Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

Ma éjféltől vonat helyett buszforgalom Elek és Kétegyháza között A menetdíj-kedvezmények továbbra is megmaradnak Az új autó busz-váróterein Eleken, a község központjában. Tanulmányterv készül a szeghalmi járás vízrendezésére Nagyobb arányú üzemi vízrendezés 1971 -75 között a gyulai szakaszmérnökség területén Három—négy év előkészítő | munkája kell ahhoz, hogy csak- 1 nem 200 ezer holdon megalapoz­zák az üzemi vízrendezést a szeghalmi járásban. A Berettyó, a Körösök és a Hajdú-Bihar me­gye határvonala között levő te­rület kerül rendezésre. Vízügyi szakembereink rövidesen hozzá­látnak a tanulmányterv összeál­lításához. A szeghalmi járásban sorra kerülő vízrendezést belvízöblö- zetenként készítik elő. Az álla­mi főművek teljesítőképességé­nek növelése, az üzemközi, vagy­is a társulati művek építése és az üzemen belüli csatornaháló­zat kialakítása — szinte táblán­ként — szerepel majd a prog­ramban. A kiviteli munkákat összekapcsolják olyan meliorá­ciós feladatokkal is, mint a ta­lajjavítás és a talajvédelem. A komplett vízrendezést 1975—1980 között valósítják meg. A IV. ötéves terv időszaká­ban nagyobb arányú vízrende­zést folytatnak a gyulai szakasz- mérnökség területén. Gyula, Bé­késcsaba, Békés, Mezőberény és Gyoma termelőszövetkezetei, valamint állami gazdaságai min­taszerűen megoldott, öblözeten- kénti belvízrendszerhez jutnak. Ezzel a termelés biztonságossá válik ebben a körzetben is. Több vízitársulás tovább foly­tatja a III. ötéves tervben el­kezdett munkát. A Kettős- és a Sebes-Körös Vízgazdálkodási Társulat befejezi a vízrendezést Vésztő és Okány határában, de folytatódik a munka Kötegyán, Méhkerék, Sarkad, Sarkadke- resztúr és Biharugra környékén is — mondotta Arató István, a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelemzésügyi osztályának szakfelügyelője. (dupsi) Az állategészségügyi Az áru- és teherforgalmi kirendeltség a vasútállomás épületé­ben kapott helyet, ám az oda vezető út egyik pontján — mint az a képen is látható — még tengelyig ér a sár. December 31-én, 24 órától a MÁV Kétegyháza—Elek közötti szárnyvonalán a vasúti személy, és áruforgalom megszűnik. Ezt követően a személy- és árufor­galom lebonyolításáról — a korszerűsített közúton — a Vo­lán 8. számú Vállalat gondosko­dik. A vállalat a menetrendet meg­felelő helyeken kifüggesztette, melyekből kitűnik, hogy a Két­egyháza—Elek közötti útvona­lon munkanapokon 18 pár, taní­tási napokon 19 pár, ünnepna­pokon 11 pár autóbuszjárat köz­lekedik, s ezek közül 4 pár já­rat Gyuláról indul, illetve oda érkezik. A Kétegyháza—Elek közötte szakaszon a munkába járásra szolgáló kedvezmények — a dol­gozók rendszeres és időszakos utazásra szolgáló félhavi és havi jegyei, menettérti jegyei, a tsz- tagok félhavi és havi jegyei, va. lamint a tanulók menetkedvez­Azt hittem, hogy Lajos bácsi már előre beszilveszterezett. Nem ez volt a baja. A kereszt­mama behívott bennünket, s azt mondta: ne hallgassunk rá. Most mindenkire haragszik, mert hol­naptól másik kántor lesz Lajos bácsi helyett. Szó, ami szó, a télen-nyáron csizmában és minden vasárnap a templomban is meg a temetése­ken is ugyanabba a zsíros, fakó ruhában kántoroskodó Lajos bá­csin és is hallottam már gúnyo­lódni. Most én is majdnem mo­solyogtam rajta. Egy ingben, al­sóban topogott a konyhában, minduntalan azt motyogta: „ho­va az istenbe tetted a lajbimat? Keresd már, hallod-e?” A ke­resztmama előbb két-két teper­tős pogácsát nyomott a mar­kunkba, csak aztán kereste, ö is fortyogott: az istenfáját, hi­szen az előbb itt volt a széken, ahová levetette. Mi Bálinttal tanácstalan pil­lantásokat váltottunk. Nem tud­tuk elhatározni, várjunk-e pénz­re is vagy menjünk mielőbb. Nem mozdultam, nehogy meg­zavarjam elköszönéssel a laj'bi- keresést. Bár csak keresztmama kutatta mindenütt, sűrűn