményt, mert november 7-re földbe került a jövő évi kenyér magja. A takarmánygabona vetése ezt követően néhány napon belül szántén befejeződött. Akkor csaknem 220—240 ezer hold mélyszántás volt hátra, melyből december első napjaiig 110—120 ezret teljesítettek. Még szántat- lam a megye határából 120 ezer hold. Ez a terület körülbelül megfelel az 1971-re tervezett ku­korica-vetésterületnek. Nem le­het közömbös egyik üzemnek sem, hogy a kukoricát őszi mély­szántásba vagy pedig tavaszi szántásba veti. Az őszi mélyszántásba vetett kukorica többet terem, ezért feltétlen indokolt az 1971 —72. évi takarmányalap jó megteremtésére már most gon­dolni, s a búzavetéshez hasonló erőfeszítést tenni. Kétségtelen, hogy megyénk ebben az esztendőben rendkívül sokat szenvedett az árvíztől és a belvíz pusztításától. A társa­dalom a szövetkezetek segítésé­re sietett, hogy a bajból minél eredményesebben lábalhassa­Nevelők Napja Békéscsabán Ünnepi továbbképzési alka- i lomra, a Nevelők Napjára gyűl-! tek december 10-én az ifjúsági és úttörőházba a békéscsabai pedagógusok. Az elnökségben az előadók mellett helyet foglalt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Becsey Jó­zsef, a városi pártbizottság tit­kára és Mayer Andrásné, a Pe­dagógusok Szakszervezetének megyei titkára. Gajdács Pálnak, a városi ta­nács művelődésügyi osztálya ve­zetőjének megnyitója után dr. Kálmán György, a Művelődés­ügyi Minisztérium főosztály ve-i zetőhelyettese közoktatásunk el­múlt negyedszázadáról beszélt. Kiemelte, hogy a felszabadulás előttihez képest napjainkra mi-! nőségileg új szakaszába érkezett iskolaügyünk — tartalmában, formájában s a tanulók létszá­mában egyaránt. Hogy olyan alapjai teremtődtek a továbblé­pésnek, amelyre rohanó ko­runkban is biztosan építhetünk, amikor már az iskolareform be­fejezése előtt új meg új tartal­mi, módszertani követelménye­ket kell kielégíteni. Eközben el­ismerő szavakkal idézte a min­dig a haladásért küzdő pedagó­gusnak, Kemény Gábornak, a békéscsabai új gimnázium név­adójának emlékét. Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának meg­bízott vezetője korreferátumá­ban a közoktatás Békés megyei tapasztalatait, eredményeit ele­mezte. Meggyőző számokkal, té­nyekkel bizonyította a szocializ­mus iskolarendszerének fölényét az eddigiek fölött. A nap második referátumát Mildósvári Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium osztályve­zetője tartotta. naik ki. Az őszi mezőgazdasági munkák teljesítésére 180 millió forint óvadékot biztosítottak az arra rászoruló gazdaságoknak. A napokban kereken 64 millió forint földadót törölt el a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Ezenkívül a társadalom még igen sokféle módon juttatta kife­jezésre a szövetkezetek segíté­sét. Ma már előrelátható, hogy öt­ven termelőszövetkezetben csak­nem 300 millió forint bevételi hiánnyal számolhatnak. (Orszá­gosan a várható mérleghiány 20 százaléka Békés megyében for­dul elő.) A legutóbb begyűjtött adatokból megállapítható, hogy a bevételi hiánnyal záró ter­melőszövetkezetek három cso­portra oszlanak. Az egyikben valójában csak az elemi kár | miatt fordul elő bevételi kiesés. A másikban az elemi kárt te­tézik szervezési és a vezetési problémák, a harmadikban pe­dig súlyos anyagi gondok ter­melődtek az elemi és egyéb ká­rokból. Ez utóbbiakban teljes körű szanálást ír majd ki a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az első két csoportba sorolt szövetkezetekben, ahol a meg nem térített elemi kár összege kisebb, mint a veszteség, ott lé­nyegében gyorsított anyagi ren­dezést folytatnak az 1971. évi termelési alapok kialakítására. A termelőszövetkezetek másik csoportjában a teljes körű sza­nálással alaposan megvizsgál­ják a kialakult helyzetet és javaslatot tesznek a vezetés színvonalának javítására, a termelési fegyelem visszaállí­tására. Valamennyi bevételi hiánnyal küszködő szövetkezetben rövi­desen munkához látnak a bi­zottságok, hogy a zárszámadás előkészületeinek gyorsításával január végéig, február első fe­léig tisztázzák a szövetkezet mű. ködését 1970-ben befolyásoló té­nyezőket és jóval a tavasz be­állta előtt meghatározzák a be­vételi hiány megszüntetésének módját. (dupsi) Legfőbb célunk: a becsületes helytállás Befejező szakaszához érkezett a Tiszán innen — Dunán túl rádiós vetélkedő. Bács-Kiskun és Vas megye mellett Bé­kés is a döntőben küzdhet ma este. Az eddigi három for­dulóban becsülettel helytállt csapatunk. Jó felkészüléssel, erős akarással, áldozatkész társadalmi munkával háromszor tudtunk továbbjutni az egyenlő erők küzdelmében. Köszö­net érte mindazoknak, akik a legcsekélyebbet is tették az eddigi sikerekért. A döntőbe jutás öröme mellett más is büszkeséggel tölthet el bennünket: az a nagyszerű közösségi érzés, amely hol já­tékos, hol komolyabb formában, de az egész verseny folya­mán mindvégig kifejezésre jutott. A „Tiszán innen — Dunán túl” varázsjelszó lett. Nem volt olyan üzem, intézmény, szerv, nem volt olyan egyén, amely, aki ne segített volna az előkészületekben vagy a ’ közvet­len versenyben, amelyhez, akihez hiába fordult volna az előkészítő bizottság, ha ötletre, tettekre, energiára volt szük­ség. Kérjük, hogy ez a lelkesedés, ügyszeretet ma este is az eddigiekhez hasonlóan nyilvánuljon meg. S szeretnénk, ha ez a nagyszerű érzés, nemes lokálpatriotizmus a következő napokban, hetekben, esztendőkben is változatlan erővel hatná át Békés megye valamennyi lakosát. Nem tudjuk, mi lesz a verseny végeredménye. Elképzel­hető. hogy viszonylag nagy pontkülönbségek alakulnak ki az egyes csapatok között. Nem lenne jó, ha ez siker esetén el­bizakodottságot, a lemaradás miatt túlzott elkeseredettséget szülne. Hiszen ezen a versenyen valójában csak nyerni le­het. Nyerni létesítményeket, hatalmas tudásanyagot és hu­manista közösségi érzést, az eggyéforrottság felemelő tuda­tat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a vetélkedő során az ország közvéleménye jobban megismerhette szűkebb hazánkat. S hogy közben az is bebizonyosodott, a kukorica és a búza mellett — amelyekről elsősorban ismerik Békést — megyénk életének más oldalai, jelentős szellemi értékei is vannak. Ismételten köszönöm megyénk lakosainak a versenyben tanúsított eddigi lelkesedését, buzgalmát s kérem, hogu ma este is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a becsületes helytállásért. Köszöntőm a zsűrit és a csapatokat, a döntőben részt vevő három megyét. Valamennyiüknek eredményes, jó ver­senyzést kívánok. KLAUKÓ MÁTYÁS. a megyei tames végrehajtó bizottságának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents