Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
• » ünnepek utáni gyorsmérleg Tízezer utas a vonatokon, ugyanannyi a buszokon — Ötszörös A háromnapos ünnep_ a legtöbb ember számára a „lazítás” időszaka volt Az ünnepekre való készülődés azonban sokaktól megfeszített munkát, átlagon felüli helytállást követelt. Karácsony előtt hírt adtunk a MÁV, a Volán és a posta előkészületeiről. A hármas ünnep utáni első munkanapon mindhárom vállalattól kértünk egy-egy utólagos villám-információt a párnapos csúcsforgalomról. Szerdától vasárnapig Békés csaba és Budapest között tizenöt pár mentesítő vonat közlekedett, a legtöbb esetben maximális kihasználtsággal. Ez több mint tízezer „plusz” utast jelent. A csabai pénztárak bevétele az ünnepek alatt megközelítette a 200 ezer forintot. A vonatok közlekedésében általában nem volt nagyobb zavaró momentum. Előfordult egy- egy nagyobb késés, de a legtöbb vonat nem késett 20—30 percnél többet. A karácsony előtti hat nap statisztikája szerint a békéscsaKádár János válogatott cikkeinek és beszédeinek orosz nyelvű kiadása Moszkva Megjelent Moszkvában orosz nyelven Kádár János válogatott cikkeinek és beszédeinek kötete; a válogatás az 1964 október és 1970 november közötti időszak cikkeiből és beszédeiből készült. A kötetben az MSZMP erősítésével és fejlesztésével, a pártnak az országban és a nemzetközi politika porondján folytatott politikájával, a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcával, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításával foglalkozó cikkek és beszédek kaptak helyet. A válogatást Kádár Jánosnak a szovjet olvasókhoz írt előszava vezeti be. Két új egészségügyi létesítmény Szeghalmon (Tudósítónktól) Sárrét központja, Szeghalom, a jövő évben két új jelentős egészségügyi létesítménnyel gazdagodik: SZTK-rendelő és mentőállomás készül. Az SZTK-rendelő 10 munkahelyes lesz, s építési költsége 5 millió 190 ezer forint. A berendezéseket, felszereléseket a megyei kórház biztosítja. Az építési munkákat a megyei tanács építőipari vállalat dolgozói végzik, s a létesítmény átadására szeptember 1-én kerül sor. Az új mentőállomás költsége egymillió 796 ezer forint. Négy garázst, pihenőt és irodát készítenek, amelyeket június 30-án adnak át. N. 3. BÉKÉS 1970- DECEMBER 29. 3 levélforgalom a postán bai Volán 292 úgynevezett „rásegítő” buszjáratot indított, az utasok száma meghaladta a 10 ezret. A legtöbb mentesítő busz a Békéscsaba—Szeghalom, a Békés—Vésztő, a Békéscsaba— Szarvas, valamint a Gyula- Gyulavári és a Gyula—Geszt közötti szakaszon közlekedett. Két kocsi ment egy helyett a Békéscsaba—Budapest és a Békéscsaba—Szeged járatokon. Nem voltak viszont kihasználva a menetrendszerű kocsik a három ünnepnapon. Sőt: még a hétfő reggeli forgalmon is érezhető, hogy sokan a két ünnep között vették ki maradék szabadságukét. I . A december 16-tól 25-ig tér-! jedő időszak statisztikája alapján j rekordforgalom volt a postánál j is. A békéscsabai 1-es postahivatal 30 százalékkal több csomagot vett fel, és 10 százalékkal többet kézbesített ki, mint tavaly. 16-a és 20-a között három, 20-a után négy csomagkézbesítő kocsi járta a várost, a korábbi kettő helyett. Az ünnepek előtti napok levélforgalma ötszöröse volt az egyébként megszokott forgalomnak. 