isten- üájázva. Lopva pillantottam vé­gig Lajos bácsin, hogy megnyu­godott-e már. Ügy ült ott az asz­talon könyökölve, s fejét a két tenyere közé szorítva, mintha nem az új esztendő születésének, hanem a végítéletnek a hírnö­kei látogatták volna meg. így láttam meg a csak itt-ott begom­bolt és széjjelnyíló inge alatt a lajbit, amit ki tudja, mióta ke­ményei, havi jegyed, a tanulók és tanfolyamhallgatók hazauta­zási menetdíjkedvezményei — resnek. El is kiáltottam magam: ! „hiszen magán van a lajbi, La- : jós bácsi”. — A megváltó Krisztusát, : most már emlékszem. Mosdás £ után magamra kaptam, míg ke- £ resztanyád az inget keresgélte. : No Pista fiam, ezért megérde- J melsz egy korty bort. Te meg 5 asszony adj nekik egy-egy pen- * gőt. £ — Dehát — tárta széjjel kar- ■ jait keresztmama. Ügy látszik, : Lajos bácsi tudta, mit jelent ez, £ mert azt mondta: adjál csak, ; legfeljebb kevesebb marad a j végrehajtóknak. Aztán zárd be | majd utánuk a kiskaput. — Ilyen bolondos a ti Lajos ! bátyátok — magyarázta kereszt- : mama, amint kifelé haladtunk. £ Éppen most számoltuk, hogy az ! egyik tehenet el kell adni az adó ! miatt. Mer nálunk is annyi ám £ a gond gyerekek, hogy szinte | már nem is fér el ebben a nagy • házban. Mi nem sokat törődtünk a i nagy gondjukkal, hanem a ka- • pott pénzen nekibuzdulva, úgy . jártunk házról-házra, mintha az ! üdvösséget kutatnánk. De bi- £ zony a pengőnek alig jött össze £ 10—20 fillérenként a párja. Vi- ; szont úgy jóllaktunk Bálinttal, £ mint a duda. Másnap reggel ■ anyám az egyik nővéremet egy ! pengővel tejért, lisztért, tojásért £ küldte Rézi néniékhez. A másik : nővéremet Tini nénihez olajért, [' káposztáért, mákért. Amíg élek, : nem felejtem el azt az újévi • ebédet. Tojásleves volt, meg má- j kos és káposztás rétes... Kukk Imre ' három évig változatlanul a vas­úti díjszabás szerinti árban sze­rezhetők be. A kedvezményeket a Volán 8. számú Vállalattól kelj kérni. A MÁV-nál váltott 1970. december 31-ig érvényben levő munkás, és tanulóbérlet-jegyek­kel Kétegyháza és Elek között 1971. január 5-én éjfélig lehet ráfizetés nélkül közlekedni. Az áruforgalmat Kétegyháza csatlakozó vasútállomás és a telephely, illetve a telephely és Kétegyháza között vagy a Vo­lán vagy a fuvaroztató bonyo­lítja majd le. A MÁV azonban mindkét esetre vonatkozóan há­rom évig megtéríti azt a több­letköltséget, amelyet a Kétegy­háza—Elek közötti vasútforga- lom megszüntetése a rendsze­res fuvaroztatóknak okoz. A január 1-i lottószám-sorsolás a Magyar Televízió és a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság megállapodása szerint nem a lottóigazgatóság épületében, ha­nem a tv-székbázban lesz. A sor­solás kezdete 10 óra 15 perc. A nyerőszámsorsolást több buda­pesti nagyüzem és nagyvállalat meghívott közönsége előtt tart­ják. békés Q 1970. DECEMBER 31. munka színvonalát eredményeink jelzik Az Állategészségügyi Állomás és az Állategészségügyi Intézet alapszervezetének legutóbbi tag­gyűlésén a szakmai politikai és társadalmi gondokat vitatták meg. A Békés megyei Állategészség­ügyi Állomás szervezetéről és működéséről dr. Zalay József igazgató főállatorvos tartott elő­adást.' Az állomás a MÉM Ál­lategészségügyi Főosztályának szakmai irányítása és felügyelete alatt, a Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Osztály állategészségügyi és élelmiszerhygieniai szakigaz­gatási és szakszolgálati szerve. A szakmai tevékenység során ható­sági, igazgatási, ellenőrzési, be­tegségmegelőző, gyógyító és jár­ványvédelmi feladatainak telje­sítése útján a megye állatállomá­nyának jó egészségben való ter­melését segíti. A megyeszékhelyen levő köz-, pontnak különböző intézményei vannak. Ilyenek 3 állatkórház, 2 határállomási állategészségügyi szolgálat, 1 állategészségügyi hi­vatal, 2 baromfiipari állategész­ségügyi ellenőrző szolgálat és a megye egész