Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

[ Ä medgyesegyházi ÁFÉSZ önálló oldalkiadványa A ruházati áruház, emeleti részén a művelődési ház egy részlete. Az ország túlsó felében még dörögtek az ágyúk, amikor Medgyesegyházán 1945. decem­ber' 19-ét mutatott a naptár, amikor egy nagyon lelkes kis csoport irányításával 894 med- gyese—házi kimondta a földmű­vess ' kezet megalakulását. Rangasz János, Kucselata Pál, Lavrinyecz János, Lukács György, Gábor János, Melis Já­nos, Kovács András, Tóth János. Kovács György, m'nt az első igazgatóság tagjai, Piák István, Nagy Béla, Mochnács Pál és Hé- gely György, az első felügyelő­bizottság tagjai és Lipták János, aki az ügyvezetői tisztséget vál­lalta magára,, ők tudnák elmon­dani a nehéz kezdet megannyi részletét. Hiszen az egy mázsa .gabona, amit eey üzletrészként meghatároztak és a szövetkezet megalakulásakor a tagság elfo­gadott, nagyon szerény anyagi J bázist jelentett:- f[ Nagykamarásra Is hamar elju-' tott a szövetkezés gondolata: Igaz, hogy itt eléggé erős,lábon állt a Hangya Szövetkezet. A község agrárproletárjai, s a né­hány hold földdel rendelkezők érezték, hogy a Hangya nem az ő szövetkezetük. Ez volt a moz- . gató rugója annak, hogy 1946. március 14-én 180-an létrehoz­ták Nagykamaráson a fö’dmfl- vesszövetkezetet. Minden tiszte­let és elismerés az első igazga­tóság tagjainak, ifj. Kovács Ist­vánnak, Csonka Mihálynak, Zo- hány Józsefnek, Bojtos Jácint­nak, Czinege Gábornak, vala­mint Czinege Jánosnak, Fónád Józsefnek és Czinege Andrásnak, akik az első felügyelőbizottságot alkották. Azonban nem rajtuk múlott, hogy a megalakult föld­művesszövetkezet nem tudta be­tölteni funkcióját. A szövetke­zeti eszme hírnökei, sőt a kez­deti alapok lerakói még akkor is ők voltak, ha nem egészen egy évvel később — 1947 februárjá­ban — a vezetésben változtatás­ra volt is szükség. Fodor Sán­dor, Bartha István és Nagy Já­nos —, akik a tagság javaslatá­ra, irányítói, továbbfejlesztői lettek a földmű vesszővé tkezet- neik, Medgyesbodzáson 1948 júli­usában érett be a földművesszö­vetkezet megalakításának gon­dolata. A 20 alapító tag Vízvári Vinczét választotta meg ügyve­zetőnek. Katona József, Her- czeg József, id. Urbán János, Baukó János, Balázs András, Horváth Ferenc, mint az első igazgatóság tagjai vállalták ma­gukra a földművesszövetkezet megannyi gondját. Fáradtságot nem ismerő, lelkesedni tudó egyéniségüknek köszönhető, hogy az évek során mind job­ban betöltötte szerepét Med­gyesbodzáson is a földművesszö­vetkezet. Pusztaottlakán is 1948-ban mondták ki 32-en a földműves- szövetkezet létrejöttét. Egy ve­gyes- éS egy italbolt jelentette ■# ■itt a szövetkezet Élétét, évglien. át. Kueséra András, Purdi György, Kiss János, Szabó Jó­zsef, Halmai János, az igazgató­ság akkori tagjai, Halmos János, Serfőző András, Oláh Illés, a felügyelőbizottság tagjai több éven át rászolgáltak a tagság előlegezett bizalmára. Bánkúton 1948 december vé­gén még a Hangya Szövetkezet működtette az egyetlen vegyes­boltot. Azonban az új esztendő, 1949. január 1. itt is változást hozott. A 98 taggal megalakult földművesszövetkezet átvette a Hangya boltiát. Andó Sándor, az első elnök. Mag István, Ágoston István, Kardos János, Huszár Károlyné, az igazgatóság tagjai, Juhász György, Hankó György, id. Plombás János, Csomós Jó­zsef, az akkori felügyelőbizott­ság tagjai 1950 végén már elju­tottak odáig, hogy a vegyesbolt egyik részében italboltot alakít­sanak ki. Csak négy évvel ké­sőbb — 1954-ben ■— jutott el a szövetkezet odáig, hogy a kisbolt helyén korszerű élelmiszer5-, mellette pedig italbolt nyílha­tott. Gábortelepen 1948 március el­ső napjaiban 20-an alakították meg a földművesszövetkezetet. A részjegyekre