Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
Tudomány — Technika Vetés — vízsugárral Óriásgyíkok a Déli Sarkon A mezőgazdasági munkaerő nemcsak nálunk „hiánycikk”, hanem valamennyi iparilag fejlett vagy fejlődő országban. A vetés munkáját már többnyire mindenfitt gépekkel végzik, de a nehezen bejárható terepen nem mindig boldogulnak a gépekkel. Ilyen esetekre angol szakemberek ún. hidraulikus vetőgépet konstruáltak, mely vízsugár „szárnyán” juttatja el a magot a A viruskutatok. akik a különféle vírusos növénybetegségeket tanulmányozták azt tapasztalták .hogy a levelek mozaikszerű elszíneződését okozó vírus, valamint a virágok, bokrok rendellenes kinövéseit okoz» társa is körülbelül azonos méretűek. A NAP SZENZÁCIÓJA — MIKROPLAZMASZERÜ SZERVEZETEK Az utóbbiak egyik tipikus képviselője a „Stolbur”, amely a fenti rendellenességeken kívül a paradicsomféléknél még élesen szögletes, egyenetlenül bordázott alakú és faháncsra emlékeztető ízű termést okoz. Kiderítették, hogy ezt a betegséget egy rendkívül eleven, 3—4 milliméter hosszú tücsökfaj terjeszti a beteg bokrokról a még egészségesekre. Ez a betegség, amelyet ma már próbálnak megfékezni, néha elvitte a paradicsomtermés 70—90 százalékát. Szovjet, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, román és más nemzetiségű víruskutatók fokozatosan kiderítették ezen egzotikus vírusos növénybetegség természetét. 1066-ig a szakemberek egy percig sem kételkedtek az előbb leírt „sárgaság” nevű növény- betegség vírusos természetében. Ekkor szellemes kísérletek útján rájöttek, hogy a betegség okozói — mikroplazmaszerű 50— 800 millimikron közötti méretű mikroorganizmusok. A kutatók állítása szerint a „volt” vírusok — a valóságban apró mikrobák —, csak a beteg növénylevelek szövetében mutathatók ki elektron mikroszkóppal. Ugyanazokat a mikrobákat sikerült kimutatni a betegséget hordozó tücskök szöveteiben is. Ezeket a kerek vagy ovális alakú testecs- kéket ,,mikroplazmaszerű”-ek- nek kezdték nevezni, hogy megC tptSMGBEsa 1910. DECEMBER 15. termőtalajba. A nagynyomású folyadéksugár akár 40—50 méteres körzetet is bepásztázhat, a berendzés nemcsak tartálykocsira, hanem bármely más járműre is felszerelhető. A vízhez a vetőmag mellett műtrágya, gyom- és rovarirtószer is hozzákeverhető. E sokoldalúság láttán valószínűleg nagy jövő jósolható ennek az ötletes berendezésnek. különböztessék a valódi mik- róplazmáktól, amelyet az emberi és állatbetegségeket okozzák, és táptalajon is tenyészthetők. A „sárgaság” okozóit azonban eddig még senkinek sem sikerült táptalajon ki tenyészteni. Nem végeztek még rajtuk kémiai analízist sem. Ha valóban a mikrobákhoz tartoznak, két nuk. leinsavat keli tartalmazniuk, nem pedig egyet mint a vírusok. Ha ez a feltevés beigazolódik, új lehetőségek nyílnak a fent említett kártékony betegségek leküzdésére és a valódi vírusok természetének kiderítésére. VÍRUS VAGY BAKTÉRIUM? Az emberi és állatbetegségeket okozó mikroplazmák méreteiket és formájukat tekintve rendkívül változatosak. A baromfi lég- utait, a disznók csontozatát és a juhok tőgyét megtámadó, az em. beméi és a szarvasmarhánál pedig sajátos, tüdőgyulladásszerű betegséget okozó apró élősejtek mérete átmérőben eléri az egy mikront, azaz majdnem akkorák, mint a baktériumok. G. Kagan és I. Rakovszkaja szovjet tudósok egyik 1968-ban publikált munkájukban ezt írják: „A mikroplazmák egyedülálló sajátossága, hogy meglepően hasonlítanak a baktériumokra és a vírusokra”. Speciális lassított filmfelvételek és elektronmikroszkópos vizsgálat segítségével megfigyelték a 0,1—0,2 mikron átmérőjű, golyószerű, alapvető tulajdonságaikat tekintve a vírusoktól nem különböző mikroplazmák fejlődésének kezdeti szakaszát. Kagan és Ra_ kovszkaja egyenlőre csak egy nukleinsav jelenlétét tudta kimutatni a fejlődésük kezdeti szakaszán levő mikroplazmák- ban — márpedig ez a vírusokra jellemző. így tehát a mikxoUjjlenyomat — gyémántokról Két japán cég olyan módszert dolgozott ki, amellyel csiszolt gyémántok olyan csalhatatlanul azonosíthatók, hogy a lopás már nem fizetődik ki. Minden gyémántról olyan másolat készül, amely pontosan ugyanúgy tükrözi — a csiszolásnak megfelelően — a fénysugarat, mint az ereden Miután minden csiszolt gyémánt legjellegzetesebb vonása az általa visszavert fény, a legkisebb eltérés a csiszolásban már másképpen veri visz- sza fényt. Szakértők szerint e japán cégek úgyszólván „ujjlenyomatot” tudnak készíteni a gyémántokról. Antennaszerelés helikopterről A krasznojarszki televízió 21 méteres antennáját egy kétszemélyes helikopter „legénysége” szerelte fel. A kísérletezésszám- ba-menő szerelési munka rendkívül bonyolult volt. Az „MI— 6”-os helikopter vezetője