Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
Televízió BUDAPEST: 9.00 Szünidei matiné. 10.30 Stuart Mária. Tv-film. 17.28 Hírek. 17.35 Képrejtvény. 18.00 Riport- műsor. 18.55 Esti mese. 19.05 Rek- lámmüsor. 19.15 Parabola. 19.30 Tv- lüradó. 20,00 Viola. Magyarul beszélő NSZK-film. 21.05 Egy este Havas Ferenccel. 21.50 Tv-hiradó — 2. kiadás. 22.00 Engels Frigyes, a filozófus. II. BELGRAD: 17.15 Magyar nyelvű tv-krónika. 17.50 Gyere, nőjünk. 18.30 Riport. 19.05 Népszerű muzsika. 19.20 A világ, amelyben élünk. 20.35 Az aranylíjú — filmsorozat. 21.35 Komoly zenei hangverseny — Beethoven. 22.20 Adás tanároknak, BUKAREST: 17.00 Gyermek-enciklopédia. 17.30 Gazdasági stúdió. 18.20 A legkisebbeknek. 19.00 „A világ tetején” filmarchívum. 21.10 Nemzetközi szemle. Rádió KOSSUTH RÁDIÓ: Kb. 7 45 Orvosok a mikrofon előtt. 7.50 Múzeumok és kiállítások programja. 8.20 Operarészletek. 9.00 Vadon nőtt gyöngyvirág. n. 9.20 Kedvelt régi melódiák. 10.05 Ürkori történet. IV. 10.40 Vokális zene. 11.30 A Szabó család. 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Népzene. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Schubert: G-dúr vonósnégyes. 14.40 Operettrészletek. 15.11 Dalok. 15.20 Iskolarádió. 16.05 Népdalok és nóták. 16.28 Thyll Ulen ^ egei. Rádiójáték. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.20 Robert Casadeus zongorázik. 18.14 Arcok munka közben. 18.28 Tánczene. 19.25 Sikerszemle. 20.10 Kritikusok fóruma. 20.17 Miért szeretem Bartókot? 21.20 Gondolat. 22.20 Népzene. 22.50 A tömegkultúráról és a kulturális tervezésről. 23.10 Rimsz- kij-Korszakov operáiból PETŐFI RADIO; 8.05 Operettmuzsika. 8.45 Tallózás a világsajtóban. 9.00 Zenekari muzsika. 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Nénány perc tudomány. 12.00 Gyurkovics Mária és Palló Imre énekéi. 12.40 Házunk tája. 13.03 A Román Rádió énekkara énekel. 13.20 Szeretett húgom. Fanny. 14.00 Zentai Anna énekel. 14.10 Orvosok a mikrofon előtt 14.15 Fúvós indulók. 14.35 Tony Mot- tola és együttese játszik 14.45 Weber: Felhívás keringőre. 14.55 Falusi percek. 15.00 Táncdalok. 15.10 Frani- ca baritonáriák. 15.33 Népzene. 16.00 Édes anyanyelvűnk. 16.10 Balettzene. 16.33 Sportkantáta. 16.41 Bánky József zongorázik. 17.01 ötórai tea. 18.10 Kis magyar néprajz. 18.13 Brahms műveiből. 18.48 A kiskirályok. n. 20.28 Színes népi muzsika. 21.03 Beszélgetés dr. Sík Endrével. 21.20 Nani Bregvadze és Muszim Magomajev énekel. 21.40 A Bécsi Filharmonikusok hangversenye. 23.10 Esztrádparádé. SZOLNOKI STÚDIÓ: a 222,38 m-es hullámhosszon 18—19 óráig: Alföldi krónika. Ünnepek előtt. Operettrészletek. Az én jubileumom. A szellemi beruházás. Az év slágerei... MOZI Békési Bástya: Hogyan fogtam el az őrnagyomat. Békéscsabai Brigád: Egy kínai viszontagságai Kínában. Békéscsabai Szabadság: Dr. Sommer. Békéscsabai Terv: A csendőr nősül. Gyulai Erkel: Tanár úrnak szeretettel. Gyulai Petőfi: Jöttem, láttam, lőttem. Orosházi Béke: A Tigris. Orosházi Partizán: A félszemű seriff. Tsz-dolgozókat téli hónapokra fizikai munkára felveszünk Békéscsaba, SERTÉSHIZLALÖ VÁLLALAT, I. és Il-es telepe. 166760 MHSZ Békés megyei vezetősége pályázatot hirdet: 1 fő beruházási és anyaggazdálkodási főelőadói állásra, 1 fő költségvetési, revizor, pénzügyi főelőadói állásra. Számviteli képesítés, minimum közgazdasági érettségi szükséges. Mindkét helyre férfi jelentkezőt várunk. Jelentkezést önéletrajz csatolása mellett kérünk, MHSZ Békés m. vezetőség, gazdasági vezetőiének, Békéscsaba, Kinizsi u. 11 szám alá szíveskedjenek megküldeni. 166774 Hirdessen lapunkban! Köziile’elc munkaerőigénye 15. életévet betöltött nődolgozókat pamutfonodába átképzésnek, vagy betanított munkára felveszünk 15—16 éves korig 1 és 2 műszakos munkarend. Betanulási idő: 1 hónap. Megfelelő szakmai gyakorlat és szak- tanfolyam elvégzése után szakmunkásvizsgát lehet tenni. Bővebb felvilágosítást levélben Is adunk. Pamuttextilmüvek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. x m Kőbányai Sörgyár malátagyári munkára felvesz 18 éven felüli férfi betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés: Munkaerőgazdálkodás, Budapest, X.. Maglód! út 17. 