Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-31 / 305. szám
Jó plh Gyuri Szemüvegén megtörik az ablakon beáramló napfény. Arca nyugodtnak látszik s csak áld évek óta ismeri ezt a mindig vidám, de nagyon szerény embert, az veszi észre, hogy bensőjét megannyi emlék feszíti. De az emlékezésnél is nagyobb súllyal nehezedik rá a nyugdíjba vonulás gondolata. Ahogy beszélgetek vele, szavai nyomán magam előtt látom a múlt rendszer milliós nincstelenjei közül Dudás Györgyöt Járva az országot, mint napszámos próbálkozott munkaalkalmat keresni. Később is az országot járva keresi hazájában a megélhetést, hogy máról holnapra legalább kenyeret ehessen. A szó igazi értelmében vett Levéltári apróságok A Békés megyei kőolaj- és földgázkutatások történetéhez gyűjtenek adatokat a levél tér munkatársai. Búvárkodásuk meglepő eredményt hozott. A feltárt adatok tanúsága szerint több mint fél évszázaddal ezelőtt — 1819-ben — merült fed először a megyében a földgázkutatásának gondolata. A kutatások az 1920-as évék második felében kezdődtek, s az úttörő munka Pávai Vájná Ferenc, a nemzetközileg is elismert magyar geológus nevéhez fűződik. Pávai Vájná ugyanakkor javaslatokat tett a természeti kincs feltárására és kiaknázására is. •** Tudományos alapossággal és részletességgel készül három nagyközségünk; Sarkad, Vésztó és Mezőberény történeti monográfiája. Az értékes krónikákat a nagyközségi tanácsok 1971 és 1973 között jelentetik meg. Az üzemtörténetek sorát két kiadvány; a Pamuttextil Művek 50 éves Mezőberényi Gyárának jubileumi kiadványa, valamint a Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyárának — a megye egyik legrégibb, még a századforduló előtt alapított üzemének — története is gazdagítja. túladott. Bizonyos pszichikai változás is végbement egyéniségében az évek múlása során. Korábban a vastag tárcájú, idősebb urakat kedvelte, újabban azonban mind fiata^bb alkalmi szeretőket választ. Így csípte föl Jumbót, a konzervatórium fúvóstagozatán elbukott srácot, akinek szolgálataival nagyon elégedett, s kerekperec jdjelen- tette a pohosnak, nélküle nem hajlandó ebben a kócerájban — így mondta! — tehetségét pazarolni. Így lett Jumbó, az elcsapott dobos és megbukott trombitás a Hóvirág zenekarának másik oszlopa. Karácsony első napjának estéjén mutatkozott be a zenekar a zsúfolásig megtelt presszóban, a várakozást felülmúló kasszaenést, bácsi! proletársons volt az öve. Ma is amolyan, csodaként említi az 1930—33-as és a 36-os sztrájkokat, amelyben Apró Antal elvtárssal együtt menetelték. Berlinben is dolgozott, ahol mint szobafestő és mázoló kereste kenyerét. A múlt létbizonytalansága Dudás György számára is a felszabadulással ért véget- 1947- ben már a Kommunista Párt tagja. Mint „Kiváló pártmunkás” megkapja pártmunkás-iga zoJványát- Sohasem maradit távol onnan, ahol a közért kel-; lett tenni. A párt javaslatára 1949-ben a békéscsabai Itözel-. látási hivatalba került, aminek később a helyettes vezetője j majd vezetője lett. A tanácsok megalakulása után került a Bé-; késcsabai FMSZ-hez, majd az ÁFÉSZ-hez, ahol mint felvásárlási osztályvezető 20 éven keresztül dolgozott becsületesen. Két évtizeden keresztül volt a pártalapszervezet vezetőségének \ tagja. Gazdasági