Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
Valkó István (Bcs. VTSK) Az érdekazonosság jegyében: vette át a vezetést A békéscsabai, mesterjelöl ti címet adó verseny hatodik fordulója és a függőjátszmák részbeni lejátszása után Valkó István, a fiatal mesterjelölt került az élre. A „második félidő” küszöbén tartó versenyen egyre jobban tömörül a mezőny és a helyezéseket illetően még csak jósolni sem lehet! Minden esetre annyi biztos (és nagyon örvendetes), hogy az alacsonyabb minősítésű, fiatalabb korú versenyzők is „szót kértek” és feliratkoztak a magasabb minősítés (akár a mesterjelölti cím) megszerzésére. Rémé1 lük, törekvésüket siker koronázza. A meglepetésekben gazdag hatodik fordulóban S. Nagy legyőzte az időzavarba került Haragost (cs. I. o.), a nagyon tehetséges Román — ifj. Ancsin- tól (cs. I. o.) vett el pon'ot, míg a Leszkó P.—Leszkó Gv. „testvérharcból” most Leszkó Pál került ki győztesen, nagvon szép, feladvánvczerű, bástvaál- doza'os rratta1. A meelepofés°k- hez tartozik még Deák, a fia*al Spar'acus-versenvző szép győzelme a kitörő veterán sakkozó id. Ancsin ellen. További eredmények: Samu— Tószögi 0:1, Valkó—Búzás 0:1, Varga—Nagy mérkőzés Nagy Gábor betegsége miatt elmaradt. A szombat, vasárnap lejátszott, fiinrőjátszmák eredményei: S. Nagv—Varga döntetlen. Haragos—Samu 1:0, Valkó —id. Ancsin 1:0, ifj. Ancsin— Haragos 1:0, Samu—ifj. Ancsin 0,5:0,5. Továbbra is függőben maradtak, id. Ancsin—Búzás. S. Nagy—Leszkó Gy. és Román— Leszkó Gy. játszmák. A verseny állása a hatodik forduló után: 1. Valkó István 4, 2. Varga László 3,5 (1 függő), 3—4. ifj. Ancsin Gvörgv, Samu János 3,5:3,5, 5. S. Nagy László Valkó István .nest er,jelölt (Fotó: Demény Gyula) 3 (1), 6—8. Leszkó Pál, Tószögi Pál, Román László 2.5:2,5 (1—1), 9. Haragos Kálmán 2,5, 10. Búzás József 2 (1), 11. Deák Zoltán 2, 12. id. Ancsn György 1,5 (2), 13 Nagv Gábor 1 (4), 14. Leszkó György 1 (2) ponttal. Az éles, meg nem alkuvó küzdelemre jellemző, hogy a hatodik fordulóban egyetlen döntetlen sem volt! Gondolatok, megjegyzések a sportegyesüket és a bázSsszerv kapcsolatáról A Tessedik Kupáért Az MTS szarvasi Járási-városi tanácsa és az öntözéses Főiskola kézilabda szakosztálya kiírta az 1971. évi Tessedik Sámuel teremkézilaB- da kupát. A mérkőzés-sorozatra Január 10- j töl kerül sor íérfi és női felnőtt, j serdülő csapatok részvételével. A j nevezési határidő 1970. december 15. A sorsolásra december 29-én. 15 órakor kerül sor. A sportolók csak szabályos minősítési könyvvel szerepelhetnek. Az üzemi és általános iskolás csapatok — ahol nem működik sportegyesület —, sportorvosi igazolással ellátott névjegyzékkel ve. hetnek részt a küzdelmekben. Az elmúlt években kialakult és egyre erősödik a sportegyesületek és bázisaik kapcsolnia. E kérdésre elsősorban az MI'S II. kongresszusa irányította rá a figyelmet és aláhúzta az egyesületek és gazdasági, társadalmi bázisai közölt levő együttműködés jelentőségét. Ezzel kapcsolatban az MTS II, kongresszusának ha.ározata kimondta: „Épüljön ki és erősödjék mindenütt a sportegyesület és társadalmi bázisának kapcsolata, jobban domborodjék ki a különböző sportegyesületek sajátos jellege, tevékenysége.” Fontos része, talán legjobban érzékelhető területe ez a sportmozgalomban érdekelt állami es társadalmi szervezetek között általában kialakult együttműködésnek. Jelentősége a ban áll, hogy egyesületi szinten és annak bázisán valésul meg a testnevelés és sport fejlesztésére irányuló mincten törekvés. Ezen a szinten jelentkezik és vár kielégítésre az ifjúság, a dolgozók testedzés, sportolás irán i igénye. Az egyesültek és bázisaik között kialakult kapcsolat, együttműködés tehát nem öncélú, hanem abban fontos társadalmi érdek fejeződik ki. Ez nem csupán általános társadalmi érdekként, hanem