vakon tartotta a gépet a munkahely felett és a fedélzeti rádiós utasításai alapján manőverezett. A szerelési munkát nem látta. Az egész műveletet filmre vették, mert nagyon sok tapasztalatot adhatnak így át a radioes tv-antennák szerelőinek a munka megkönnyítése céljából. plazmaszerű növényi kártevők felfedezése azt hozta, hogy egy rejtélyből lett kettő. M. Goldin a biológiai tudományok doktora A Déli Sark a földtörténet őskorában trópusi meleg vidék volt. Ott, ahol ma az örök jég birodalmában minden élet megszűnik, a melegégövi mocsarakban és erdőkben óriás, több méter hosszú kétéltűek, hüllők és sár kánygyíkok éltek. Ezt bizonyítja az az 500 csontmaradvány, amelyet nemrég egy őskori folyam- ágyban találtak. E folyam vizében sodródtak a hatalmas ősállatok tetemei, s miután feloszlottak a vízben, a csontok beágyazódtak a homokpartokba, ahol mindmáig konzerválódtak — 200 millió éven át Évtizedék óta ismert hogy a déli sarkvidék nem elkülönült jégkontinens volt, hanem egy viszonylag „meleg” terület, nagy kiterjedésű erdőségekkel. A korábbi expedíciók, amelyek számos szén- és kőzetmaradványt találták, nem bukkantak ezek között csontmaradvár.yok- ra. Ezért az volt a tudományos feltevés, hogy a térség évmilliók óta a Csendes-óceán vizéA Közép-Szibériai fennsík északi részén és a nehezen megközelíthető Putoran platón még mindig vannak területek, ahova ember nem tette be a lábát. Egyhónapos utazásra indult ezekre a területekre, a sarkkörön túli Norilszk város nyolc lakója. Közlekedési eszköznek a kajakot választották. Évekig készültek az útra. A hegyi folyók természetének tanulmányozása céljából kikérdezték a közelben dolgozó geológusokat, a fennsík lábánál levő falvak lakóit. Július végére a kajakok kiértek az Alsó-Tunguszi medencéhez. Nem kevésbé nehéz feladat megoldására vállalkozott A. Jáncelevics tengerhajózási kapitány vitorláshajójával. Társaival nyugatról keletre megkerüli a Tajmir-félszigetet. Ezt az utat utoljára 1733—43 között használták a Nagy Északi Expedíció tagjai. A vitorlás kedvező ben sodródik elszigetelten a többi földrésztől s ezért az állatvilág nem fejlődhetett ki ottan. A déli sarkvidéki állatvilág fejlődésének rejtélye mégis izgatta a tudományos világot. Az Ohio Állami Egyetem 1969 novemberében e célból indított útnak egy expedíciót, amely véletlenül már az első napon gerincesektől származó csontmaradványt talált az ún. Rcxss- selfnél. A maradványok — az amerikai Science tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint — a korai harmadkorból származnak s a későbbi óriás- hüllők őseitől valóik. A csontok nagy része egy ragadozótól származnak: ez a hüllőfaj évmilliókkal ezelőtt elterjedt volt minden kontinens déli részén: pl. Indiában, Kínában és Dél- Afrikában. Ebből azt a következtetést vonták ]e, hogy a Déli Sark valamikor egyik kontinens — valószínűleg Afrika — legdélibb részét alkotta. jégviszonyok esetén tovább folytatja útját keletre, Csukotka partjai felé. Villám-csapda Moszkva legmagasabb épülete, az osztankinói televíziós torony „társadalmi munkában” a villámhárító funkcióját tölti be és ezzel igen hasznos szolgálatot tesz az energetikai intézet tudományos dolgozói számára, akik a légköri villamos kisüléseket tanulmányozzák. Egyetlen hónap leforgása alatt a 381 méter magasságban elhelyezett mérőműszer 8 becsapást regisztrált Az energetikai intézet dolgozói készítette különleges fényképezőgép lefotózza a becsapásokat. Moszkvában évente 23—27 viharos nap van. Az osztankinói tornyot ostromló minden egyes villámot nyilvántartják és lemezre rögzítik. Acélgömb-óriás ssületése A vegyipari készülékek, berendezések gyártásakor nagy felelősség hárul az előállítókra, hiszen többnyire nagy belső nyomásnak vagy légritkításnak kitett, agresszív anyagokat tartalmazó termékek kerülnek ki a kezük közül. (A gyártási elővigyázatlanságból eredő pusztításról szomorú tapasztalatokra tehettünk szert az emlékezetes répcelaki robbanáskor.) A későbbi biztonság előfeltétele a helyes anyagmegválasztás, a gyártástechnológia előírásainak pontos betartása, ezen belül a hegesztési varratok hibamentes, ellenőrzött elkészítése. Tartályok tervezésekor a konstruktőrök szívesen választják a gömb alakot, mivel a szilárdság szempontjából ez a legmegbízhatóbb forma. Gyártásukra azonban csak kevés üzem vállalkozik, mert a gömbszeletek leszabása, mégha j- lítása. illesztése és hegesztése csak speciális fel- készültséggel véghezhető el. A képen készülőfélben levő, 16 méter átmérőjű gáztartály 265 tonna súlyú lesz. Hegesztési varratainak minőségét centiméterről centiméterre röntgenezéssel állapítják meg az üzembe helyezés előtt. A vírusok rejtelmei 0 Utazás a fehér foltok birodalmában
