Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

Lecsó Öntapadó zippzár 100 fajta új termék 20 százalékos termelésnövekedés A Békéscsabai Kötöttárugyárban A közétkeztetési helyeken táp­lálkozó emberek panaszolják, hogy nem olyan ízű az étel, mint korábban a nyári hónapok­ban, esetleg a múlt év azonos időszakában volt. Hogyan lehet ez? Most is ugyanazok az embe­rek főznek, mint akkor, még csak a tüzet is ugyanúgy gyújt­ják meg, mint korábban, az étel­nek mégsem olyan az íze. mint hajdanán. Hiányzik belőle vala­mi. És ez a valami a lecsó. Azokban a bizonyos 5/1-es üve­gekben hiába rendelik, nem kapnak a FÜSZÉRT-től. Talán minimális volt az idei termés, ezért nem jut ezekre a helyek­re? Lehet, hogy a termés meny- nyisége kevesebb volt az idén, mint tavaly, ennek ellenére mégis figyelemre méltó, hogy miért nem jut lecsó a közületek- nek, ugyanis az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat üzleteiben garmadában állnak az 5/1-es le­esés üvegek. Sőt egyes helyeken a kirakatban is megtalálhatók, megvételre ajánlják. De melyik az a háztartás, amelyik 5/1-es üvegekben vásárolja a lecsót? A kiskereskedelmi üzletek vevői ugyanis 1/2 literes vagy literes üvegekben szeretnék a lecsót megvenni. A közétkeztető helyek üzlet­vezetői ebben az egész lecsó­ügyben tehetetlenek. Persze len­ne egy áthidaló megoldás; ve­gyék meg kiskereskedelmi áron az élelmiszer kisker. üzleteiből. Csakhogy kötve van a kezük, mert ezeket az úgynevezett December 21-én értekezletre jöttek össze a mezőkovácsházi járás nagyüzemi gazdaságaiban, tevékenykedő állatorvosok. Ez­úttal a szarvasmarha-állomány gümőkórmentesitése és az ez után járó tej-felár szerepelt a napirenden. Járásunkban vi­szonylag jól halad a gümőkór- mentesítés. A nagyüzemek szarvasmarha-állományát éven­te kétszer, a háztáji állományt pedig évente egyszer vetik alá klinikai vizsgálatnak és tuber- kulinos próbáknak, az í962~ben hatályba lépett rendelet és állat­egészségügyi szabályzatnak meg­felelően. Megállapításunk szerint ez év- november elsején a termelőszö­vetkezetek 12 104, az állami gaz­daságok 5703 szarvasmarhát tar­tottak járásunkban. Ebből a ter­melőszövetkezetekben 4157, az állami gazdaságokban 2522 a te­henek száma. A termelőszövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban tartott 17 807 szarvas- marha (ebből 1143 tehén, 917 bí­zómarha) közül 2060 reagált tu- berkulinra. A gümőkórmentesí- tést folyamatosan végezzük. En­nek mielőbbi befejezését köz­egészségügyi, állategészségügyi és gazdasági érdekek indokolják. Köztudott ugyanis, hogy a gü- mokóros tehénállománytól szár­mazó tej veszélyezteti az embe­rek egészségét. Ezentúl nehezíti, csökkenti az exportszállítást. Ál­lamunk jelentős összegű tej fel­ár juttatásával is ösztönzi a gü- mőkórmentesítést. Hogy ez mi­lyen summa, azt bizonyítja a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz példája is, amely ez évben, 220 tehén tejtermelése után, több mint 107 ezer forint tej­felárat kapott. Célunk az, hogy a megye szarvasmarha-állományával egy- időben, 1975-re a mezőkovácshá­zi járásban is gümőkórmentes legyen a nagyüzemek állatállo­mánya. Eddig nyolc termelőszö­vetkezet, köztük az egy-egy köz­ség egész határában gazdálkodó konyhákat nagykereskedelmi áron kellene ellátnia a FÜ- SZÉRT-nek. A vállalati közpon­tok korábban tiltották, talán még ma is tiltják az ilyesfajta árubeszerzést. Mindenféle rosszindulat nél­kül mondjuk ezt, mert az étke­zőnek nem mindegy, hogy a le­csóhoz kétszeres kiskereskedelmi árréssel jut-e, vagy pedig csak egyszeressel. Nyilvánvaló, ha az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalat üzleteiből vásárolják a le­csót, akkor az ételbe 15—20 szá­zalékkal drágább áru kerül. És ez nem