konkrét helyi érdekként is jelentkezik. Ezért e kérdésre — jelentőségénél fogva — kellő figyelme; kall fordítani az MTS illetékes területi szerveinek, valamennyi sportegycsületnck, de a bázisoknak és azokat felügyelő állami és társadalmi szervezeteknek is. Az egyesületek kapcsolata, bázisaikkal kiváltképpen módszerében sokféle, annak gyakorlata szinte egyesületenként változó. Céltudatos együttműködés E sajátos helyzetből kiindulva le kell szögezni, hogy a kérdésnek átfogó elemzése és értékelése elsősorban az egyesületeknek és bázisának, továbbá a közvetlen irányítást gyakorló MTS járási, városi tanácsainak feladata és érdeke. Más vonatkozásban azonban a testnevelés és sportmozgalom általános érdeke is, mert a bázisokkal kialakított céltudatos együttműködés megteremti, javítja a .sportegyesület eredményes működéséhez szükséges szubjektív és objektív feltételeket. Az eddig összegezhető legfontosabb tapasztalatokról szólva, a Lányok az asztalnál. A Szarvasi Óvónőképző megyei bajnokságot Papp Ildikó és Palov Katalin mérkőzés közben. nyert csapatának két tagja: (Fotó: Barnácz István) témában megállapítható, hogy eredményesek voltak az MTS Országos Tanácsának, területi szerveinek és sportegyesületeknek ez irányban tett kezdeményezései, erőfeszítései. Az egyesületek többségénél kialakult és egyre gyümölcsözőbbé válik a bázisok gazdasági és társadr-lmi szerveivel való kapcsolat. Ki- I vál.képpen az üzemi bázisokra épült sportegyesületek vezetői, elnökségei és az üzem gazdasági, társadalmi szervezetei és annak vezetői között alakult ki szoros együtt működés. A kapcsolatok sokirányúalk. A bázisok gazdasági, társadalmi vezetői közű. sokan tevékenykednek az egyesületek választo'.t testületéiben és a szakosztályok vezetőségeiben. Közvetlen részesei tehát a vezető, irányító munkának. Az üzemek többségében — a bázisok gazdasági, társadalmi vezetőinek egyetértésével — a vállalatok kollektív szerződésükben is rögzítik az egyesület és a vállalat sportoló dolgozói részére nyújtott támogatásokat és esetleges szükséges kedvezményeket. Számtalan üzemben heM anyagi erőforrások felhasználásával építenek, vagy bővítenék sportlétesítményeket, biztosítják dolgozóik sportolási feltételeit. A különböző jellegű egyesületeket tekintve, az üzemi s"ort- egvesületek azok. amclvek tartalmában. de mór's’er ''t:en is a legmagasabb szín're fejlesztették a bázisokká] való együttműködés gyakorlatát. E7 kifejeződik anyagi, de erkölcsi támogatásukban is. Fejlődés fa un Határozott és érzékelhető fejlődés van e vonatkozásban falun is. A falusi sportegyesüknek jelentős része erős gazdasági alapokon nyugvó termeliászövetkező tekre és állami gazdaságokra épülnek. E bázisok többsége biztosítja a fiatalok sportoláshoz szükséges legfontosabb feltételeket. Egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek önerőből építenek, vagy anyagi hozzájárulással vesznek részt sportlétesítmények létrehozásában, bővítésében és felújításában. E területen tapasztalni, hogy elsősorban az anyagi, tárgyi fel. tételek megteremtésében vállalnak jelentős szerepet és kevésbé vesznek részt az egyesület vezető, irányító munkájában. Jóllehet, a falusi sportélet fejlesztésének egyi kulcskérdése a vezető, irányító munka színvonalának javítása. Ezért igény, hogy a személyi feltételek javításában is nagyobb részt vállaljanak a bázisok. Az egyesület és bázis vonatkozásában sajátos helyzettel is találkozni. Nem kevés azon falusi sportegyesületek száma, amelyek nem egy, hanem több bázison fejtenek ki tevékenységet. Előfordul, hogy a faluban levő két, vagy több termelőszövetkezet, továbbá földmű- vesszovetkezet helyi kirendeltsége is az egyesület bázisát képezi. Sőt, erkölcsi és anyagi támogatása alapján a községi tanácsot is a bázisok közé sorolják. Ez