Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-09 / 288. szám

„Az egyetemes magyar színjátszás ügyéről van szó”

Befejeződött a vidéki színházak KlSZ-vezetainek tanácskozása

Kedden délelőtt a fiatal vidé-- ki színházi szakemberek művészi és szociális helyzetéről tanácskoztak a miskolci, debreceni, szegedi, győri, kaposvári, pécsi és békéscsabai fiatal színészek, rendezők s a színházi és társadalmi-politikai közélet országos és helyi képviselői, vezetői.

A vitaindító referátumot Sándor Janos, a Jókai Színház főrendezője mondta el. A részvevők élénk helyeslése közben fejtette ki, hogy a modernség, a fiatalos, szenvedélyes gondolkodási és cselekvési mód nem kizárólag az életkortól függ. Hogy vannak húszéves aggastyánok és vannak olyan negyven—ötven—hatvan éves emberek, művészek, akik nyugdíjas koriakig s még tovább képesek .az önmegújulásra — az igazi fiatalságra. Ezután pontos adatokkal bizonyította a vidéken élő művészek helyzetének anyagi és erkölcsi problémáit, utóbbin értve a nagy hírt, népszerűséget jelentő rádió- és tv- szereplésektöl való csaknem teljes gyakorlati elzártságot, a legjobb magyar előadások állandó figyelemmel kísérésének szinte leküzdhetetlen nehézségejt, a legkiválóbb művészekkel való együtt-dolgozásból adódó tanulási mód hiányát. Hosszan beszélt a közönségnevélés — főleg fiatal korban megvalósítható — szerepéről, végül néhány javaslatot tett a hiányosságok megszüntetésének, a hibák kijavításának módjára.

A korreferátumot tartó Zsám- Oéki Gábor, a kaposvári színház rendezője a fiatal művészek továbbképzéséről beszélt, a tanulási lehetőségek kiterjesztésének módjait kereste és hangsúlyozta az érdekelt alkotók szolgalmának, fáradhatatlanságának, aktivitásának fontosságát.

Gonda György a békéscsabai.

munkáshatalom, ellenforradalmi zendülés tört ki, újra gúzsba akarták kötni a dolgozókat az 1945-ben uralmukat vesztettek, a gazdagok. És nehezen lehetett lecsillapítani a felzaklatott érzelmeket azután is, amikor már mindenütt szétverték a fegyveres ellenforradalmi csoportokat. A feltüzelt emberekben a szétszórt ellenforradalmi elemek a bizonytalanságot, a hitetlenséget élesztgették újra es újra, hogy minél több munkáskéz tótlen legyen- Álljanak a munkagépek, mert ha akadozik a munka, kevesebb van mindenből, s akkor a munkáshatalom iránti hit ingataggá válik. Ekkor már a harisnyagyár pártszervezetében töltött be tisztséget Cséfán Györgyné. És bizonyítani kellett, s hatan munkabrigádot alakítottak és vállalták, hogy három gépen dolgozó munkásnő egy nap alatt 16 tucat harisnya helyett 29 tucatot fejel meg. Fel év múlva mások is látták, hogy annyit is meg lehet csinálni, s azután újabb é' újabb brigád alakult. És ma o tartanak, hogy a gyár ezerny munkasnője mind , brigádban dolgozik. A nyolcvan brigádból van amelyik hatszor érte el a szocialista címet. S vannak

Paál István a szegedi, Ruszt \ József a debreceni problémákról beszélt. Komor István, a kaposvári színház főrendezője a fiatalok szerződtetésének nehézségeire hívta íel a figyelmet, a pécsiek az egyénekben rejtőző energiák jobb kihasználását kérték.

Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője elismeréssel említette a vidéki színházak áldozatos és egyre színvonalasabb munkáját.

Sorrendiben utolsó hozzászólóként dr. Malanyay Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője kért szót. örömmel adott hangot annak a véleményépeik, hogy a fiatal művészek tanácskozásán sem csak egy szőkébb réteget érintő kérdésről, hanem az egész magyar színjátszás ügyéről folyt a vita. Meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a modern, korszerűségre törekvő színházművészethez nemcsak kjülsö, társadalmi segítség szükséges, hanem az alkotók fokozott gondja, erőfeszítése, a belülről vaip folytonos megújulás igénye is, Hogy csak a tehetség és szolgalom együttesen képes jó, élő, politikus színházzá tenni a színházat. Hogy a színházművészeknek nemcsak a színpad deszkáin, hanem a mindennapokon is fontos közéleti missziójuk van.

Az ülés elnöke, héner Péter, a Thál ia Színház rendezője valamennyi részvevő véleményét mondta ki, amikor zárszavában leszögezte: ez a tanácskozás jó előkészítése volt a közeljövőben összehívandó hasonló témájú országos konferenciának.