mindegy, különösen ak­kor, ha előfizetéses menühöz használják. Kötött árakkal dol­goznak. Következésképpen ilyen módon ezekbe az ételekbe keve­sebb lecsót tehetnek. Megvan tehát az oka annak, hogy miért íztelenek olykor az ételek. A különböző előírások, kötöttségek a nem éppen éssze­rű áruterítés végül is a dolgozó tányérkáján „csapódik” valami­lyen formában mint ez is, nem a legnagyobb egyetértéssel. Különösebb módon nem akar­juk tovább poentirozni ezt az egész lecsó-ügyet. Érdemes lenne közelebbről is megvizsgálni, mert a dolgozókról való gondoskodás nemcsak a termelőüzemekben fontos feladat, hanem a közét­keztetésben is, sőt, az ide árut biztosító kereskedelmi egységek­nél, többek között a FÜSZÉRT- nél is! Dnpsi Károly kevermesi Lenin, dombegyházi Petőfi, medgyesegyházi Haladás, továbbá a mezőhegy esi és a Bánkúti Állami Gazdaság rendelkezik gümőkórmentes szarvasmarha-állománnyal. Fo­lyamatban van. a teljes mentesí­tés a battonyai Petőfi, a domb­iratosa Béke, a mezőkovácsházi Új Alkotmány, a nagybánhegye- si Zalka, a nagykamarási Ságvá- ri termelőszövetkezetekben és a Dombegyházi Állami Gazdaság­ban. Eddigi felméréseink alapján járásunkban nyolc olyan terme­lőszövetkezet van, amelyekben a TBC-mentesítés csak az állatál­lomány teljes cseréjével oldható meg, ami jelentős költséggel jár, s ezért időbe telik. A TBC-men- tesítést nehezíti az is, hogy az előírt vizsgálatok alkalmával reagáló állatokat továbbra is tartamuk kell a gazdaságoknak, mert az állatforgalmi vállalat az esetek többségében csak hóna­pok múlva tudja elszállítani ki­vágási lehetőség hiányában. A mentesítés másik nagy akadálya az volt, hogy járásunk nem ren­delkezett a pozitív állatállomány számára karanténozó, vagyis el­különítő teleppeL A Dombegyházi Állami Gaz­daság vezetőivel történt eddigi megbeszélések alapján lehetővé válik, hogy a gazdaság területén a központi szarvasmarha-telep, tői 15 km távolságra levő istálló­inkban mintegy 300 TBC pozitív szarvasmarhát helyezzünk el. Ez a gesztus nagy segítséget ad a termelőszövetkezetek TBC-men- tesítési törekvéséhez. A mentesí­tésit ugyanis nemcsak a nagy­üzemekben tevékenykedő állat­orvosok, hanem a vezetők is szorgalmazzák gazdasági okok, vagyis jelentős összegű tej-felár miatt. A december 21-i összejö­vetelen 12 termelőszövetkezet és két állami gazdaság részére ad­tunk át gümőkórmentes tehén- állománytól termelt tej-felárral történő értékesítéshez igazolást. Dr. Orvos László járási főállatorvos A BEKÖT termékeiről az or­szág határain túl is híres Bé­késcsabai Kötöttárugyárban szé­les körű munkaverseny bonta­kozott ki a X. pártkongresszus tiszteletére. Menet közben sok gonddal küzdött a gyár: a ta­vaszi árvíz idején egy hétre le­állt a sarkadi leányvállalat, gyakran késve érkezett s néma kívánt minőségben a fonál. En­nek ellenére derekasan helytállt a kollektíva: határidő előtt tel­jesítette az üzem éves termelési tervét. Ebben az évben mint­egy 1500 tonna árut termeltek, ami 20 százalékkal több az 1969. évi eredménynél. Békéscsabán egyébként a ha­zai és külföldi piacokon jól is­mert női, férfi és gyermek kö­töttholmikon, bébi garnitúrákon kívül sok szép frottírkelmét, kötött bútorszövetet, műszőr­mét és egyéb terméket állítot­tak eiő. A műszálas termékeik minőségre is nagyon kiválóak. A közelmúltban három bébigar­nitúrával nyerték el a Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő véd­jegyet A jó hírű üzemben egyébként csupán bébigarnitúrákból, ese- csemőholmikbol a tavalyi egy­millió hatszáz ezer darab he­lyett kettő milliót gyártottak. Ezt elsősorban a hazai megnö­vekedett kereslet kielégítésére adták. A műszaki fejlesztés ke­retében olyan új gépeket sike­rült üzembe helyezni, amelyek segítségével gyorsabb a terme­lés s