Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

Ez év utolsó ülését tartotta megyénk parlamentié: Bőséges áruellátást célkitűzések ­Teiepüléstejlesztési- Újabb bat nagyközség Interpellációk A megyei tanács december 16-án tartotta ez év utolsó ülé­sét Békéscsabán, Klaukó Má­tyás elnökletével. A testületi ülésen megjelent és felszólalt Borsos László, a belkereskedel­mi miniszter helyettese. Részt vett a tanácskozáson az ország­gyűlési képviselők megyei cso­portjának több tagja, valamint a megye számos közéleti szemé­lyisége. A beterjesztett és a ta­nácsülés által elfogadott nyolc napirendi pont közül legvitatot- tabbak voltak a megyei tanács vbkereskedelempolitikájárólszó. ló jelentése, melyet Csatári Bé­la vb-elnökhelyettes terjesztett elő, valamint dr. Takács János, osztályvezető által elfogadásra ajánlott településfejlesztési cél­kitűzések. Bőséges áruellátást A keresik edel e mpoli tika érvé­nyesüléséről szóló vitát Cs<a'ári Béla elnökhelyettes szóbeli ki­egészítése vezette be- Hangsú­lyozta: a jó kereskedelem lé­nyege, a bőséges áruellátás, a differenciált árukínálat, a tisz­tességes haszon, és ezekből adó. dik a vevőkörök megtartása is. Az, hogy a megyei tanács önál­ló napirendként tárgyalta e nagy jelentőségű kérdést, adó­dik abból, hogy a gaadaságpo- .bikánk céljainak megfelelően a megye kereskedelmi tevékenysé. gének irányítását, a gazdasági mechanizmus változásából ere­dő területi felelősség elvei alap­ján a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. Kereske­delempolitikánkat az határozza meg, hogy a lakosság vala­mennyi rétegének a rendelke­zésre álló javakból való ellá­tását biztosítsuk. Az előadmányból és a vitából kiderült, hogy az utóbbi évek­ben a javuló kínálat a jövedel­mek növekedésével párosulva lehetővé tette a forgalom növe­kedését és előmozdította a lakos­ság igényeinek fokozottabb ki­elégítését. így többek között az elelmiszerkereskedelmet, a jó áruellátás jellemezte, csupán hús-, húskészítményekből, zöld­ségből és sörből nem volt kielé­gítő az ellátás. A ruházati szak­mában több probléma jelentke­zett. Az áruellátás általában bútordarabbal hintenek olcsó lakkfényt a dolgozók szemébe. (Most, kiselejtezésem után cini­kus bölcsességgel állapíthatom meg, olyan elit vállalathoz ke­rültem, ahol nemcsak a hibák eltussolásának művészi érzéke fejlődött ki, hanem jól besuj- kolták az apró- vagy nagy pénz­re váltható módszereket is. Bo­csánat ezért a kemény kritiká­ért, de asztallétem utolsó perió­dusában már nincs mitől tar­tanom, bátor vagyok. Legalább halála előtt legyen őszinte egy asztal is! Ezt a luxust se enged­je meg magának?) Ezzel véget is ért életem első, viszontagságos szakasza. A rak­tárról raktárra vándorlás után a vendéglátóipar pénzforgalmát növelő, leltárba vett termelési eszközzé váltam. Helyreálltam. Ami ezután következik, éle­tem dele. (Jaj, két ember megjelent az udvaron. Arcuk nem valami bi­zalomgerjesztő. Ahelyett, hogy jönnének ide a budiba, s végez­nék a dolgukat, suttognak, újjal felém mutogatnak. Az egyik na­gyokat bólogat. Ösztönös bajszi­matom fog el. Már itt lenne a vég? Hát ezt a néhány órás vég- kesergést is sajnálják tőlem? Nem! Kár volt izgulnom. El­mentek.) NÉHÁNY VÉGIMPRESSZT LÍRAI KITÉRÉSEKKEL ÖNDICSÉRET NÉLKÜL Évekig szolgáltam hűségesen az alföldi kisváros presszóját. Alkalmam volt bepillantani az élet sűrűjébe, mert a megválto­zott életviszonyok közepette ma nem tette lehetővé a kérésiét kielégítését, s főleg az olcsóbb cikkeik beszerzése és forgalma­zása okozott sok gondot. Ezen­kívül ágyneműből, bútorszövet­ből, nylonharisnyából, női és lánjdca szövetruhűkiból, blúzok­ból volt hiányos az ellátás. A