Megkezdődtek a disznóvágdsok megyénkben

Gázperzselöt, füstölőt kölcsönöznek az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek

A hűvös idő beálltával megkezdődtek a disznóvágások megyénkben. Békéscsabán, Kondoroson, Éj kígyóson, Eleken és

számos más helységben nem ritka az olyan porta, ahol a család | szükségletére két—három sertést. hizlaltak. Az „alkalmi böllérek" j számára valóságos listát készí- i tett a rokonság: kinél mikor ke- j rül sor a disznótorra. Különösen j a szabad szombatokon és vasár- j napokon rendeznek disznótorokat, hisz ilyenkor tup összejönni ■ ősi' szokás szerint egy-egy kiadós vacsorára, tereferépe a só- gorság, komaság.

Megyeszerte a becslések szerint legalább 150 ezer hízott sertést vágnak le családi szükségletre. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek nemcsak sóról, fűszerről ipar-1

olyan munkásnők, akik öt géppel 26—28—30 tucatot fejelnek meg naponta.

Akkor, a harmincas evek elején gyereklányként a béremelést követelő gyulai „harisnyá- sok” műhelyéletét ízlelte, ma gyártásközi ellenőr Cséfán Györgyné. És persze ma is vannak ifjk az üzemben- S bizony előfordul, hogy gyengébbre sikerül valamelyiknek a munka. Az ilyenre először úgy szól, : hogy talán csak nem azért jár • be az üzembe, hogy selejtcb’jat ■ fizessen, s ha ugyanannál is- : métlődik a dolog, megdorgálja, I hogy legközelebb ezeri a fő- ■ nőktől írásbeli figyelmeztetést ■ kap, s ha még azután is előfor- : dúl, akkor a korábbi gyengébb I minőségért is fizetnie keli se- ; lejtdíjat. *

fliszi, odajutnak az „ízlelők” j is valahányan, ahová ez özem- ■ ben régebben dolgozók, akiknek < jobban fáj, ha bármelyiküktől | kérdi, „anyukám, nem tudtál i vigyázni?”, mintha száz forint ; selejtdíjat kellene fizetniük. Hí- { szí, mert a munkáját tudó, sze- * rető ember csak ilyen lehet. < Csak ilyen lehet, aki gyönyör- " ködik a munka izében — varázsában

Cserei Fái

kodnak gondoskodni; számos helyen gázperzselőt, füstölő, és egyéb disz.nóyágáshoz szükséges holmit kölcsönöznek a lakosságnak.

Miről ír

Magyar Ifjúság?

Sok érdekes anyag jelenik meg a Magyar ifjúság 1970. december ii-i szamában. Csaknem egész oldalas riport szól a Debrecent Gördülőcsapágygyér KIS£-titká- ráról, a munkásságán keresztül az üzem fiatalságának tevékenységéről, problémáiról, elképzeléseiről is. A mai fiatalok mellett — 45-ös teepagerekkel is foglalkozik a lap, bemutatja az akkori „Szabadságzászlóalj” fiatal, tizenéves tagjait, akik most tartják meg találkozójukat a huszonötödik évforduló alkalmából.

Két, szinte ellentétes anyag is megjelenik a lapban — legalább is alapmondamvalóját illetően. Az egyikben — a 6—7. oldalon — arról van szó, miként segítenek a társak, a társadalom a bajbajutottakon. Az anyag Újpestre, s Jászapátiba vezet el, bemutatva fiatal örökösök életét, sorsát. „Az ellopott gverek” című írás a 9. oldalon pedig arról szól, miként lopta el gyermekeit a jogos gyámságba vétel alpi az apa, aki nem is törődött a négy kicsivel. Ennek az anyagnak szálai Tápiógyörgyére és mellette Rókástanyára, valamint a Feiér megyei Csősz községbe vezetnek.

Az érvénvesiiiés lépcsőin sorozatban ez alkalommal eay építészről esik szó, arról az Állami- riíias fiatal mérnökről- aki tervbe álmodta, s most valóra váltja elképzeléseit Satgótarián úi köz- *'—lórik, új arculatának kialakításáról.

A kulturális rovatban érdekes elemzés szól a székesfehérvári

arnatőrf'lm-fesz+i'*á|rcj] ap-olvan

a nagyd’iat a balástvai művelődési otthon igazgatóiénak filmje vitte' plummwss, 5

1970. DECEMBER 9.

Hiánycikk <i morzsoló — Darálóból önellátók

Újkígyóson

Negyvenezer forint beruházás több háztáji gazdaságban

Amióta háztáji agponómust állított munkába Újkígyóson az j Aranykalász Tsz, megnövekedett a szövetkezetiek érdeklődése az i üzemág iránt. Révész Ferenc háztáji agropómus tanácsára 25 !