minőségileg jobb a ter­mék. Ezért volt elérhető, hogy az idén a meglevő exportpart­nereken kívül Kanadából is ér­kezett megrendelés. Több mint 100 ezer dollár értékű — főként strand'holmit — gyártottak ka­nadai megrendelésre. A gyárban egyébként a múlt évihez viszonyítva négyszázalé­kos béremelést sikerült megva­lósítani s így az átlagos évi kereset meghaladja a 19 ezer forintot. Nagy gonddal^ bőséges vá­lasztékkal készülnek az új esz­tendőre. Az első félévi terme­léshez a kereskedelem rég ki­válogatta a megfelelő mintada­rabokat. Már a második félév­re is bemutattak a szakembe­reknek a 100 új mintakollek­ciót. Az új évben többek között forma- és színtartó női kötött­ruhákat, új fazonú blúzokat, gyermekruhákat és egyéb szép terméket gyártanak. A kisma-i mák nagy örömére ún. „önta­padó zippzárral” szerelik fel a gyermekholmikat. Svájcból vég­számra vásárolják a műszálból készült „bogáncsszalagot” s eb­Pályaválasztási tanácsadás a nyolcadikosoknál A gyulai járás iskoláiban je­lenleg a végzős tanulók részére pályaválasztási tanácsadásokat tartanak. Az előzetes felmérések alapján megállapítható az, hogy a gyermekek többsége képes­ségei, adottságai és a társada­lom igényei alapján helyesen választja meg életpályáját, vagy azt az intézményt, ahol tovább tanul. A gimnáziumok iránt az érdeklődés csökkent, míg a szakmunkásképző intézetek iránt növekedett. A járás me­zőgazdasági jellegű. Éppen ezért a kétegyházi mezőgazdasági gé­pészképző szakiskola és az eléki mezőgazdasági szakmunkáskép­ző iskola iránt igen nagy az ér­deklődés. bői tetszés szerinti hosszúságot varrnak a kötöttholmiba. Kívül semmi nem látszik, egyetlen kézmozdulattal összetapad a két „műbogáncs' ’ -csík s egy másik kézmozdulattal szétnyílik. Mos­ható, tartós az öntapadó zipp­zár, ami az üzemi próbán száz­Dr. Vági József, a Békéscsabai | Városi Bíróság elnöke. Nem kis számú társadalmi munkáinak egyike pedig hogy tíz esztendeje tagja, közel fél évtizede elnöke a TIT Városi Szervezete Elnöksé­gének. Ez utóbbi minőségben ke­restük fel, hogy vele a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai munkájáról, gond­jairól, a következő időszakok feladatairól beszéljünk. — Kezdjük talán néhány adat­tal — vág mindjárt a kérdés kö­zepébe dr. Vági József. — Az utóbbi négy ismeretterjesztési évadban így alakult a békéscsa­bai előadások száma: 625, 684, 797, 665. Ebből a társadalomtu­dománnyal foglalkozóké 406, 412, 605 és 450, a természettudo­mányos témájúaké 219, 272, 192 és 215. Mindez bizonyos ingado­zásra mutat. A részletesebb tar­talmi elemzés pedig arra, hogy az 1968—69-es kiugrás nagyrészt az új gazdasági mechanizmus közgazdasági és jogi problémái iránti érdeklődésnek volt kö­szönhető. Hirtelen jelentkezett egy társadalmi igény, ami egy­beesett a TIT céljaival, feladatá­val és amit megfelelően ki is tu­dott elégíteni. Ez egyben mutat­ja, hogy mikor lehet jó és mikor jó a társulat munkája. — Milyen gondok jelentkeztek eközben? — Az eredmények mellett so­rolni lehetne ezeket is. Mivel azonban a társulat munkája fo­lyamatos, s a jelen gondjai egy­ben a jövő megoldandó feladatai, inkább az elkövetkező időszakod tennivalóiról beszélnék. Ebben a mostani problémák nagy része is pontosan benne van. — Tehát: a jövő. Gazdagodik-e valamiben a TIT békéscsabai programja? — Kell, hogy gazdagodjék. Mi­vel az eddigi cél — közel lenni az élethez, a gyakorlathoz —, ezután is, sőt ezután még foko­zottabban érvényes, jobban kell figyelni a gyárakban, termelő- szövetkezetekben, intézmények­ben felmerülő kívánságokra. Az egyik legsikeresebb jelenlegi so­rozat például a több tagozattal működő titkárnői tanfolyam. Mi­ért? Mert reális igényen alapul, mert sok embernek van szük­sége az itt megszerezhető