vegyesiparcdkk kereskedelmet szántén a jó áruellátás jellemez­te. Beszerzési lehetőségek mó­dot adtak a készletei? növelésé­re, a választék bővítésére, ezen keresztül az ellátás javítására. A vegyesiparcikkeken belül a kereslet és kínálat közötti fe­szültség a vas szakmában to­vább enyhült, és csökkent a hi­ánycikkek száma. Néhány áru­ból — mely korábban hiány­cikk volt — túlkínálat is jelent­kezett. Több felszólaló tett említést a kulturált és becsületes kiszol­gálás szükségességéről. Elítélen­dőnek tartották azt az egyre in­kább megismétlődő esetet, hogy a 3,5 forintos almát a jóhiszemű vevőnek hal forintért adják ki­lónként. Szó esett az áruk mi­nőségéről is. Szinte gyakorlattá válik a jövedelmezőség növelé­se érdekében a minőségnek egy­általán nem megfelelő áruk for. galomba hozatala. Erről egyéb­ként ezen a napon az előcsar­nokban kiállítást rendeztek. Látható volt ott a Csepel kerék­pár abroncsa, mélyre a küllők­höz való lyukakat elfelejtették kifúrni. De szerepeltek a békés­csabai kötött, a kaposvári ru­hagyár és főként a cipőgyárak selejtjei. Tábla jelezte, hogy mennyire „haladnak"’ a selejt- gyártással. Megbotránkoztató, hogy míg az elmúlt évben a vá­már nincsenek úrikaszinók, • egyéb az osztálytagozódást érzé- j keltető kaszt-intézmények, s ? így kellenek olyan nyilvános ■ helyek, ahol a köz szemeláttára j (de nem fülehallatára) dönteni; kell nagy vágj- kis horderejű ; kérdésekben. Az első nap na-! gyón idegenül álltam, mivel én : voltam a legtávolabbi asztal.; Sok társamról mosolygott felém ! a gunyoros lakkfény, de csak a ! megnyitást követő órákban. (Er- S ről részletesebben szándékosan ■ nem emlékezem. Miért? Később 5 kefergem el.) Másnap este már • irigykedve csillogtak rám. Ez- S után csúnyaságomnak és sajá- ■ tos helyzetemnek köszönhettem • minden jót. A bejárattól távoli: rekeszben később egyáltalán: nem éreztem rosszul magam, ■ noha csak a felső csillár vetettjj oda némi fényt. A kis falilámpa : már az átvételkor se működött • Nem csinálták meg azóta se. : Miért? Nálamnál okosabb asz- : talok se tudnák elnyiszegni. ; Annyi bizonyos, hogy az átadás j ripsz-ropszra történt, hiszen a : még lehúzott redőny előtt már ‘ egy órával korábban sorban áll- . tak az első vendégek, akik kő- : zött ingyenes tombolajegyeket ■ osztogattak a belépéskor, s a! főnyeremény egy különféle ita. : lókkal megtömött kosár volt. A ; megyei központ stílszerűbbnek j tartott volna egy modem házi ! presszógépet főajándékként ad- ; ni, de pohos főnököm megtör- • pedózta az ötletet, mondván,: hogy legalább mi magunk ne: csináljunk konkurrenciát. Bölcs • érvelését el is fogadták. (Folytatjuk) : értékű árut (gyermek, és női cipők stb.) cseréltek vissza a ke­reskedelemnél, addig ez év első negyedében egymillió 800 ezer forint értékűt. Ehhez nem tud­juk hozzászámítani azokat, akik szégyenük visszavinni az árut. vagy elvesztették a fizetést iga­zoló blokkot. Egyszóval, van mit tenni p gyártó és az eladó- vállalatoknál. Borsos László felszólalása A beruházásokról szólva sür­getővé vált, a hálózatok bőví­tése városokban, de községek­ben egyaránt. Jóllehet, hogy az elmúlt években 156 kereskedel­mi és 86 vendéglátói üzlet nyílt megyénkben — ez azonban nem elegendő. Ezért az elfogadott hálózatfejlesztési tervezet reali­tását igazolja és szükségességét alátámasztja, hogy az egyszáza. iékos kiskereskedelmi forgalom növekedésére 0,58 százalékos, ■lúg az egyszázalékos vendéglá­tóipari forgalom növekedésére 0,49 százalékos hálózatnövekedé­sét irányozták elő. Ehhez tarto­zik többek között a kereskedel­mileg ellátatlan területek ke­reskedelmi hálózatának fejlesz­tése; a városok és városiasodó községei? kereskedelmi