befizetett 10 fo- foríntok megközelítően sem biz­tosították az áru vásárlásához szükséges fedezetet. Bánfi Mi­hály, Hankó Mátyás, Zámbori István, Oláh Pálné, Báli József, az igazgatóság tagjai, Gyurik János, Mezei András és Bódi Ferenc, a felügyelőbizottság tag­jai számtalanszor saját pénzük összeadásával tudták kiváltani az árut. Megannyi esetben pedig a tagságtól kértek ilyen célra kölcsönpénzt. A vezetőség végül is úrrá lett a bajokon. A meg­alakulás évében lisztcsere-tele- pet létesített a szövetkezet ve­zetősége, nem sokkal később italboltot nyitott az fmsz. Gá- bortelep ezekkel az egységekkel csatlakozott később Medgyesegy- házához. Hogy ezen községek, Illetve -települések földművesszövetke­zeteinek1 létrejöttéről külön-kü- lön is szóltunk, hogy az első igazgatóságok és felügyelőbizott­ságok tagjainak nevét itt felje­gyeztük, erre megvan minden okunk. Tettük ezt egyrészt azért, mert az itt említett köz­ségekben, illetve településeken annak idején önállóan működő földművesszövetkezetek, mint a Medgyesegyházi ÁFÉSZ tagszö­vetkezetei együtt alkotnak egy nagy egészet. Az egykori alapí­tók neveinek felsorakoztatásá­val pedig tiszteletünket — a már nem élőknek kegyeletünket — akartuk itt leróni. Mint már említettük, sajnos az első veze­tőségi tagok közül már sokan nem élnek. A medgyesegyházi Kovács András, a bánkúti Han­kó György azonban most is tag­ja szövetkezetünk igazgatóságá­nak. A nagykamarási Nagy Já­nos, a gábortelepi Mézei András jelenleg is intézőbizottsági ta­gok. Az ugyancsak gábortelepi Gyurik János, mint ellenőrző bi­zottsági tag szorgoskodik most is. És most folytassuk a hat szö­vetkezet történetét tovább. Lás­suk az 1963-as esztendőt, amely miközben lezárt egy jelentős szakaszt, megnyitott egy újat. Az egyesülés időszakára gondo­lunk, vagyis 1963-ra. Az említett év júniusának végéhez érve, Nagykamarás, Medgyesbodzás, Pusztaottlaka, Bánkút és Gá- bortelep már egyesül a Med- gyeshegyázi FMSZ-el. Amikor az egyesülés évét lezártuk, ar­ról adhattunk közösen számot, "hogy a 30 kiskereskedelmi és a 15 vendéglátóipari egység — melyek a körzeti szövetkezet alapvető tevékenységét képez­ték — 53 millió 217 ezer fo­rint forgalmat teljesített. E for­galom mögött 1 millió 474 ezer forint eredmény volt, miközben a saját vagyon értéke megkö­zelítette a 11 milió forintot. Boltjaink árukészlete ekkor 8 és fél millió forint értéknek fe­lelt meg. ___ Az összefogás, az együvé tar­tozás évről-óvre előbbre vitte szövetkezetünket. Amíg 1986- ban körzeti szövetkezetünk for­galma csak megközelítette a 43 millió forint értéket, addig 1969-ben az 51 és fél milliót is túlhaladta. Vendéglátóipari for­galmunk 1966-ban 12 millió 535 ezer forint volt, ami 1969- ben már csaknem 15 millió fo­rintban realizálódott. Felvásár­lási üzemágunk a négy évvel ezelőtti 7 millió 739 ezer forint forgalommal szemben, tavaly már 8 milió 150 ezer forint forgalmat teljesített. S, amíg 4 évvel, ezelőtt a szövetkezet saját vagyonának értéke alig haladta túl a 13 millió forin­tot, 1989-ben már megközelí­tette a 15 millió 300 ezer forin­tot. Még többet mondanak a kö­vetkező számok. Ugyanis, amíg' az 1966-os esztendőt 1 millió 899 ezer forint eredménnyel zárta szövetkezetünk, 1969 vé­gén már 2 milió 335 ezer fo­rintra emelkedett év végi ered­ményünk. Sokat mond szá­munkra az árukészlet helyzete és a forgalom alakulása is. Vagyis az a tény, hogy amíg 4 évvel ezelőtt a 8 millió 607 ezer forint értékű árukészlettel 55 millió forint forgalmat ér­tünk el, 1969-ben mintegy 350 ezer forint árukészlet-csökke­nés mellett több mint 10 mil­lióval értünk el magasabb for­galmat Az idei háromnegyed év for­galmát hasonlítva a múlt év hasonló időszakához, úgy