ismere­tekre. De hasonló érdeklődés nyilvánul meg, elsősorban egy- egy új törvény, jogszabály meg­jelenése kapcsán a jogi ismeret- terjesztés, az új gazdasági me­chanizmus vezetési módszereit elemző-bemutató előadások, ren­dezvények iránt. Hogy mi kellene még? A sok közül tényleg csak néhány kira­gadott példa: egészségügyi isme­retek, háztartási gépek használa­ta, a mezőgazdaságban vegysze­rek kezelése, az iparban üzem­vezetők tanfolyama. Annyi új dolog van a társadalmi, a gaz­dasági életben, hogy mindezzel önerőből lépést tartani nagyon nehéz. A TIT-nek ezért igen foh- tos szerepe van az általános és szakmai műveltség színvonalá­nak emelésében. — Hogyan tud lépést tartani a TIT az ismeretterjesztés olyan | formáival, mint a rádió, a te-: levizió hasonló témájú adásai? ‘ ezer nyitást-csukást bírt ki ron­gálódás nélkül. A BÉKÖT-termékek várható­an még szebbek, tartósabbak lesznek az új esztendőben s élénkebb színekkel dolgoznak a változó divatnak megfelelően. A. R. — Egyfelől meg lehet és kell teremteni az összhangot a külön­böző népművelési formák között. Ez elsősorban szervezési fel­adat. Másfelől pedig színesebbé, tartalmasabbá kell tenni az elő­adásokat. A TIT Országos Köz­pontjában létesült egy Tudomá­nyos Módszertani Bizottság, melynek feladata éppen a haté­konyság növelésének elősegítése. Tárgyi — létesítménybeli és szemléltetési eszközökre vonat­kozó — és személyi feltételeken kell elsősorban javítani. Például az előadók továbbképzéséveL Mégpedig a valóságosan igé­nyelt, elsősorban természettudo­mányi témákban. Hogy a külön­böző rendezvényeken mindig a tudomány legkorszerűbb ered­ményei, tanításai hangozzanak el. Továbbá — s ez sem lebecsü­lendő oldala a hatékonyság növe­lésének — az egyes újszerű té­mák jobb propagálásával. — Újra az élettel való kapcso­lat.« — Nem lehet elégszer hangsú­lyozni. És az említetteken túl: véleményem szerint nagyobb szerepet kell juttatni a TIT tár­sadalmi testületéinek, a szakosai, táiyoknak, ezek vezetőségeinek, az elnökségnek. Ügy gondolom, jelenleg még nem érvényesül eléggé a szakosztályok szerepe. Nem eléggé gazdái az egyes te­rületeknek. Sem tudományos, sem szervezeti vonatkozásban. Ennek egyik oka, hogy a TIT- apparátus túl sokat vállal ma­gára. A munka fokozottabb meg­osztása a szakosztályokkal — a munka eredményességét növel­hetné. — Befejezésül még két kér­dés: „megéri-e” vállalatnak, intézménynek, hogy előadást kössön le; és „megéri-e” az előadónak, hogy előadást tart­son? Anyagi vonatkozásban... — Az első kérdésre határozott igen a válasz. Mert egyetlen szervnek sem lehet közömbös, hogy dolgozóinak általános és szakmai képzettsége növekszik vagy pedig a jelenlegi színvona­lon marad. A másikra hasonlóan lehet válaszolni. Még nem hal­lottam TIT-előadót, hogy elége­detlenkedett volna a tiszteletdíja miatt. És nem azért, mert ezek a tiszteletdíjak nagy összegek. Minden előadónak örömet sze­rez, ha tudását átadhatja mások­nak. S a saját maga számára is hasznos, érdekes, ha felkészül egy-egy új téma ismertetésére. Emellett pedig: az előadók min­den előadást társadalmi köteles­ségnek is tartanak. A TIT-elő- adás az értelmiség és a széles tömegek kapcsolatának jó lehe­tősége, láncszeme. Lépcsőfok a mindennapi élet társadalmibbá válásához vezető úton. Azaz, is­mételve a már sokszor elhang­zottat: a tudomány és a mű­vészet értékeinek, a TIT munká­jának közelebb vivése korunk gyakorlatához. (d—) békés margón 3 1970. DECEMBER 23. Régi állattenyésztési gond megoldásához ad segítséget a Dombegyházi Állami Gazdaság Jól halad a szarvasmarha-állomány gümőkór­mentesitése a mezőkovácsházi járásban Közelebb az élethez, a gyakorlathoz Beszélgetés a TIT Békéscsabai Városi Szervezetének elnökével

Next

/
Thumbnails
Contents