hálózatá­nak fejlesztése, figyelembe véve a város- és községközpont-re- konstrukció következtébeni sza­nálásokat és az ezzel kapcsola­tos kereskedelmi központok ki­alakítását. Továbbá szükséges á nagy lakterületű, koncentrált forgalom lebonyolítására alkal­mas kereskedelmi- és vendéglá­tóipari egységek létrehozása. Ezeket a célkitűzéseket erősí­tette hozzászólásában Borsos László miniszterhelyettes is. El­mondotta többek között, hogy a minisztérium részéről a beruhá­zásokhoz anyagi támogatást is nyújtanak, elsősorban az ellátat­lan területekre, ABC, stb. üzle­tek létesítéséhez. Az árak ki­alakítására vonatkozóan pedig felhívta a figyelmet a termelő és az értékesítő vállalatok áral­kujának folytatására. Ez segít­heti a lakosság jobb áruellátá­sát, a keresetekhez megfelelő áron. Hangsúlyozta azonban, mivel új szükségletek váltak tömegessé, ezekhez nem min­dig igazodott az ipar. Ezért az üzletekben egyszer az egyik ter­mék hiányzott, máskor a másik. Éppen ezért, ahol a kereslet és a kínálat közötti egyensúly egy viszonylagos magas ár mellett megteremthető, ott ezt a módot választjuk. Befejezésül elmon­dotta, hogy a megyei párt- és a tanács vezetői helyesen értel­mezik a párt- és a kormány gazdaságpoütikáját, helyesen alakítják ki a megye kereske­delmi politikáját is. A megye vezetése az adott lehetőségek figyelembevételével e törekvé­seket végrehajtja. E napirendi ponthoz hozzá­szóltak még Fehér Jánosné Csorvás, Káplár Károly Oros­háza, dr. Haraszti János Békés­csaba, dr. Vidó István Gyula, Kerekes András Végegyháza. Bankó Mihály Békéscsaba, Kul- kfli Sándor Békéscsaba, Papp Imre Dévaványa, Csatári Béla Békéscsaba, megyei tanácstagok, illetve meghívottak. Az előter­jesztést két ellenszavazat elle­nében a tanácsülés elfogadta. Regionális tervezés A meg;,-ej tanácsülés 1971. ja­nuári ülésén vitatja majd meg a megye negyedik ötéves terv- feladatait. Ennek szoros tartozé­ka a hosszútávra nyúló telepü- i ésh á i óza t - fe j 1 esz tési célkitűzé­sek. E napirendi pontot dr. Ta­kács János osztályvezető szóbeli kiegészítése vezette be. Kifejtet­te, hogy a célkitűzés megvalósí­tásának egyik eszköze a regio­nális tervezés koncepcióinak a gyakorlatban való alkalmazása. Ez olyan fejlesztést jelent, mely biztosítja a termelőerők leg­jobban és leggazdaságosabban működő területi foglalkoztatott­ságát. Biztosítja a lakosság emelkedő színvonalú és minden területegységen való egyenletes, arányos ellátását, biztosítja to­vábbá a munkahelyekkel, kom­munális intézményeikkel, áruk­kal, pihenési és kulturális lehe­tőségekkel való ellátást. Mint ismeretes, hogy 1968-ban két járás megszüntetésével a járások száma hat lett. Egy településünk várossá nyilvání­tásával (Szarvas) a járási-jogú városaink száma négy. A fen­tiek értelmében településháló­zatunk közigazgatásilag jelenleg 79 önálló igazgatási település; négy járási-jogú város, 24 nagy. község, 51 község. Jelen írá­sunkban cs-ak a távlati terv egyes részletének felsorolását adjuk. Sokszor fogunk ezekről még lapunkban tájékoztatást adni. így felsőfokú funkció gya­korlására alkalmas település, Békéscsaba, a megye székhelye. Középfokú központ: Békéscsa­ba, mint felsőfokú központ szű- kebb körietében, Békés, Gyula, Orosháza, Mezökovácsháza, Szarvas, Szeghalom. E telepü­lésék vonzáskörzetének népes­ségszáma, összesen 447 ézer. Részleges középfokú központ, Gyoma, — Endröd nagyközsé­gek. Gyoma—Endrőd település sajátos adottságai révén spe­ciális helyzetet foglal el Békés megye település-hálózatában. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a továbbiakban kívánatos kü­lön kidolgozni a településpár fejlesztési lehetőségeit, és an­nak alapján eldönteni, annak irányért. Kiemelt alsófokú köz­pontok : Mezőberény, Sarkad, Battonya, Medgyesegyháza. Al­sófokú központok: Köröstarcsa. Murony, Kétegyháza, Mező- gyán, Újkígyós, Kevermes, Ka­szaper, Nagykamarás, Kúnágo- ta, Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás. Gádoros, Nagyszénás. Békésszentandrás, Kondoros, Biharugra, Füzesgyarmat, Kö- rösladány, Okány, Doboz, Elek. Lökösháza, Sarkadkeresztúr. Magyarbánhegyes, Dombegyház. Itt alakítható ki közös építő­anyagbázisok. tsz ✓építőközössé­gek, közös növénytermelő üze­mek, iletve tenyésztőtelepek, gépelosztó helyek, raktározás: létesítmények, nehezen szállít ható termékek részére raktá­rak, indokolt esetben női mun­kaerőt helyben foglalkoztató termelő üzemegységek. A nagy érdeklődéssel foga­dott előterjesztéshez hozzászól­tak 'Varga Zsigmond oszággyű- lési képviselő Gyoma, Kónya Istvánná Gyoma, dr. Gyarmati István Gyula, Heszler József Battonya, dr. Farkas Ernő Bé­késcsaba, Csepregi Pál Békés­csaba, Klaukó Mátyás Békés­csaba, megyei tanácstagok. Az előterjesztett távlati elgondolást a megyei tanács egyhangúlag elfogadta. A hatósági ügyek intézésérói szóló jelentést dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács vb-titká- ra terjesztette elő megvitatás­ra. Kugycla Mihályné Békés, Borka Sándor Battonya és dr. Oláh László Gyula — megyei tanácstagok hozzászólása után az előterjesztést a tanácsülés el­fogadta. Ezt követően az építési, köz­lekedési és vízügyi állandó bi­zottság munkájáról szóló be­számolót hagyta jóvá a megyei tanácsülés azzal, hogy a bizott­ság munkáját jónak ítélte meg. Különösen példaként ajánlotta a kihelyezett bizottsági ülések megtartását. Majd jóváhagyó­lag elfogadta a megyei tanács­nak, állandó bizottságainak és a végrehajtó bizottságának 1971. első negyedévről szóló műnk a tervét. Úgyszintén tudo­másul vette a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1971 első félévi munkatervét, melyet Kulkai Sándor, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztett elő. Újabb nagyközségek A megyei tanács újabb hat községnél állapította meg, hogy a feltételek megvannak a ma­gasabb kategóriába való beso­roláshoz. így 1971. január 1-vel Doboz, Kétegyháza, Mezőhe­gyes, Medgyesegyháza, Körös- ladány, és Füzesgyarmat köz­ségek emelkednek nagyközségi rangra. A felsorolt községek — kettő kivételével — ötezer la­koson felüliek és így a kor­mányhatározatban előírt felté­teleknek megfelelnek. Kértegy- háza és Medgyesegyháza ötezer lakosnál kisebb község. Azon­ban Kétegyháza nagyközséggé szervezését indokolja, hogy a lakosság 70 százaléka nemzeti­ségi és szorgalmazza a nagy­községgé alakulását a vasúti cso­mópont. Medgyesegyháza a me­gye település-hálózat fejleszté­si elgondolásaiban alsófokú központként szerepel, közúti és vasúti csomópont. Vonzási kör­zete Medgyesbodzás és Puszta- ottlaka, és Medgyesegyháza ezeket a községeket is ellátja. Egyébként is a lakosság számá­nak különbsége az ötezerhez el­enyésző, mindössze 260. A tanácsülésen két megyei tanácstag interpellált: özv. Kál­lai Istvánná Orosháza, aki a korábbi interpellációjának el­intézéséért választói köszönetét tolmácsolta a régen várt rákó- czitelepi autóbusz körjáratért. Novák Mátyás gyulavári me­gyei tanácstag ismételten sür­gette a község Felszabadítók út­jának kivilágítását. Kérését a tervosztálynak továbbítottál?. A tanácsülés Klaukó Mátyás zárszavával ért véget, melyet úgy fejezett be: „Kellemes ka­rácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok minden tanács­tagnak és választóinknak”. Rocskár János 1970. DECEMBER 17. sáriók egymillió 400 ezer forint ff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents