Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

A féli li<»zlfliedc$ bizfoiitéga — A klubélet — A jövő évi munka a Magyar Autóklub BékéB megyei elnökségének ülésén Megtartotta idői utolsó elnök­ségi ülését a Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének el­nöksége. Az elnökség tagjai a megye több községéből és váro­sából azért utaztak Békéscsabá­ra, hogy a téli közlekedés biz­tonságáról, áz autóklub életéről, és a klub jövő évi munkatei-vé- ! ről véleményt cseréljenek. Az i elnökségi ülést dr. Földházi Sándor vezette, aki beszámolt az országos jubileumi választmányi ülésről és a november 16-1 köz- gyűlésről. Az elnökség elfogadta a tájé- ! koztatást, majd a téli közleke­dés biztonsága került napirend­re. Decemberben az időjárás hidegebbre fordulásával idősze­rű erről a témáról beszélni, mert a gyakori esőzések folytán j fokozódott a sárfelhordás az úttestekre, a fagyos idő beálltá­val pedig az utak síkossága ne­hezíti a közlekedést. Szó volt arról is, hogy a gépjárművek lámpái gyakran fordítva vannak bekövetve, s emiatt nehezebb, sőt veszélyesebb is az éjszakai közlekedés. A közlekedés biz­tonságossá tétele feltétlen meg­kívánja, hogy a gépjárművek fényszórói az előírásoknak meg­felelően legyenek beállítva. Ezért a jövőben a közlekedés- rendészeti szervek országúti el­lenőrzést tartanak, promt fény- szorábeá Jutással. A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének jelenleg 1214 tagja van. Az elnökségi ülésen született határozat alap­ján helyi csoportokat hoznak j létre Gyulán, Gyula környékén, j Mezőkovácsházán, Szeghalmon.; Tovább bővítik a békési csoport munkáját. A klub fejlesztéséhez itt, Békés megyében is jelentős érdeke fűződik valamennyi au­tósnak, motorosnak, hiszen a Téllesíiik a kocsimosót Az Autójavító Vállalat 17-es számú üzemegysége előtt Békés­csabán, a Szarvasi úton nem ré­gen készült el az automata gép- kocsimosó. Két héttel ezelőtt kezdték meg 400 ezer forintos költséggel a Budapesti Fémmun­kás Gyár kecskeméti üzemegy­ségének dolgozói a kocsimosó téliesítését. Azóta a vasszerke- zet ékből készülő építmény úgy­szólván felépült és hétfőtől j ismét üzemel a már megkedvelt mosó. (Fotó: Demény) befizetett tagdíjból újabb szol­gáltatások szervezésére nyílik le­hetőség. F.z ad anyagi alapot többek között a „Csináld ma­gad” javító és karbantartó te­lephálózat létrehozásához. A jövő évi munkatervben tú­rák szervezése, ügyességi verse­nyek rendezése, Békéscsabán autómárka szakosztályok szer­vezése szerepel többek között. Még a tél folyamán neves hazat és külföldi autómérnökök bevo­násával előadásokat tartanak Békéscsabán is és több helyi csoportnál is az egyes au­tótípusok javításáról, karban­tartásáról, az elektromos szerke­zeti részek szakszerű működte­téséről. (dupsi) Tanácskozik az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége ma, pénteken délelőtt 9 órai kezdet­te] ülést tart Békéscsabán, az S2ÍMT székházéban. Az ülésen először a Szakszer vezetek Békés megyei Tanácsa küldöttértekezlete beszámolójá­nak tervezetét, valamint a VII. Küldöttgyűlés napirendjét előkészítésének módját vitatják meg. Az elnökség tagjai ezután megtárgyalják az 1970. évi szak- szervezeti bel- és külföldi üdül­tetés és az 1970—71. évi Társa­dalmunk időszerű kérdései tan­folyamok szervezésének tapasz­talatait, valamint az SZMT 1971. évi költségvetését. I,ásson épül n gádorost ABC-áruhá* Miért mondták fel a szerződést a tatabányai Delta Ktsz-szrl? Belépett a SWlFTS-cég Hogyan segítenek a szövetkezetnek a tsz műszaki emberei? A TOJASTERMELES négy jövedelmet jelent a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Ezért is hatá­rozta el a szövetkezet egésze, hogy a 40 ezres tojótelepet 24 millió forintos költséggel kor­szerűsítsek. A szabud, mélyal­mos tartásról áttérnek a korsze­rű ketreces tyúktartásra. A jö­vőben 40 ezer tojótyúk helyett 140 ezret tartanak és gondoznak ugyanazokban az épületekben. Az átalakítási munkák műszaki kivitelezésére megkötötték a szerződést a tatabányai Delta Ktsz-szel. Ez a szövetkezet vál­lalta, hogy ketreceket és az épü­let teljes gépesítését — etetés, itatás, kitrágyázás technológiá­ja — a szerződésben rögzített határidőre Békéscsabára szállít, ja és vezető szerelő jelenlétében a szövetkezet házi brigádja be­fejezheti a munkát. A ktsz a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette. Csak ketreceket szállított, azok jó részét is határidőeltolódással irányította Békéscsabára. A Delta Ktsz tyúkketrecei nem fe­leltek meg a követelményeknek. A vaslemezek és a huzalok hor­ganyzása nem volt jó minőségű. Így azok néhány hetes igénybe­vétel után rozsdásodni kezűtek. A ketrecek ajtóit nem lehetett rögzíteni. A tyúkok ki-be jár­kálhattak belőle. Az etetés és az itatás technológiái megoldá­sa sem felelt meg. Az önitatók sem működtek. A ketyecek alat­ti üveglap, melyre a barom- fik trágyája hullott, gyenge mi­nőségű volt, gyakran eltört. Alig győzték cserélni. A trágyalehú­zó szerkezettel nem lehetett kel­lő tisztaságot tartani. A takar­mányfelhordó rendszer a terv­dokumentáció szerint óránként három tonna teljesítményűre volt tervezve, ezzel szemben a követelmény alig egyötödét tel- ' jesítette. Ráadásul az egész be­rendezésnek olyan magas volt az üzemi zaja, hogy sem az em­ber, sem pedig az állat nem tud- | ta elviselni. A ketrecben ülő tyúkok valósággal remegtek a zörejtől. Természetesen mindez a tojástermelés rovására ment. ILYEN előzmények után ért­hető. hogy a békéscsabai Lenin Tsz vezetősége felmond a a szer­ződést a tatabányai Delta Ktsz- szel. A beruházással félben vol­tak, tehát folytatni kellett. Ezért olyan partnert keresték, akik megfelelő minőségű tyúkketre­ceket szállít határidőre. Az an­gol SWIFTS-cég vállalkozott erre és két épülethez a ketre­ceket, valamint az etetőberen- dezér-t le is szállította. Így a 30 ezres létszámú tyúkállomány­nak már korszerű elhelyezést tudtak biztosítani. Az AGRO- TRÖSZT közvetítette az üzletet. Segítségükkel a jövőben újabb tojóházakat rendeznek be. A Lenin Tsz vezetőd rendsze­resen tanulmányozzák tojásgyá­ruk működését. Érthető ez, hi­szen csupán az idén 24 millió forintot ruháznak be a korsze­rűsítésre. A szövetkezet műsza­ki emberei is igen nagy fel­adatot vállaltak magukra, ami­kor az angol szabadalomhoz le­gyártották a kitrágyázó beren­dezést és a takarmányfelhordó szerkezetet. így több millió fo­rint megtakarításhoz jut rajtuk keresztül a szövetkezet. Sőt mi több, annyira jól dolgoznak a tsz konstruktőrei — Komlódi István gépészmérnök és Pelle László felsőfokon végzett tech­nikus, telepvezető helyettes —, hogy a tatabányaiak engedélyü­ket kérték