Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

Teljesítették kongresszusi vállalásukat Látogatás a gyulai ÁFÉSZ 11-es szaküzletében Szocializmus magasabb szinten Mint ismeretes, hazánk fel- I szabadulásának 25., Lenin szü- > letésének 100. évfordulója és a j X. pártkongresszus tiszteletére i széles körű, lendületes szocialis­ta munkaverseny-mozgalom kez­dődött a szövetkezeti kereskede­lemben is. A kongresszusi válla­lások egyik fő célkitűzése a gaz­dasági hatékonyság, a forgalom növelése, s ebből odaadóan — az ár- és a belvíz okozta károk pótlására — a nemzeti jövede­lem egyszázalékos növelése volt. A Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet 11-es számú vas-mű­szaki és mezőgazdasági szaküz­letében dolgozik a 14 tagú, „Ha­ladás” nevet viselő szocialista brigád. A megtisztelő címet már három alkalommal nyerték él. A fogyasztási szövetkezetnél az elsők között a Dévényi Fe- rencné által vezetett kollektíva ismerte fel a mozgalom jelentő­ségét, mégpedig 196$ tavaszán, a szocialista brigádvezetők me­gyei tanácskozásán. Azóta vál­lalásaik teljesítésével adtak se­gítséget a gazdasági feladatok sikeres elvégzéséhez. A X. pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásokat teljesítet­ték. Ezt a tényt a szépen és pon­Az új gazdaságirányítás beve­zetése, 1968. január 1 után az újítási javaslatok száma Békés megyében is csökkent, az újítá­sok színvonala azonban emelke­dett. Az 1967. évi 13 ezer forint­tal szemben 1969-ben már 27 ezer forint volt az egy újításra jutó éves gazdas. gi eredmény. | Az anyagi elismerés mértéke is j ilyen arányban emelkedett. Kü- j Ionosén a Békés megyei Tégla- ! és Cserépipari Vállalatnál, a Ba_ romfiipari Országos Vállalat bé­késcsabai és orosházi gyárában, az állami gazdaságoknál és a helyiipari vállalatoknál fordí­tanak nagy gondot az újítómoz­galom fejlesztésére. Nemrég az SZMT székházában tanácskozáson vettek részt a szakszervezeti bizottságok újítási felelősei és a vállalati újítási előadók. A vitaindító előadást Roth Róbert, az Országos Talál­mányi Hivatal munkatársa tar­totta. A vita során egyöntetű tosan vezetett brigádnaplójuk is igazolja. A termelési tanácsko­záson elsőként tettek vállalást a X. pártkongresszus tiszteletére. Mindenekelőtt gazdasági tervük teljesítését vállalták. A kollek­tíva a tavalyi 42 millió forint forgalmi tervet az idén már no­vember 20-ra 43 millió forintra teljesítette. -A kollektíva a tag- szervezésben is szép eredményt ért el.'Tavaly 35, az idén pedig már 70 új tagot nyertek meg a szövetkezeti mozgalom számára. A vállalásaikban helyet kap a szakmai továbbképzés is. A 11. számú bolt dolgozói kö­zösen végeznek társadalmi mun­kát. Nem ritka az sem, amikor kocsiállástól mentesítik a szö­vetkezetei. Szénkirakást végez­nek, s segítenek az építkezése­ket megelőző bontásoknál. Az ár- és belvíz elleni védekezés­ben minden szocialista brigád- tag részt vett, s ezenkívül egy­napi keresetüket is felajánlották a bajba jutottaknak. A kollektíva sókat tett a dol­gozók általános és szakmai mű­veltségének emeléséért, a kollek­tív szellem és a munkafegyelem erősítéséért. Baek Gyula volt az a megállapítás, hogy a műszaki fejlesztésben fontos szerepe van az újítómozgalom­nak és ezért ebbe érdemes a dolgozók minél szélesebb korét bevonni. Nádas Mátyás, a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület (MIÉ) me­gyei csoportjának titkára tájé­koztatta a megjelenteket az egyesület újítási szakosztályá­nak megalakulásáról és arról, hogy az Újítók Lapja 1971. ja­nuár 1-től a MIÉ lapja lesz. Ha­marosan létrejön Békéscsabán az Újítók Klubja is, ahol az ér­deklődők a gyakorlatban felme­rült kérdéseket megbeszélhetik és iparjogvédelmi tanácsokat kapnak. Az SZMT és a MIÉ a jövő év elején tanfolyam megtartását tervezi, amelyen a hallgatók a vállalati újítási szabályzatok el­készítésének módját és az elő­írások helyes alkalmazását is­merik meg. I nternacionalista szellemű, nagy