vél­jük, nem kel] szégyenkeznünk. Ugyanis amíg a múlt év há­romnegyed évében 53 millió 166 ezer forint volt a szövetkezet tudta volna létrehozni. A köz­ségi tanács azonban segítsé­günkre sietett. Pontosabban, a képen látható áruházat és az emeleti részt — amely a mű­velődési ház építésének máso­dik ütemét jelentette —, közös összefogással hoztuk létre, 3 millió forint költséggel. A köz­ségi tanácstól kapott másik nagy segítség az volt, hogy az áruház másfél millió forintos építési köl .ságet megelőlegezte, illetve helyettünk kifizette. Szö­vetkezetüknek három év alatt keli kifizetnie az áruház építési költségét. Ez nagy segítséget jelentett és jelent ma is a Med­gyesegyházi ÁFÉSZ-nak, amiért e helyen is szeretnénk köszö­netét mondani a községi tanács végrehajtó bizottságának. Ugyancsak^. Medgyesegyházán új cukrászati termelő üzemet létesítettünk. Az üzem termelésé értéke az évben eléri a 850 ezer forintot. A IIIl ötéves terv­időszakban vásároltuk meg 100 ezer forintért a vendéglő épületét, melyet további je­lentős összeggel bővítettünk és korszerűsítettünk. Szintén Med­gyesegyházán, a község köz­pontjában nyitottuk meg az 1. sz. presszót, amely már a kul­turált vendéglátást jeleníti meg. Ebben az évben kerül külön- külön egységbe a műszaki és a vas-edénybolt. Mintegy 250 ezer forint költségráfordítással most van átalakítás és felújítás alatt a központi iroda épülete. Ugyanakkor még ebben az év­ben megnyitjuk Medgyesegyhá­zán az önkiszolgáló élelmiszer- boltot. A III. ötéves terv idő­szakában létesítettünk új TÜZÉP-telepet Medgyesegyhá­A szövetkezet presszójában. összforgalma, az idei étv ha­sonló időszakában már 61 mil­lió 48 ezer forint értékű for­galmat bonyolítottunk le. S, amíg a múlt év hárómnegyed évében eredményünk 1 millió 825 ezer forintot mutatott, most, a szeptemberi hónap lezárá­sává] eredményünk 2 millió il5 ezer forintot mutatott. És miközben a forgalom, va­lamint az eredmény emelk.dő tendenciát mutatott, jelentős eredményeket értünk el az egyesülés óta egységeink felújí­tásában, korszerűsítésében, újak építésében. Hogy ez mennyire igy volt, azt a III. ötéves terv időszakában az említett célokra fordított 5 millió forint példáz­za a legjobban. Hogy ezt a je­lentős összeget mire költöttük? Medgyesegyházán másfél millió forintot költöttünk a 348 négy­zetméter alapterületű ruházati áruház kialakítására, melynek árukészlete megközelíti a 3 millió forint értéket. December végéig, vagyis 10 hónapos' mű­ködése alatt 10 millió forint forgalmat várunk áruházunktól. Feltétlenül el kell mondanunk azt is, hogy e reprezentatív áru­házát szövetkezetünk — külö­nösen az akkori anyagi erőt fi­gyelembe véve — egyedül nem zán mintegy 400 ezer forint költséggel. Nem feledkeztünk meg azon­ban tagszövetkezeteinkről sem. Nagykamaráson a III. ötéves terv időszakában épületet vásá­roltunk, amelyben vegyesboltot és presszót létesítettünk. Egy másik épület megvásárlásával lehetővé vált a hosszú idő óta vajúdó felvásárlóhely kialakí­tása. Pusztaottlakán új esz­presszót nyitottunk 1966-ban. Ezt megelőzve, ebben a község­ben presszó nem volt. Ugyan­akkor itt is két felvásárlóhelyet alakítottunk ki. Gábortelepen teljes rekonstrukcióval vegyes­boltot, italboltot és egy felvá­sárlóhelyet hoztunk létre. Szövetkezetünk tagságáért, de a körzetünkben élő összes la­kosságért még többet akarunk tenni az elkövetkező években. Ezt abban is kifejezésre akar­juk juttatni, hogy a növekvő igényeknek megfelelően, to­vább korszerűsítjük bolthálóza­tunkat, miközben újakat is épí­tünk. A IV. ötéves terv idősza­kában Medgyesegyházán új ABC-áruházat és egy minden igényt kielégítő, korszerű ven­déglátóipart kombinátot terve­zünk. ®

Next

/
Thumbnails
Contents