Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
Interjú a vízparton... A holt-ági gazdálkodás kimagasló eredményei Szarvason — A legjobbkor érkeztek! Misi bácsi, a Holt-Körös lehalászásánál található. Most legalább beszélhetnek vele... A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomás központjában fogadtak bennünket a fenti szavakkal. Rég tudják, hogy Szalay Mihály igazgatóval — aki házon belül mindenkinek Misi bécsi — a holt-ági tógazdálkodás eredményeiről szeretnénk beszélgetni. Szalay Mihály azonban — aki hol hazánk különböző tájain, hol külföldön tart előadást különböző haltenyésztési, kísérleti témáról — igen ritkán található Szarvason. — Roppant kíváncsi vagyok, mennyit, ad holdanként ez a holt ág — magyarázza a hűvös vízparton az igazgató. — 12 évvel ezelőtt az országban egyedül itt kezdtünk hozzá a holt-ági tógazdálkodás módszereinek kutatásához. Hazánkban ugyanis nem kevesebb, mint 10 ezer hold a holt ágak területe. Ennek jó részét kevés műszaki átalakítás, sál intenzív haltenyésztésre lehetne berendezni. A táplálkozáskultúrában pedig világszerte nagy szerepet játszik a fehérjében gazdag, könnyen emészthető hal. Tipikus kutató! Mindig rohan, soha nincs ideje a beszélgetésre. De ha kedvenc témájáról sík szó, számára megáll az idő... Kérdezés nélkül magyarázza: hogyan kezdték, hova jutottak s menet közben állandóan számol, ellenőrzi önmagát, nagyon precíz a számadatok pontosságára. — Annak idején mi is pontyo. sítással kezdtük, mint bárhol a világon. Lezártuk a holt ágat halráccsal, tenyészhalakat helyeztünk a vízbe és különböző összetételé eleséggel tápláltuk őket. Évek hosszú során holdanként 450—500 mázsa — vagy ennél is több — halat adtunk a népgazdaságnak az egyéb célra nem hasznosítható területről. Csakhogy nagyon drágán állítottuk elő a halhúst. Menet közben megtudjuk, hogy ma az ország halastavaiban a holdankénti bruttó hal- hústermelés 560 kiló körül alakul. Csakhogy ebből mindössze 140—160 kiló a természetes hozam, a többit drága takarmányból nyerjük. A cél: 700 kiló hal- hústermelés s legalább 260 kiló természetes táplálékból származzék. — Az eredmények láttán olyan új halfajtákat kerestünk amelyeknek más a táplálékuk, mint a pontyoké — folytatja az igazgató. — Polikultúrás haltenyésztésre rendezkedtünk be a Holt-Körösön. Több éves átlagban 177 kiló természetes húshozamot értünk el úgy, hogy pontyot, növény- és algaevő halfajtát és ragadozót együtt neveltünk a holt-ágban. A legutóbbi két évben azonban csak alga- és növényevő halakat, vagyis busákat és amúrokat helyeztünk a vízbe. A szabad szemmel nem látható algák, a hínárfélék sok ingyen takarmányt biztosítanak, ráadásul ezek a halfajták gyorsan nőnek, húsuk fehérjében gazdagabb s igen ízletes. Ezért is volt ez az őszi lehalászás any- nyira izgalmas. Számítások szerint, holdanként a bruttó hozam megközelíti a hat mázsát s takarmányt egyáltalán nem szórtunk a vízbe. Az őszi lehalászás egyébként gázfüggönnyel történt. A halakat mesterségesen terelték a kijelölt partrészre, ahol emelőTovább mélyítik az első alföldi nagy mélységű fúrást A Hódmezővásárhely—I. jelű á ezer méterre tervezett nagy mélységű fúrás 9,5/8-os bélés csövezését sikerrel befejezték az alföldi olajbányász szakemberek. A béléscső becementezése azonban az utólagos mérések szerint nem járt sikerrel, mert a cső alsó szakaszán a besajtolt cement a több mint 150 Celsius fokú hőmérsékleten nem kötött meg. A továbbmélyítés során 4280 méter elérésekor elektromos szelvényezést végeztek és a műszer egy része a lyukban maradt. A lvukat innen gyémánt fúróval akarták tovább fúrni, azonban ehhez előbb ki kellett szedni a lyuk talpán levő fémdarabokat. Ez a művelet július közegétől augusztus elejéig eltartott. A fúróbrigád 17 esetben hozott felszínre különleges mágneses mentőszerszámmal acéltörmeléket, amelvnek súlva több mint 8 kg volt. Csak a mentés vége felé lehetett felismerni, hogy a felszínre hozott acéldarabok a béléscsövezéskor beépített béléscső központosítóktól származnak. Ezek a lyukfal és a béléscső között a fúrószerszám ki- és beépítésekor lecsúsztak a