a telepen üzembe he­lyezett tsz-gyártmányú beren­dezések megtekintésére. Az en­gedélyt megadták. A Delta Ktsz képviselői nyomban Je is kop­pintottak” a békéscsabaiak újí­tását. Állítólag Észak-Mngvar- orsz.igon valamelyik ipari tizem­ben megszervezték a sorozat­gyártást. Így húszezer jfrce át'e!ep’'té- sóre mindössze kót-három nap szükséges. Ezzel 140 ezer tojó- tyűik esetében a szállít’ónál je­lentős időme"te!'a"ííáíst érnek el, ami maxi a tojástermelésben jut kifejezésre. MOST valamennyi tojóház műié takarmánysilót helyeznék el, melyet a kecskeméti Mező­gazdasági Gépjavító Vállalattól vásároltak. Ebi-en a takarmány nem csomó'ad:k össze, mint a tatabányai Deka Ktsz silóiban, hanem lisztes marad s <ev a behordó cs!gá.s félszer»!és könv- nvodón juttatja a felhasználási helyre. Pelle László megjegyezte: ha a tsz műszaki szakemberei ko­rábban is összedugták volna a fejüket, akkor olyan baromfi­ketreceket tudtak volna produ­kálni, amilyet a SWTFTS-céfüől vásároltak. Ahogyan berendez­kedtek az etetőberendezés, a takarmánybehordás és a kitrá­gyázás techno’ógiáiénak gyár­tása, a ketrectípúst is ki tudták volna alakítani. De hát a békés­csabai Lenin Tsz csak szükség­ből cs'nálta mindezt. Nem célja, hogy ketrec gyártására is be­rendezkedjen. Vagyis a körül­mények kényszerítő hatására irányítottak néhány szerelőt a tsz gép-műhelvéből a baromfite­lepre, hogy mi kell a tojótelep korszerűsítéséhez — anyagmeg­munkálás és összeszerelés — ők csinálják ms-g házi kivitelben. Időközben rájöttek, hogy így olcsóbb és megbízhatóbb, mint más módon. Dupsi Károly Gádoroson már tavaly el kel­lett volna készülnie az ÁFÉSZ ABOaruházának, amelyet a ré­gi mozi átalakításával építenek. A községi ÁFÉSZ vezetői el­mondták, hogy a 700 ezer forin­tos beruházás építőanyag hiánya miatt nem készült el a tervezett határidőre. Még mindig nem kaptak az áruházhoz hideg pad­lóburkolatot, s a fűtési beren­dezés szerelése is késik. Előre­láthatóan 1971 februárjában nyitja meg kapuit a község la­kossága által már nehezen várt kereskedelmi áruház. Eredményesen ío’yia'óri k e pedagógus szakszervezet isko’a bizoüsága.nak újjává'aszlása November 20-tól december 20-ig bonyolítják le a pedagó­gus szakszervezetek bizottsá­gainak újjáválasztását, és ugyanebben az időszakban a kislétszámú szakszervezeti csoportokban 42 új bizalmit választanak vagy erősítik meg tisztségében.a régit. A megye oktatási intézmé­nyeinek egv részében már megtartották a vezetőségvá­lasztó szakszervezeti taogyű- léseket és megválasztották a bizottságokat, illetve a bizal­miftiro+ Különösen besvnois és körültekintő volt a Szarvasi Óvón ő'-énző ve-etpségválasafő taggyűlése, de jó munkát végzett a szarvasi 1. sz. isko­la. az orosházi 2. és 2. sz. ál- lalános iskola. a hékésneahai 1. sz. általános iskola tagsága is. , A választás, ü+on-)terv sze­rint a gyulai járás, és Békés­csaba iskoláinak többségében december első felében lesz az iskola’ szakszervezeti bizottsá­gokat úi iá választó taggyűlés, melyeken a pedagógusok szakszervezetének járási bi­zottsága, több helyen a me­gyei bizottság is képviselteti magát. Az eddig lezailott taggyűlések eredményességé­ből már megállapítható, hogy minden járásban és városban a választások előkészülete megfelelő volt. 1970. mustot DECEMBER i. 5

Next

/
Thumbnails
Contents