30 százalékkal emelkedett a kézbesített képeslapok száma is. Az ünnepi forgalom azonban nem ért véget karácsonnyal. István- és a János-napig összesen körülbelül ezer dísztáviratot is kézbesítettek Békéscsabán. A megnövekedett forgalmat túlóráztatással bonyolították le. Mindössze két nyugdíjast sikerült ismét „csatasorba” állítani a legnehezebb napokban. R. L. jő a hangulat Méhkeréken Készülődés a zárszámadásra — Befejeződön a leltár Közismert tény, hogy megyénk mezőgazdasága mennyit szenvedett az ár- és belvíz okoz. ta károktól. Annak idején az emberek többsége nem is igen reménykedett a gazdasági év sikeres teljesítésében. Ezek között volt a méhkeréki Nicolaö Balcescu tagsága is, hiszen a termelőszövetkezetben az ár- és belvíz közel 13 millió forintos kárt okozott. Mindezek ellenére a vezetőség és a tagsági hatalmas erőfeszítést tett. a ká-j rok enyhítésére, hogy ezt a nagy-, arányú veszteséget valahogyan pótolja. — Hogyan sikerült ez? — Er- j ről érdeklődtünk Rúzsa György-' tői, a termelőszövetkezet elnökétől. — A termelőszövetkezet veze- j tősége — felmérve a kárt —, az árbevételi kiesések enyhítésére, ellensúlyozására több fontos intézkedést tett. Elsősorban a gazdálkodás pénzügyi helyzetét beszéltük meg vezetőségi üléseken, majd több határozatot hoztak, j Ezeik között volt, hogy minél LE A KALAPPAL | ' YULÁN, Sarkadi út 35. szám alatt lakik Csete István. Amikor j kerestük, nem találtuk otthon. Azt mondták, kint van a tanyán. Idősebb ember, unokája is van már. Ennyit tehát róla. A napokban levelet küldött a szerkesztőségnek. Ezt írta: „Nem vagyok riporter, de az alábbiakat már csak kötelességemnek tartom, hogy megírjam a Békés megyei Népújság szerkesztőségének. Hát le a kalappal a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi munkásai élőit! Amikor ezeket a sorokat írom, nincs egészen két hónapja, hogy a gyulai Bánom-határrészen újonnan létesített széles csatornán hozzákezdtek egy komoly vasbetonhíd, később még három zsilip építéséhez. Alkalmam volt I néha elbeszélgetni ezekkel az \ egyszerű munkásemberekkel. Mondogatták, hogy a feladatot ebben az évben végre keU hajtani. Amikor látni lehetett, hogy milyen komoly létesítményekről van szó, megmosolyogtam őket. Jó lesz. ha a jövő évben lesznek kész — gondoltam. Hát, már a negyedik műtárgyon folynak az utolsó simítások. A többi egy hete kész. Amit ezek az emberek különösen az utóbbi hetekben, az esős őszi napokon, sokszor derékig érő vízben és sárban végeztek, az hihetetlen. Igaz, hogy még nem is virradt és már itt voltak Sarkadról, este meg ameddig csak nem sötétedett, maradtak. Kilométereket kellett gyalogolniuk a nagy sárban. Nemcsak a szabad szombatjaikat, hanem a va- | sámapjaikat is feláldozták. Valószínű, hogy az érdem ! részben a két építésvezetőé, Bujdosó Mihályé és Matus Sándoré, mert talán még szakmunkás \ sem volt közöttük, csak betaní- ' tott és segédmunkás. Később azt is megtudtam, hogy ebben az évben még több hasonló mű- í tárgyat építettek, épületeket 1 emeltek, közben kubikosmunkát is végeztek. Érdemes lenne a t. szerkesztőségnek személyesen is meggyőződni arról, amit leírtam, de ahhoz hozzanak magas szárú gumicsizmát, vagy inkább halászcsizmát. Őszinte tisztelettel: Csete István. Utóirat: Ha célszerűnek, időszerűnek gondolják, amit itt megírtam, szíveskedjenek a Békés megyei Népújságban közölni. Annál is inkább mert bizony sok helyen nem úgy megy a munka, ahogy kellene. Kisebb létesítmények építése is hosz- szabb ideig tart. A KÖRÖSVinfJKI Vízügyi ** Igazgatóságnál győződöm meg először arról, hogy j a levél tartalma lényegében ! megfelel a valóságnak. Kitűnő embereknek tartják a sarkadia. kát. Betanított munkások, akik a vízügyi feladatokkal kapcsolatos tennivalókat jól ismerik. Képesek hidat, zsilipet, utat, házat, gátat építeni és ha árvízveszély fenyeget valahol, gátat védeni. Ám közelebbit mégiscsak kint. a munkahelyen lehet megtudni róluk. El is indulunk oda. A sarkadi úton haladva átmegyünk a Fehér-Körös hídján, s a gátról látni lehet egy ezüstösen csillogó szalagot, ami pedig a nemrég létesített széles csatorna vizének tükre. Ennek a csatornának a portján dolgoznak a sarkadiak. Valahol a távolban, ahol a köd leereszkedik a láthatárra. Muharnál egyéb nem termett eddig ezen a határrészen, mert a víz a hasznos növényeket évről évre elpusztította. Azért is kellett ide a csatorna, amely összegyűjti az egész lapos síkság. a Fehér- és Fekete-Körös által határolt mintegy 15 ezer holdnyi terület vadvizét, aimit aztán hatalmas szivattyúkkal emelnek át a Fehér-Körösbe. Bujdosó Mihály építésvezető még az év elején megkapta a feladatot: készítsen a sarkadiak- kal 1 hidat, 7 zsilip>et, 8 csőátereszt a csatornán és fejezze be a szivattyútelep építését. Ö ezt ismertetté Palásti Antal, Póti Sándor, Czeglédi Kálmán és Balogh Lajos brigádjával, s azt is elmondta, hogy munkájukkal több ezer holdat mentenek meg a víz ismétlődő pusztításától. Az emberek megértették. 'TAVASSZAL jött az árvíz.-*• Nekik is abba kellett itt hagyni a munkát. Másfél hónapig védték a Körösök és a Maros gátjait, közben jóformán haza sem jutottak. Amikor visszatértek. a feneketlen sár miatt csak nehezen tudták a helyszínre szállítani a rengeteg anyagot. ! Traktorok helyett lovakkal kin- | lódtak, hogy a kavics, cement, j terméskő és betonacél eljusson j az építkezésekhez. Júliusban még senki sem hitte, hogy pótolni tudják majd az elmaradást. De a sarkadiak teljes odaadással dolgoztak. És októberben úgy látszott, hogy még. is sikerül a feladatot teljesíteni. Ekkor még jobban rákapcsoltak. Az időjárás is segítette őket. Aztán novemberben újra dagasztották a sarat, de nem álltak meg egy percre sem. A szabad szombatjaikat és a vasárnap- jaikat is feláldozták. Olykor-olykor megjelent közöttük egy idősebb ember a kö- | zeli tanyáról. Ámulva nézte | őket. Néhány szót is váltott ve- ! lük. Nem ismerték, de most már tudjál!: Csete István volt. j OUJDOSÖ Mihály építésve- U zető és Matus Sándor munkavezető igazat ad Csete Istvánnak: le a kalappal a sár- j kadiak előtt! De közülük is két- j szeresen Kiss Pista, Tóth Lajos, j Farkas Jani. Bondár Imre és Palásti Antal bácsik előtt, akik ; 15—20 éve dolgoznak már a szé- j les pusztaságban, névtelenül, , birkózva sárral, viharral, széllel, hóval, hogy egy-egy újabb földdarabot mentsenek meg a víz pusztításától, gazdagítva ez. zel az egész országot. Pásztor Béla előbb és jó minőségben végezzük el a nyári és őszi mezőgazdasági munkákat és ennek érdekében célprémiumokat tűztünk ki. Javítottuk a bizonylati fegyelmet, szigorúbban ellenőriztük az üzemanyag-felhasználást, az elvégzett munkák minőségét, amivel sikerült elérni, hogy a szálas takarmány-termelés ben a tervezettnél magasabb hozamokat értünk el. Számottevő volt a megtakarítás a segédüzemnél, ahol még- jobban megszigorítottuk a különféle anyagok vásárlását és felhasználását Ez 200 ezer forint pluszt hozott a’ „konyhára”,. — Milyen ágazatokban volt még többlet-bevétel, s ezt hogyan sikerült elérni? — Legeredményesebb az állattenyésztés volt, ahol a tervezettnél 800 ezer forinttal értünk el többet. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy kialakítottuk a gümőkor-mentes szarvasmarha-állományt, Jól sikerült a kendermag-termesztés is, ami a tervezettnél 300 ezer forinttal többet eredményezett. Sokat köszönhetünk államunknak is, amely az ár- és belvízkárok rendezésére — a költségvetés terhére — több mint hárommillió forinttal sietett segítségünkre. — Hogyan készülődnek a zárszámadásra és mi várható? — A zárszámadást megelőző leltározáson már túl vagyunk. A már említett károk ellenére az állam segítségével, a vezetőség előrelátó intézkedésével, a tagok fegyelmezett munkájával és a biztonsági tartalék felhasználásával remélem veszteségmentesen zárjuk ezt a gazdasági évet Már meg is kezdtük a zárszárrv- adás politikai előkészítését és a sikeres lebonyolítás érdekében mindent elkövetünk közösen a pártvezetőséggel. A tervek szerint — ugyanúgy, mint már jó néhány éve — a zárszámadási közgyűlést február 7-én tartjuk meg. Az eddigi végzett munkák ismeretében úgy a vezetőség, mint a tagság reménykedve indul majd a következő gazdasági évnek és úgy érzem annak sikeres teljesítésére meg is van minden alapúink. Béla Ottó Szerencselovagok Közeledik év vége, a zárszámadás összeállítása termelőszövetkezeteinkben. Ezt a számvetést azonban néhányon már megelőzték. Összegezték maguknak az 1970. évi bevételeket, hogy elbírálják, adott helyen nekivágjanak-e a következő esztendőnek vagy pedig odébb álljanak. A megye több részéről érkezett olyan jelzés, hogy elmennek máshová szerencsét próbálni a szakemberek. Kérdés, hogy ez a vándorlás mennyire előnyös a szakembereknek és a szövetkezeteknek. Megyénk közös gazdaságainak jó részében több éve, esetleg évtizede igen eredményesen dolgoznak együtt a szakvezetők és a tagok. Ez az együttműködés még az 1970. évi rendkívüli időjárású esztendőben is elfogadhatóan jónak mondható. Érthető ez, hiszen egymást ismerve, hatékony erőfeszítést tehettek a bevételi kiesések pótlására. Példák százai tanúsítják ezt, de azt is, hogy a • kritikus helyzetben levő gazdaságokban azért is válhatott ilyenné a helyzet, mert a szövetkezeti tagság hozzájárult a szakvezetők és a beosztott szakemberek évenkénti cseréjéhez. Ahhoz, hogy egy szakember bebizonyítsa felkészültségét: mennyire ért a gazdálkodáshoz, s milyen fokon tekinti magáénak a szövetkezeti mozgalmat, évek szükségesek. Egy-két esztendő nem elegendő ahhoz, hogy egy idegenből falura származott szakember bizonyítson. Mostanában egyesek olyan lejelentéseket tesznek, hogy szanált termelőszövetkezetben nem hajlandók dolgozni! Ezzel magyarázzák elvándorlásuk okát. Ez a magyarázkodás azonban legfeljebb csak önmaguk megnyugtatására szolgálhat. Egy-egy üzem 1970. évi bevételi hiánya vajon független volt tevékenységüktől? Nem! A szakemberek elégtelen tevékenységének folytatódása többek között a bevételi hiány, ^la tehál valamelyik gazdaság a természeti csapás következtében keletkezett zilált helyzetből nem tudott kikerülni év végéig | - kor ott fokozottan felvetődi!» s felelősség a szakemberek munkája iránt. Köztudott, hogy egy- némelyiknek miniszterhelyettesi fizetést folyósít a tagság, amiért jogosan vár is valamit. Ilyen anyagi megbecsülés közepette egyáltalán nem indokolt elvándorolni! A szövetkezeti tagság a tervezettnél kevesebb személyes jövedelem ellenére is helyén marad. Bízik a jövőben, s abban hogy az 1970. évi veszteségekéi jövőre jó gazdálkodással pótolni tudja. Év végén mások is felfigyelhettek a „szerencselovagok” vándorlására. Alkalomadtán beszélnek is erről a jelenségről. Helyesen teszik, ha ezzel kapcsolatos véleményüket elmondják a politikai vezetőknek: tsz-elnök- nek, párttitkárnak, hogy következetes személyzeti munkával előzzék meg az elvándorlást. a a.