lyuktalpra. mivel alattuk jól megkötött cement már nem volt. A lyuktalpttsztítás hatásosságának növelésére augusztusban szippantó berendezést építettek be. azonban ennek tóldócsöve szétcsúszott és a több mint négy méter csődarab is a lyuktalpon maradt. Ezt többszöri mentés után sem sikerült egy darabban kivenni, ezért talpmaróval elmarták. Egy új jelenség is fellépett a mentés alatt. A beépített fúrószerszám 4017 méterben mindig „felült" és csak forgatással lehetett lejjebb építeni. Több ízben végeztek lyukszel- vénybővítést hidraulikus fúrószerszámmal is, azonban ez sem járt eredménnyel. A Mélyfúrási Bizottság az alsó béléscsőszakasz rögzítésében szabta meg a további feladatot, azonban többszöri cementezési kísérlet sem hozott eredményt. A nyomásos cementezés után tervbe vették a lyuk elferdítését is, azonban erre sem kerülhetett sor, mert a lyuktalpon kellő szilárdságú cementdugót létrehozni eddig nem sikerült. Az OGIL szakemberei már többféle cementezési technológiát és adalékanyagot dolgoztak ki, azonban a nagy hőmét-s kleti viszonyok miatt a kellő szilárdságú cementezés továbbra is gondot jelent. Az olajbányászok szívósan küzdenek a műszaki hibák elhárításán és mindent elkövetnek a nagy értékű és nagy jelentőségű mélyfúrás továbbmélyítésére. F. I. daruk segítségevei rakták a gazdag zsákmányt a gépjárműre. A szarvasiak eredményei iránt nemcsak hazánkban, de külföldön is nagy az érdeklődés. Nemcsak a holt ágakban, de a halastavakban is jó eredményeket hoznak a fövény- és alga- evő halfajták. Ezért Szarvason már az idén a negyvenmillió mesterségesen keltetett kishalból 28,5 millió amúr és busa volt. A kishalakat hazai és külföldi tavak, holt ágak benépesítésére adják. A Balaton benépesítésére például 100 ezer növényevő kishalat rendeltek a közelmúltban Szarvasról. / Ary Róza Piros paprikasaláta Jugoszláviába Készfii a A Gyulai Állami Tangazdaság melléküzemágaként működik a szabadkígyősi konzervüzem. Az Á cipészmester Békéscsabán, a Csokonay utca 16. számú ház kapujánál egy kis táblán ez olvasható: ifj. Kraszkó Pál cipészmester. Ha nem lenne ez a tábla, akkor is megtalálnák őt a környékbeliek. Már az előző generáció ide hordta a cipőjét javítani, amikor még id. Kraszkó Pál dolgozott a műhelyben. Az apa pedig nemcsak a mesterségre tanította meg a fiát, hanem arra is, hogy tisztességes munkával meg kell tartani a vevőket. Ifj. Kraszkó Pál egész fiatalon kezdett ismerkedni a szakmával. Amikor aztán 1948-ban eljött az ideje, ipari tanuló lett. Az első kész cipőt 1950-ben készítette saját magának, amire így gondol vissza — Édesapám hagyta, nem se-| gített „Vesződj csak vele magad” — mondta. Nem volt köny- nyű dolog. És bizony elég ráncos lett a cipő orra. Azért hordtam. Kirakatba persze nem tettem volna. Azután még jó néhány cipőt készített. Manapság azonban ez már ritka eset. Más az igény, j Az emberek a divatos gyári cipőt keresik. De javítani való van. A női cipőknek eltörik a sarkuk, a gyerekek szétrúgdos- sák a cipő orrát. Akad talpalni, sarkalni való is. Ám hol van már az a világ, amikor még föl- , tot tétettek a cipő felsőrészére? | Közben változott a cipők, anyaga, gyártási eljárása is. Aki ezeket nem ismeri, javítani sem tudja. Ifj. Kraszkó Pál mindig lépést tartott a fejlődéssel. Megszerez'e a mesteri címet és jelenleg is továbbképzésre jár. Sőt azcn a politikai oktatáson is rés t vesz, amit a KIOSZ szer- vezelt. Lehet, hogy vannak, akik azt mondják: „Minek a politika, anélkül is lehet valaki jó suszter." ö azonban tudja azt, hogy nemcsak az emberek igénye, a cipők anyaga és gyártási techno. ’ lógiája, hanem a körülötte levő világ is változik. Ma már a kis- ■ i paros sem járhat külön utakon, | sok-sok szál fűzi ahhoz a közös- ! séghez, amelyben él. Az ő egyéni jóléte is a társadalom anyagi helyzetétől függ. Ezt pedig elsősorban a jó munkájával, adófizetési kötelezettségének pontos Teljesítésével tudja szerényen elősegíteni. Véleményét gyakran elmondja kisiparos társainak is. Munkája mindig van. Ha hajnalban vagy késő este kopogtatnak be hozzá, akkor is készséggel fogrdja a megrendőket. így