Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

Richardson:

A. könnyűlovasság támadása

Ismét nem véletlen, hogy ennél ^ filmkritikánál a cím úgy mutatkozik, mintha könyvkriti- ka lenne. Ugyanis általánosan elfogadott, hogy egy irodalmi alkotás címe elé a szerzőjének a nevét ki kell írni. Filmek esetén ez nem szokás. Viszont a filmművészet történetében már ismerünk olyan egyéniségeket, akiket teljesen joggal állíthatunk korunk más kifejezési eszközökkel alkotó művészei mellé. Ton; Richardson, e film alkotója a Tom Jones, az Egy csepp méz. A hosszútávfutó magányossága című filmjeivel szer- j zett már olyan hírnevet, hogy j korunk filmművészetének egyik meghatározó egyénisége legyen. ;

..A könnyülovasság támadása" esetében a várt művészi él- | mény nem marad el. Richardson I ismét bizonyít: megmutatja,

hogy egy látványos szuperfilm nem minden esetben lesz kommersz alkotás. Mert a legutóbb

látott történelmi film, a Sparta- , eus csatajelenetei is a látványosság mellett a film egészéhez hűen tele voltak szokványos fordulatokkal. Ennek a filmnek a csatajelenetei mére- | t eiben és látványosságban nem maradtak el a Spartacusédtól, ezen felül azonban rendkívül sok újat és eredetit is hoztak, amelyek az új tartalomnak megfelelően tökéletesen a helyükön voltak, nem csupán öncélú hatáskeresésből fakadtak.

A film csúcsa ez a csatajele- j net: a könnyűlovasság támadá- j sa. Érdemes megfigyelni, hogy az ábrázolásban a rendező érzelmileg egyik féi mellett sem áll. Nem is állhat, hiszen az a háború hatalmi marakodás volt. Szinte naturális hűséggel jeleníti meg a rohamot, érezni a vér ,a roncsolt hús szagát. Nem uperettháború ez. nem filmes közhelyekkel megjelenített ro- í ham, amelyet sok romantikus Hímben megszoktunk, hanem a háború, az esztelen vérontás : képe. amely egy korlátolt ural- !

kodó osztály még korlátoltabb hadvezérei jóvoltából több ezer jobb sorsra érdemes fiatal életét követeli.

Itt ismét megállhatunk egy pillanatra. Ton, Richardson eddigi filmjeinek központi problémája leszűkített értelemben generációs ellentét. Vagy inkább úgy értelmezhetjük, hogy az igazságra törekvő fiatalok konfliktusa az önzővé, képmutatóvá vált idősebb generációval szemben. Ennek a történelmi témájú filmnek azonban nemcsak valamilyen régmúlt esemény megörökítése a célja, hanem egy olyan probléma kifejtése a már megtörtént, esemény művészi újrateremtése kapcsán, amely a figyelmes és gondolkodó nézőnek segít megtalálni az igazságot, segít eligazodni a ma életében. Nem kell bizonygatni, hogy hatalmi érdekekért ma is több ezren halnak meg jobb sorsra érdemes fiatalok, hisz még azok is tudnak ilyen háborúkról. akiknek figyelme és gondolata tudatosan vagy tudattalanul nem terjed túl szűk hét. köznapjaink körén.

A film tanulsága azonban nemcsak a háború esetére szól. Kétségtelen, hogy az ostobasággal kapcsolatos konfliktusok egy háború esetén a legerősebbek. hiszen ilyenkor a hozzá nem értés azonnal és élesen a napvilágra kerül, s a művészet ilyen helyzetekben könnyen talál remek témákat. Békeidőkben a szenilitás, az ostobaság és a hozzánemértés ritkán vetődik fel ilyen élességgel. Ám ha megnézzük a film szereplőinek jellemét, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek élő, hús-vér emberek, teljességgel hiteles alakok, s ilyen emberekkel a „civil" életben is találkozhatunk.

Richardson tehát nem történelmi fűimet csinált, hanem egy korszerűen gondolkodó mai ember gondolatait fogalmazta meg a film nyelvén.

Péter László

Termelő vállalat építőipari és épületgépész-technikusokat keres előkészítő és kivitelezői munkakörbe.

Fizetés megyegyezés szerint.

Jelentkezés: „Termelővállalat jeligére.

Gyula, Postafiok 27, x

Száznegyven milliós túlteljesítés — Egymilliárdos többtermelés 1975-ig

A l ísz-ek mérlegéről nyilatkozik a KISZÖV elnöke

Év vége közeledik. Szinte ha- | gyomány, már, hogy ilyenkor az ’ újságírók sorra interjúvolják a fontosabb szervek vezetőit: hogyan értékeli az 197U. esztendőt és mit tudna mondani az új évi tennivalókról? Nos, ezzel a „szokvány” kérdéssel fordultunk Goldberger Jánoshoz, a KISZÖV elnökéhez is. Nyilatkozatából idézzük az alábbiakat:

— Mit tudnék mondani? Sok jót és néhány olyan jelenséget j is, melynek hatásait a jövőben ! ki jellene kerülnünk.