a gyakorlat lényegeben követi a falu jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetét és ezért ennek fenntartása indokolt és helyes. Az ilyen esetekben nagy gondot kell fordítani az egyesület és a bázisok között a munka, a feltételek megterem- | tésének kellő színvonalú koordinálására. Ebben elsősorban a községi tanácsok és más, községi, társadalmi szervezetek juthatnak jelentős szerephez. Az üzemi, intézményi, falusi és egyéb bázisokon tevékenykedő sportögyesületek mellett kis számban, de megtalálhatók még az úgynevezett „városi” jellegű sportegyesületek is. Általában ezek az egyesületek nem kötődnek egy gazdasaga egységhez, hanem a városban levő több intézményt és üzemet tekintenek bázisuknak. Közöttük olyanokat is, melyek önálló sportegyesüket működtetnek. E „városi területi” jellegű sportegyesületek létrehozásának célja többnyire az volt — az esetleges hagyományokon kívül —. hogy itt fejlesszék a város minőségi sportját és az ehhez szükséges anyagi feltételeket szélesebb társadalmi összefogással teremtsek meg. Az ilyen jellegű egyesületek egy része gondokkal küzd, aminek gyökere az ebben az értelemben ve.t rendezetlen báziskerdések- kel van összefüggő'' en. Gyakran tapasztalni, hogy a, egyesület által bázisnak tekintett vállalat, intézmény nem tekinti sajátjának az egyesületet és annak anyagi támogatását is terhesnek, es időlegesnek teinti. Emiatt helyenként tapasztalni, hogy az ilyen jellegű egyesületek anyagi és egyéb leioiz.on- suga esetenként megrendülj Feltétlenül ajánlatos az ilyen 'jellegű egyesületeknél a biztonságos bázisra történő épülés lehetőségeit vizsgálat tárgyává tenni. A lehetőségek szerint úgy rendezni, hogy az egyesületet vallja magáénak a bázis és annak biztonságos működését biztosítsa. Az eddigiek szintéziseként megállapítható, hogy az egyesületek és bázisaik együttműködése eredményesen fejlődik. Az MTS II. kongresszusának erre vonatkozó célkitűzései megvalósulnak. A bázisok gazdasági, társadalmi vezetői általában kedvezően fogadták e kapcsolatok erősítésére irányuló tevékenys-get. Többnyire kifejezésre juttatták, hogy részt vállalnak egyesületük sportéletének fejlesztésében. Ennek hatásaként az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a bázisok által biztosított anyagi támogatás és az értékekben ki nem fejezhető erkölcsi segítség. Ki dirigál?! Természetesen megoldatlan kérdésekkel, esetenként helytelen szemlélettel is lehet ma még e kérdésben találkozni. Nem általános, de helyemként még most is hangoztatott az a káros vélemény, mely szerint „az dirigál, aki a pénzt adja". E nézetet vallók lényegében ki akarják rekeszteni az irányításból a sportmozgalom különböző szintű választott vezető szerveit és azt kívánják, hogy az ügyek a sajáx szubjektív felfogásuk szerint ni kuljann Tapasztalni nelyeuKent ^azt is, hogy egyes bázisszervek ,’csak a játékos, tömegsport” rendezvényeket finanszírozzák — helyen, ként bőkezűen — és nem támogatják a versenysport olimpiai szempontból is fontos, utánpótlást jelentő szakosztályait! Ezekkel és a hasonló helytelen nézetekkel szemben együttesen kell fellépni a sportmozgalom és az állami, társadalmi szervek illetékes területi vezetőinek, s összehangolt tevékenységgel meg kell szüntetni. Biztosítani kell, hogy az egyesületek és bázisszerveik közötti kapcsolat állandó jellegűvé és célirányossá váljon. Az egyesületek vezetőinek rendszeresen tájékoztatni kell a bázis vezetőit az egyesületben folyó munká- , ról. Közös nevezőre kell jutni az egyesületek közeli és távlati fejlesztési terveit illetően >s. Lehetséges és szükséges tpvább javítani a közös tevékenységet, amelyben kifejeződik az érdek- azonosság a7 egyesület, a bázis és az egyetemes magyar sport fejlesztése ügyében. Ladányi István az MTS OT munkatársa