vélekedik: — Az természetes, hogy nekem kell igazodnom mások szabad idejéhez. Ha fordítva lenne, biztosan sokan itthagynának. Gondosan ügyel arra, hogy olyan árat számoljon, ami elfogadható. Még akkor is, ha gyerekkel küldik a javítani valót. A keze alól kikerülő lábbeli pe- ! dig legyen kifogástalan. Csak így tudja a vevőkörét megtar-' tani. Munkája ellen még nem volt j panasz, inkább köszönetét kapott. A KIOSZ Országos Vezetősége ezért nemrég a Jó minőségért jelvénnyel tüntette ki. Pásztor Béla mmm, vegyesvágott, elmúlt évben közel 5 millió forint értékben készítettek különböző gyümölcsbefötteket és savanyúságot Az idén július elsején kezdték meg a szezont meggybefőtt gyártással. A nyári kedvezőtlen időjárás ennél az üzemnél Is érezhető, hiszen jóval kevesebb alapanyagot kaptak a tervezettnél. Ennek ellenére több mint 50 ezer üveg csemegeuborkát, 75 ezer üveg vegyesvágottat, 15 ezer üveg piros paprikasalátát konzerválnak. Az utóbbi jelentős részét Jugoszláviába exportálják. Bár az üzem termelését tekintve nem tartozik a „nagyok” közé, áruikkal az Idén is több külföldi ország vásárán vettek részt, amelyeken mindenütt p' ismerést arattak. Gyümölcsözik a párlés gazdasági vezetés összehangoltsága a Xéiegvltázi Gépjavító állomáson Egyre kevesebb helyen ugyan, de még előfordul, hogy az üzem igazgatója vagy a termelőszövetkezet elnöke, enyhén szólva, kellemetlenkedésnek tartja azt, hogy a pártszervezet vezetősége minden fontosabb beruházási, termelési elhatározásról tudni akar. „Ne avatkozzatok bele mindenbe” — mondják nem kis ingerül tségrel. Megfeled ':eznek arról, hogy a pártszervezet veze. tőségének nem afféle alá- vagy mellérendelt szerepe van az üzemben, a gazdaságban, hanem az a legfőbb feladata, hogy a lehető leghelyesebb mederbe terelje a fejlődést, a termelés irányát. a dolgozók hangulatát, munkakedvét. A Kétegyházi Gépjavító Állomáson a „Ne avatkozzatok mindenbe bele” helyett, igényli a gazdasági vezetés a pártszervezet segítségét, mozgósító is kezdeményező készségét. Végté- j re is a pártszervezet többek között a szocial sta brigádmozga- lomrak is a legfontosabb lendkereke. S ebbe az alig felmérhető értékű mozgalomba immár a dolgozók 60 százaléka kapcsolódott be ezen az állomáson. A termelést elöre’end’tő s kezdetben érthetetlennek tűnő elhatározásokat, munkamódszerbeli vagy szervezési változtatásokat is a pártszervezet magyarázza érteti meg aktíváin keresztül, s szükség esetén egyenként is a dolgozókkal. A gazdaságosságot, a termelékenység, a termelés, az átlagkereset növelését nem tekintik a legkisebb üzemben sem afféle központilag „kiokoskodott” valaminek. Nem tekintette így a kétegyházi' Gépjavító Állomás pártalapszervezete sem. Két év-i vei ezelőtt nemcsak ezeknek,] hanem a műszaki feltételek ja^ vitására, a gazdasági vezetés stabilitására, a törzsgárda erősítésére és megbecsülésére is alaposan kidől gozott határ, 'zatokat hozott. Ezek végrehajtását két alkalommal is ellenőrizte azóta a községi s legutóbb a járási pártbizottság. Ha a szükség úgy kívánta, módosítottak a határozatokon vagy újakat iktattak egyik-másik helyébe. Ezt azért húzzuk alá, mert több helyütt fétisnek, megbolygató a tat1 an „szent elhatározásnak” tekintenek még olyan célkitűzéseket is, ame’yeket pillanatnyi hevületben, nekirugaszkodásban. sok összefüggést, várható akadályt figyelembe nem véve vetettek papírra. A párt- és gazdasági vezetés jó együttműködésének s annak, hogy a határozat minden pontjában igyekeztek egy nevezőre jutná az állomás minden dolgozójával, messzü'ettek az ered- ménvei. Sok minden mellett jól példázza ezt az is. hogy az olaj- kályha^yártás kezdetén tervezett darabonkénti 170 óra munkaidőt átlagosan 58.5 órára szorították le. Ezen a gépjavító állomáson vbzntvlag szét érteni a dolgozókkal. Amint már szó volt róla. 60 százalékuk szocialista címért küzdő brigádokba tömörült. Csaknem kétharmaduk vesz részt a pártoktatásban. Keletje van itt a politikai ismereteket az öntudatot fejlesztő pártkiadványoknak is, emellett a dolgozók 95 százaléka fizet elő politikai napilapra. K. I. Bmjsmm. 5 1970. DELEMBER 6.