munkáját is mindig becsülettel elvégezte. Több kitüntetés jelzi ezt, 1953- '■ ban megkapta a SZÖVOSZ Kiváló Dolgozója kitüntetést s két- szeres kiváló dolgozó. Megkapta az Iparügyi Minisztérium Kiváló Fémgyűjtő kitüntetését is. Birtokosa a húszéves, arany- I fokozatú torzsgárda-j el vény nék, és több oklevél tulajdonosa, i Húsz évvel ezelőtt — ismert i szorgalmas, becsületes munkájával — kivívta munkatársainak és feletteseinek elismerését. A j tőle megszokott szerénységgé! tanította a fiatal munkatársait egészen a nyugdíjba vonulása napjáig. Dudás Györgyöt a szövetkezetnél, de a megye más területén is, embersége, végtelen szorgalma és becsületessége tette elismertté. Ezekkel a jelzőkkel illették őt búcsúztatása alkalmával a szövetkezet vezetői. A kedves kis ünnepségen a párt, a szakszervezet, a vállalat és a munkatársak ajándékokkal halmozták eL Aligha volt nála bol- ‘ dogabb ember, és ez érthető is, több évtizedes munkáját érezte és látta megbecsülve. Gyuri bácsi már megérdemelt pihenését tölti, felesége, gyermekei és unokája mellett, de azért nem maradt el volt munkatársaitól, a párttól és I sikerrel. A zenei rész is elment. Nelli, miután nagy taps közepette belibegett (a pohos szervezte meg ezt a meleg fogadtatást, a zongora környékén levő asztalokra „foglalt” feliratú cédulákat helyezett, s biztosította a kisvárosi aranyifjúság részére a székeket, ha a tenyérösz- szeverésben nem lesz hiány), végigtekintve a közelülőkön a légül abb beat-számmal köszöntötte őket. Jumbó kellő dobzaia fokozta a falaknak, de a füleknek Is szokatlan hangzavart. A távolabb helyet foglaló, a minden újon ott lenni akarók tapsoltak Majd amikor az eevik aranylánv kissé begőzölve fellépőt a dobogóra a nr'krofonhoz és énekelni kezdett, kitört a vastaps. mindenki mosolygott, nevetett. A meghívott tanácselnök, akinek nem kis része volt a hangulatos beköszöntőben, büszkén súgta oda az egyik pártbizottsági tagnak, aki a titkárt képviselte, mert ő inkább az egyik tsz-be ment el bográcsos gulyást enni: „Lássa, van tehetség ebben a mi sokat szidott ifjúságunkban!” „Igen, igen” — húzogatta a vállát a pártbizottsági tag. „De hát ezek a szoknyák és hajak!” „Nem hallja?” — nézett rá nevetve a tanácselnök, mert Nelli ebben a pillanatban kezd*e verni: A mini, a mini, a mini a d'vat... A jól sikerült bemutatkozás után divat lett a zenésbe járni. Ez lett félig-meddig a helyi időszámítás alapja. A barátnők, ha valami fontosat akartak mondani, így kezdték: „Tudod, szívem, mikor a zenésben voltunk...” (Folytatjuk) a szakszervezettől- Vissza-visz- szatér egy-egy jó tanáccsal. Több évtizedes munkássága után Gyuri bácsinak hosszú életet és jó egészséget kívánunk! I Back Gyula I A Szakszervezetek Megyei Tanácsának központi könyvtárában Beliczaá Ilona megyed könyvtárvezető a következő időszakok legfontosabb feladatairól tájékoztatta a letéti könyvtárak- ban dolgozó aktívákat. A megyei könyvtárvezető és a hozzászólók egyaránt kiemelték, hogy a szakszervezeti könyvtárak feladata a dolgozók általános, valamint politikai és szakmai műveltségének emelése, szórakozási igényeinek kielégítése. Ennék érdekében munkálkodik az SZMT központi könyvtára s a hetvennél több letéti, huszonkét önálló üzemi szak- szervezeti