— Megyénk szövetkezetei or- I szagos szinten az ország legelő- i sebb szövetkezetei mind a lét- i szám, mind pedig a termelési volumen tekintetében. A htsz- i ekkel együtt ma 22 ezer dolgo- í zó talál megéinetést a szövetkezeti iparban. Megyénk ipari foglalkoztatottjainak 34—36 százaléka ktsz-ekben dolgozik.

A harmincnyolc szövetkezetben 874-gyel emelkedett a létszám 1970-ben. A termelés szintjenek emelkedése pedig 13 százalékos, ami azt jelenti, hogy

ebben az évben 140 millió forinttal termeltek többet a í

tervezettnél a megye kisipari j

szövetkezetei.

A többtermelésböl természetesen .futotta” arra is, hogy év végéig kevesebb lett a hiánycikk, hiszen a belkereskedelemnek százmillió forint értékkel j adtak át többet szövetkezeteink i a tervezettnél. Az igényeket így sem tudtuk kielégíteni, sőt előállott az a fura helyzet, hogy ami tavasszal hiánycikk volt, most elfekvő készletté vált. mint például a flanel! ing és alsónemű stb. Bútor, és textilipari áruból sem tudtak annyit szállítani a szövetkezetek, mint amennyit kellett volna. Ugyanígy fennáll a hiány a vas-fém | tömegcikkekben, melyek gyártó- j sánál az árproblémák akadó- | lyozták az igények kielégítését. S Mindezek ellenére — folytatta | a KISZÖV elnöke — a szövet- i kezetek nagy része, a faipariak I

13.

A létszámemelési javaslatot a pohos a szolgálati út megtartásával terjesztette fel az illetékeseknek. de megfelelő „segítő dokumentumokat” is gyűjtött. Legelőször a városi tanácselnökhöz ment él, aki sok más bokros teendői közt időt szakított arra is. liogy a dolgozók kulturális igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítse. Jenő nagy aduja az volt, hogy a lokálpatrióta tanácselnök önérzetét felpiszkálta azzal, hogy a köreveken már minden városban van zenés presszó, némelyik helyen kettő is. Csak éppen itt ne legyen? ..Mese nincs! Csináld meg!” — kapta a segítő elvi támogatást Jenő, akinek nem is kellett egyéb. Mikor megvolt a város pecsétjével ellátott első ajánlás, a párt titkár is kellő politikai indokkal alátámasztotta a pohos kérését. (Ugyebár a vidéki szórakozóhelyek színvonalát is emelni kell, mert a tömegek modem zenei nevelése nem lehet közömbös senki számára. A tsz-ből bejövő gazda nem ülhet le egy kávé mellé a „Gyere bodri kutyám.” hangulatában. Ez kocsmába való! S inkább tíz zenés presszó, mint egy, még a múlt zenei, konzervativizmusát betérő cigány zenésszel ápoló

közül pedig a csabai és a mező- i berénvi, jelentősen növelték ' gyártmányaik választékát és | 1971-ben új típusú garnitúrával j jelentkeznek a piacon.

— A megye kisipari szövet- j kezetei. természetesen nemcsak , gyártmányaik skáláját bővítik, j hanem

a termelékenység növelésével a fogyasztói árakat is igyekeznek mérsékelni. Ez azonban nem mindig sikerül.

Éppen legutóbbi vezetőségi ülésünkön esett szó arról, hogy az új esztendőben kiszélesítjük a Mezöberényi Faipari Ktsz ilyen irányú kezdeményezését, ami- koris szót kért az említett szövetkezet elnöke és elmondotta: ebben az évben két százalékkal olcsóbban adták át a belkereskedelemnek lakószobagarnitúráju- kat, ugyanakkor észrevették Budapesten. hogv egy bútorüzlet kirakatában ezt a garnitúrát j mégis a régi áron árusítja a bel- 1 kereskedelem. Nyilván, hogy ez j nem helyes és reméljük, az í ilyen kezdeményezés után 1971- ! ben nem húz külön hasznot a J kisipari szövetkezetek termeié- j kenyebb munkájából a belker, | hanem — ahogyan szeretnék | — a fogyasztó érzi majd közvetlenül is a ktsz-ek igyekezetének eredményeit.