területén tevékeny­kedő körzeti állatorvosok. A kör­zeti egységek irányítása a járá­sok és városok területéről is tör­ténik az itt tevékenykedő vezető főállatorvosok szakmai felügye­lete mellett. Az Állategészségügyi Állomás szakmai felügyelete és bizonyos állami feladatok megoldásában irányítása alá tartoznak a nagy­üzemek, állami gazdaságok, me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek üzemi állatorvosai is. Jelen­leg 47 üzemi állatorvos működik megyénkben. Szép eredmények születtek a szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésben és a mentesítés során. Jelenleg tsz-einkben gü- mőkórmentes a tehénállomány 67,1 százaléka, állami gazdasá­gainkban pedig az állomány 89,7 százaléka, a háztáji gazdaságok­ban az állomány 96 százaléka. Ösztönzőleg hat a nagyüzemek­ben és egyénieknél egyaránt az, hogy a tbc-mentes tejet felárral vásárolják fel, továbbá az, hogy az állománycserékre az állam támogatást biztosít. (1963—70 kö­zött több mint 25 millió forint került kifizetésre ilyen célra). Az állami támogatás nagy segítséget jelent a szakmai célkitűzések megoldásában. Az utóbbi időben a tsz-ek érdeklődése lelassult ez­zel az akcióval kapcsolatban 1971-re csak 3 tsz jelentkezett állami támogatás mellett tbc- mentesítésre. A gümőkór-mente- sítés nemcsak hazai közegészség- ügyi és állategészségügyi szem­szögből fontos, hanem export­érdekekből is! Folyamatban van a szarvas­iparha- és sertésállomány bru- cella-mentesítése, mely a ho­zamok növelés és az emberi megbetegedések számának visz- szaszorítására lényegesen fon­tos. Az állomás élelmiszerhygie­niai szakigazgatási és szakszol­gálati tevékenységet is folytat, melynek során húsvízsgálatot végez. Szakközegei útján minden közfogyasztásra kerülő vágóálla­tot ellenőriz, továbbá rendszere­sen figyelemmel kíséri az állati eredetű élelmiszerek piaci, ke­reskedelmi forgalmát, felhaszná­lásuk módját. E téren a munka hatásfoka még nem kielégítő, pontosításra szorul. Ez évben két rendkívüli ese­mény történt. Az egyik: az ár- vízvédelemmel kapcsolatos men­tés, áttelepítés és visszatelepítés volt. E munka során jelentősebb veszteség nem keletkezett, a fertőző betegségek megelőzése sikerrel járt. A másik a fertőző sertésbénulás. Eddig a megye négy helységében kellett e be­tegséggel kapcsolatban elfojtó intézkedéseket tenni, ezek is si­kerrel jártak. Az Állategészségügyi Állomás munkájának másik nagy terü­lete a szolgáltatás. E munka ki­terjed a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben és az egyéni ál­lattartók közötti betegség meg­előzésére, a gyógyítására, a mű­téti beavatkozásra, építési, tar­tási, takarmányozási és egyéb szaktanácsokra, olykor szigorú intézkedésekre, korlátozó rend­szabályok életbeléptetésére és a fertőtlenítések elrendelésére. A kilenc hónapja működő ön­álló pártalapszervezet az eltelt időszakban fellendítette az állo­más és az egészségügyi intézet területén a politikai életet.. A szakmai és politikai munka szé­les összefüggései és kölcsönhatá­sai bontakoztak ki. Javult a köz­szellem, a közgondolkozás. Meg­tárgyalásra kerültek a X. párt- kongresszus irányelvei, a Szer­vezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatainkat küldöt­teink a városi és megyei pártér­tekezleten írásban és szóban terjesztették elő. A pártalapszer- vezet kezdeményezésére meg­szerveztük a dolgozók politikai továbbképzését, amiért a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszer­hygieniai Főosztály vezetője el­ismerését fejezte ki. Felszólalt a taggyűlésen Csa­tári Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. Utalt arra, hogy a továbbiakban javítani kell a tbc-mentesítés ütemét, jobb együttműködésre törekedjünk az Állattenyésztési Felügyelőség­gel, a tsz-ek területi szövetségei­vel és magukkal a tsz-ekkel. Dr. Földházi Sándor párttitkár

Next

/
Thumbnails
Contents