—30, sőt KI ezer forint beruházást is megvalósítottak a háztájiban. Ólakát, istállókat építenek, bővítenék és olyan etető- és itató-berendezéseket, a takarmányozáshoz szükséges gépeket vásárolnak, melyekkel lényegesén könnyítik munkájukat. Ebben az esztendőben többek között hatezer körüli hízott sertést értékesítenek az újkígyós! háztáji gazdaságokból.

A szövetkezet háztáji bizottsága jól latja el feladatát, ami nemcsak a sertéshizlalás szervezéséljen jut kellő kifejezésre, hanem a tei termelésben és a marhahizlalásban is. Az értékesített

tehéntej után Ugyanis zsírkilo- grammonként 2,8 munkaórát írnak jóvá- Ez megfelel 28 liter tej — 3,6 százalékos zsírtartalmú — értékesítésének.

Az újkígyósiaknak azonban gondjaik is vannak a háztáji termelésben. Korábban nem lehetett kis teljesítményű termény- darálót vásárolni- A tsz gépműhelyében konstruáltak néhányat Ezek gépi meghajtásra is beváltak. Azóta ez a község darálóból önellátó lett. Hiányolják viszont a lendkerekes morzsáiét. Hónapok óta nem lehet kapni az üzletekben- A tsz műszaki emberi kijelentették, ha megkapnák az öntvényeket, akkor vállalkoznál nak a lendkerekes morzsoló ösz- szeszerelésére, hogy ebből is elláthassák önmagukat, sőt t-aKn még a megyét is.

Karácsony a Centrumban

Békéscsabai séta

Rejtvényünkben jelképes sétára hívjuk rejtvény rejtőinket.

Ezen a sétán a megyeszékhely i néhány újabb létesítményével találkoznak.

Vízszintes: 1. Éz a létesítmény a Szlovák Kollégium szomszéd- ! súgóban épült és az ipari ta-! núlókpak biztosít szállást. J.O. j Vissza: nyelvtani fogalom. 11.1 Északi pénznem. 12. Egyiptomi j napisten. 13. Zűrzavaros QRI!!

15. Vissza: kettős betű- 16. Ipa-, ros (+’). 17. ...poetica, koltp- í szettem. 19- Üres ráfi 20. C$e- csemőfSÍrás. 2J. Vissza: szeszes; ital. 22. Kiejtett betű. 24. Mag-1 neses erő. 26. Gépipari Tudományos Egyesület. 27. A föld leghatalmasabb magashegysége. 30. YA. 31. Visz ellentéte.1 32. Sír, 33. Nem az (+’). 35. j

Gyermekváros létesült itt. 36. j Féldrágakő. 38. Helyhatározó

szó. 39. Erkel Diák Ünnepelt. 41. Tehát latinul. 42. Húsevő is van. 44. Francia zeneszerző. 45 Görög betű. 46. Személynév- más. 47. Latin köszönési formula. 48. Hivatkozó. 50. Penészgombáktól származó kellemetlen szag. 51. Ferde tornyáról híres. 53. Ásvány. 54. Re párja. 56. Vissza: határozészó. 57. Név előtt olvasható rövidítés. 58. Folyadék. 59. Békéscsaba egyik ‘

legmagasabb épülete, a Bánsz- ki, illetve Dózsa György út sarkán emelkedik, eu. Romai 1001. 61. Helyettesítésre való. 62. Nátrium vegyjple. 63. A vízszolgáltatás egyik nélkülözhetetlen eszköze. 64. Római Ö1 ven. 65. Hidrogén vegyjele.

Függőleges: 1. Ilyen cukor is van. 2. A liter is ilyen mérték.

3. A vendéglátóipar ezzel gazdagodott. 4. időegység (+')• 5- Titkon figyelem. 6. Korszak. 7. É-olaszapszág! tó. 8. Megszólítás. 9. Régebben cigányz nesz. 10. Ez a létesítmény az Árpád fürdőben található és a moz- gószervi betegségek gyógyításában nélkülözhetetlen. 14. A Kö- rös-parton emelkedik, az ifjúság kulturális központja 16. Francia arany. 18. ...-haj! 23.

Lapszél. 25. Jeles bolgár költő, tkp. Lalju Marincrv 28 Zamat- 29. Női név. 31. „Embert” is csinálnak belőle! 34. A jelenség. 35. A rét is az. 36. Politikai felvilágosítást végző személy. 37. A Szarvasi út mellett tör az ég felé, hírközlő szerveink segédeszköze. 40. Férfinév (+’). 43. Szamárhang 45. Létezik. 48. United Press. 49 B dobta már az e hetit, névelővel. 52. Női név. 5-5. Egyik szülő. 60. Személynévmás. 61. Olasz folyó.