— Más iparágakra tervé: a | szövetkezeti építőipar is kitett I magáért. Fehérgyarmaton 54 la- j kast építettek fel. Dicséret illeti ezért a békési, sarkad!, gyulai | kislakásépitő, valamint a békés- | csabai, eleki, orosházi, gyomai, t szarvasi és mezőkovácsházi sző. f vetkezeteket és mindazokat, [ akik besegítettek az árvízkárok [ helyreállításába. Emellett a me- I gyében 150 belvizes lakás újjá- j építésére kötöttek szerződést a j ktsz-ek. melyből egyedül a bé- i kési 84 ház felépítését vállalta, j

— Most egy kicsit a gondok- ’ ról. Igaz ugyan, hogy a szövet- j kezetek állóeszközállománya 22 j százalékkal nőtt és két év alatt; több mint 200 millió forintos I

kricsni. Fejlődnünk kell!) A pohos, hogy kellő súlya legyen kérelmének, felutazott Pestre, a minisztériumban megkereste egyik volt kollégáját, most osztályvezető, s elintézte, hogy legközelebbi kiszállásukat ebbe a megyébe tervezzék, s ha gán- csoskodna a megyei központ, ..véletlenül” tegyék szóvá, hogy nem ártana a Hóvirágot zenés presszóvá korszerűsíteni.

Jenő organizáló tevékenysége eredményes volt.

Három hónapi türelmetlen várakozás után megjött a határozat és az engedély.

„Zenés presszónk lesz!" — dicsekedték a városba látogatóknak a tősgyökeres ittlakók.

„A minden kezdet nehéz” igazsága azonban a pohos akcióját sem kerülte el. Az első baj mindjárt az objektív feltételek biztosításával kezdődött. A takarékossági szempontok legmesszebbmenőkig történő megtartása miatt abban a költségvetési évben nem futotta zongorára a keretből. Ez a váratlan akadály hirtelen nagy bajt okozott. A hely presszófejlesztési albizottság (a tanács művelődésügyi osztálya hozta létre az elnök személyes utasítására a tömegszervezetek, vállalatok, intézmények, tsz-ek képviselőiből) három alkalomberuházást valósítottak meg együttesen, mégis van tennivaló bőven.

A X. pártkongresszus szellemében szükséges fokozni a munka hatékonyságát a szövetkezeti iparban is, mindenekelőtt a szövetkezeti könnyűiparban.

Ezt a célt kitűzve az ú;i ötéves terv végéig 139 milliós beruházással a bútoripar 97 százalékos termelésnövekedést ér majd el. A textilipar 80,1 százalékos kapacitásnövelést tervez 69 milliós beruházással. A cipőipar termelése 52,2 százalékkal nő majd. aminek megvalósítására 48,5 millió forintot fordítanak. Mindenekelőtt azonban a szolgáltató tevékenységet kell alaposan megjavítani. És általában a szövetkezeti munka minőségét, a szövetkeztek belső ellenőrzését. A szak- és szerelői kapacitás bővítésére is nagy gondot kell fordítani az építőiparban. A terv szerint áttérünk majd a korszerű, középblokkos kivitelezésre, bekapcsolódunk a köny- nyűszerkezetes épités.; mód megvalósítására. Kiemelten kell kezelni a lakáskarbantartás kis- gépesítését. A lakossági ipari szolgáltatások, a fogyasztás általános fejlődésével összhangban Öt év alatt 60—65 százalékkal nőnek megyénkben.

— Mindent összevetve

1975-ig a megye szövetkezeti ipara 70,5 százalékos termelésnövekedést ér majd el 16.6 százalékos létszámemelkedés mellett.

Szövetkezeteink teljesíteni fogják ezt az előirányzatot. Ennek a kijelentésnek jogosságára bátorítanak a korábbi évek. Mint ahogy az 1970-es előirányzatot is túlteljesítve 1,3 milliárd forint termelési értéket produkáltak a megye szövetkezetei, olyan biztosra vehetjük, hogy 1975-re ez a szám 2,3 milliárd forint lesz — fejezte be nyilatkozatát Goldberger János.

(v. d.)

mai tárgyalta a zeneoszolgálta- tás lehetőségét. Különféle elképzelések csaptak össze, hiszen volt olyan bizottsági tag is, aki öttagú zenekart akart. Végül a takarékossági elv diadalmaskodott, s egy zongorista alkalmazásában állapodtak meg egyelőre. (,,Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos!” — hagyta jóvá a szakmaközi bizottság helyi kiküldötte is.) A zongwahi- ányon azután úgy enyhítettek, hogy a kultúrház balettiskolájából tanácselnöki utasításra kölcsönvették arra az időre, míg a következő évi tervbe — kellő pénzügyi megfontolással — a

megyei vendéglátóipart központ beleszorítja a hangszer árát; s akkor majd visszaadják. A makacs művelődésiház-igazgató sehogyan se akart ebbe belemen-