és két körzeti könyvtár. A szakszervezetek sok mindent megtesznek azért, hogy e könyvtárak minél hatékonyabban működhessenek. Bizonyítja rét is meghaladó — és folytonosan gyarapodó — könyvállomány, A soron következő legfonto sabb feladatok közé tartozik 8 letéti könyvtárak további fejlesztése, az olvasók számának növelése, a meglevő könyvtárak tartalmi munkájának erősítése. Nem kevésbé a könyvtári munka fokozott megbecsülése. A tanácskozás záróakkordja« ként tizenöt könyvtáros kapott jó munkája elismeréseként jutalmat. A munkaértekezleten részt vett Bocskai Mihályné, aa MSZT titkára és Hajdú Antal* az illetékes munkabizottság ve« zetője is. Dömény Ferenc, az SZMT munkatársa Száz könyvtárban százhúsz ezer kötet ezt többek között a százhúszea« Kép, kefe, Kati, fekete... Démoszthenésx kavicsot tett a nyelve alá Két szó jár az eszemben a régs békéscsabai Űttörőház felé igyekezvén. Az egyik — a logopédia. A beszédhibákkal ss azok gyógyításával foglalkozó tudomány. A másik — Démoszthe- nész. A görög politikus és szónok, aki dadogott s beszédzavarát a legenda szerint úgy küzdötte le, hogy gyakorlás közben kavicsot tett a nyelve alá. Az ajtón felirat: Logopédia, Az egyetlen tanteremben három kis pad, tábla, tükrös polc, szék. róny, benne meséskönyvek, papírlapok, ceruzák, magnetofon, labda, dob. A félév utolsó órájára érkezik hat gyerek. Nevetnék, vidámak, majd kicsattannak az örömtől — mint a többi első osztályos. De ki rosszul ejti közülük az r-t, a g-t, a k-t, ki hadar vagy dadog. Emiatt járnak ide tanítás után. A? első feladat: karácsonyfát rajzolnak. (Óra után Egri Eszter logopédus elmondja, hogy 1970 októberétől folyik az oktatás. S hogy jelenleg hetvenhat tanítványa van. Csabaiak és a megye más helységeiből válók. A legkisebb öt, a legidősebb tizenkét esztendős. Pöszék, raccsolók, orrhang- zósak, hadarók, és dadogok. , — Többféle oka lehet a gyerekek beszédhibáinak. Például szülési rendellenesség, az ideg- rendszerben nyomot hagyó fertőző betegség, fogzavarok, fáradtság, halláscsökkenés, a hangképző szervek renyhesége, szájon át történő légzés, vala- j milyen lelki sérülés — ijedtség, ! a kisebb testvér születése utáni i mellőzöttségi érzés, egy-egy fel- \ nőtt túlzott szigorából eredő be- i szédfélelem, családi okok miatti rendezetlen személyiség — s a szülői selypítés, affektálás, ga- gyogás.) Amíg a karácsonyfa készül, Egri Eszter a maga -tervezte segédeszközökhöz hívja a k- és g- hangokat rosszul ejtő kisfiút A szekrényke kinyílik, egyik aíta- ! jának belsejében fekete mág- 1 nestábla, a másikén tükör, s tükör borítja a közben szabaddá . lett hátfalat is. Egymás mellé ül a tanítvány és az oktató, a gye- J rek egyszerre láíia a maga és : tanára szájmozgását. S közben mondja: kép, kefe, Kati, fekete. kép, kefe, Kati, fekete, Aztán; A kabátom kék. A kapával kapálunk. Ugyanezt magnószalagra. Ma már eléggé jól sikerültek a rés rossz hangok. Hetek, hónapok munkájával alakultak mostani formájúikra. Öröm a magnóról visszahallgatni. Tanítványnak is, tanárnak is. Másik apróság, ezúttal kislány jön a tükör elé. Neki az s- és az sz-hangjaí hibásak. Egri Eszter rajzokat tesz a mágnestáblára Kígyót, vonatot. — Hogy csinál a vonat? ■— Sssssss..o ■—* A kígyói — Sasaszszsz > 1; — Mondd utánam; éőéőéőéő... csettints a nyelveddel... cuip- pants, mintha anyukának puszit adnál.. mozgasd úgy a szád, mint amikor fogat mosol ... beszélj erről a képről... — A borsóból borsólevest főzünk. — Szépein mondtad, nagyon jól van. (— Háromhónapi — heti kétszer háromnegyed órás — tanulás után a hetvenhat gyerek közül negyvennél jelentősen ja vált a beszéd tisztasága. Sokat jelent a gyerekeknek az itteni munka — természetesen nem oldhat meg mindent. Nagy feladat hárul emellet az iskolákra, a szülőkre. A beszédhibás gyereknek nem könnyű a helyzete az osztályközösségben. De rossz i kímélet például az. ha a? ilyen gyereket csak írásban felelteti a nevelő. A javulás alapja a megértés, a türelem. Kerülni j kell a szokatlan, nehéz szava- \ kát, a hangos beszédet, nem sza- , bad erőszakoskodni. Dadogásoknál eredményes, ha tornászik, úszik a gyerek. Persze, nem versenyszerűen. Ez javítja a ritmusérzéket, a légzést. Általában pedig: a gyerekek napköziben kialakult konfliktusait este jel kell oldani. A mese nagyon jó alkalmat ad erre. Leghasznosabb az a történet, mely a napi eseményekhez kapcsolódik, amely feloldja az aznapi esetleges büntetést. A szülők még az iskolába ke- { rül's előtt figyelmeztessék a le- ! endő nevelőt, hogy gyermeküknek beszédzavarai vannak. Még Pályázat TMX részlesvezeldi állás tielallésére FELTÉTEL: gépipari technikumi végzettség és több éves szakmai gyakorlat. FIZETÉS: megegyezés szerint Jelentkezés: BÉKÉSCSABAI FAIPARI KTSZ, BÉKÉSCSABA. Berényi út 122 sz.. 1 személyesen vagy írásban, január 15-ig. 108992 I zák őket. Így az első osztályba kerüléskor sok nehézségtől, gondtól mentesülhetnek.) Az elkészült színes karácsonyfákról beszél a hat gyerek. Aztán verset tanulnak. Kicsit talán lassabban mondják, mint az iskolában történik, de ez érthető. Jobban kell figyelniük a kiejtésre. Látni arcúikon az igyekezetei, ahogy különös gonddal, a szokásosnál erőteljesebb száj- mozdulatokkal formálják a hangokat. És egyre pontosabb, egyre szebb lesz a szöveg: Asztal alatt a kisautó elaludt, elaludt. Két almáért végigjárta a falut, a falut, megelőzött lovas kocsit, szekeret, szekeret, nem csoda, hogy fáradtak a kerekek, kerekek. Oldott, játékos a nangu.at. A gyerekek ujjúkkal ütik a pádon a vers ritmusát, majd dobbal ismétlik meg. Az utolsó gyakorlat pedig: szembenállnak egy asztal két végén, középen pingpong-labda — minél erősebben kell fújni, hogy a labda átguruljon az ellenfél térfelére. Nagy az igyekezet — észre sem veszik, hogy közben igen a.apósén dolgoznak a renyhe arcizmoik. hogy nagyobbakat ’élegeznek, hogy a pinpong-labda beszédzavaruk leküzdésének eszköze. Fújják- fújják a labdát — s másnap szebben beszélnek. (— Nem tudom — mondja befejezésül, miután tanítványaitól elbúcsúzott, Egri Eszter —. Dé- moszthenész valóban úgy küz- dötte-e le dadogását, hogy kavicsot tett a nyelve alti. De az egészen bizonyos, hogy sokat gyakorolt, hogy erős akarata volt. Ami, pedig a jelent illeti — a második félév szombatjain is lesznek fogadóórák fél tíztől fél tizenegyig. Bárki felkeresheti ilyenkor a Városi l.ogopédiát. Szívesen adok tanácsot, és segítek a rászoruló gyerekeknek.) Baniss Győző BÉKÉS MÉCSÉ) JSzr: 5 1970. DLCKMöER 31.