jelentőségű, sokoldalú, tárgyilagos, józanul mér­téktartó, őszinte, mélyen- szántó, szocialista humánummal telítődött — ilyen és ehhez ha­sonló jelzőkkel illette a világ­sajtó közéletünk nagy esemé­nyét, az MSZMP X. kongresz- szusát és az ország helyzetéről, a jövő feladatairól ott elhang­zott vitát. A jelzők külön-külön is igaz képet festenek az egy­hetes tanácskozásról, csokorba szedve azonban még pontosab­ban adják vissza nemcsak azt, ami elhangzott a szónoki emel­vényen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvet­te, uralta a kongresszusi ter­met. Erről a légkörről és hangulat­ról szinte személyes részvevő­ként szerezhetett benyomáso­kat tapasztalatokat az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából. Ahogy Kádár János találóan fogalmaz­ta vitazáró beszédében: a kong­resszusi tárgyalóterem kibővült. Csak össze kell hasonlítani a korábbi kongresszusokról és a mostaniról sugárzott rádió- és tévé-közvetítések adásidejét, a lapok híradásait, s előttünk a sokatmondó kép: minden ed­diginél teljesebb információt kaptak a kongresszus esemé­nyeiről az érdeklődők, a leg­szélesebb nyilvánosság előtt, a nép füle' hallatára, szeme láttá­ra tárgyalt a párt nemcsak az ország dolgairól, hanem saját legbensőbb ügyeiről is. A ki figyelemmel kísérte a kongresszus többhóna­pos előkészítő munká­ját, az irányelvek sok­oldalú vitáját, az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei pártértekezletek pezsgő eszme­cseréit, az láthatja: ez a ken­dőzetlen nyíltság, ez a nép előt­ti teljes kitárulkozás logikusan következik pártunk egész lé­nyéből, az MSZMP vezetésének — immár másfél évtizede be­vált — munkastílusából. Ez a kongresszus is igazolta: a párt a széles közvéleményre akar építeni, „a nép okos gyülekeze­Politikai könyvnapok December 5-ig tartanak a po­litikai könyvnapok. Képünkön: könyvkiállítás Békésen, a járási művelődési házban. Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának titkára be­szélget az érdeklődőkkel. tévéi” megtárgyalva, közös gon­dolkodás eredményeként akar­ja kialakítani politikáját, meg­szabni az országépítő munka tennivalóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes vé­leményt valamennyi jelentősebb társadalmi szervezettől és moz­galomtól az irányelvekről, a mai helyzet értékeléséről és a kitűzött célokról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámo­lójának megállapításaiban tehát a közvélemény állásfoglalása ötvöződött a párt vezető testü­letének véleményével. A kong­resszusi előkészületek után a be­számoló is, a négynapos vita is meggyőzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti ve­zetőszerepét, hanem a munkás- osztálytól kapott, a munkásosz­tályt s egyben az egész dolgozó népet szolgáló megbízatásnak. A párt a tömegekkel összeforr­va, a néppel együtt dolgozik a népért. Kitapinthatóan érzékelhető volt a kongresszusi teremben, hogy a külföldi testvérpártok előtt is tiszteletet, megbecsü­lést vívott ki az MSZMP, a ma­gyar munkásmozgalom. Har­minckét testvérpárt — köztük tizenegy szocialista ország és tizenkilenc más európai ország, valamint Nyugat-Berlin testvér­pártja — képviseltette magát magas szintű delegációikkal a tanácskozáson. Jelenlétük nem­csak a testvérpártok közötti kapcsolat udvariassági normái­ból fakadt, hanem abból az ér­deklődésből és elismerésből is, amelyet az MSZMP következe­tes marxi—lenini, elvhű inter­nacionalista politikája vált 3d a nemzetközi munkásmozgalom­ban. „A magyar kommunisták — írta a kongresszust köszöntő kommentárjában a Pravda — következetesen, alkotó módon alkalmazzák a marxizmus—le- ninizmus általános törvénysze­rűségeit a konkrét magyaror­szági, viszonyokra, álhatatosan harcolnak a szocialista interna­cionalizmus elveinek gyakorlati megvalósításáért. Ezzel az MSZMP magas fokú nemzetkö­zi tekintélyt és elismerést ví­vott ki magának”. A kongresszus — amint ezt sok külföldi megfigyelő is megállapította — a szocializmus építésében történő magabiztos haiadás de­monstrációja volt. A küldöttek teljes egyetértéssel fogalmazták meg a kongresszus határozatá­ban, hogy a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes fel­építésének útján. Emlék a IX. kongresszus óta eltelt rövid négy év beszédes bizonyítéka: tovább erősödött a népi hata­lom, jelentős sikereket értünk el a társadalmi élet minden te­rületén, emelkedett népünk élet- színvonala, erősödtek a párt tö­megkapcsolatai, szilárdult a szo­cialista népi-nemzeti egység. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson? Mindenekelőtt azokról a kérdésekről, amelyek napjainkban is a közérdeklődés előterében állnak, azokról, ame­lyeknek az elemzése elengedhe­tetlenül fontos a szocializmus teljes felépítését szolgáló ten­nivalók kijelölésében. Imponáló egységgel tett hitet a kongresszus minden küldötte a gazdaságirányítás új rendsze­] Takarmányrépa eladó Érdeklődni: BÉKÉSCSABA, Szabadság Tsz központjában. 166508 re mellett, amely tovább erő­sítette hazánkban a szocialista tervgazdálkodást, a központi tervezés hatását, segített a kor követelményeihez igazítani a gazdasági munka irányítását. Természetesen nemcsak dicsér­ték a szónokok ezt a reformot, őszintén beszéltek fogyatékos­ságairól, megvalósításának gyengéiről is, s keményen bí­rálták azokat a vállalatokat, amelyek a költségek csökkenté­se, a munka jobb megszervezé­se, a felesleges adminisztratív vagy más munkaerők felszaba­dítása helyett a rezsiköltségek duzzasztásával és az árak eme­lésével igyekeztek nagyobb be­vételhez jutni, egyaránt megká- károsítva ezzel a lakosságot és a népgazdaságot. A Központi Bizottság be­számolójában és a vitá­ban is sok szó esett a szocialista demokrácia további erősítésének feladatai­ról. A kongresszus határozata nyomatékkai húzta alá, hogy az államélet, a szocialista demok­rácia fejlesztése a szocializmus teljes gyetértéssel fogalmazták ponti feladata. A szocializmus építésének magasabb szinten való folytatásához elengedhetet­lenül fontos a helyi szervek ön­állóságának, a tanácsok önkor­mányzati tevékenységének to­vábbi növelése, a közigazgatás tökéletesítése és szocialista jel­legének erősítése. A színész ked­ves adomával, a politikus a marxista-leninista elmélet té­teleivel és a gyakorlat tapasz­talataival bizonyította, hogy az országépítő munka következő szakasza minden eddiginél job­ban követeli a közös erőfeszí­tést, az alkotó gondolatok egye­sítését, a tömegek magasabb szintű cselekvő részvételét. A közélet legkisebb sejtjeiben, az üzemekben, vállalatoknál épp­úgy fontos ez, mint a legfelsőbb fórumok munkájában. A kongresszus eddigi ered­ményeinek reális érté­kelésével, a sikerek tu­datában, a gondok is­meretében jelölte ki a követke­ző évek tennivalóinak prog­ramját. Léteznek-e feltételei hazánkban a szocialista építés magasabb szintű folytatásának, vagy csak vágyainkat, kívánsá­gainkat fogalmaztuk meg? A kongresszusi eszmecsere erre is világos választ adott. Szocialis­ta rendszerünk és kormányza­tunk szilárdsága, hazánknak a baráti szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval va­ló szoros együttműködése, a munkásosztály mind magasabb szintű alkotókészsége, a szoci­alista brigádmozgalom lendüle­te, a közügyek iránti fokozott érdeklődés, az irányítás külön­böző szintjein dolgozó vezetők döntő többségének felkészült­sége és rátermettsége, a párt lenini politikája és imponáló cselekvési egysége, a tömegek­nek a párt iránti bizalma olyan szilárd alap, amelyre bizton le­het építeni szocialista jövőnk magasabb szintjét. Sz. G. Kiváló minőségű, fémzárolt SZABOLCSI giilbaba vetőburgonya 300 forintos mázsán­ként! áron kapható, az OROSHÁZI ÁFÉSZ vetőmagboltjában, Orosháza, Kossuth Lajos u. 30 szám alatt. 108835 iimiiiiiiiiniiiiiauiHimmiiimuin'iHmHiiiimiiiiliiiiiiiiiinmiiiniiim A műszaki fejlesztésben fontos szerepe van az újitómozgalomnak Békéscsabán létrehozzák az Újítók Klubját 1970. DECEMBER 2.

Next

/
Thumbnails
Contents