2800 ••• ÁFOR békéscsabai műhelye felvételre keres villanyszerelőt és villanyszerelő szakmával rendelkező gépkocsivezetőt. Jelentkezés: AFOR Kirendeltség, Békéscsaba. A Békés megyei GFV „Ist- ván**-malom üzeme állandó munkára felvesz: 1 fő férfit kazánfűtőnek, 3 fő férfit szenesnek, 1 fő férfit vízvezetékszerelőnek, 1 fő férfit kőművesnek, 1 fő férfit telepőrnek. A vidékiek részére a munkásszállás kialakítását elősegítjük. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezés: Békéscsaba, Kórház u. 1. ••• A Budapesti Lakásépítő Vállalat (Bp., X., Pongrác út 21.) felvesz: az 1971—72-es tanévre VIII. általánost végzett fiúkat — kollégiumi elhelyezéssel — kőműves, ács-állványozó, épületburkoló, csőhálózat- és berendezésszerelő, fapadlózó-mü- anyagburkoló, épületbádogos, épületasztalos, lágytetőfedő- vízszigetelő, épületüvegező, vasbetonkészítő, — kollégiumi elhelyezés nélkül! — villanyszerelő, szobafestő-mázoló, építőgépszerelő, épületasztalos szakmákra szakmunkás-tanulónak. Teljes ellátást, ösztöndíjat, munkaruhát biztosítunk. x ••• A Szeghalmi Állami Gazdaság halaspusztai kerületébe a teüé- nészeket vesz fel. Előnyben részesülnek, akik egy családból többen dolgoznak a tehenészetben. Lakást biztosítunk, jelentkezés a kerület vezetőjénél. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 1666786 ••• A Békés megyei Vegyesipari Vállalat azonnali hatállyal felvesz Zetor-szerelésben jártas motorszerelőket. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 53 sz. alatt, a munkaügyi csoportvezetőnél. 166784BOLDOG UJ v a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár gff f%rct£ ir Amit a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáré) tudni A kormány 42/1970-es számú rendélete 1971. január 1-én lép hatályba, mely szerint — a napjainkban még érvényben levő rendelkezésekkel szemben — hazánk területén minden bel- és külföldi rendszámú gépjármű üzemben tartója az Állami Biztosító felelősség-biztosításában részesül. A felelősség-biztosítás alapján tehát megtérülnek azok a károk, amelyekért a gépjármű üzemben tartója e minőségben a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. A jogszabálynak ez a tulajdonképpeni lényege, vagyis a másnak okozott kár megtérítése. A cél kettős: egyrészt védeni az autósok, motorosok érdekeit, másrészt pedig fedezetet nyújtani a balesetek károsultjainak. Jogszabályaink szerint a gépkocsi és motorkerékpár üzemben tartója igen széles körű felelősséggel tartozik a másoknak okozott károkért. Ezek a károk leggyakrabban igen súlyos terhet jelentenek a kárt okozónak, s legtöbb esetben ennek megtérítése egy magánember számára lehetetlen. A kötelező felelősség-biztosítás alapján tehát, a megállapított díj ellenében, az Állami Biztosító átvállalja a károkozó kártérítési felelősségét és' a tényleges kár megtérítését. Ezek a károk igen sokfélék lehetnek, gondoljunk csak a sokszor igen nagy értékű járművek megrongálódására, a személyi sérülésekre, a munkakiesésre és az egyéb, például a ruházatban esett károkra. Általában egy gépjárműbaleset okozójának elég viselni a saját kárát, ami nem egyszer igen nagymértékű, nemhogy vállalni tudná még a másokét is, amiért pedig adott esetben teljes felelősséggel tartozik. E megállapításból következik a jogszabály második célja, mégpedig az, hogy a balesetek áldozatai, függetlenül attól, hogy a károkozó fizetőképes-e vagy sem, megkapják mindazt a kártérítést, amelyre jogc*ultak, s olyan helyzetbe kell őket hozni, mint amilyenben a baleset előtt voltak. Ha egy gépjármű gyalogost gázol el, aki a baleset következtében súlyos sérüléseket szenved, kiesik a termelőmunkából, keresetveszteség éri és nem képes folytatni baleset előtti foglalkozását, az járadékigénnyel léphet fel, sőt ezen felül a társadalom- biztosítási szerv Is kérheti az általa kifizetett táppénz, kórházi költség, rokkantsági nyugdíj, vagy