Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

A földnyilvántartás reformja DORSOD-ABAÚJ :r SZABOLCS­« SZATMÁR NÓGRAD [miskoi c HEVES HAJDÚ :GVÖR.SOPRONfegM.ÁROMj BUDAPEST DEBRECEN] BIHAR] VESZPRÉM |íFfcJL-iv# ZALA ÍTOLNA: SOMOGY jCSONGRAC KISKUN] BARANYA, CM/' V A méterrer.dszerre való áttérés és a gépi adatfeldolgozás bevezetése a földnyilvántartásba: 1969 1979 1971 1 11972 Üj őszi búzafaítákat ismert el a Mezőgazdasági Fajta minősítő Tanács Pénteken a MÉM-ben dr. Ger. 1 gely István miniszterhelyettes1 elnökletével ülést tartott az Or­szágos Mezőgazdasági Fajtami­nősítő Tanács. Az ülésnek ez­úttal különös jelentőséget adott, hogy a szakemberek új őszi bú­zafajták meghonosításáról hoz­tak határozatot. A hazai termő- terület 80 százalékán termesz­tett Bezosztaja—1 mellé most újabb szovjet nemesitésű fajtá­kat vettek fel. Ilyen az Avrora, a Kavkaz és a Jubilejnaja—50, amelyeknek közös tulajdonsá­ga: terméseredményük igen jó, gépi betakarításra alkalmasak és — ami nagyon lényeges — el­lenállnak a különféle növényi betegségeknek. A szakemberek hangsúlyozták; az új fajtákra azért is szükség van, mert lehe. tővé teszik az ország különböző 1 éghajlati és talajviszonyai között a fajták differenciálását, az adottságok lehető legjobb ki­használását. A tanácsülésen ezenkívül még új gyümölcsfé­lék, takarmánynövények meg­honosításáról hoztak határoza­tot. Az ülésen összesítették az el­múlt tíz évben meghonosításra engedélyezett fajtákat. 1960 óta összesen 383 növényfajtát minő. sítettek, ezek közül 160 szántó­földi növény, 92 zöldség, 68 gyümölcs és 14 féle szőlő talál­ható. Megállapították azonban azt is, hogy néhány zöldségféle, valamint gyógy- és fűszernö­vény is „hiánycikk” a termesz­tésben. Ezek kinemesítésére, il­lett ■ külföldről való behozata­lára a következő években külö­nös gondot kell fordítani. A földnyilvántartás a földdel kapcsolatos gazdasági, tervezési, jövedelemszabályozási és igaz­gatási tevékenységnek fontos eszköze és adatszerű bázisa. Gaz­daságirányítási rendszerünk egy­re több és gyorsabb adatszolgál­tatást igényel, ami csak a gépi adatfeldolgozás bevezetésével oldható meg a kívánt színvona­lon. A gépesítés szükségessé te­szi, hogy a magyar földmérés­ben is az eddig használt négy­szögöl, katasztrális hold (1600 négyszögöl) helyett a nemzetkö­zileg használatos négyzetméter és hektár mértékegységeket ve­zessék be. Az áttérés megköny- nyíti a termelési adatok nem­zetközi összehasonlítását is, hi­szen nagyon kicsi az eltérő mér­tékegységet alkalmazó országok száma. Ezek közé tartozik töb­bek között jelenleg az USA, Ka­nada, Nagy-Britannia. A méterrendszerre való átté­rés és az adatfeldolgozás gépesí­tése 1972 végéig fejeződik be, a négyéves időszak folyamán több mint 10 millió adatot kell átszámítani. (1 ms — 0,278 négy­szögöl, 1 hektár = 10 000 m3 = 1 katasztrális hold és 1180,36 négyszögöl. Tájékoztatásul: a háztáji gazdaságok nagyságát 3000 és 6000 m2 között határoz­ták meg). A munka folyamán sor kerül tulajdonjogi rendezésre is, en­nek értelmében a jogerős föld- hivatali határozat alkalmas lesz a tulajdonjog telekkönyvi be­jegyzésére is. A Békéscsabai Ifjúsági és Úftorőház decemberi programjából A békéscsabai fiatalok ked- I veit szórakozóhelye az Ifjúsági j és Űttörőház december hónap- j ban is gazdag programot állí- I tott össze. Nagytermi rendezvényei közül j kiemelkedik a Nevelők Napja i alkalmából elhangzó előadás- sorozat. A város pedagógusai­nak Kálmán György, a Művelő­désügyi Minisztérium Főosztály­vezető-helyettese, Miklósvári Sándor, a minisztérium osztály­vezetője és Deák Ferenc, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője tart előadást de­cember 10-én, Bicskey Tibor színművész előadóestjét, Tamási Eszter tv-hemondó közreműkö­désével, deceThber 14-én tartják meg. Másnap, december 15-én három órától hat óráig dr. Ábel­lá Miklós beszélget úttörőkkel és középiskolásokkal latin-ame. rikai