járadék megtérítését. Ezek mind csak kiragadott példák, de mutatják, hogy ilyen esetekben a magánember sokszor fizetésképtelen, de a munkáltató szerv számára is kedvezőbb, ha a génkocsi vezetője által okozott kárt nem a munkáltatónak kell megtérítenie és a kell sokszor bizony bonyolult kárrendezési eljárást nem neki kell lefolytatnia. Üj vonása a rendelkezésnek, hogy teljesen egységessé teszi a gépjárművek által okozott károk megtérítését. A kárrendezési eljárás a gyakorlatban az alábbiak szerint bonyolódik le: Minden — a balesetben részes — üzemben tartó köteles a káreseményt haladéktalanul bejelenteni a biztosítónak, ahol a szakértői apparátus bevonásával felmérik a károkat Gépjárműkárok esetén a javító vállalat felé a megrendelést a károsult teszi meg és a helyreállított járművet is neki kell átvennie. Jó tudni és megjegyezni, hogy az Állami Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, nem helyes tehát, ha a baleset bekövetkezte után a felek „egyezkednek”, s a károkozó — az esetleges további eljárástól tartva — bizonyos összeget ad át a károsultnak. Nem helyes és nem indokolt ez azért sem, mert nem mindig tisztázott a felelősség kérdése, másrészt pedig nem állapítható meg azonnal az okozott kár összege. Mindezek figyelembevételével rendkívül fontos a gyors kárbejelentés, mert így könnyebben tisztázhatók a körülmények, egyszerűbben rekonstruálhatóak a történtek és a károsult is hamarabb jut a kártérítéshez. A káresetből eredő igényeket — ha más út nem vezet eredményre — tehát nem a biztosított, hanem közvetlenül a biztosító ellen indított peres eljárás keretében lehet érvényesíteni. Merőben új rendelkezése a jogszabálynak az, hogy bizonyos körben az ismeretlen gépjármű által okozott és bizonyítottan ilyennek minősülő károk is megtérülnek. Ez értelemszerűen következik abból a tényből, hogy valamennyi gépjármű biztosított lett. A magyar gépjárművezetőket külföldön ért károkkal kapcsolatban a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a belföldi rendszámú gépjármű üzemben tartója a jogszabályban meghatározott külföldi államok területén gépjárművel okozott károk megtérítésére — a károkozás helyének joga szerint — biztosításban részesül. Amíg tehát eddig egy bizonyos körben volt kötelező a fenti biztosítás, ezentúl kivétel nélkül minden gépjármű felelősség- biztosításban részesül. A gyakorlatban ez tulajdonképpen ott jelent változást, hogy amíg az állami vállalatok, ijitézmé- nyek eddig csak szerződés alapján, önkéntesen köthettek biztosítást, most már szerződéses alapon, változatlan tartalommal és formában csak cascó biztosítás köthető. Dr. F. J, A gyújtószikra fontossága A benzinüzemű motorok működé» senek egyik fontos feltétele a tökéletes gyújtás. A motor hengerében végbemenő gyors égést — az öngyulladástól eltekintve —minden esetben a gyújtógyertya által leadott szikra hő és ionizáló hatása indítja el. A gyujtószikra energiája határozza meg a gyújtást követő égésfolyamat kialakulását és végbemenetelét. Az égési folyamat és a gyújtási energia kapcsolatát bizonyltja az a tény is, hogy ha a gyűjtőrendszer a legkisebb mértékben is hibás, a szikra kisebb energiája miatt azonnal csökken a motor teljesítménye és megnő az üzemanyag fogyasztása. A gyújtóberendezés részleges meghibásodása nem minden esetben okoz tizemképtelenséget, így a kisebb hibákról csak közvetve szerezhetünk tudomást. Ilyen közvetett jelzés lehet a motor túlmele- gedése, az üzemanyag túlfogyasz' tása, a gépkocsi nem megfelelő gyorsulása, stb. Sok hibalehetőség van úgy a primer, mint a szekunder áramkörben. A primer körben előforduló hibák minden esetben, míg a szekunder körben előfordulók csak a megszakítás ideje alatt kerül- nek előtérbe. Néhány gyakori hiba. mely a szikra teljesítmény csőkké nését okozza: beégnek a megszakító érintkezők (ezáltal megváltozik azok átmeneti ellenállása), szakadtak vagy a megengedettnél nagyobb értékűek a zavarszűrő ellenállások, túl nagy a megszakító hézag, hibás a gyertya szigetelése stb.