útiélményeiről. A városi szimfonikus zenekar jubileumi hangversenyét a Megyei Műve­lődési Központ rendezésében december 21-én este 7 órakor tartják meg. A zenekart Sár­helyi Jenő vezényli. A Fiatal Alkotóik Klubja Braokó István irányításával de­cember 17-én hét órától „Be­széljünk a szexről” című vita­esten tárgyalják meg a fiatalo­kat érdeklő kérdést. A Fiatalok Utazó Klubja december 15-én hét órától a karácsonyi szoká­sokról beszélget. Ezen belül a hazai népszokásokról és a kül­földiekről. A Tízek Ifjúsági Klubja december 21-én hétfőn meghallgatja Simon Józsefnek a klub tagjának útibeszámolóját angliai élményeiről. A fiatal utazó diafilmekkel színesíti elő­adását. A Kismama Klub min­den hétfőn hattól nyolcig az Orosz Társalgási Klub minden csütörtökön hattól nyolcig á KISZ-vezetők Klubja szerda es­te kivételével minden este öt órától, az IFI-vezetők Klubja pedig minden hétfőn este öt órától tart foglalkozást Minden bizonnyal kedvelt idő­töltése lesz a kisdobosoknak a téli szünetben az a három ren­dezvény, amelyet a kisdobos és úttörő pajtások számára rendez az ifjúsági- és úttörőház veze­tősége. December 22-én délután három órakor fenyőfaünnepély­re hívták meg a legjobban dol­gozó pajtásokat, 29-én, kedden ugyancsak három árakor „Ki ismeri?” címmel zenei vetélke­dőt rendeznek a nyolcadik osz­tályos pajtásoknak, 30-án szer­dán délután ugyancsak három órakor úttörő szilvesztert tarta­nak szakkörökbe, klubokba, tanfolyamokra járó legfiatalab- baknak. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Baleseti perekben az] utóbbi időben több fontos állás- foglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki özvegyasszony há­za aláfalazásához segítségül hívta egyik ismerősét. A mun­kát egy kőművesmester alkal­mazottja irányította. A kőműves előbb az épületet vizsgál gáttá, s eközben az egyik fal ledőlt, és maga alá temette a segítségül hívott férfit A szerencsétlen ember oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszú ideig táppénz-állományban volt, majd rokkantsági állományba helyez­ték. Az illető a táppénze, vala­mint nyugdíja és a korábbi ke­resete közötti különbözet megfi­zetéséért pert indított az öz­vegy és a kőművesmester ellen. A járásbíróság megállapította, hogy az özvegy a házon már ko­rábban is végeztetett olyan mun­kálatokat, amelyek a fal ledőló- sét előidézhették, ezért mint az épület tulajdonosa felelős. De a kűművesmester is felelősséggel tartozik segédjéért, mert elmu­lasztotta azoknak az óvintézke­déseknek megtételét, amelyek­kel a fal kidőlését megakadá­lyozhatta volna. Helytelenül járt el a sérült is, mert a kőműves vizsgálatának befejezése előtt — teljesen szükségtelenül —• a fal mellett tartózkodva, a földet egyengette. Az ő gondatlanságát a bíróság nagyobb mérvűnek ta­lálta, ezért az özvegyet és az iparost együttesen csak a kár 20 százalékának viselésére kö­telezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: az iparost, az óvintézkedések elmulasztása miatt, súlyosabb felelősség ter­heli, mint az özvegyet, vagy a sérültet és ennek a kármegosz­tásban is kifejezésre kell jutnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az iparos felelősségét a kár 70, az özvegyét 20 százalékban állapí­totta meg, míg a sérült a fenn­maradó 10 százalékot köteles viselni. Súlvos szerencsétlen­ség történt egy tsz-ben. el­szabadult bika fellökte gondo­zóját, aki eürett, fejét, egy be­ton tartóoszlopba ütötte és olyan yűWos sérülést szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt. Az özvegy kártérítési pert indított a tsz ellen. A szövetkezet azzal védeke­zett. hogy a balesetért kizárólag az elhunyt felelős, mert vigyá­zatlanul vezette helyére a bi­kát és a lánccal nem megfelelő­en rögzítette a jászolhoz. Az ál­latgondoz ó balesetvédelmi okta­tásban részesült, tehát tudnia, kellett, miképpen kell a bikát megkötni. A járásbíróság a ké j resetet elutasította, mert úgy j vélte, a szövetkezet részéről! óvórendszabály-mulasztás nem ] történt. A megyei bíróság az:; ítéletet helybenhagyta. Törvé- j nyességi óvásra a Legfelsőbb j Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új el- j járásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A határo­zat indoklása a következőket mondta ki: — A mezőgazdasági termelő- szövetkezet — vétkességére való tekintet nélkül — köteles meg­téríteni tagjának, halála esetén hozzátartozójának azt a kárt, amely a tagsági viszonyból ere­dő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, a tag életé­nek, egészségének vagy testi ép­ségének megsértésével kapcso­latban keletkezett. Nem felel a szövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívüleső, elháríthatatlan ok vagy kizáró­lag a tag magatartása okozta. A szóban forgó baleset munkavég­zés közben történt. Tehát a tsz- nek kellett volna bizonyítania;, hogy azt elháríthatatlan külső ok, vagy kizárólag az elhunyt hibája okozta. A bika egy lánc­cal volt a jászolhoz kötve, ho­lott az óvórendszabály két ol­dali« történő kikötést ír elő. Ezenkívül vele egy istállóban, közel hozzá egy tehén is volt. Ha a bikát az előírásnak meg­felelően két lánccal kötik ki, a baleset nem következhetett volna be. Ez a kikötési mód an­nál is indokoltabb volt, mert a bikát tehénnel egy istállóban tartották, pedig előírás szerint külön istállóban kell tartani. A szövetkezet tehát a felelősség alól nem tudta kimenteni magát. Egy tsz-tag mint kor­mányos a silókombájnnál dolgo­zott. Munka közben a kifúvó rész eldugult. A kormányos meg akarta szüntetni a hibát, de mielőtt még a vágórész meg­állt volna, a fedelet bal kezével felnyitotta. Ennek következté­ben keze a tokba került, és a kés kezefejét levágta. A SZOT] a sérültnek nyújtott segély, to­vábbá a részére megállapított! havi járadék összegének visszaíi, zetéséért a tsz ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a tsz pert indított. A járásbíróság helyt is adott a keresetnék az­zal az indokolással, hogy a balesetet a sérült gondatlansága okozta. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet ha­tályon kívül helyezte, és a ke­resetet elutasította. — A munkáltató köteles a be­tegségből vagy balesetből szár­mazó biztosítási szolgáltatások költségeit a biztosítási szervnek megtéríteni, ha ő vagy megbí­zottja, a reá kötelező balesetel­hárító és egészségvédő óvórend- szabályt nem foganatosította —■ hangzik a határozat. A tsz-ek-j ben az általános, valamint a me. zőgazdasági és a szakmai óvó­rendszabályoknak mindazokat az előírásait alkalmazni kell, amelyek megtartása a tsz-tagok és családtagjaik testi épségének# egészségének megóvása érdeké­ben szükségesek. Munkabeosztás vagy munkakör-változtatás ese­tén — még a munka megkezdé­se előtt — minden tagot és csa­ládtagot elméleti, valamint gya­korlati balesetelhárítási oktatás, ban kell részesítenij A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő és m szakszervezetek megyei tanácsa véleménye szerint a tsz a bal­esetelhárítási előírásokat meg­szegte, mert a sérültet az óvó­rendszabályokra a gépkezelő nem oktatta ki, továbbá a gép kifúvó részének eldugulását a gépkezelőnek kellett volna meg­szüntetnie. Az óvórendszabály előírja, hogy a dolgozót csak olyan munkával szabad foglal­koztatni, amelyre a szükséges szakmai és munkavédelmi isme­reteket elsajátította. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szövetkezet­ben már korábban is eltűrték, hogy az eldugulást a beosztott dolgozók szüntették meg. Ezért az a körülmény, hogy a sérült öntevékenyen kezdett a tisztí­táshoz és ezzel az üzemi baleset bekövetkezéséhez hozzájárul, a tsz felelősségét nem szünteti meg. Hajdú Endre SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGONDOZÓNÖT, GÉPÍRNI TUDÓ SZÄMLÄZÖT, TAKARÍTÓNŐKET és VARRODAI DOLGOZÓKAT KERES FELVÉTELRE A Férfi Fehérneműgyár BÉKÉSCSABAI GYÁRA 1970. DECEMBER 12. X

Next

/
Thumbnails
Contents